Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-14 / 130. szám
4 NÓGR A D 1964. július 14. kedd Háromezerkétszáz éves a litkei urnatemető Mit mond a leletekről az ásatást végző régész? / A Ipoly partjától nem .essze, a folyó széles ár- őrületén mélyszántás ideién érdekes leleteket vetett fel az eke Litkén. Cserépedények, edénytöredékek, nagy köveik bukkantak helyezve temették el. Az urnák mellett gyakran kis edényekre leltek a sírokban, ezekbe valószínűleg élelmet tettek a halottak számára. Azt hitték tehát, hogy a földi élet a halál után is zavartalanul folytatódik a túlvilágon. Az ásatásoknál dr. Ke- menczei Tibor és munkatársai több sírt nagy terméskövekkel találtak körülvéve és leborítva. Mi ennek a jelentősége? — kérdeztük meg a temetkezés különös formájáról a muzeológust. — Lehetséges — mondotta —, hogy e szokás mögött a halott yisszajárásáUrna a halott hamvaival napvilágra. A hírt meghallva — amint arról mar korábban számot adtunk— a helyszínre sietett dr. Me- gele József, a megyei Műemlék és Természetvédelmi Bizottság tagja, aki látva hogy a régmúlt emlekei kerültek elő a föld mélyéből,' értesítette a Nemzeti Múzeumot. A leletek valóban értékesnek bizonyultak s a Nemzeti Múzeum szükségesnek látta a terület feltárását. A tavasszal megindult ásatásokat nemrég fejezte be a feladattal megbízott dr. Kemenfczei Tibor muzeológus, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze s gazdag anyagot segített felszínre. Bebizonyosodott hogy az eke által felve- . tett cser épedény töredékek temetkezéshez tartoztak, ötvenkét sírt sikerült feltárni, ezek agyagfigurákat tartalmaztak, amelyek tállal voltak leborítva. Az úrinak hamvakat rejtettek, tehát az itt lakók nem földelték el halottaikat, hanem máglyán elhamvasztva, a hamvakat Urnába van a' litkei umaterhelő- nek? — A régészeti kutatások megállapították, hogy az Északmagyarországi területén, mintegy háromezerkétszáz évvel ezelőtt élt népesség az Alföldről és a mai Alsóausztria területéről idevándorolt népcsoportok összeolvadásából alakult ki. Földműveléssel, állattenyésztéssel, halászattal vadászattal tartotta fenn életét. Többnyire magas dombokon települt le, ezeket gyakran sánccal erősítette meg, tette védetté veszély ellen. Ilyen telepeit ismerjük többek között Kisterenyéről, Pilinyből, Benczurfalváról. Igen fejlett volt már a bronzmű- vesség. amit számos e-kor- ból származó kincslelét tanúsít. A halottakat — mint a Litkén feltárt temető is bizonyítja — elhamvasztva temették el. Természetesen, a többezer évvel ezelőtti életnek, a Felvidék akkori történetének még számos oldala homályos, még sok kérdés vár megválaszolásra. A litkei ásatás anyagának tudományos Az urnát gyakran tállal is leborították tói való félelem húzódott meg. — Milyen korúak lehetnek a feltárt leletek: — A hamvakat tartalmazó Urnákat mintegy háromezerkétszáz évvel ezelőtt temették el. Ez az Urnák formájából, díszítéséből, a temetkezés módjából állapítható meg. Ebben a koriján a fémek közül még csak a bronzot ismerte az ember. A bronzból készítette ékszereit, szerszámait, fegyvereit. A Litkén feltárt sírokból is kerültek elő bronztárgyak: pitykék, nyáklánc részei, borotva, sarlótöredék. — Milyen jelentősége Tudósítás Karlovy-Varyból A „Sodrásban” bemutatója előtt CSEHSZLOVÁKIÁBAN, A Dukla Hotel halijában — Minden filmet telt a festői környezetben fekvő Cserevka Andrejjel. a fesz- ház előtt játszunk, a cseh- Presov díszbe öltözött. Az tivál rendezőjével és Jana szlovákoknak különösen utcákon különböző nemze- Brejhovával, a csehszlová- nagyon tetszett a magyatiségű zászlókat lenget1 a kok kedvenc filmszínésznő- rok filmje, szél. színes transzprensek jével — aki a „Zámok hirdetik, hogy itt megkez- Gripsholm” című német A szőke Jana Brejhova dődott az idei filmfeszti- filmjével vesz részt a fesz- filmjét másnap vetítik. A vál. Este a fényben úszó tiváíon, — beszélgettünk. csehszlovák közönség filmváros utcáin ünneplőbe jól ismeri és szereti, öltözött lehgyelek, roma- — Milyen nemezetek neki ez az első filmje, nők, magyarok és más filmjei vesznek részt ezen amelyet hazájában bemu- nemzetiségűek sietnek az a fesztiválon? tatnak. előadásra. _ Magyar, szovjet ame- Vasárnap július 5-én A fesztivált minden év- rikai, mexikói, olasz, an- már Karlovy-Vary kerül ben Karlovy-Vary-ban goi, német és csehszlovák a filmvilág érdeklődése megrendezére kerülő film- filmek kerülnek a közön- középpontjába. Huszonkét fesztiválhoz kopcsolják. Ezen a fesztiválon Magyar- ország filmgyártását Vár- konyi Zoltán „Foto Héber” című filmje képviseli. Élelmiszeredény a hamvak mellett feldolgozása azonban nyilván sok újjal gazdagíthatja dr. Megele József körzeti állatorvos ' felhívása eredményeként az e korról szerzett eddigi ismereteket. Barna Tibor Hoenigsbergi levél Salgótarjánba Kedves levelet hozott a marad Utunk. Reméljük, posta a Salgótarjáni Acél- hogy a viszontlátást _hasonló árugyár Művelődési Házá- emlékezetessé tehetjük és ba. Küldői azok a zené- ti épp oly elégedettek lesz- szek és szakszervezeti ven- tok a baráti fogadtatással, dégek akik nemrégiben az mint amilyenek mi voltunk ausztriai Hoenigsberg kül- körötökben! dötteiként jártak Salgótar- A két vasas szaksZerve- jánban. zet és zenekar között létA hoenigsbergi vasműn- rejött megállapodás szerint kás zenekar itteni tartóz- a Salgótarjáni Acélárugyár kodásáról igen kellemes be- zenekara 1965 nyarán vi- nyomásokkal tért haza ezt szón ózza a hoenigsbergiek bizonyítja meleghangú le- látogatását ős- vendégsze- velük is: repleset. A salgotarjani „Hazatérve szép orszá- ^^yüttes a tervek szerint gotokból — írják —, enged- ezen az úton több osztrák jétek meg, hogy őszinte kö- ipartelepen koncertet ad. szönetet mondjunk a szí_____________________________ v élyes fogadtatásért, amiben részünk volt. Bebizonyítottátok őszinte szándékotokat az osztrák dolgozókkal való baráti kapcsolat mélyítésére s ennek értékes eredményeként mi is közelebbről megismerhettünk benneteket, örülünk kulturális téren is tapasztalt fejlődéseteknek s mindnyájunknak élmény ség elé. — mondja a ren- ország részvételével meg- dező. nyitották a XIV. nemzet- Milyen az érdeklődés közi filmfesztivált. A ma- a bemutatott filmek iránt? ^ar filmgyártást ezen a fesztiválon Gaál István és Sára Sándor „Sodrásban” című filmje képviseli, amelynek bemutatója július 16-án lesz. . A zsűri neves filmesztétákból, rendezőkből, kritikusokból, művészekből tevődik össze TÖBB filmnek a vetítése még hátra van. Nem tudjuk, hogy mit hoz a döntés, de azt már most elmondhatjuk, hogy ez a fesztivál — mivel az elmúlt idők legjobban sikerült filmjeit hozták el a delegációk tagjai — a világ filmművészetének seregszemléje. Szenogradi Ferenc HORVÁTH LÁSZLÓ: feltárTOk az atommag titkai 2. A SZUROKÉRCTÖL A RÁDIUMIG A munka tovább folyt. A rengeteg ercben az új elem csak nyomokban volt jelen. Olyan parányi meny- nyiségről volt szó, hogy nem lehetett önmagában előállítani. Vajon mennyi ércet kellett volna feldolgozni ahhoz, hogy legalább annyi rádiumot nyerjenek, amit meg lehet mérni a legfinomabb mérlegen? A házaspár emberfeletti munkája választ adott erre a kérdésre: négy év alatt egytizedgrammnyi rádiumot állítottak elő, amely kétmilliószor erősebben sugárzik, mint az urán. Bár ez az anyag még mindig nem volt tiszta rádium, mégis sikerült Pierre Curi- - enek a rádium atomsúlyát elég pontosan meghatározni. Becquerel és a Curie-há- zaspár kísérletei és felfedezései a múlt század végén tehát teljes bizonyságát adták: az emberi tudomány az anyagnak egy új tulajdonságát találta meg. Ám ezt a tulajdoságot megmagyarázni egyelőre senki nem tudta. Ennek ellenére — vagy talán éppen ezért! — a rádium hihetetlen gyosan keresett cikké vált. Ügy kezdődött, hogy egy napon Becquerel kísérleti célokra .elvett Curieéktől egy parányi rádiumsót. Hoszabb ideig magával hordta egy elzárt kémcsőben. Hamarosan megdöbbenéssel vette észre, hogy testének azon a részén, amelyet a parányi rádium- só sugarai értek, égéshez hasonló seb keletkezett. E jelenség láttán Pierre Cuire saját testén kezdett kísérletezni, s erről tanácskozott néhány orvossal is. Közösen állapították meg hogy a rádium sugarai szétroncsólják a sejteket és nagyon nehezen gyógyuló sebet okoznak. Az orvosok azt is megállapították: a sugárzás különösen könnyen és gyorsan támadja meg a betegesén burjánzó sejteket. A tapasztalatok alapján kezdték először az orvosok a rádiumsót különféle betegségek kezelésére használni. Eleinte csak bőrbetegségeket kezeltek ezekkel a sugarakkal. Később azonban az egyik legfélelmetesebb betegség, a rák ellen alkalmazták a sugarakat. Az orvostudománynak is uj szenzációt hozott tehát a nagy századvégi felfedezés. A világ rádiumot követelt, s eéért mindenütt urántelepeket kerestek és talállak.. De a Cuire-házas- páron kivül senki nem ismerte a rádium előállításának módszerét. Mivel a tudós-házagpár a rádiumsó jótékony hatásában csak a gyógyítás eszközét látta, nem kívánt szabadalmat, nem akart keresni az emberi betegség révén. Ezért nyilvánosságra hozták az eljárást. Ezzel azonban elvesztettek minden befolyást az ár alakulására. Amit ők maguk nem akartak, most már nem tudták megakadályozni. Hallatlan gyorsasággal egész rádium- ezer márka viszont 1906- ipar fejlődött. A nagyipa- ban 300 ezer márka, rosok, üzletemberek nagy Még ' épphogy csak felfantáziát láttak az új fedezett valamit az emberi anyagban.. Franciaország- tudomány, egészen ponto- ban rövid idő múltán 750 san nem is tudják, hogy ezer frankba került egy mit. de a kapzsi nyerész- gramm rádium: Németor- kedési vágy máris igyek- szágban 1902-ben egy szik a tudomány eredmé- gramm rádiumsó ára tiz- nyét pénzre váltani. 3. EINSTEIN GONDOLATAI Az emberi tudomány az új felfedezésekre, rész- már ismeri a mesterséges ben saját merész gondo- és természetes sugárzást, lataira támaszkodva kö- már elő tud állítani rádi- vetkezetes logikával, és umot, amikor egy új em- matematikai számítások- ber kezd foglalkozni ezzel kai keres egy alapigazsá- a tudománnyal. Ez az em- got, amelynek meg kell bér: Albert Einstein. Ő határoznia az anyagban ugyan nem zárkózik be uralkodó törvényszerű.tó- laboratóriumba. nem dől- geket. gőz fel tonnaszámra szu- Végül ő fogalmazza rokercet, nem kísérletezik, meg a híres formulát: tö- , gondolkodik. Gon- meg és energia egymással dolkodi* afölött, hopv va- szorosan összefügg, min- jon miért eppen olyannak den ener(,lálmk van tó- tartja az emberi tudomány mege ,.s és minden tömeg, a világmindenséget es az minden anvag egyu'td anyag szerkezetet, amilyen- energiát is képez. Persze nek olvasni lehet a kony- ,,, hvts ka,-öés hosv vekben, tudományos folyó- ez az energia hogyan, mitrafókban. Gondolataiba ,yen körüimények között mélyedten otlik fel benne szabadul fei. Megfogal- a kérdés: úgy van-e mm- mazza híres matematikai den. ahogy az emberek ft>rmuláját is: E = mc2. tudáák és hiszik? Albert Einstein merész gondolkodó. Vizsgálat alá zó tömeg (m) közötti ösz_ \eszi a mai szinte senki szefüggést határozza meg által nem vitatott new to- A c a fény segességét jeni világképet, s részben lenti. (folytatjuk.) Megjelent a Pártélet júliusi száma Gazdag tartalommal tevékenységének törtene- megjelent a Pártélet jú- téhez címmel. Tájékoztat liusi száma. A folyóirat továbbá az MSZMP Poli- érdekes tanulmányt közöl tikai Bizottságának 1964. Harsányi Iván tollából, A május 13-i határozatáról kínai vezetők különplat- a párt-alapszervezeti formjának és szakadár vezetőségek és a pártveze_____________________________ tőségek ujjáválasztásával kapcsolatosan. A pártmunka időszerű ' kérdésed között Nádasdi Józseftől az ifjúság szabadidejének hasznos felhasználásáról olvashatunk, Rudies József a propagandisták továbbképzésének speciális formáiról ír. Cser- venka Ferencné a Francia Kommunista Párt XVII. kongresszusát elemzi mélyreható alapossággal, Gyenis Pál a termelőszövetkezeti demokrácia erősítésének lehetőséget vizsgálja. A folyóirat a pártszervezetek életének sokirányú problémáiból Is felvet néhányat. Varga Dezső az intézkedési tervek végrehajtásáról, Balogh Gyula az üzemi értelmiség körében végzett, poji- vésrehajtásáról. Balosh Ferenc a termelőszövetkezeti vezetők beszámoltatásáról,' Ágoston László, a népi ellenőrzés és a oárt- iszervezetek kapcsolatáról ad feitegetést. A Tények és tanulságok című rovatban dr. Bakos Zsig- mond a lapok és folvóírátok olvasottságát elemzi. A karcolatok között Fehér János. A Szabad Európa Rádió és a tények címmel ír megjegyzést. A Partéiét júliusi számát az említetteken kívül is számos hasznos tanulmány, hír, olvasói levél és könyvértókelés egészíti ki. Ebben a képletben az energia (El és a hozzá tartó-
