Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-29 / 143. szám
1964. július 29. szerda. nógrad 5 1 Megrövidült a hízlalási időszak Nógrádmegyer előre lép Az első félévi hízóállat felvásárlási terv teljesítése a szécsényi járásban Az első félévi hízóállat felvásárlásának ' telj esi té- séről beszélgetünk a Balassagyarmati Állatforgalmi Vállalat Kirendeltségének előadójával. Horváth Jánossal. Hízómarhából az első félévi felvásárlási terv 790 db volt, de csak 590 db hízottmarhát vásároltak fel eddig. A 200 db-os lemaradást az is előidézte, hogy az éves tervben az első félévi irányzatot megemelték. A felvásárlásban kiesést jelentett, hogy a termelőszövetkezetek az üszőket meghagyták saját gazdaságukban továbbtenyész- tésre és csak a kiselejtezett üszők kerültek meg- hizlalásra. Az első tervirányzatnál nem vették figyelembe, hogy a szerződéseket mintegy 60 százalékban a második félévre kötötték a tsz-ek, minthogy csak ebben az időszakban „készülnek el” a hízómarh.ák. A hízómarha felvásárlási terv teljesítését hátrányosan befolyásolta a szabad felvásárlás is, ami szinten csak ősszel valósul meg. — A termelőszövetkezetekben hizlalt szarvasmarhák hogyan feleltek meg a követelményeknek? — Örömmel állapítottuk meg, hogy a felvásárolt hízómarhák közül 590-ből 112 extrém minőségű volt és olaszországi exportálásra került. A marhahizlalásban igen szép eredményeket ért el a varsányi Dózsa Termelőszövetkezet, ahol 43-ból 31 ment exportra. A kisebb és gyenge szövetkezetek — Szé- csényfelfalu, Piliny, Egy- házasgerge — is értékesítették exportra hízómarhákat. De a belföldre felvásárolt állatok is mind extrém és első osztályú minőségűek voltak. A termelőszövetkezetek a leadott hízómarhákból így igen szép bevételt értek el. — Hogyan alakult a hízósertés felvásárlása? — A félévi terv 1450 és ezt a félév végéig 89 százalékra teljesítettük. A kiesés leglényegesebb oka, hogy — nemcsak a járásban, de országosan is — az értékesítések túlnyomó része a félév végére torlódott. A vállalat pedig megkötette azt a meny- nyiséget, amelyet az utolsó két hét alatt fel lehetett vásárolni. így 156 hízottsertés átvétele áttolódott a második félévre. Végeredményben a hízósertés felvásárlásánál járási szinten nincs lemaradás, mert a kész hízók megvannak, július 10-ig átvételre is kerültek. A varsányi és szécsényi tsz-eken kívül igen jóminőségű sertéseket értékesített a nagy- lóci Munkás-Paraszt Szövetség és a nógrádsipeki termelőszövetkezet is. Ezekben a termelőszövetkezetekben a lelkiismeretes gondozás, szakszerű takarmányozás következtében a hizlalási időszak megrövidült és terven felüli súlyban értékesítették a hízókat. Ugyanez viszont nem mondható el az ipolytar- nóci, a nógrádszakáli és a szalmatercsi termelőszövetkezetről. Horváth Éva TALÁLT KINCS A talált kincs mindig megörvendezteti az embert. De vannak „talált kincsek”, amelyek az egész nemzet boldogulását szolgálják: ilyen a hajdúsági földgáz. Nos, ennek a nemzeti kincsnek mennél teljesebb és célszerűbb hasznosítására. Hajdúszoboszló határában, gazolin és propánbután leválasztó üzemet építenek. A létesítmény 500 millió forintba kerül, de a haszna szinte felbe- csültetelen jelentőségű. Ez az új létesítményünk 1965. végére készül el. Teljesen automatikusan fog működni és naponta 500 tonna háztartási és ipari célokra használható propán-bután gázt és a benzin oktánszám emeléséhez használt gazolint választ majd ki. Erre a célra naponta kétmillió köbméter gáz szükséges; további kétmillió köbmétert pedig tisztítás után továbbítanák ipari és háztartási célokra. A Tiszavidéki Vegyikombinát és a miskolci üzemek már használják a haj- dúszoboszlói gázt, amely eljut a debreceni és hajdú- szoboszlói háztartásokba is Budapestre a külön e célra most épülő gázvezeték továbbítja a hajdúsági földgázt. Első képünk; A gazolin leválasztó tornyok szomszédságában szerelik a cső- áljyányzatot. Második képünk: Gyors ütemben készítik elő és állítják fel a gazolínelválasztó tornyokat. Ú jsötét szemek ülnek a mélyen redőzött, keskeny arcban, az ezüstös haj alatt. Ezekből a fekete szemekből okosság és becsületesség sugárzik, meg egy kis jó értelemben vett csalafintaság is, amire nagy szüksége van Koncz Józsi bácsinak, mert különben könnyen „átvernék” azok, akik még nem állnak a szocialista öntudat tetőfokán ... Koncz Józsefet azonban nem kell félteni. Huszonhat éve gyógynövény-felvásárló és tudja mi az, amire figyelni kell. Megesik, hogy homokot kevernek a szárított növény közé, de alaposan megbánják! Józsi bácsi éles szeme mindent észrevesz, s ott nyomban kiszitáltatja a ravaszkodókkal a beke- kevert homokot. — Nagyon vigyázok a híremre — mondja büszkén. — Az országos központban, a Herbáriánál úgy ismernek engem, mint A nógrádmegyeri Petőfi Tsz-t hosszú éveken keresztül a megye legrosz- szabb termelőszövetkezeteként tartották nyilván. Külön krónikát lehetne arról írni, hogyan került a Petőfi olyan mélypontra, amely már-már a teljes széthullást közelítette meg. S folytatni lehetne a történetet, az évről évre ismétlődő megerősítési kísérletek kudarcaival. De a históriának van egy újabb szakasza is, amely már arról szól, hogyan zökkent rendes kerékvágásba a tsz, hogyan találták meg magukat a nóg- rádmegyeriek. BIZALMUKAT VESZTETT EMBEREK KÖZÖTT Nincs még két éve, mikor 1962. október elsején Juhász Ferenc került ag- ronómusnak Nógrádme- gyerbe. Akkor választottak új elnököt is a szövetkezet élére. Az új vezetők az első napokban azt sem tudták mihez kezdjenek. Teljes volt a tsz-ben felfordulás. Akkor húzták ösz- sze még csak a kombájnszalmát, a tarlók nem voltak íelhántva, a tagok közömbösen szemlélték a hanyagságot. Ez jellemezte azon az őszön a nógrádmegyeri helyzetet. A feladat adott volt: meg kell erősíteni a termelőszövetkezetet! — Könnyű volt ezt mondani, de nagyon nehéznek látszott a megvalósítás — emlékezik Juhász Ferenc. — Belecsöppentem egy elhanyagolt gazdaságba, bizalmukat vesztett emberek közé. Percnyi késedelem nélkül, határozottan kellett intézkedni, ha el akartunk érni valamit. — Úgy tudom, hogy te önként vállaltad ezt a feladatot! — Igen vállaltam! Ugyanis 1959-ben már el- töltöttem ebben a termelőszövetkezetben egv félévet. A szécsényi járási tanács mezőgazdasági osztályán dolgoztam, de fantáziát láttam ebben a közös gazdaságban, és kijöttem főállattenyésztőnek. De sajnos csak félévig bírtam ... A fiatal szakember jól látta és vallotta is, hogy ebből a közös gazdaságból nagyon szép eredményeket lehet kihozni. Azonban az akkori tsz vezetésben eluralkodó ellentétek meghiúsították a fiatal szakember törekvéseit. Ennek ellenére nem ment visz- sza a járáshoz, hanem egy másik termelőszövetkezetben helyezkedett el. Innen került azután ismét Nóg- rádmegyerbe. KEZDETI LEPESEK Nagy tét forgott kockán azokban a hónapokban. Bizonyítani kellett, hogy Nógrádmegyerben helyrehozható a gazdálkodás. A vállalás teljesítéséhez szabadkezet kért az intézkedések lebonyolításához — természetesen a törvényes lehetőségeken belül. Kiválogatták a kulcsembereket, s amit lehetett még a tél bekövetkezte előtt elvégeztek. Nagy gondot okozott az állatállomány takarmányozása. Ami takarmány termett, nem volt elég. Tavasszal Ludányhalásziból vásároltak réti szénát, Szé- csényből meg takarmányszalmát. A jószágok csak tengődtek. A főagronómus cédula- köteget vesz elő az íróasztal mélyéről. A tejter- mélést igazoló nyugták. A múlt év március elsejei kerül a kezembe. A feiési átlag akikor 4 liter volt. — Nézzük meg egy évvel később — javasolja Juhász Ferenc. Drexler Ferenc főállattenyésztő már mondja >s a számokat. — Az idén március elsején 32 tehéntől 411 liter tejet fejtünk. A fejési átlag 12,8 liter. Ez bizony jelentős különbség! EGYETÉRTÉSBEN A TAGSÁGGAL Az első tavasz nehezen ment el Juhász Ferenc felett. Bár a terveket már ő készítette, a végrehajtás még akadozott. A tavaszi munkákat időben elvégezték és sikerült a nyári tennivalókat is megoldani. Mindebben nagyon sokat segített az ösztönző jövedelemelosztási módszer alkalmazása, Nógrádmegye- ren általában a nádudvari módszert alkalmazták, de egyes kapásnövényeket harmadában művelték meg. A főagronómus különös gondot fordított arra, hogy minden rendszeresen dolFalusi arcképek: A gyógynövény-gyűjtő aki mindig szép árut szállít. Ezer négyzetméter padlásterem van a községben szárításra, de olyan annak mindnek a földje, mint az arany. Háromhetenként frissen mázoljuk, és ha pedig mérges növény volt benne, akkor azonnal az elszállítás után. Amikor a központban azt mondják: „Koncz bácsi, de gyönyörű árut küldött”, az többet ér nékem minden pénznél. — Azért a forint is számít — vetjük közbe. — Számít. Jól megélünk a gyógynövény felvásárlásból, de meg is dolgozunk érte. A feleségem, a fiam, de még a kisunokám is besegít. Pistike hatéves, most lesz iskolás szeptemberben, de már ott kocog széles, füles kosarával a nagyapja nyomában és buzgón tép- desi a papsajt levelet. Az idei szezonban már százharminc forintot „keresett”. A pénzen fényképezőgépet szeretne venni s azután — ha még gyűlik össze annyi — egy szép iskolatáskát... — Kétszáz fajta gyógy- füvet, gyökeret, bogyót ismerek — meséli Józsi bácsi. — Kell is, hogy jól kiigazodjam közöttük, mert a gyűjtőket én tanítom meg arra, hogy mit és hogyan szedjenek. Vannak olyan növények, amelyeknek a levele, virága nagyon hasonlít egymáshoz, a szedők könnyen összetévesztenék, ha nem magyaráznám meg nekik a különbséget. — Mennyi az idei felvágozó tag megkapja azt, ami járt neki. — Az már régi igazság, hogy az Ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó — mondja mosolyogva. — Amit mi megígértünk meg is adtuk. Az embereket nem lehet becsapni. Úgyis észre veszik és akkor nem dolgoznak. Tehát sokkal értelmesebb dolog, ha szót értünk a tagsággal és megadjuk a részest is, ha kéri. így ,nem maradt kinn a földeken a termés sem. Ez lenne tehát a titok nyitja? őszinte szó, kielégítő javadalmazás? Nyilván ez — s még sok más — mert, az eredmény kézenfekvő. Igaz, hogy Nógrádmegyerben tavaly még ké- millió forint állami támogatást használt fel a termelőszövetkezet. Igénybe kellett venni a Rimóeról és Nagylócról kínálkozó munkaerőt is, de az idén már lényegesen megváltozott a helyzet. — Az idén nem tartunk igényt dotációra —* jelenti ki a főagronómus, Ez igen! Mégiscsak lehet gazdálkodni Nógrád- megyerben, hogy jelentősebb többletbevétele van a tsz-nak. A kiadásokból pedig megtakarítás mutatkozik. A növényápolást jól elvégezték, most kaszálják másodszorra a vörösherét, a lucernát már befejezték. Elkészültek az aratással is, Megvan a másodvetés, folyik a tarlóhántás. Minden a maga útján megy. Juhász Ferenc teljesítette, amit vállalt, illetve teljesíti, mert nagyszerűek helytáll a munkájában. Mindezt egyedül perszel nem tudta volna végre-j hajtani. Kialakult az új vezetőség, mellett? álltak a párttagok, a pártszervezet. s mellettük áll az egész tagság. Eddig még1 csak talpraállt a nógrádmegyeri Petőfi. Haladni még csak most kezd. — Az állattenyésztést! szeretnénk fejleszteni. Többi takarmányt termelünk. Kiszámoltam, hogy csupán tejből, meg tojásból biztosítani lehet a munkaegység-előleget. Ehhez száz darab tehén és ötezer darab tojótyúk kell. Ezek a tervek reálisak Nógrádmegyeren már tudják, mit miért csinálnak. Pádár András sárlási terve, Konc2 bácsi? — Kétszáznegyvenezer forint értékű gyógynövényt kell felvásárolnom!, Ebből a mai napig száztízezer forintot teljesítettem. Legtöbbet a somkóró- ból, kerek repkényből, ne- hézszagú gólyaorrból gyűjtöttünk, de még ezután következik a martilapu levél, csipett papsajt és a csipkebogyó, amiből a legtöbbet. körülbelül három és félvagonnal szeretnék felvásárolni az ősszel. IV agy munkát jelent a gyűjtőkkel való foglalkozás, a növények átvétele, szárítása, elszállítása. Nehéz munka ez, de szép is. A sokféle illatú, szelíd és mérges levelek, virágok, bogyók kivonata száz, meg száz beteg ember egészséget adja vissza és Koncz Józsi bácsi mindig erre gondol, amikor friss erőre van szüksége, az újabb munkához. Kemény Erzsébet i
