Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-01 / 119. szám

1964. július 1. szerda NÖOSf9 5 Tatarozzák a Bányász Művelődési Házat > I Útra kél a Timár-brigád KENDŐZÉS NÉLKÜL Hozták az anyagot, az állványokat, szerszámokat, és vele együtt jött Tímár József tíztagú szocialista brigádja Salgótarjánba, a Bányász Művelődési Ház tatatrozásához. A brigád­vezetővel a tavasszal ta­lálkoztam először, amikor kitüntették. A vékony, szűkszavú, szerény embe­ren egy kicsit el is .cso­dálkoztam, hogyan tudja úgy (összefogni, irányítani brigádját, hogy bárhol dol­gozzanak dicsérettel be­szélnek róluk. Igen, mert a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnál, - amelyhez tar­toznak, sokféle munka van. Ha szoros volt a ha­táridő, ez a brigád vil­lanyoszlopokat is állított és festett zokszó nélkül. — Most is beugrók vol­tunk, mert nem ’ szerepelt a brigád tervében, de nagy munka, és augusztus 31-re át kell adni az épületet — mondja a brigád vezető. A munka különben elég Miért a tax fizessen? Az ősszel a kisbárkányi Összetartás Tsz burgonya­tárolási szerződést kötött a MÉK-kel. A gazdák prizmába rakták a burgo­nyát; s valahányszor a MÉK emberei ellátogattak a szövetkezetbe, megálla­pították, hogy a burgonya jól telel. Ilyen előzmények után különösen kellemet­len meglepetést hozott a prizmák felbontása. Ez al­kalommal derült ki, hogy s társit burgonya negyven százaléka megromlott. A kár ötvenezer forint. A MÉK ékkor — eny­hén szólva — diplomati­kus megfogalmazású jegy­zőkönyvet írt alá, s íra­tott alá a tsz elnökével és helyettes főkönyvelőjével arról, hogy a szövetkezet „nem tudott elszámolni” az átvett burgonyával. A ter­melőszövetkezet MÉK- fel­tételezte mulasztását bizo­nyítaná az a kérelem is, melyben a tsz részletfizeté­si kedvezményért folya­modik. A jogban járatlan emberek előtt a két ok­mány együttesen a napnál fényesebben dokumentál­ja; a közös gazdaság hi­bázott, s becsületesen vi­seli ennek következmé­nyeit. Megitélésünk szerint a helyzet egészen más. A tárolást a gazdák végezték ugyan, de a MÉK szakmai irányításával, ellenőrzésé­vel. El tudjuk képzelni, hogy a tárolás szakszerűt­len volt; — de azt nem, hogy lelkiismeretes ellen­őrzés a hibákat menet köz­ben fel ne deríthette vol­na. Nézetünk szerint szo­cialista termeltető-értéke­sítő szervhez méltatlan do­log visszaélni a szövetke­zeti parasztok jogban való járatlanságával. Ugyan­ezért a MÉK-re sem vetne kedvező fényt, ha peres úton kívánná eldönteni: kinek van igaza? Meggyő­ződésünk, hogy ha az érde­keltek közösen szervezné­nek bizottságot a mulasz­tás elkövetőjének megálla­pítására, ez a pernél ered­ményesebb lenne mindkét fél számára. — bor — nehéz volt. Az egész épü­letet alá talpaltuk és szi­geteltük. Mi most elvonu­lunk a csépkési bánya­üzemhez. Ott lesz egy 40—50 ezer forintos mun­kánk. Ventillátor-házat építünk Közben a többiek már csomagolnak, hogy mire az autó megérkezik, csak ra­kom kelljen. A brigád egyik tagja még állványon van, vhkol. — Látja, vigyáztunk rá, de hiába kerülgettük, azért fröcskölődött rá habarcs — mutat a nagyterem kö­zepén összerakott berende­zésekre. Ezeket az építkezés ide­jére bizony valahol el kel­lett volna raktározni. Fur­csa a párnásszék maltero- san, és még furcsább a 1/ ózéptermetű, jóvágá- sú, határozott kiál­lású fiatalember, a zagy­varónai salakhegy lábánál, a mellén nyugvó tangóhar­monikából ügyes kezekkel csalja ki a hangokat. A pattogós ritmusú twistet, szambát, csa-csa-csát, a lassú tangót, majd a ke­ringő váltja fel, hogj- az­tán ismét gyors táncmeló­diába csapjon át. — Kollégám, Dezső mondta: gyere már ki, hozd ki a harmonikádat is, lássuk, mit tudsz! — Nincs kedvem játszani — vála­szoltam, de ahogy kicsú­szott a szó számon, már­is megbántam. Akaratla­nul is arra gondoltam: ha többet játszok, akkor gyor­sabban tanulok.. . — kezdi a beszélgetést Varga Lász­ló, a Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalat gép­kezelője, aki Bujákról jár be Salgótarjánba a salak­blokk üzembe dolgozni. — Éjszakás vagyok a hé­ten. A falumból értesítet­tek. hogy szombaton tánc- mulatság lesz. Számítanak rám. Azt üzentem a tánc­zenekar vezetőjének: nem zongora, amely ugyancsak ott áll betakaratlanul, vas­tagon belepve a portól. Ennél az épületnél egy érdekes leletre bukkan­tunk. Az erkély korlátré­szét javítottuk. Két gipszangyal volt rajta. Amikor bontottunk, a va­kolat mögött egy képzel írott, üzenetet és az Épí­tőmunkás egyik 1922-es számát találtuk. Elolvas­tuk, érdemes megnézni, ott van már a pártirodan — újságolta Tímár József. Közben megérkezik a teherautó. Egybeverődik a brigád. Emelik a hatalmas szerszámos ládát. Körül­néznek, nem maradt-e le valaki azután elbúcsúznak Salgótarjántól. Másnap már csipkésen rakják a falat. B. J. tudok én még olyan jól. ... Ne aggályoskodj, majd be­lejössz! — üzente vissza. Öcsém, aki ^szintén itt dol­gozik, viszi majd haza a harmonikát. Ö is játszik. .. Aztán elmondja a hang­szer történetét: A papa vett a család- ” nak egy gombos harmonikát. Rajta kívül én, és az öcsém próbálgattuk a billentyűket. Nehéz ezt megszokni — szóltam egy­szer édesapámnak. Adjuk el, vegyünk helyette e.gy másikat, jobbat, moderneb­bet. .. Az apa kezdetben ellen­állt, később azonban, ha nehezen is, teljesítette fia kérését; fájó szívvel meg­vált a gombostól, s vett egy újat, OTP hitelre. Ezen tanul, játszik most Laci. Mindez két hónappal ez­előtt történt. Azóta estén­ként a munkában megfá­radt építómunkások szál­HA AZ ÉPÍTŐK legutóbbi pártbizottsági ülésén az igazgató beszá­molójában úgy igyekezett volna a vállalati termelés első félévben várható el­maradását szépíteni, hogy a tavalyi sokkalta nagyobb adósságra hivatkozik — ezen talán néhányan meg sem ütköztek volna. Hi­szen itt-ott el is hangzott, I hogy „mégis más dolog az, húsz és félmillió helyett egy-két millió forintos el­maradással zárni az esz­tendő első felét”. Szerencsére sem a vég­rehajtó bizottság, sem a pártbizottság beszámolója nem a kozmetikázást vá­lasztotta. „Tőlünk nem a tavalyi, hanem az idei terv- teljesítést kérik számon — mondotta az igazgató —, tehát ebből a szempontból kell megvizsgálnunk eddig végzett munkánk. t, s a második félév feladatait.” Régóta sürgetett, szemlé­let ez. hiszen a mostani beszámolóban is éppen az a legbosszantóbb és legke­servesebb, hogy az első félévben „adottak voltak” a tervteljesítés lehetőségei. Igaz ugyan, hogy a máso­dik negyedévben huszon­nyolc létesítmény várt át­adásra, igaz, hogy a válla­lat továbbra is létszám- hiánnyal küszködik. S az is igaz, hogy a második ne­gyedben az elsőnél csak­nem kétszerié nagyobb tervet kellett teljesítenie. De annál inkább az lett volna a törvényszerű, hogy a vállalat vezetői kihasz­nálják az első negyedév sikeres befejezése keltelte ió hangulatot. gyümöl- csöztessék a műszaki és a fizikai dolgozók kedvezően, alakuló együttműködését, továbbra is ösztönöznék a kommunisták helytállását, példamutatását — akiknek első negyedévi aktivitásá­val eredményesen mozgósí­tották a pártonkívüli dol­gozókat. NEM EGÉSZEN * li lasán, vagy az épület előtti kis park pázsitján, ahogy az idő engedi, Laci keze- nyomán felcsendülnek az ismert modern, és a ré­gebbi táncmelódiák.. Szó­rakozik és szórakoztat. Ilyenkor gondolatai messze szállnak. , — Zeneiskola —, ismét­li többször egymás után. Ez a legközelebbi vágyam. Talán sikerül... Ezt mondta akkor is, amikor 18 éves korában jelentkezett traktorosnak. Ezzel a gondolattal állt be az építők népes családjá­ba, s vállalta a gépkezelői tanfolyam elvégzését. Még nem vizsgázott, de már segíti tapasztalatlanabb társait. Öccsét gyakran iga­zítja el az ismeretekben, akár a villamosságról, akár gépészetről van szó. Mari­ka és Erzsi, tanfolyamtár­sai is gyakran megkérik, segítsen nekik. Egyszer a csőriét javítja, máskor meg felrázza, riadóztassa a vál­lalat dolgozóit. „Majd be­hozzuk — vélték egyesek —, még van idő." „Mit akarnak — vigasztalták önmagukat mások —, az országos eredményekhez képest még így is jó köze­pes a mi teljesítmé­nyünk ...” Ebben a hangulatban már alig érinthet bennün­ket. váratlanul, hogy a nagy gonddal, jónéhány mér­nök, műszaki vezető bevo­násával összeállított, majd alaposan megvitatott mű­szaki intézkedési terv elő­írásainak jórésze papíron miradt. Sőt, a következet­lenséget, erélytelenséget gyakran olyan műszaki vezetők is megpróbálták igazolni, akik pedig aktí­van résztvettek a műsza­ki intézkedési terv elkészí­tésében. Mennyi „jó” érvet ta­nulhattunk például a gépi vakolás ellen, ha aziránt érdeklődtünk, ugyan , mi lesz már a műszaki intéz­kedési terv eme pontjával. Következmény: a kikötött hatvanöt százalék helyett a kórháznál és a főtéri ti­zenhármáénál a vakolás­nak mindössze tizenkét százalékát végezték géppel. A meszelésnek felét kellett ttCÚRa géppel végezni, de géppel sehol sem meszel­tek a félév alatt átadott harmincöt objektum egyi­kében sem! Az idén száz­ezer köbméter földet kell géppel , megmozgatni, amelyből — ha a vállalat komolyan vette volna sa­ját műszaki intézkedési tervét — az első negyed­évre nem ötezer köbméter jutott volna. S ha nem ha­nyagolta volna el a föld­gépeket a' második negyed­évben is, akkor egy kotró­gépre nem napi tizennégy- tizenöt köbméter föld meg­mozgatása jutna a terve­zett 20—24 köbméter he­lyett ... A műszaki intéz­kedési terv — elfogadása, jóváhagyása után — a vál­lalat műszaki „törvény­Erzsi kérő szavára a darut hozza rendbe. Határozottan mondja: — A gép nem állhat, a termelésnek men­ni kell! Ha az egyik nem jó, akkor a másiknak kell működnie, Az éjszakai műszakban volt olyan nap­ja. amikor az egyik gép­től a másikig rohant. — És ha elvégzi a ze­neiskolát, itt hagyja az épí­tőket —, térek vissza a korábbi témához. — Nehéz erre igennel, vagy nemmel válaszolni. Ha bármelyiket tenném, becsapnám saját magam. Magának azonban elmon­dom: szeretném még Kita­nulni a gépkocsivezetői szakmát is. Könnyebben boldogul az ember az élet­ben, ha két-három mester­ség van a kezében. S hogy melyiknél állapodok meg? Amelyiknél a legjobban megtalálom számításomat... ! aci — szólítják dő- “ sebb társai. Játsz- szal nekünk valami patto­gósat — fordítják kérlelőre a szót. Laci nem késleke­dik. Útra valóul nekem is ját­szik. Barátságból. Venesz Károly kell kiadni. Ezzel szemben az első negyedévben a munkák 15,7, áprilisban 15,5, májusban 16 százalé­kára adtak ki egyösszegű munkautalványt. HA EGY vállalat vezetői az önma­guk hozta szabályokat törvényeket nem. hajtja! végre, ez veszélyes lánc reakciót idézhet elő. E je lenség nyilvánvaló tüne teivel kellett szembenéznii a pártbizottsági ülés részt vevőinek. Vizler Endr mélyépítésvezetőségén péi dául 73,3 százalékos tér melési és 71,8 százalékos tei melékenységi terv ellenér a száz százalékot is me| haladó átlagbéreket fize­tek ki. Hasonló eset. ele fordul más építésvezető» geknél is. A dolgozókna törvényben megszabott fé órás ebédszünet jár Mé: is sokszor előfordul, hog az ebédszünet — önkii zó gáló éttermek ellenére - egy-másfél óráig is elit: zódik, néha jóformán műszaki dolgozók szem láttára. Nos, ha az imént arr szóltunk, hogy az első fi évben adva voltak a tér- teljesítés lehetőségei, pó tosan az ilyen és ehh hasonló, könnyen megeic hető hiányosságokra célé tunk. Talán ne feszege sük most azt: Ha oly. könnyen megelőzhető miért nem előzték me Elégedjünk meg egyeli azzal, hogy a pártbizotts beszámolója tartalmazza végrehajtó bizottság és vállalatvezetőség önkri káját, mely — ha mind tekintetben még nem teljes következetesség: —, de alapjában véve vényesítette az elvet: lu dőzés nélkül feltárni a >: lalat munkáját , veheti néha a legjobb elhatároz sokat, szándékoka* is rru hiúsító hibák-t. S ez t gyón fontos most. a má dik félév küszöbén. EMBERILEG nem csekély- erőfeszít kíván megszerezni a t. gyilakosságot önnön m> kánk megítéléséhez'. - még nehezebb azt m irizni! Szép dolog az kritika, de nem ári ti kedni arra sem, hogy <rs csak egy-egy terme időszak lezárulása után riiljön elő, s amikor i csak arra alkalmas, h a kudarc okait elemez; Az efféle tárgyilagos az effajta önkritika, sűrűn ismétlődik. 1 sokkal különb a ki bt kereső kendőzésnél, a számolóban és a vita többször is elhangzott: lehetőség arra. és az tők képesek is rá, V teljesítsék az éves tér A pártbizottság ülése tározatot Is hozott en érdekében. De ez nem rülhet a■ fiókba, nem hat oly sok más határ sorsára, melyet az ép hoztak s feledtek.,, gyen ez a dokumen emlékeztető és útmui Ha ez így történik,, féi tendő múlva más be móló születik. Ol amelyben az önkri tik. hibák kendőzése né! feltárása már ahhoz útjelző: a jól végzett u ka után hogyan szolga! ják az építők még jól megyénk újjáépítését. Csizmadia Ge BORSÖVÁLOGATÓK így történt. Sajnos, az áp­rilisi 92 százalékos, a má- könyve”. Nos, ez a tör- jusi 92.6 százalékos terv- vénykönyv előírta, hogy a teljesítés „ sem bizonyult munkák ötven százalékára elegendőnek ahhoz, hogy egyösszegű munkautaványt Munkásarcok: A tangóharmonikás gépkezelő /

Next

/
Oldalképek
Tartalom