Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-29 / 143. szám

4 NÓGRÁD 1964. július 29. szerda. ^DaíÁlkű zás cl 'Ijilclq uliáü al Egy szlovákiai színész emlékei diákéveimet Csehszlovákiában töltöt­tem. Az akkori burzsoá köztársaság politikája és iskolai rendeletéi miatt szlovák iskolába jártam. Keveset foglalkoztunk ma­gyar irodalommal és ta­náraink sem szivesen be­széltek még olyan magyar írókról sem, akik szlovák területen születtek. Nem ismerhettük meg Mikszáth és Madách életét, munká­ját sem, Kassa után Po­zsonyba kerültem színiis­kolába. A túlzsúfolt anyag miatt itt sem volt idő so­kat foglalkozni Madách- csal és nagy művével: Az ember tragédiájával. An­tikváriumban vettem meg, így olvastam a drámát. Tanulmányaim végén a pozsonyi magyar színház­hoz szerződtem. Gondolni sem mertem, hogy már pályám küszöbén találko­zom Madáchcsal. 1937-ben a színház műsorra tűzte Az ember tragédiáját, amely­ben több szerepet kaptam. Nagy lelkesedéssel készül­tünk a premierre, mert ez volt az első alkalom, hogy Ádám, Éva, Lucifer és a többi szereplő itt magya­rul szólalhatott meg. De­cember 8-án került sor az első előadásra. Érsekújvá­ron. Nagy izgalommal kezdtem öltözni, maszkí­rozni az első képhez. Saját magamért is izgultam, de még jobban édesapámért, aki a tragédiához a kisérő zenét szerezte és a zene­kart vezényelte. Mint „színházi gyerek" sokat jártam eddig is előadások­ra, de ilyen nagy sikert még nem tapasztaltam. Er­ről írt a bemutató után az érsekújvári Magyar Újság kritikusa is. „A nézőtéren ott láttuk az új és a régi generációt. Az öregeket az első sor­ban, a fiatalokat hátul. Aztán megszólalt az Ur szava és nyomban meg volt a kapcsolat a színé­szek és a közönség között. A Tragédia szépsége és mély bölcsességet tartal­mazó szavai szárnyakat kaptak a magyar színészek szívből jövő, átérzett. játé­kában. Színész és néző egyaránt érezte, hogy ün­nepen vagyunk, a magyar kultúra és színjátszás ün­nepén. A tiszta irodalom és költészet ünnepe volt Az ember tragédiájának érsek­újvári előadása.” AZUTÄN EGYMÁST követték az előadások: Ko­márom, Léva, Ipolyság, Dunaszerdahely és végül Pozsony. A pozsonyi be­mutatón Törzs Jenő volt Lucifer, mint vendég. Ezért még nagyobb lelke­sedéssel készültünk a po­zsonyi előadásra, hiszen a főszerepet az egyik legna­gyobb magyar művész ját­szotta. Akkor már Európában dörögtek az ágyuk. Kíván­csian vártuk, hogy Pozsony három nemzetiségű lakos­sága, hogyan fogadja Ma­dách szavait. 1938. július 16-a Pozsony színháztörté­nelmének nagy napja volt, mert itt-, is először szólal­tak meg magyarul Madách mondatai. A nézőtéren ma­gyarok, szlovákok, néme­tek. A siker talán még na­gyobb volt, mint eddigi előadásaink alkalmával. A pozsonyi bemutatót még tíz teltházú előadás követte. Pedig abban az időben Pozsonyban még operettet sem tudtunk egy­más után 6-7-nél többször bemutatni. Madách szavai túlszárnyalták az ágyúdör­gést és fegyverek zaját és vigaszként hangzott a hall­gatóság előtt e mondat: „Ember küzdj és bízva bízzál.!” így találkoztam és voltam együtt Madách Imrével és tolmácsoltam tíz hónapon át gondolatait. E nagy élmény ma is él ben­nem. Amikor lehetőségem van, helyet foglalok a Nemzeti Színház nézőterén, hogy pár órára megint együtt lehessek vele és felidézhessem első talál­kozásunk emlékét. Hemerka Gyula Nyárvégi ismeretterjesztés az acélárugyári művelődési házban A Salgótarjáni Acéláru­gyár Művelődési Házában a nyárvági hetek is válto­zatos ismeretterjesztő prog­ramot tartogatnak. Augusztus 14-én sokakat érdeklő egészségügyi kér­désről lesz szó ismeretter­jesztő est keretében. Dr. Vikol János, az Országos Onkológiai Intézet igazga­tó főorvosa arról nyújl népszerű-tudományos tájé­koztatást: gyógyítható-e a rákbetegség? Az előadást a Minden az embereké ma­rad című szovjet játék­film és a Hogyan védekez­zünk a rák megbetegedé­sek ellen? című magyar kisfilm egészíti ki. Érdeklődésre tarthat szá­mot augusztus 28-án Or- bányi Iván, a Fővárosi Ál­lat- és Növénykert igazga­tóhelyettesének Nagy raga­dozók című előadása, amelynek kísérőműsorában a Vadállatok a fedélzeten című szovjet filmvígjáté­kot vetítik. A szeptemberi ismeret- terjesztő sorozat első ven­dége dr. Randé Jenő, a Magyar Rádió és Televí­zió főszerkesztője lesz, aki 11-én este Mi történt a nagyvilágban? címmel tart tájékoztatást a nemzetközi élet érdekes, időszerű ese­ményeiről. HORVÁTH LÁSZLÓ: feltárulnak áz atommag TÍTkAÍ AZ ÖRDÖGI Azon a napon, amikor Amerikában felvillant az első atombomba félelmetes tűzgömbje, Európában már több mint két hónapja hallgattak a fegyverek. A hitleri Németország kapi­tulált, a fasizmus ellen har­coló szövetséges hatalmak hadseregeinek Európában szolgáló katonái boldogan ünnepelték a békét, csa­ládjukat, saját egyéni ter­veikre gondoltak. Már csak Japán állott hadban. De ez is hogyan? A japán fasizmus katonai erejét úgyszólván teljesen megtörte az évek óta tartó háború, csaknem teljesen megsemmisült a japán lé­gierő, tengeri flotta, nehéz­tüzérség. A császár már szívesen békét kötött volna, csak a módozatokat keres­te. A japán uralkodóréteg­nek tulajdonképpen egyet­len feltétel járt a fejében: a békét úgy kell megkötni, hogy az ne érintse a csá- vszár személyét, trónját SZÍNJÁTÉK Senki előtt nem volt két­séges, hogy Japán Német­országgal együtt elvesztette a második világháborút. A szigetország városainak többsége romokban hevert, AZ ELSŐ Július közepén még e három város lakói mit sem sejtettek arról, hogy mi­lyen szándékkal kerülik el őket az amerikai hadveze­tés céljának megfelelően a nagy bombázórajok. Az atomfegyver bevetésé­nek pontos terve az Egye­sült Államok különleges repülőalakulatának vezér­karánál készült el, az atomtábomok L. R. Gro- ven irányításával. Ez a terv határozta meg, hogy a Japánnak szánt bombát a három város, — Hirosi­ma, Okura és Nagaszaki. — valamelyikére dobják le. Hogy melyikre, azt hatá­rozzák meg az időjárási viszonyok. Az elgondolás a hadiipar teljesen megbé­nult. Csak három város volt Japánban, amely viszonylag épen vészelte át a naponta ismétlődő légitámadások viharát. BOMBA az volt, hogy arra a vá­rosra dobják a bombát, amely fölött a bevetés nap­ján jók a látási viszonyok, hát közvetlen célzást le­het alkalmazni és jól meg lehet figyelni magát a rob­banást. A különleges repülő­egység személyzetét már hónapok óta képezték erre a feladatra. A gépek pa­rancsnokai és vezetői az Egyesült Államok légiere­jének legjobb pilótái vol­tak, akik tapasztalataikat a német városok bombázá­sakor szerezték. Közülük csak egy a csapat parancs­noka tudta, hogy milyen bombát kell szállítaniok és ledobniok. A repülőegy­Új általános és középiskolai körzetek megyénkben Általános és középisko­láink céljai és feladatai között szerepel mindenek­előtt, hogy tanulóiknak egy­séges. korszerű alapművelt­séget nyújtsanak. Ahhoz, hogy e célkitűzéseknek eleget tudjanak tenni, el­sősorban biztosítanunk kell az oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltéte­leit. ezen belül pedig a szakos oktatást. Jelenleg a tanítási órák szakosított ellátását csak a teljesen osztott iskolákban tudjuk megvalósítani. Ha a ta­nulmányi eredmények tükrében vizsgáljuk a szakoktatás helyzetét, ak­kor is megállapíthatjuk, hogy az osztott iskolákban tanuló gyermekek tanul­mányi szintje jóval maga­sabb, mint a részben osz­tott. illetve kislétszámú iskolákban, ahol összevont tanulócsoportok működnek. Megyénk művelődésügyi szervei éppen ezért tartják egyik legfontosabb felada­tuknak az iskolakörzetesí­tést. A körzetek kialakítá­sa évek óta folyik me­gyénkben. A körzetesítés jelenegi állásáról a követ­kező tájékoztatást kaptuk a megyei Művelődési Osz­tálytól. Iliny), a salgótarjáni járás­ban Zabar (tagiskolája Szi- laspogony). E tanévben megszűnik a Rau-aknai is­kola, ahonnan a tanulók Etesre, s a maconkai isko­la. ahonnan Nagybátony- Bányaváros iskolájába jár­nak majd a diákok. Köz­ponti körzeti iskola lesz még Mátraszele (tagiskolá­ja Székvölgypuszta) és Homokterenye, ahova a nádúifalui tagiskolából jár­nak a tanulók. Berkenyé­ről eddig az általános is­kola ötödik és hatodik osztálya járt be Nógrádba, a következő tanévben a hetedik és a nyolcadik osz­tályt is bekörzetesítik. Ugyancsak hasonló körze­tesítés lesz Romhányban, ahova Kisecsetről és Két- bodonyból járnak majd diákok. Üj középiskolai körzet is alakul megyénkben. A következő tanévben új körzeti központ lesz a ka- rancslapújtői közös igaz­gatású iskola. Ide Ka- rancsalja, Karancskeszi, Karancsberény, Marakodi- puszta, Egyházasgerge és Mihálygerge tartozik. A körzetek kialakítása évek óta jól halad me­gyénkben. Az 1964/65-ös körzetesítéssel a rétsági já­rásban be is fejeződik az iskolák összevonása. A kö­vetkező esztendők feladata főleg a salgótarjáni, illet­ve a pásztói járás iskolái­nak körzetesítése lesz. En­nek sikere elsősorban a közlekedési problémák megoldásától függ. Bérről Szirákra, illetve Bercelre az előző évek gya­korlatához hasonlóan e tanévben még ugyancsak délután járnak a tanulók. A művelődési szervek cél­ja, hogy az 1965/66-os tan­évre e helyekre is külön iskolabuszt biztosítsanak, s így a délutáni tanítással' kapcsolatos problémák megszűnjenek. Ajándékbolt hosszú „ebédszünettel" Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán utcában ajándékbolt nyílt. Megnyi­tásáról csak helyesléssel szólhatunk. A bolt nyitvatartási ide­jével azonban nem érthe­tünk egyet. Benne délelőtt téltizenegy és délután fél­négy között nem lehet vá­sárolni; ekkor zárva tart. Valószínűleg senki sem gondolja komolyan, hogy bármelyik túrista az üzlet nem szerencsés nyitvatar­tási idejéhez igazítja majd programját. Szeretnénk, ha az üzletet nem kellene a földszintes házikók sorában hosszasan keresgélni. Jókora, az út­testről messzire szembe­szökő táblának keltene hirdetnie — legalább ma­gyar és cseh nyelven — AJÁNDÉKBOLT. Pillantás a kamerák, műtermek világába A Magyar Televízió nép­szerű „Barangolás” című kulturális műsora mai adá­sában este a Magyar Film­gyártó Vállalat játékfilm- stúdiójába vezeti el a né­zőket. A 40 perces helyszí­ni közvetítésből megismer­hetik a nézők a filmgyár munkáját. „Bepillanthat­nak’’ a kamerák a műter­mekbe, részleteket láthat­nak „Az életbe táncolta­tott leány" címmel készü­lő, első egész estét betöl­tő magyar táncfilm forga­tásáról. Körkép Az 1964/65-ös tanévben új általános és középiskolai körzetek alakulnak. A szé- csényi járásban központi körzeti általános iskola lesz Endrefalva (tagiskolája Pi- liny), a balassagyarmati já­rásban Nógrádmarcal (tag­iskolái Nógrádgárdony és A Magvető kiadó csak­nem lehetetlenre vállalko­zott, amikor 35 fiatal Írása alapján reális képet akart adni novellairásunk mai állásáról. Hogy ez részbeni sikerült neki, az sokban azj összegyűjtött Írásoknak kö­szönhető, melyek közüli nem egy teljesen önállóan is megálná helyét tömör­ségével, realizmusával,! vagy inkább teljes világos­ságával. A könyv, mégis aztj mutatja, hogy prózánk je­lenleg jóval erősebb, minti líránk s prózaíróink — a fiatalok is — nemcsak! számban, de minőségben isi felülmúlják költészetünket.1 Ez egymagában — az iro­dalomtörténet szempontjá­ból — sokat még nem je­lent, de abból a szempont-' ból igen, hogy a próza .mindig kedvesebb olvas­mány a versnél. A Körkép perspektívája! fetétlenül biztató, hiszen még akkor is korunkat; igyekszik megrajzolni, mi­kor ezt nem sikerül mara­déktalanul megtennie. Sok­kal inkább korunkban gyö­keredzik, mint a líra s ez! csak az utóbbira nézve szegénységi bizonyítvány — gyakran bizarr és időn kí­vüli kísérleteivel — hi­szen ez volna a természe­tes, az utóbbira nézve is. A líra néhol „menekül”,, a próza nem, hanem szem­benéz, vitatkozik, vagy áb­rázol. S ez a legfőbb eré­nye ennek a könyvnek. Bár a Körkép inkább kí­sérletnek tekinthető — hi­báival és erényeivel egy-; aránt — mint befej ezettj teljes műnek. D. E. ség már hetek óta a Csen­des-óceáni Mariana-sziget- csoport egyik szigetén, Tinianon állomásozott. In­nen szálltak fel a gépek 1945, augusztus 5-ről 6-ra virradó éjjelen... Amikor augusztus 6-án reggel repülőgépek köze­ledtek a japán partokhoz, a légvédelmi radarkészülé­kek jelezték őket. Hirosi­mában megszólaltak a szi­rénák, amikor azonban lát­ták, hogy csupán három gép közeledik, lefújták a riadót. Ügy gondolták, há­rom repülőgép nem indít­hat bombatámadást. Bizo­nyára csak felderítő gé­pek... Hirosimái idő szerint pontosan nyolc óra volt, amikor a három repülőgép a város közelébe érkezett. A japán város 250 ezernyi lakosa mit sem tudhatott arról, hogy ezek a gépek nem veszélytelenek. Még nem tudhatták, hogy ettől a naptól kezdve nincsenek többé veszélyte­len repülőgépek, még ak­kor sem ha nem nagy kö­telékben, hanem magáno­sán szállnak. Negyed ki­lenckor, amikor a légiria­dót lefújták, az emberek kiözönlöttek a légvédelmi pincékből. Ebben a pillanatban rob­bant a város fölött a bom­ba .. . A katonák, akik a repü­lőgépekről tízezer méter magasról figyelték az ese­ményt, elképzelhetetlen lát­ványnak voltak szemtanúi. Először csak egy apró tü­zes pontot láttak, majd szinte átmenet nélkül, a másodperc tört része alatt egy mintegy 800 méter át­mérőjű tűzgolyót. A tűz-, golyó hirtelen felrobbant és bíborszínű lángoszloppá változott. Ebből a tűzten- gerből fehér füstoszlop emelkedett ki mintegy há­rom és félezer méter ma­gasságig. Az oszlop óriási gombává nőtt, amelynek „kalapja” bíborszínű prém­hez hasonlított és rövidesen 15-18 ezer méter magasság­ba emeledett. A föld kö­zelében vöröses-sárgán bugyborékoló, mintegy öt kilométer átmérőjű massza látszott. A bombát ötszáz méter magasságban robbantották fel. És ebben a pillanatban megállt az élet az addig negyedmilliónyi lakost számláló szorgalmas kikö­tővárosban. (folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom