Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-19 / 161. szám

2 NÖGRÄD 1964. augusztus 19. szerda. A ciprusi kormány célja 2 az ország teljes függetlensége A Szovjetunió segítsége kudarcra ítél minden agressziót A ciprusi helyzetet jel­lemző élénk diplomáciai tevékenység középpontjá­ban továbbra is a szovjet kormányfő vasárnapi nyi­latkozata áll. Makariosz érsek fogadta Galo Plaza Lassot, U Thant ENSZ-fótitkár különmegbí- zottját, akivel áttekintette a helyzetet a legutóbbi ese­mények fényénél. Makariosz újból határo­zottan kijelentette, hogy a ciprusi kormány cél­ja az ország teljes füg­getlensége és önrendel­kezési jogának biztosí­tása. A kormány — mondotta — nem fogad ed olyan tár­gyalásos megoldást, ame­lyet Ciprus nélkül dolgoz­nak ki. A tanácskozáson Galo Plaza megbízható informá­ciók szerint azt leérte hogy az ENSZ-erők nagyobb mozgásszabadságát biztosít­ják. Szóbakerült a török részről hangoztatott gazda­sági blokád, amelyet állí­tólag a ciprusi török ki­sebbséggel szemben alkal­maznak. Makariosz érsek felvilágosította U Thant képviselőjét. nincs szó a sziget török lakosságának kiéhezte- téséről, csupán arról, hogy megakadályozzák egy további esetleges agresszió céljára szol­gáló tartalék felhalmo­zását. Kleridesz, a ciprusa par­lament elnöke ki jelentette, hogy Ciprus felülvizsgál ja politikáját Nagy-Británnia és az Egyesült Államok irányában. Ugyancsak fe­lülvizsgálják a Cipruson lévő brit támaszpontok kér­dését mert a zürichi és londoni egyezmények, ame­lyeken a támaszpontok stá­tusa alapszik, elévültek. A ciprusi sajtó kedd reg­gel nagy figyelmet szen­tel a nyilatkozatnak és fel­tűnő címek alatt hangsú­lyozza ,-a ciprusi nép feladata, hogy bátran folytassa harcát egy brit támasz­pontok nélküli Cipru­sért”. Sajtóertekezletet tartott hétfőn Lisszaridesz a cip­rusi parlament tagja, a cip­rusi kormány különmegbi- zottja, aki most tért visz- sza Moszkvából-, Lisszari­desz hangsúlyozna, a szov­jet kormány segítsége eleve kudarcra ítél majd min­den agressziót, amely Cip­rus függetlensége ellen irá­nyulna. A szovjet nyilat­kozat — emelte ki — meg­szilárdítja a békét a Kö- zsed-Keleten. A szovjet nép Ciprus ügyét saját ügyé­nek tekinti. Taylor Belcher, az Egye­sült'Államok ciprusi nagy­követe hétfőn nyújtotta át Makariosz elnöknek John­son elnök válaszát arra a felhívásra, melyet Makari­osz a török agresszió után A Newsweek című ame­rikai hetilap egyik cikké­ben arról ír, hogy az ame­rikai légierő U—2 típusú felderítő gépei hónapok óta hajtanak végre repü­léseket a Vietnami De­mokratikus Köztársaság felett, s ezt a tevékenysé­güket még csak fokozták a Tonkini-öbötben történt incidensek óta. A Vietnami Nemzetközi Csőmbe fehér zsoldosai ismét csatasorba léptek. Mint az AP hírügynökség Leopoldvillebe kiküldött tudósítója legutóbbi hely­zetjelentésében beszámol róla, a kongói főváros egyik szállodájában, tele­fon-hívásra várva, három hétig üldögéltek csöndben azok a fehér zsoldos-piló­ták, akik egykor Csőmbe parancsára bombázták és támadták a Katanga el­szakadása ellen küzdő központi kormánycsapato­kat és ENSZ — erőket. Ezeket a pilótákat nagy­intézett a különböző állam­főkhöz. A Görögországból vissza­tért Kiprianu ciprusi kü­lügyminiszter méltatta a Szovjetunió nyílt állásfog­lalását Ciprus mellett. Hálásak vagyunk a szovjet kormánynak segítők észségéért — mondotta — és ebben a kérdésben jelenleg tár­gyalások folynak. Közölte, hogy moszkvai látogatásá­nak kérdését tanulmányoz- zsík. U Thant, az ENSZ-főtit- kána hétfőn fogadta Török­ország állandó ENSZ-kép- viselőjét, aki az egyes cip­rusi török falvak rossz el­látására hívta fel a főtit­kár figyelmét Ellenőrző Bizottságához intézett leveleiben a viet­nami néphadsereg főpa­rancsnokságának összekö- kötő bizottsága panaszt emelt az ellen, hogy az amerikai légierő és hadi- tengerészet egységei au- gusztws 12-én és 13-án is­mét megsértették a VDK légiterét, illetve behatol­tak felségvizeire. részt Dél-Afrikában to­borozták, ottani állampol­gárok, de sokan brit nem­zetközösségi útlevelet hor­danak zsebükben. Két ember kivételével hétfőn az egész csoport épp oly csöndben elhagyta leopoldvillei szállodáját, mint amilyen csöndesen megérkezett Johannesburg­ból. Csőmbe új és egykori zsoldosai már ismét Kon­góban repülnek. Egyidőben azzal, hogy a fehér pilóták működésbe léptek, az amerikai kor­mány nem-hivatalosan je­lezte, hogy ezek a zsol­dosok fogják vezetni a Washington által küldött bombázógépeket. Egy was­hingtoni kormánynyilatko­zat szerint a B-26-os köny- nyűbbombázókat ugyanis „szerződéses pilóták” veze­tik majd. A Mali köztársaság kor­mánya hétfőn kormány- nyilatkozatban cáfolta meg Csombénak azt a be­jelentését, hogy Mali állí­tólag támogatja politiká­ját, s ebből a célból kül­döttet is menesztett Léo- poldvillebe. Gyilkos anyagokat szórnak Kambodzsa polgári lakosságára Kambodzsa ENSZ-kép- viselője kormánya megbí­zásából levélben közölte a Biztonsági Tanacs elnöké­vel, hogy a dél-vietnami babründszer mérgező anyagokat használ fel Kambodzsa polgári lakos­ságával szemben. Kambodzsa képviselője levelében bejelentette, hogy 1964. július 29.-én délután két dél-vietnami repülőgép körülbelül 400 méter magasságban Kas- Kong körzete fölé repült és sárga és fehér-színű port szórt le. Július 30-án egy dél-vi­etnami repülőgép' nagy mennyiségű vegyianyágot szórt Svay-Rieng tarto­mány lakott területeire, aminek következtében a polgári lakosságból körül­belül harmincán égési se­beket és torokfájást kap­tak. Július 31.-én két dél-vi­etnami repülőgép ismét sárga és fehér port szórt Ratanakiri tartomány északkeleti részére. Ugyanaznap egy másik repülőgép ismét . ugyan­ilyen porokat szórt Rata­nakiri tartományra. A vegyianyagoktól két fel­nőtt és egy gyermek meg­halt, egy asszony pedig súlyosan megbetegedett. lljabb néger tüntetések Chicagóban A keddre virradó éjjel, már a második" napon, újabb heves néger tünte­tések voltak^ Chicago Dix- moor nevű déli külvárosá­ban, Á túlnyomórészt né­gerek lakta négyedben a tiltakozást — mint a hír- ügynökségi jelentésekből kitűnik — az váltotta ki, hogy bántalmaztak egy néger asszonyt. Az újabb megmozdulások ismét el­fajultak Dixmoorban, Száz főnyi néger tömeg gyűlt össze azon a helyen, ahol a néger asszonyt megverték. A tüntetést feloszlatni próbáló rendőr­ség és a tömeg között me­gint összetűzés támadt, A rendőrök lőfegyverüket használták. Később azt ál­lították, hogy-a- tüntetők is lövölöztek, sebesülésről nem érkezett hír. U*2 gépek Vietnam felett Csőmbe fehér zsoldosai ismét csatasorban Színes képeslap Latin-Amerikából V. Bieho és más braxil furcsaságok Sao Paulóban, egy ká­véház teraszán ülök isme­rősömmel, amikor kopott eleganciával öltözött fia­talember lép hozzám. Va­lamit hadar „brazilul”. A brazilok ugyan portugálul beszélnek, nyelvük annyi­ra különbözik már a Por­tugáliában beszélttől, hogy én — kissé talán önkénye­sen — brazil nyelvnek ne­veztem el. Jobb híján az egyetlen ismert szót haj­togatom : — Si! Ez „igerí’-t jelent. Vagy ötödszörre ismétlem már, mire a fiatalember egy sorsjegyet vesz elő a zse­béből, átnyújtja. S már tartja a markát, amiből megérthetem, hogy fizet­nem kell. Ezerötszáz cru- zeriót, körülbelül egy dol­lárt fog le az átadott 10 000 cruzeirósból. Aztán barát­ságosan kezet ráz velem és elviharzik. Ismerősöm nevet: — Hát, ez aztán jól rá­szedett! Rádsózta a sors­jegyét. És tudod, mit mon­dott? — Fogalmam sincs ... — Hát azt, hogy csak neked adja 1500-ért, min­denki másnak 2000 cru­zeiro. Mert téged ismer Pemambucóból. Pedig ez a sorsjegy egy ökör ... — Micsoda? — Egy ökör. Vagyis, az utolsó két számjegye ök­röt jelent a bichon ... — Nem értem. S azt sem értem, miért hagytad, hogy megvetesse velem ezt a sorsjegyet. Miért nem szóltál közbe? Ismerősöm komolyan tiltakozik: — Hogy képzeled? Bicho- ügyben nem szabad közbe­szólni! Mindenki maga döntse el, hogy szerencsét próbál-e, vagy sem ... Bicho.; Ezt a szót nem lehet magyarra lefordítani. Bicho alatt a zug-banká­rok ezrei, tízezrei által rendezett, a hatóságok ál­tal szigorúan tiltott szeren­csejáték értendő. A különböző államokban hetenként megrendezett sorsjátékok húzására épül. A sorsjegyen hat szám­jegy szerepel — a bicher- nél, az ügynöknél az utol­só két, három, vagy négy számjegyre lehet fogadni. A két utolsó számjegyet állatokról nevezték el. Minden iskolásgyerek tud­ja, hogy például a 01, 02, 03, 04 végződés: kígyó. És, ha ezekre fogad, egysze­rűen közli a bicherrel, hogy a kígyóra tesz. De lehet fogadni az utolsó há­rom számjegyre, csoporton­ként, vagy pedig kifejezet­ten csak egy végződésre. A nyeremény eszerint vál­tozik — hétszerestől hat­ezerszeres pénzig lehet nyerni a bichon. Ha va­lakinek szerencséje van... — Szóval, most én is egy bicher karmaiba ke­rültem? — faggattam is­merősömet. — És az ökör­re játszottam? — Dehogy — nevetett ő. — Te a szabályos állami sorsjátékon veszel részt. De itt az a szokás, hogy a sorsjegy-ügynök, amikor portékáját eladásra kínál­ja, mindig hozzámondja, hogy a bichoban milyen állatot jelent a sorsjegy utolsó két száma. — Azért, gondolom elő­fordul, hogy ha a fogadó nyer, a bicher nem fizet — jegyzem meg. — Nem, ilyesmi még so­ha sem fordult elő! — mondja ismerősöm. — A bicho komoly dolog, eb­ben nincs csalás. Aki nyer, negyvennyolc órán belül megkapja a pénzét. — Anélkül, hogy írása lenne róla, hogy az neki jár? — . Anélkül. — De hiszen egy hete vagyok Brazíliában és mást sem hallok, hogy itt az adósságokat nem veszik komolyan ... Hogy a köz­hivatalokban. sikkaszta­nak. — A bichöban másképp van. Á bichoban fizetnek. Nem hittem el mindjárt, de amikor másoktól is i i Hí utána érdeklődtél», e4 kel- | lett hinnem. Egyike ez is i azoknak a furcsaságoknak, | amelyekkel a brazil étet ; meglepi az európait. Bra­zíliában sok mindent meg- J engedhet magának egy úri- i ember, amit Európában ] tisztességtelenségnek tar- , tanának, de például a tol- 1 vaj sem engedhet magá- , nak meg mindenfajta tisz­tességtelenséget . Egy másik brazíliai is­merősöm figyelmeztetett, hogy mindenemre nagyon vigyázzak. Ha az étterem­ben, vagy kávéházban az ember egy percre őrizet- , lenül hagy valamit, majd- nerw biztos, hogy e!topják. Csomag, fényképezőgép, vagy esernyő — teÉjesen mindegy. További beszél­getésünk során ismerősöm elmondja, hogy a háabeM főszeres nemcsak tejet, ha­nem a péksüteményt, friss gyümölcsöt, főzeléket is rendszeresen felküldi hoz­zá, s a kifutó letesz« a la­kás ajtaja elé az őksimi- szereket. — És nem lopják eí? — Á, dehogy! A lakás ajtaja elé letett élelmi­szerhez még a legelvete­mültebb tolvaj sem nyúl. Ezt nem tisztességes, dolog ellopn i, mert a család ében marad... Nem tisztességtelen do­log azonban a postástól, ha egy-két zsáknyi levelet eléget, vagy a tengerbe dob. Az ilyesmi itt min­dennapos dolog. Végtére is a postás is ember, aki­nek szintén jár nyári sza­badság, s amikor el utasuk valahová, nem kézbesíti a leveleket. Néha van he­lyettese, néha azonban a helyettes is szabadságra utazik. A levelek pedig gyűlnek. Namármost, egy rendes postás nem tudja nézni, hogy egész sereg kézbesítetlen levél legyen nála. így hát egyszerűen megsemmisíti őket. S ezen senki nem háborodik fel, • de még nem is csodálkozik ■ rajta. Hiszen az elégetett, vagy tengerbe szórt leve- , lekben vagy fontos dolgok­ról, vagy lényegtelenekről írtak. A fontos leveleket majd megírják újra, a lé­nyegtelenek eltüntetésével nem vesztett senki... Az európai bevándorol­ták egy részét idegesíti az ilyesmi, de vagy megszok­nak, vagy megszöknek. Esetleg megpróbálnak se­gíteni magukon, ahogy I tudnak. A levelek ügyé­ben például úgy, hogy eze­ket másolattal írják, s há­rom-négy különböző hely­ről és időpontban adják fel. Lám, ezzel a könnyed- , seggel jelentette ki nekem ' az a bizonyos sorsjegyáru­sító fiatalember, aki nem ! láthatott soha az életben, j hogy ismer Pemambucó­ból és ezért engedményt ’ ad. Ja, majd elfelejtem — \ úgy látszik, rám is ragad!, ; a brazil könnyedségből —, ! hogy később utánanéztem a sorsjegy hivatalos ará­nak. Ezerkétszáz cruzeiró j volt. A háromszáz cruze­iros különbözetet minden- j esetre megérte, hogy tu­dom, mi a bicho, ahol nincs csalás, nincs ámítás, ; ahol minden összeget pon­tosan fizetnek, mert — a \ törvény tiltja. Pintér István (VÉGE) J Vidám karnevál Sao Paulo utcáin...

Next

/
Oldalképek
Tartalom