Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-08 / 125. szám

N0GRÄB 1964. július 8. szerda A Tolmács! Gépállomás rendrearató gépe munkába» a nógrádi Béke Tsz árpa­táblájában (MTI Foto: Bereth Ferenc felvétele) A biztonságosabb gazdálkodásért Az Állami Biztosító megyei igazgatójának nyilatkozata Az utóbbi napokban lókői Petőfi Tsz ötven- Harkányfürdőn, egyre többször találko- ezer forint kártérítésben Párádon és Hévízen, Miskolc­iunk a sajtó, a rádió és részesült. A tavaszvégi és Tapolcán ingyenes 10—10 a televízió híreiben az nyár eleji szeszélyes idő- napos üdülésben vett Állami Biztosító megnő- járás már eddig is több részt. Az idén tavasszal vekedett feladataival, millió forintos kárt oko- száz tsz-tag töltött el há­amelyek a jég- és vihar- zott a közös gazdaságok- rom napot Budapesten a károkkal kapcsolatosak, nak: csaknem száz tsz csoport tárnokétásával, Kecskés jelentett bp jégveréskárt teljesen ingyen. Az idén Hévizén és Miskolc-Ta polcán 150 tsz-tagot ré­mi Biztosító. 'ár Felkerestük Lászlót, az Állami bizto- és árvízkárt, sító megyei igazgatóját, KÉRDÉS: Van-e lehe hogy tájékoztasson ben- tőség arra, hogy a bizton- szesít 10—10 napos ingye­nünket első félévi tapasz- ságosabb gazdálkodást a n€S üdültetésben az Álla' talataikról, eddig végzétt háztáji földeken és' állat­munkájukról, a soronlevő állományban is megold­terrni valókról. ják? KÉRDÉS• Hány terme- VALASZ: A tsz-tagok emelkedése abban is ki­lőszövetkezet kötött bizto- évi 180 forintos díjért fejeződik, hogy milyen sít ást az idén és milyen háztartási biztosítást köt- biztosítási biztosítási nemekben? KÉRDÉS: A falusi la­kosság életszínvonalának formák iránt H Jogi tanácsadó Hellgathat-e, aki bűncselekményről tud? VÁLASZ: Az Állami gokban leggyakoribb kár­Biztosito évről evre több- esetekre nyújt védelmet. hetnek, az a biztosítási érdeklődnek, tgy van ez? forma a háztáji gazdasá­féle biztosítási forma be­A tehénen, a növendék VALASZ: Valóban így. A családi házakra, örök Lakásokra falun is sokan vezetésével járul hozzá a marhán és’ az anyakocán kötnek épület- és háztar- mezőgazdasági dolgozók kívül a vállalat kiterjesz- eletkorulmenyeinek biz- tette a biztosítást a hat- tonsagosabba tételéhez is. hónaposnál idősebb sül- Tevékenységünk egyik bőkre és a hízósertések- harkár védelmét, kiterjed i eg jelentősebb eredmé- re js_ a tsz-tagok köré- a betöréses lopás és a "ye‘ t??fy ab^mazkodva ben mind sz^iesebb nép- csőrepedés okozta károk- a .ejlodes áltál diktált szerűségnek örvend az ra ~ kisebb balesetbizto- kovetelmenyekhez. sok önsegélyező rsonortnk Kisebb baiesetbizto­koekázatú, kombinált biz- munkája is. Tevékenysége sitast is nyú-*t a haztulaT ' ositási formákat vezet- jóhírét csak növelte az donosoknak és tási biztosítást. Ez a biz­tosítás magában foglalja a családi ház tűz- és vi­tünk be Ezek közül az egyik legfontosabb a ter­melőszövetkezeti vagyon­biztosítás, amely a vagyon nagyságához mérten nyújt védelmet a közös gazdaságnak. A megyében három tsz kivételével va­lamennyi szövetkezet biz­tosítást kötött. A nerrí- biztosító három szövet­kezet között van a mát- reverebélyi tsz is, en­nek tavaly negyedmillió forint értékű olyan kára volt, amely biztosítás ese­tén megtérülhetett volna. KÉRDÉS: Kártalaní­tottak-e már az idén me­gyei termelőszövetkezete­ket? VÁLASZ: Fagybiztosí­tást 98 tsz kötött és 59 tsz-ben volt fagykár. A különféle növényeket ért károkért mintegy kétmil­lió forintot fizettünk ki a termelőszövetkezetek­nek. A fagykárok miatt . többi között a mátrano- váky Rákóczi Tsz 126 500. a lucfalvi Petőfi Tsz 83 ezer. a kutasói részen szenvedett kárért a Cser- , hátvölgye Tsz 95 ezer, a rógrádmarcalí Aranyka­lász Tsz 71 ezer és a hol­a velük a 250 tsz-tag, aki tavaly egy háztartásban élőknek. Az állampolgárok felje­lentési kötelezettsege első­sorban a Magyar Népköz- társaság biztonságát — bé­kéjét,. rendjét, gazdasági és kulturális fejlődését — ve­szélyeztető bűncselekmé­nyekre irányul. Aki meg­tudja, hogy összeesküvésre, lázadásra, kártevésre, rom­bolásra (szabotázsra), me­rényletre. hazaárulásra, az ellenség támogatására, kémkedésre készül, azt kö­teles haladéktalanul a rendőrségnek, vagy az ügyészségnek, vagy a ta­nácsnak jelenteni. A kötele­zettség természeszerűleg akkor is fennáll, ha a bűn- cselekményt már elkövet­ték. Hasonló jogszabályok vonatkoznak az államti­tok megsértésére, a társa­dalmi tulajdon szándékos rongálására, az emberölés­re és embercsempészésre, a tiltott határátlépésre is., Idegen mind társadalmi rendünk, mind Büntető Törvénykönyvünk (BTK) szellemétől, hogy valaki mások elleni áskálódásra csábítson. Ezért a BTK félreérthetetlenül úgy in­tézkedik, hogy a feljelen­tési kötelezettség csak ar­ra vonatkozik, aki a bűn- cselekményről „hitelt ér­demlő tudomást szerez. Sú­lyos kellemetlenségnek te­szi ki magát, aki pletyka, korcsmái szóbeszéd halla­tán vádol meg valakit bűn- cselekmény elkövetésével. A tömény a közeli hoz­zátartozókat mentesíti ugyan a feljelentési kötele­zettség alól; a cinkosan hallgató mégsem jár el he­lyesen. Az ép erkölcsiség, sőt a bűncselekményt elkö­vető érdeke is azt kívánja, hogy a törvénnyel történt összeütközés ne maradjon leleplezetlenül. Helyes és kívánatos, hogy a bűncse­lekményt elkövető személyt igaz jóakarója figyelmez­tesse a Büntetp Törvény- könyvnek az úgynevezett tevékeny megbánásról szóló szakaszára. Ez — né­hány bnűcselekménv kivé­telével — lehetővé teszi, hogy az önmagát feljelen­tő ember akár a büntetés­től is mentesüljön, „cJiz öreg mozdúngoezeiú” A z Ózdi Kohászati városi textilüzem bérel- „Aludni se tudok, annyit Müvek szilvásváradi számolójával. Gizikének gondolok rád.” üdülőjében hallottam ezt a fekete haja volt, csábos Egy hét telt el és Gi- történetet, s ha valaki úgy szeme és olyan ruganyos zike megtudta, hogy Káz- találná, hogy másutt is csípője, mely .séta közben mérnak felesége és két megeshetett, az csupán vé- is láncritmusra járt. Ke- gyereke van, mert Kázmér letlenseg. A nevek is köl- rekes Kázméi három na- eZf „elfeledte” megmonda- tött nevek. Azért kívánom pon át a csípők és a kacér viszont olyan példáló- előre bocsátani, nehogy domborulatok bűvöletében zásokat tett, amit egy ér- konfliktus keletkezzék bé- élt, s csak egy esős napon zékeny női ’lélek házassági kés házasfelek között az döbbent rá, hogy elmaradt ajánlatnak is elfogadhatott. a )UIpj levélírás. esetleges félreértés miatt. Ügy kezdődött ,hogy Ke A többi már gyoxsan Vett egy képeslapot s gr- zajlött. Giziké elküldte für­rekes Kázmér esztergályos ra írta a rövid szöveget: dőruhás fényképét Kázmér egyedül ment üdülni. Ki- ..Édes kis feleségem! Rossz feleségének s a kép hátára váló munkájával megérde- igy nélküled. Szerencsére ezt írta: „az öreg moz- melte az üdülést, sóhajtott megismerkedtem egy öreg donyvezetö ” is, hogy nem szívesen mozdonyvezetővel A vi- s jm a\vél otthonról megy egyedül, de hat ki szontlatasig csókol: Kaz- Kázmér unottan bontotta eteti, gondozza addig ott- mer’ A lapot atadta a fa- ki csak a2íán irult el ma_ hon a telirevalo malaca- kantonnoek, akt mdiszkret ganyában u A hű feleség kát .Ellenben határozott módón elterjesztette, hogy ím. x?au. íjs. ígéretet tett, hogy naponta milyen csalafinták a fér- J leveleket ír szalmaözvegy- jek. ségében maradt hitestár­sának. Két napon át tartotta persze Gizikével s a csil- "kapni fogsz, ~ nem teszed ígéretét, harmadik nap tagokat számolgatták. De ki zsebre!” megismerkedett győzi valamennyit megszá­am! Ha nem jössz haza azonnal, összeállók egy vén Még aznap este éjfélig mosónővel! Csókol f elesé­sétáit a. parkban Kázmér. ged: Klára, ütóirat: Amit Túl az írott törvény be­tűjén, adott esetben a bölcs mérlegelésnek, őszinte jó­szándéknak kell \ érvénye­sülnie annak eldöntésénél: feljelentsünk-e valakit; vagy sem. Ha üzembeli munka­társunk — például — ellop egy ötven-hatvan forintot érő szerszámot, nem kell feltétlenül a rendőrségen feljelentést tennünk. Elég, ha művezetőjét, vagy, csu­pán őt magát figyelmeztet­jük. Nem cselekszik azon­ban okosan, aki például a kerékpárt eltulajdonító fi­atalkorú bűncselekményé­ről hallgat. A megtévedt fiatalt a feljelentő nem bé­lyegeztetné meg egy élet­re, hanem lehetővé tenné, hogy a növekvő tekintélyű rendőrség intse őt tettének következményeire, esetleg a társadalmi szervek vala­melyikének gondozása alá helyezze. A feljelentés, vagy fel nem jelentés kér­désében nem tévedhet, aki a szocialista erkölcsiség alapján áll,, s aki legalább az elmondottak erejéig is­meri a BTK-t. Nem lenne teljes mail Jogi tanácsadónk, ha nem szólnánk arról is, miként védi tételesen a BTK az ártatlanul megvádolt em­bert. A BTK öt évig ter­jedő szabadságvesztéssel fenyegeti azt, aki olyan; tényt vagy bizonyítékot, amelytől a büntető eljárás alá vont személynek fel­mentése, vagy ártatlanul elítéltnek kiszabadulása függhet , elhallgat. Ponto­sabban: aki az ilyen tényt, vagy adatot az érintett sze­méllyel, védőjével, vagy a hatósággal nem közli. Felmegyek a miniszterhez... azonban Tükör Gizikével, egy fő- malni! S ment a ledéi: Lakos György — Pontosabban: a mi­nisztériumba, az Egészség- ügyi Minisztériumba, — rakta táskájába iratait dr. Abai Nemes Gyula, Balas­sagyarmat főorvosa — Amúgyis kevés az orvosla­kás, és most ez is... Nem lehet nem megér­teni a mindig derűshangu­latú főorvos bosszúságát. A város 1959-ben a község­fejlesztési alap jelentős há­nyadát, százötvenezer fo­rintot, áldozott orvoslaká­sok vásárlására. Ugyan­ennyivel segített az Egész­ségügyi Minisztérium is. A közelmúltban a járási­városi ügyészség törvé­nyességi vizsgálata során megállapította, hogy jogi szempontból a vétel nem kifogástalan. Erről tájékoz­tatta a megyei , tanács-vb igazgatási osztályát. Az osztály több törvényhelyre tett utalással arról infor­málta a balassagyarmati vá­rosi tanács vb igazgatási osztályát, hogy az orvosla­kásokat nem lehet készen­léti lakásnak minősíteni, mert „csak a folyamatos termeléshez és a teljes üzembiztonsághoz szüksé­ges dolgozók lakásait lehet készenléti lakásnak nyilvá­nítani.” Nézetünk szerint a kör­zeti orvosi rendelő munká­jának folyamatossága, az orv&s tevékenységének há­borítatlansága is van olyan fontos népgazdasági érdek, mint a termelési mutatók­kal szemléltethető. Ezért találjuk különösnek, hogy a megyei igazgatási osztály szükségesnek látta felhívni a városi igazgatási osztály figyelmét: a lakásokról ter­jesszen a városi tanács-vb elé elidegenítési (értsd: el­adási) javaslatot. A város a lakásokat an­nak idején magas árért vette, hiszen azok beköl- tözhetők voltak. Most, mi­vel már lakottak, legjobb esetben az öt évvel ezelőtt kifizetett ár felét kapná értük. A dologról beszélgettünk dr. Szabó Istvánnal, a Nógrád megyei Főügyész­ség vezetőjével is. — A lakások eladását semmikép sem helyesel­nénk, hiszen az a társadal­mi tulajdon károsításával járna, — mondotta, — A járási-városi ügyészség vizsgálatának nem is ez volt a célja. Célja volt el­lenben a törvényesség szi­gorúbb betarttatása, s az, hogy a jövőben a városi vezetőség még nagyobb kö­rültekintést tanúsítson' az ingatlanvételeknél. Kívá­natos, hogy a tanácsok, — amennyiben megtehetik —, inkább építéssel, mint vá­sárlással szaporítsák a ren­delkezésükre álló lakások számát. Borváró Zoltán Olvasónk írja: Tizenötezer lakos érdekében Több megbeszélés tár­gyát képezte már eddig a balassagyarmati járás déli részének mintegy 10 köz­séget érintő problémája: a lakosság szombat-vasárnapi napokon való orvosi ügye­letének megszervezése. Vé­leményem szerint egyszerű a megoldás. Amíg a. balas­sagyarmati kórház gépko­csija a járás északi részét és a várost látja el ily mó­don ügyelettel, addig meg­oldható a járás déli részé­nek ellátása is a berceli szülőotthon gépkocsijával. Természetesen a körzeti or­vosok segítségére is szük­ség van. mert az ügyelet kiterjesztése számukra minden negyedik szombat- vasárnapra jelentene fela­datot. Ami problémát vet­ne fel, csupán az, hogy a gépkocsi meghibásodása esetén nem tudnánk folya­matos munkát végezni. Ugyanis ilyen esetben csak a kórháznak van engedélye taxi igénybevételére. E kérdés mintegy 15 ezer la-, kost érint, s azt hiszem érdemes lenne a megoldá­son a felettes hatóságoknak elgondolkodniok. Várjuk engedélyüket! Br. Veres Sándor Sercel

Next

/
Oldalképek
Tartalom