Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-19 / 161. szám

6 N ö G R .4 D 196-í. augusztus 19. szerda. Se víz. se remény... Mind többet hallani, ol- A vállalat elmulasztotta vasni arról, hogy a vízhi- ez utóbbi határidőt is és a ány világviszonylatban is községi tanács vb több­sok gondot okoz az ipar- szőri sürgetésére sem szál­ban, de egyes helyeken az búvárszivattyút ívóvízellátás is probléma. lltotta a öuvarszivattyut. A vízhiány Mátraszőllős községben is mind több feladatot ró a község ta­nácsára. Elég megtekinteni a községi strandfürdőt, amely évtizedeken át mű­ködött és már 2—3 év óta víz nélkül áll, hogy bizo­nyítsuk igazunkat. Az elmúlt évben a köz­ségi tanács úgy határozott, hogy a tanácsház mellett levő bő vizet adó közkutat átszereli egy kisebb vízve­zetéket ellátó kúttá. A vízvezeték a tanácsházát, állami lakásokat és egy közcsap segítségével a kör­nyező, úgynevezett parti A községi tanács vb még 1964 májusában a Közületi Döntőbizottsághoz fordult, elsősorban a szállítási szerződés érvényesítése vé­gett. A budapesti Fővárosi a községi tanács vb 1964 május 25-én eleget tett. Az ügyben a döntőbi­zottság a mai napig sem foganatosított semmilyen intézkedést, bár a községi tanács vb 1964 július 9-én sürgette az ügy elintézését. Nógrádi gyerekek a Balatonnál Keszthely belterületéről, a Balatonszentgyörgy felé vezető tómenti műút bal­oldalán festői környezet­ben, hatalmas gesztenye­park közepén emelkedik ki a Nógrádi Bányászüdülő épülete. E pompás üdülőben már nyolc hétig pihentek két­hetes turnusokban a Nóg- rád megyei bányászszülök gyermekei. Egy-egy tur­nusban átlag SO-as a lét­szám — mondja Szabó Miklós tumusvezetö. aki „civilben” a Zagyvapálfalvi általános iskola magyar történelem-szakos nevelője. — Mivel töltötték a gye­rekek az idejüket? — Erre Ivádi Viktor dorogházi ne­velő válaszol. — A rendszeres fürdés Vajon hogyan lehetne teljesíteni a népgazdasági tervfeladatokat, ha min- Döntőbizottság 1964 május den vállalat hasonlókép- mellet~ clónakázással' ki- 21-én kereste meg a köz- tenne eleget szállítási rándulással, sporttal, játé- ségi tanács vb-ét, hogy je- kötelezettségeinek? kokkal. Napi ötszöri bősé­..... . ... , ges étkezés, szakszerű pe­lolje meg a pererteket. Sírkő József dagógus irányítás szelle­Ennek a kötelezettségének NYOMTATOTT NAGYBETŰVEL Közismert az orvosi re­Mátraszőllős miekben és testiekben egy­aránt jó hatással volt a gyerekekre. — Hol jártak a környé­ken? lakosságot látná el vízzel, ceptek olvashatatlansága. A község ezen részének Ez különösen ott okozhat vízellátása még súlyosabb nagyobb bajt, esetleg élet­pok kitöltésénél van el­rendelve a nyomtatott — A keszthelyi Balaton nagybetűk haszálata. Ez Múzeumban, Hévízen, Sü­fontos és indokolt intézke­lett, mivel az úgynevezett veszélyt, ahol a beteg nem dés volt. Azonban nézetem ismeri sem a betegségét, sem pedig a felírt orvossá- ságot. Jelenleg a személyi iga­zolvány, és a bejelentő la­Idejében szólunk! A salgótarjáni vásártéri , . . ,. , lne„ . lakásokban lakó szülők kért típust 1963 évben mar bölcsödés & óvodá- gyer­„Winter”-féle közkút ösz- szeomlott. A vízvezeték szerelési munkák nagyrésze elké­szült és a községi tanács vb még 1963 októberében megrendelt a Szerelvény­értékesítő Vállalattól egy búvárszivattyút. A vállalat 1963. november 4-i leve­lében azt közölte, hogy a mekeiket elég körülmé­szállítani nem tudja, de helyébe szállítani tudna elvinni egy másik búvárszivattyút b*lcsödébe iUJetve a b4_ es közölte annak legszu - nyaj óvodába. A kollé- ségesebb műszaki adatait. giumkert mé vezető vas_ A községi tanacs, meg úti aluljárót átépítik, és 1963 november 21-én meg- előreláthatólag nem sok rendelte a nagyobb telje- remény van arra, hogy eb­sítményű szivattyút és a ben az évben elkészül. így szerint ennél még fonto­sabb az emberi egészség megvédése. Ezért javaslom, az egész­ségügyi főhatóság mielőbb rendelje el, hogy vala­mennyi orvos az orvosi re­cepteket nyomtatott nagy­betűvel köteles kiállítani, illetve a rendelt orvosság nevét ilyen módon tartoz­zék felírni! Dr. V. Gy. megen, Badacsonyban. A látottakat jól fel tudják majd használni diákjaink a tanulmányaik során. Különösen jó gondolat volt ennek a folyamatos üdültetésnek a biztosítása, így a köztudomásúan víz­ben szegény Nógrád megye bányászgyermekei is hozzá­juthattak, a magyar tenger vizéhez. Köszönet érte a tröszt igazgatóságának. Szabó Emil vállalat a megrendelést 1963 november 29-én iga­zolta, illetve létrejött a vonatkozó szállítási szer­ződés. A szállítási szerző­désben a szállítási határ­időt 1964 január 15-re módosította a vállalat. 1964 január 7-én a vál­lalat akadályt közölt és a szállítási határidőt 1964 április 15-re módosította. a vasúti síneken kell át­járni kisgyermekekkel és az út bizony nagyon rossz. A vásártér dolgozó asz- szonyai arra kérik az ille­tékeseket, hogy valami módon legalább egy meg­felelő lépcsőlejárót készít­tessenek, amíg a híd alul­járója el nem készül. Vásártéri szülők Vita: Vidéken is létesítsenek szakrendelőket — Egy betegé a szó — Dühös szépségek Valahány szépségver­seny, annyi botrány. A közelmúltban a flori­dai Miamiban rendezték meg a versenyt a Miss Vi­lágegyetem címért. Az tör­tént, ami ilyenkor történni szokott. A különböző Kft-k futtatták szép és kevésbé szép jelöltjeiket. Szépnek egyáltalán nem nevezhető ádáz marakodás folyt a zsűritagok kegyeiért. Hja, a Miss Universe cím nem­csak azokat a nyereménye­ket jelenti, amelyeket a verseny színhelyén oszta­nak ki. Az ilyen Miss Vi­lágegyetem joggal pályáz­hat hollywoodi filmfősze­repekre, fogpaszta reklám­tündér lehet, sőt — esetleg — bevonulhat valamelyik sejk háremébe is, első la- dynek. Satöbbi. Egyszóval, nem babra megy a já­ték... A szépségversenyek kró­nikája azonban ezúttal új színfolttal gazdagodott. Betört titkaiba és manőve­reibe — a politika is. Ed­dig csak üzlet volt, de most már politikai vetél­kedés elemeivel is színese­dett. Az történt, hogy a verseny két legesélyesebb főszereplője nemcsak a bá­jaival, hanem politikai né­zeteivel is szemben állt egymással. Az egyik Miss görög volt, a másik török. A versenyt Miss Kiraki Copei nyerte meg, a török Miss-szel szemben. A versenyben alulma­radt egyéb szépségek egyi- ke-másika sírva fakadt, görcsöket kapott, sikolto­zott dühében. A török Miss mindezt nem tette, hanem tiltakozásképp mél­tóságteljes léptekkel kivo­nult a teremből. Két török tábori zenekart felülmúló ricsajt hagyott a háta mö­gött, de megmutatta, hogy az ő jelenlétében görögöt nem lehet ünnepelni. Lám ... A Nógrád táppénzállo­mánnyal kapcsolatos vitá­jához szeretnék hozzászól­ni. Bizony a közmondás is azt tartja, hogy néma kol­dusnak üres a tarisznyá­ja, és ez így is van. Velem történt meg a következő eset: A télen elmentem a kezelőorvoshoz, mert rosz- szul éreztem magam. A ke­zelőorvos beutalt szakvizs­gálatra Tarjánba. Másnap be is mentem, háromne­gyed nyolc volt, mikor a rendelő ajtóhoz értem. Csak hárman voltak előt­tem, és én bíztam, hogy 10 órára már meg is „szaba­dulok”. Az lett a vége, hogy vérvétel után már sietnünk kellett délután, mert a főorvos munkaide­je letelt, és miránk várt, hogy megtudja az ered­ményt a betegségről. Igen ám, de a gyomorröntgen­gép elromlott, így a vizs­gálatot nem tudták meg­csinálni. Mondom a főor­vosnak, hogy két hét múl­va lesz kész a gép. Azt mondja a főorvos úr, hogy másnap menjek be ismét. Gondoltam, hogy a kórház­ban megröntgeneznek. De bizony nem ez történt, ha­nem az, hogy az SZTK- rendelőben savat vettek a gyomromból. Ezt csinálták velem, semmi mást. Két hét múlva mentem aztán gyomorröntgenre. Mindenesetre, ha több szakrendelő volna, akkor nem kellene egy betegnek kétszer, vagy háromszor is menni Tarjánba szakvizs­gálatra, amiből egy nap is elég. Mert aki beteg, annak még ülni is rossz, nem még állni és várni, hogy mikor jut be vizsgálatra. N. N. Amíg a? lit számból nyeremény lesz így dolgozik a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság MÁSFÉL MILLIARD lot­tószelvény. Ennyit vettünk meg a trafikokban, posta­hivatalokban, lottózókban a játék kezdete, 1957 óta. Az óriási szám is mutat­ja, hogy nincsen olyan fel­nőtt, de talán még gyerek sem. aki ne ismerné ezt az izgalmas játékot. Az út a budai Várban, az Állami Nyomdában kez­dődik. Itt nyomják az ösz- szes értékpapírt, a bélyeget is, itt készül a sok szel­vény. Valóban nagyon sok, és egyre több. Az év első felében egy-egy héten már átlagban 6 090 000 szelvény fogyott el; az eddigi re­kord az idei 12. játékhéten következett be: 6,595 000 szelvénnyel! A nyomtatást természetesen komoly el­lenőrzés mellett végzik, visszaélésből, „könnyű” szelvényszerzésről szó sem lehet. Utána még sorszám és darab szerint is ellenőr­zik a szelvényeket, majd biztosan leplombált, víz­hatlan zsákokba csomagol­va, útnak indítják az OTP- fiókok felé. A lottóárusí­tók, irodák az OTP-fiókok- tól kapják hetente. A lottóládába dobott szel­vényeket húzás előtt egy erre kijelölt bizottság sze­di ki; ez biztosíték arra, hogy mindegyik beérkez­zen. A postán feladott lot­tót expressz küldemény­ként kezelik, így minden idejében bedobott szelvény idejében ott is van a ki­értékelő helyen. Itt szám- sorrendbe rakják, majd 200-as kötegekbe kötik. A csomagot ezután speciális vágógépbe kerülnek, a gép különválasztja a fogadási és az ellenőrző részt. A szelvénykötegek oldalát még bekenik előhívható vegytintával, így akadá­lyozzák meg, hogy húzás után kitöltött, tehát meg nem jelölt szelvények ke­rülhessenek a játékba. Ezt sem tartják azonban önma­gában eléggé biztonságos­nak ezért az ellenőrző szel­vényeket tartalmazó zsáko­kat vasaitok mögé zárt páncélszekrényben védik az illetéktelen kezektől. A vasajtóknak és páncélszek­rényeknek kettős zárjuk van, az egyik kulcsot az OTP vezető munkatársa, a másikat a Pénzügyminisz­térium megbízottja őrzi, s a zárakat állami közjegy­ző pecsételi le. Az öt számot öt, a kö­zönség közül sorsolásra ál­tal kiválasztott játékos húz­za. Sokan annyira a vak- szerencsére bízzák a dolgot, hogy még be is hunyják a szemüket húzás közben. De aiki nyitva tartja, az sem látja, hogy mit ház: a közönség és a 'közjegyző által előzőleg ellenőrzött fc számot ugyanis kis göm­bökbe zárva rakják a sze­rencsekerékbe, A 'kihúzott öt számot a sorsolás után rejtjeles te­lefonhívással és gép táv író útján azonnal közlik a bu­dapesti központtal, amely rögtön tovább 'küldi a hírt a rádióhoz, a televízióhoz, a Magyar Távirati Irodához. Hogy jó-e ez a hír vagy rossz, az egyénenként vál­tozik, s a szerencsétől függ. Hetente igen sok embernek jó hír. Hogy kiknek, és mi­lyen mértékben, vagyis há­nyán nyernek és mennyit, az még péntek este eldől. Ha találat van, az eddig páncélszekrényben tartott ellenőrző; szelvénnyel a pénzügyminisztériumi ki­küldött és közjegyző jelen­létében összehasonlítják, aztán kiszámítják, hogy egy nyerő osztályra, egy szel­vényre mennyi pénz j»t. Ezt már szombaton dél­előtt közli a rádió és a saj­tó, a játékosoknak pedig a pénzügyminisztériumi ki­küldött és közjegyző jelen­létében már csak a nye­reményt kell felvennie. A két-három talalatosat négy| nap múlva, a négyest, ötöst 12 napon belül. Az utóbbi időben különben elég sók az ötös találat: 2 473 984 forint. A legnagyobb né­gyest is elfogadnánk: 1960- ban (a tizenhatodik játék­héten) három négyes talá­latra egyenként 1 11-9 363 forintot fizettek. A SPORTFOGADÁSI és Lottó Igazgatóság dolgozói maguk is lottóznak. Hiába vannak azonban „közei a tűzhöz”, távol vannak a szerencsétől. (R. Gy.) A PARKÍROZÓHELYEN (Foto: Koppány György

Next

/
Oldalképek
Tartalom