Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-14 / 130. szám
1964. Július 14. kedd. nögsab 5 Nagyjelentőségű törvényjavaslat a béremelésekről Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Hruscsov elvtárs beszámolója a népjólét emeléséről Hétfőn a Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legf első Tanácsának ülésszaka. A Legfelső Tanács két láza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külön-külön megtartott ülésén az alábbi napirendet fogadták el: 1. Intézkedések az SZKP programjában a nép jólétének emelésére előirányzott teendők végrehajtására. 2. A Legfelső Tanács Elnöksége által az előző ülésszak óta eltelt időszakban kiadott törvényerejű rendeletek megerősítése. A két ház együttes ülésén Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió minisztertanácsána k elnöke beszámolót tartott „Intézekdések az SZKP programjában a nép jó létének emelésére előirányzott teendők végrehajtására” címmel. Hruscsov beszámolója- 'lamhatalom legfelső szerve ban két javaslatot terjesztett elő. Az egyik a kolhozparasztok nyugdíjáról és egyéb segélyeiről szól, másik pedig béremelést irányoz elő a közoktatás- ügyi, közegészségügyi, közüzemi, kereskedelmi, köz- étkeztetési dolgozók, valamint a lakosságot közvetlenül kiszolgáló egyéb népgazdasági ágak dolgozói számára, — A tény, hogy az áléi é visszük e létfontosságú kérdéseket — hangsúlyozta Hruscsov — arról tanúskodik, hogy a párt állhatatosan és következetesen megvalósítja az SZKP programjában a Szovjetunió gazdasági hatalmának gyarapítására, nemzeti vagyonának növelésére, a nép jólétének emelésére előirányzott lépéseket. Győzünk a békés versenyben Hruscsov emlékeztetett arra .hogy majdnem három év telt el az SZKP új programjának elfogadása óta. Nagy megelégedéssel jelenthetjük a Legfelső Tanácsnak, az egész szovjet népnek, hogy sikeresen kezdetét vette a program végrehajtása. A szovjet kormányfő ezután röviden ismertette a Szovjetunió gazdasági és kulturális fejlődésének főbb eredményeit. Emlékeztetett arra, hogy a program értelmében a szovjet iparnak évente átlag kilenc-tíz százalékkal keli növelnie termelését. 1961- ben a növekedés 9,1, 1962- ben 9,7 százalék volt. A múlt évi rossz termés kedvezőtlenül hatott ki az élelmiszeripar és a köny- nyűípar néhány más ágának fejlődésére. Mind amellett az ipari termelés 1963- ban is 8,5 százalékos növekedést ért el. Sikeresen folyik az 1959- 1965. évi hétéves terv teljesítése. Minden jogalap megvan annak feltételezésére, hogy a tervben előirányzott 80 százalék helyett, az ipari termelés a hétéves terv végére legalább 81 százalékos növekedést mutat majd fel. Hruscsov ezután adatokat idézett amelyek bizonyítják, hogy az utóbbi hat év alatt az ipari termelés átlagos évi növekedése a Szovjetunióban 9,7 százalék, az Egyesült Államokban pedig csak 3,6 százalék volt. Az egy lakosra jutó ipari termelés növekedésének üteme a Szovjetunióban 7,9, az Egyesült Államokban pedig csak 1,0 százalékra rúgott. Tíz évvel ezelőtt a Szovjetunió ipari termelése az Egyesült Államok ipari termelésének csak 33 százalékát alkotta, a múlt évben peclig már majdnem 65 százalékát. Növekszik termelésünk Hurscsov rámutatott arra, hogy az utóbbi években a Szovjetunióban sok minden történt a mező- gazdaság fejlődésében. Igaz, hogy a tavalyi rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok sok aggodalmat és keserűséget okoztak. Külföldön egyesek már kárörvendő hangokat ütöttek meg és a szovjet mezőgazdaság „válságáról”, „csődjéről’ fecsegtek. A szovjet kormányfő nevetségesnek mondta ezeket az állításokat, és hangsúlyozta, hogy a szovjet mezőgazdaság fejlődését nem szabad egy év eredménye alapján megítélni. Adatokat idézett, amelyek bizonyítják, hogy a két legutóbbi ötéves tervidőszak során a nótát és azokat is akik azt fújják. A kormányfő rámutatott arra, hogy most mér kidolgozták azoknak az intézkedéseknek rendszerét, amelyeknek célja a mező- gazdaság belterjessé tétele, az állandó terméshozam és az állatenyésztés magas hozamának biztosítása. Kedvező a reáljövedelem alakulása A szovjet dolgozók élet- körülményeinek javulását jellemezve a kormányfő elmondotta, hogy az utóbbi év alatt a Szovjetunió nemzeti jövedelme 2,3- szeresére növekedett, ami egy lakosra számítva 93 százalékos növekedést jelent. A dolgozók reáljövedelme egy dolgozóra számítva 61 százalékkal emelkedett. Emelkedik a szovjet nép kulturális és műveltségi színvonala. A 107 millió főSzovjetunióban a szemestermények termelése 77 százalékkal, a hústermelés több mint 100 százalékkal, a tejtermelés 76 százalékkal, a zsiradékok termelése 82 százalékkal a cukortermelés 2,3 szeresére növekedett. — ítéljék meg önök maguk — mondotta Hruscsov — vajon milyen „válságról lehet beszélni a mezőgazdaság ilyen fejlődési üteme mellett! A „válságról” folytatott szóbeszédek a burzsoá kritikusok szélhámos módszerei közé tartoznak. Ezek egyik vagy másik évi egyes balsikereit mindjárt a szovjet gazdaság kudarcának állítják be. Mi már jól ismerjük ezt nyi dolgozó lakosságnak a fele felső- és középfokú végzettséggel rendelkezik. Közoktatási, közegészségügyi, kulturális és tudományos célokra a Szovjetunióban 1963- ban a nemzeti jövedelem 13 százalékát fordították. Ezután Hruscsov ismertette, hogy az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatok közül, az egyik országos alap létesítését irányozza elő a kolhozparasztoknak nyújtandó szociális juttatások fedezésére. Ehhez szükséges anyagi eszközök egy részét a kolhozok fizetnék be. Másik részét pedig az állami költségvetésben irányoznák elő évenkint. Mint Hruscsov modotta. hatalmas történelmi jelentőségű kérdésről van itt szó. Azoknak a kolhozparasztoknak a száma, akik nyugdíjjogosultak lesznek, körülbelül 6,5 millió lesz. Hozzávetőleges számítások szerint évente körülbelül 1,4 milliárd rubel szükséges a nyugdijak és egyébb segélyek kifizetéséhez. E kiadások fedezéséhez a kolhozok évi jövedelmüknek három-négy százalékát adják maid le. Ez 1965-ben körülbelül 800 millió rubel lesz. A törvényjavaslat szerint a kolhoztagok nyugdíjazását és segélyezését 1965 január 1-től vezetnék be. Szociális intézkedések és bérrendezések A törvényjavaslat alapvető rendelkezései szerint a kolhoztagok öregségi és rokkantsági nyugdíjat kapnak: árvasági nyugdíjat kapnak az eltartójukat veszített gyermekek: Tervbevették a kolhozista nők segélyezését a terhességi és a szülési időre. Szülés előtt és szülés után 56—56 naptári nap fizetett szabadságot kapnak Az öregségi nyugdíj korhatárát a férfiaknál a 65. életéve (legalább 25 éves munkaidő után), a nőknél pedig a 60. életéve elérésénél (legalább 20 évi munkaidő után) állapítják meg. Azokban a kolhozokban, ahol a termelés színvonala magasabb, s ennek folytán a kolhoztagok teljesítménye is nagyobb, magasabbak lesznek a nyugdíjak Az öregségi nyugdíj alsó határát havi 12 rubelben, felső határát havi 102 rubelben állapították meg. Hruscsov beszámolójának egy részét a terméskilátásoknak szentelte. Közölte, hogy az ország legtöbb vidékén meglehetősen örvendetesek a terméskilátások. — A gazdaságfejlesztésben elért újabb eredmények — jelentette ki Az ayagi termelés, a modern műszaki előrehaladás, a munka- és élet- feltételek azonban megkövetelik a szolgáltatási szféra fejlesztését is — hangsúlyozta Hruscsov. — Ennek a szférának lemaradása kárt okozhat a termelésnek és a dolgozók jólétének. Hruscsov a továbbiakban kijelentette, hogy a gazdaság fejlődésének, társadalmi javak gyarapodásának, a dolgozók képzettsége kiegyenlítődésének megfelelően mindinkább csökken a különbség az alacsony es a magas bérkategóriák bérezésében. Minden harmadik ember tanul Hruscsov — lehetővé teszik a szolgáltatási területen működő dolgozok bérének emelései. Ezzel kapcsolatban az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa javaslatot tett a művelődésügyi dolgozók, az egészségügyi dolgozók, a lakásgazdálkodási, kereskedelmi és közétkeztetési dolgozók, valamint a lakosság kiszolgálásával kapcsolatos más népgazdasági ágakban foglalkoztatottak munkabérének emelésére. A béremelsés összesen több mint 18 millió embert érint, közte 4 800 000 művelődési dolgozót, több mint kétmillió orvost és mintegy 2 800 000 más egészségügyi dolgozót. A szovjet kormányfő megemlítette, hogy korábban az anyagi értéket létrehozó ágazatokban foglalkoztatott mintegy 50 millió embernél bevezették a bérezés új feltételeit. Ezek az emberek, évi át-, latéra átszámítva, körülbelül 4.9 milliárd rabé! bértöbblethez jutottak. Hruscsov a müveiedés- ügyi dolgozók béremelési javaslatára áttérve általános képet adott az oktatás helyzetéről a Szovjetunióban. Kijelentette, hogy a szocialista társadalom megoldotta az alapvető kérdést: megnyitotta az utat a legszélesebb néptömegek számára a tanuláshoz, a tudomány és a kultúra elsajátításához, azzal, hogy ingyenessé tette az oktatást. A legutóbbi negyedszázad alatt a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szovjet polgárok száma 16 millióról 72 millióra emelkedett. Ma a Szovjetunióban minden második dolgozónak közép- vagy felsőfokú végzettsége van. Hétéves kortól felfelé minden harmadik ember tanul. Az országban több mint 220 000 középiskola, 742 felsőfokú és körülbelül 8 000 középfokú szakiskola működik. A beszámolónak az egészségügyi dolgozók béremelését érintő részében Hruscov kijelentette, hogy a szovjet lakosság ingyenes orvosi ellátása a szocialista forradalom hatalmas vívmánya. A szocialista gazdság fellendülésének mértékében — hangsúlyozta a szónok — a Szovjetunióban szakadatlanul javul a lakosság egészségügyi helyzete, csökken a megbetegedések száma a felnőtt es gyermekhalandóság. A haladandósági szám az utóbbi években a Szovjetunióban a világon a legalacsonyabb. Hruscsov megemlítette, hogy a Szovjetunióban több mint félmillió' orvos —, a világ valamennyi orvosának egynegyede — dolgozik s több mint másfélmillió egészségügyi középkáder és körülbelül százezer gyógyszerész egészíti ki ezt a létszámót. A szovjet lakosság orvosi ellátottsága sokkal jobb. mint az Egyesült Államokban, Angliában, vagy Nyugatnémeté rszágban. A szovjet kormányfő kijelentette, hogy a törvény- javaslat szerint az egészségügyi dolgozók, a társadalombiztosítási, a testnevelési és sportügyi dolgozok munkabérét átlagban 23 százalékkal emelik, S az ezzel ‘kapcsolatos többét összege 650 millió rubelt tesz ki. A lakásépítkezésekről Hruscsov rámutatott arra, milyen óriási méreteket öltött a lakásépítkezés a Szovjetunióban. Az utóbbi 10 év alatt összesen 634 millió négyzetméter lakóteret befogadó új lakóházakat építettek, ami másfélszer annyi, mint amennyi a szovjet városok egész lakásállománya volt 1940- ben. A lakásgazdálkodás terén több mint kétmillió embert foglalkoztatnak. Bérük különböző, helyenként alacsonyabb a hasonló képzettségű de más gazdasági ágakban foglalkoztatott dolgozókénál, ezért a lakásgazdálkodási és közüzemi dolgozók munkabérét átlag 15 százalékkal fel kell emelni: Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa szükségesnek tartja az állami apparátus helyi szervei dolgozóinak béremelését. A legnagyobb emelést a közepesen és alacsonyan fizetett tisztviselők kapják. Ezenkívül emelik a helyi ügyészségi és bírósági dolgozók, a tervező és statisztikai hivatalok, a takaré- pénztarak. az állami diz- tosító intézetek, a műszaki ellátó és a begyűjtési szervek, valamint néhány más szervezet alkalmazottéinál? munkabérét. Hruscsov kijelentette hogy a most előterjesztett új törvényjavaslat sízociális gazdasági és politikai szempontból igen fontos. Gyakorlatilag az összes munkások egy negyede kerül új bérezési v-iaaorayok közé. Munkabérük emelkedése átlag 11 százaiékos 'esz ami egy évre számítva : milliárd 300 millió rubel tesz ki. Befejezései Hruscsov ki fejezte meggyőződését hogy az egész szovjet néi nagy megelégedéssel fogad ja majd a Legfelső Ta nács határozatait, manóé munkás, kofásosparaazt é ertehrsségi munkájává gyarapítani fogáé, a szovjc állam hátaimét közeleb hozza a koemmnémom esz mérnek diacteiét.
