Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-26 / 141. szám

12 nögrad 1964. július 26. vasárnap. f Tudomány, technika - Tudomány, technika - Tudomány c4 métet története igy yard — a király orrától ujja hegyéig... A tudomány lián, az ipar- aar. és a kereskedelemben igyaránt fontos szerepe ran a mértékegységeknek, írdemes foglaloznunk te­áét azzal a kérdéssel, hogy íz idők folyamán az em- oeriség hogyan jutott el i nemzetközileg, egységes mértékrendszer használatá­ftOZ­Napjainkban Földünk legnagyobb részén a mé­ter és a kilogramm a hossz, (tetve súlymérték alapja, és tsak igen kevés ország iga- jodik az angolszász rend- szierhez, ahol még ma is yard és a font használatos. A méter és a kilogramm, aint az egész világra érvé­nyes egységes mértékrend­szer alapja, 1790-1799 kö­tött született meg Francia- országban. Egy nagy for­radalmi megmozdulásra 'olt szükség ahoz, hogy . már régóta kívánt egy­séges mértékrendszer ki- ilakuljon. Hogy felismerhessük az . jj rendszer bevezetésének natelmas jelentőségét, ves­zünk egy rövid pillantást i francia forradalmat meg­előző időkre. A mérték- -endszerek területén talán éppen Franciaországban /olt ebben az időben a jegnagyobb zűrzavar. Az azonos elnevezésű hossz­mértékek nemcsak vidé­kenként és városonként 'áltoztak, hanem például a kereskedelemben a szö­vetanyagok fajtájától és minőségétől is függtek, rlasomióképpem bizonytalan volt a területmértékek neghatározása is. A me­zőgazdaságban területi­mértékegységnek az egy Eöldműves által egy nap alatt felszántott földet tartották. Nytilviáinviajlió' annek a mértékegységnek a pontatlansága, hiszen a felszántott terület nagy­sága függ a szántó-vető pillanatnyi luápeaeégátől, a talaj keménységétől, a munkára felhasznált esz­közöktől, stb. Ebben az időben Euró- paszerte hasonló a helyzet. Erinek az okát a feudális rendszerben kell keres­nünk. Nagy Károly biro­dalmának szétesése után, a kialakuló hercegségek­ben, a mindenkori ural­kodó saját érdeke szerint határozta meg a mértéke­ket;. fgy történt az, hogy a. földműves, vagy a ke­reskedő, aki falujából a /árosba ment, hogy áru­ját értékesítse, terményét áron alul vesztegette el, nivel az új, számára is­meretlen mértékegységek­kel nem tudott számolni, s vesztesége az uralkodó vagyonát szaporította. Fran­ciaországban is ez volt a helyzet a forradalom­ig. Az egész világon ősidők óta az emberi test, vagy az emberi munkaképesség volt a mértékegységek alapja. Angliában az Hűi­ben I. Henrik által be­vezetett hosszmérték - a yard - az a távolság, amelyet a király orrától kinyújtott bal karjánaki középső ujjahegyéig mér­tek. Németországban a láb meghatározása - mint egy korabeli metszeten lát­ható - úgy történt, hogy tizenhat férfi - magas és alacsony vegyesen - szoro­san egymás mögé állt és cipőjét orrától sarkáig egymáshoz illesztette. Az így kapott teljes távol­ság 'tizenhatod része egyen­lő a mértékegységgel, vagy­is a lábbal. Tibetben a hosszúság egysége az a tá­volság volt, amelyet egy ember kezében egy csésze forró teával futva megtett, míg a tea annyira lehűlt, hogy meg lehetett inni... A nagyobb mértékegység­ek is az emberi test mére­teitől függtek. A mérföld hossza kétezer lépés volt. Az így meghatározott mér­tékek pontossága az újabb kor követelményeit azon­ban már nem elégítette ki. Egyre sürgetőbbé vált a fe­ladat; meg kell találni az egységes, pontos és válto­zatlan mértékegységet. En­nek a megállapítása azon­ban egyáltalában nem volt könnyű feladat. A természettudomány eb­ben az időben rohamos fej­lődésnek indult. Galilei, De- cartes, Huygens és Newton kutatási eredményei a fizi­ka ujjabb és újabb mér­földköveit jelentették. A felvetődött kérdés tehát érett talajra talált akkor, amikor a Francia Akadé­mia 1790. május 8.-i hatá­rozatában kiadta a jelszót: „Keresendő egy méter elne­vezésű egységes hosszmér ték, amely minden népnek minden időben megfelel." A feladat legfotosabb fel­tétele az volt, hogy az új mértékegység alapja ne az emberi test legyen, amely változó és így nem elég pontos, hanem egy termé­szet által nyújtott jelenség, amely sokkal biztosabb és állandóbb. sához, de még sok idő te­lik el addig, amíg a poli­tikai nehézségekkel küzdő Franciaországban a tudó­sok az egész világnak be­mutathatták fáradságos munkájuk eredményét, a hossz - és súlymérték gon­dosan megválasztott alap­egységeit. 1799. junius 28-án a Francia Akadémia tudó­sai különböző országok képviselőinek a jelenlété­ben bemutatták azt a pla­tinából készült 1 méter hosszú, 25 miliméter szé­les és 4 miliméter vastag­ságú történelmi nevezetes­ségű rudat, amely ettől az időtől kezdve az egységes mértékrendszer alapja lett. Az Akadémia ülésének másik „slágere” az új tömegegység az ugyancsak platinából készült őskilogram volt. (Az ősmétert és az őskilo- grammot a bemutatás után a francia levéltárban he­lyezték el.) Bár az új mértékegysé­gek minden nemzetközi követelménynek megfelel­tek, nemzeti és politikai érzékenység következtében csak lassan terjedtek el és az országok csak hosszú fontolgatás után vették át. Mégis, 1899-re az ősméter elkészülésének 100-ik év­fordulójára Anglia és Oroszország az 1917-es nagy októberi forradalom után csatlakozott hozzá, Anglia azonban továbbra is ragaszkodott a saját mértékrendszeréhez és hoz­zákapcsolódva Írország, Kanada, az Amerikai Egye­sült Államok és Ausztrália is a régi angolszász mér­tékrendszert tartja ma is Hivatalosnak. Bár 1799-ben úgy tűnt, hogy az új hosszmérték meghatározása pontos és maradandó, a XIX. század közepe tájén már kiderült, hogy a tudomány fejlődése a mértékegység precízebb meghatározását teszi szük­ségessé. Az 1870-es évektől a tudósokat egyre inkább foglalkoztatja az a kérdés, hogy a méternek az előbbi­nél pontosabb meghatározá­sát adják meg. A tudomá­nyos világ már a XIX. szá­zad közepe táját felismerte egy nemzetközi mértékügyi laboratórium felállításá­nak szükségességét és 1876-ban meg is alakul a Nemzetközi Súly- és Mér­tékhivatal. Ebben a nem­zetközi kutató laborató­riumban dolgozó fizikusok­nak a feladata, hogy fi­gyelemmel kisérjék a méter és a vele kapcsolatos mér­tékegység rendszerek ter­mészetes fejlődés és előké­szítsék az idővel szükséges­sé váló új méter prototí­pust. Innen indult útjára a mé­ter eredetijének a világ kü­lönböző országaiba küldött 30 másolata; itt hitelesítik ezeket az alapegységeket és határozzák meg különbö­ző fizikai sajátoságaikat, például a hőtágulási együtt­hatójukat. A Nemzetközi Súly- és Mértékhivatalra hárul az a feladat, hogy új módszereket találjanak és új műszereket szerkesz- szenek a mértékegység hi­telesítéséhez. Az itt dolgozó kutatók munkája nyomán tűnt ki, hogy a méter hosz- sza a pontosabb föld-alak meghatározások következ­tében nem felel meg a délkör 40 milliomod részé­nek, hanem attól kevéssé eltér; a Föld alakjának minden újabb meghatáro­zása újabb változást okoz­hatna a méter hosszában, ezért a méter eredeti defi­nícióját elvetették és új meghatározásként méter­nek elfogadták az alap platinarud két megjelölt pontjának egymástól való távolságát. Munkájuk nyomán kide­rült továbbá, hogy a métert képviselő platina-fémrúd nem eléggé merev és elég jelentékenyen változtatja a hosszát hőmérsékletválto­zásra. Olyan fémet kellett tehát keresni, amely külső hőmérsékleti behatásra a méreteit nem változtatja, elég szilárd és az idők fo­lyamán nem oxidálódik. A kripton izotóp narancssárga sugara A történelmi nevezetességű platinarúd A Francia Akadémia 1790-ben meghirdetett pá­lyázatára, — hogy mi le­gyen az egységes hossz­mérték — két tudományo­san megalapozott javaslat érkezett. Az egyik a Föld délkörének negyvenmillio­mod részét ajánlotta, a másik előreterjesztés pedig egy olyan inga hosszát ajánlotta, amelynek lengé­si ideje pontosan egy má- ’ sód perc. Ez az utóbbi megodás azonban nem vette tekin­tetbe, hogy az azonos hosz- srúságú inga lengésideje a Föld különböző pontjain más és más. A Francia Akadémia hosszas tanács­kozás után az első mellett döntött, mivel az a kisza­bott fetételeknek ponto­sabban megfelelt. A méter további sorsa szempontjá­ból ez igen fontossá vált, mert a Föld méretein ala­puló egységrends,,er min­den nép számára egyaránt elfogadható volt és nem sértett nemzeti érzékeny­séget. A méter meghatáro­zására végzett első geodé­ziai mérések már közelebb visznek a kérdés megolda­A történelmi nevezetes­ségű „platinaméter”, ha nem is nagymértékben, de változtatja a külső hőmér­séklet hatására hosszúsá­gát. Saint Claire Deville kémikus kutatásai során talált egy olyan ötvözetet, amely állandóan tartható; ez az ötvözet 90 százalék platinából és 10 százalék irídiumból áll. Az első kí­sérletekben az új ötvözet még idegen fémekkel, pél­dául vassal volt szennyez­ve és sok technikai nehéz­séget kellett legyőzni ad­dig, amíg „tökéletes” plati­na-irídiumot sikerült elő­állítani. A tudósok gon­dos munkájának és erő­feszítésének eredményekép­pen 1889-ben készült el az új méter nrototíous és ezt azóta a Breteuil pavilon­ban, a Nemzetközi Súly- és Mértékhiva*al hivatalos la­boratóriumában! a Saint- Cloud parkban őrzik. A kutatómunka feltételeit tel­jes mértékben biztosítot­ták. Hármas fallal gondos- kodak például a laborató­riumi helyiségek hőszigete­léséről, s az előforduló cse­kély hőmérsékleti változá­sokat automatikus fűtőbe­rendezésekkel szüntetik meg. Az ebben a laborató­riumban őrzött platina iri- diumrúdba vésett két vo­nal közötti távolság jelen­tette 1889-től 1960-ig a mé­ter hosszát. Bár ez az alap­egység kiváló és a nemzet­közi követelményeknek is tökéletesen megfelelt a kutatókat továbbra is fog­lalkoztatta az az elgondo­lás, hogy a métert a fény hullámhosszával kellene meghatározni. Va­lamely gáz atomjai által kibocsátott fény hullám­hossza ugyanis a Föld min­den pontján azonos. Ezt a hullámhcszt teljesen válto­zatlanul megtalálhatjuk akár a Nap, akár a csilla­gok fényében, ugyanakkor a méter alapját képező föld-alak változó és állan­dó mozgásban van. A fény hullámhosszán alapuló mé­ter feltétlenül pontosabb és átalánosabb, mint a2 eddigi, mégis csak az em­ber által megalkotott mér­ték. Sok kutatómunkát jelen­tett a tudósoknak, amíg az eddig használt méter-alap­egységnél még pontosab­bat nyertek. A spektrosz­kópia tudományának segít­ségével a különböző fény­hullámok hosszúságát igen nagy pontossággal lehet mérni. De ezen a területen is, éppen a kívánt nagy pontosság miatt, súlyos nehézségek merültek feL Az első gondot az izotópok jelenléte okozta. A kémiai­lag egységes elemek ugyan­is azo.nos kémiai viselke­désű. de különböző atom­súlyú anyagok keveréke. 5.tért az általuk kibocsá­tott fény sem tökéletesen egyszínű, hanem különbö­ző, egymástól kevéssé elté­rő hosszúságú fénysugarak keveréke. A kripton — bármennyire is egyszerű kémiai elemnek látszik a kémikusok szemében — mégis hat különböző atom­súlyú kriptonfajtának a ke­veréke. Hosszas kutatás eredményezte azt a felis­merést, hogy a kívánal­maknak a kripton 86 atom­súlyú izotópja felel meg legjobban. Ezekben a vizs­gálatokban a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Al4 lamok laboratóriumai ját-j szottak nagy szerepet. Hát-i ra volt még egy olyan mű­szer szerkesztése, amellyel! a kívánt sugárzás mindéin! külső behatástól mentesenl előállítható. Amikor ai braunschweigi fizikai-techt nikai intézetnek sikerült ilyen kripton-fényforrást előállítania, a méter új de­finíciójának már nem volt különösebb akadálya. 1960. október 14-én Pá-I rizsban, 32 ország delegá-| tusának jelenlétében aj Nemzetközi Súly- és Mér-' tékügyi Egyesület általános! konferenciájában bejelen-í tették a méter új mégha- ■ tározását Eszerint a mé­ter egyenlő a 86-os kripton-! izotóp által légüres térben! kibocsájtott narancssárga1 fénysugár hullámhosszasak! 1 650 763,73 szorosával. -Az! új meghatározás az eddigi­nél mintegy százszor pon-1 tosabb és a méter hosszú-: ságát milliómod milliméter pontosággal határozza meg.1 Nem véletlen, hogy ezj az új mértékalapegység! most született meg. A tudo­mány és a technika szédü­letes fejlődése a XX.. szá­zadban a hosszmérték kor-1 szerűsítését is megkövetel-! te. Az új méter állandód a természet által nyújtott és megváltoztathatatlan atomszerkezeti sajátosságo­kon alapszik. Dr. Barta György G YERMEK-FEJTÖR VÍZSZINTES: 1. Ellentétes kötőszó. 6. Kötőszövet. 7. Tollforgató. 8. Cifrálkodó. 10. Ellenben. 11. E napon. 12. Élelmiszer 15. Ellenérték. 16. Ugyanaz röv. 17. Vízinövénnyel benőtt terület. 19. Argumentum (W=V). 20. Fém. 21. Közlekedési vonal. 22. Kemény anyag. 24. Japán pénzegység. 25. Fel ellentéte. 26. Női név. 27. Iparváros. FÜGGŐLEGES: 1. Élesszemű állat. 2. Fém. 3. O. L 4. Trombitahang. ' 5. Mark Twain regósy- alakja. (Zárt betűk: &' Y.) 8. Feltéve. 9. Értesülés. 11. Kedves tv-figura. 13. Vízinövény. 14. Állam iránti kőtelet zettség. 16. Parancsoló. 18. Szülő. 19. Lap is. rend is teheí ilyen. 21. T.,.uz: folyó a Szov-t jetunióban. 23. Udvarias megszólítás. 25. Fegyvert használ. Megfejtésül küldjétek bá a függ. 5-öt és 11-et. áj helyesen megfejtők közöli könyvjutalmat sorsolunk ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom