Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-26 / 141. szám
4 NÓGRAD 1964. Július 26. vasárnap. ÍJÍa lkodi DCépesla p Ebben az évben is kiveszik ' részüket a nógrádi fiatalok az ország építőtáborainak munkáiból. Megyénk fiataljait megtalálhatjuk a Bodrogtól a Balatonig. Ezúttal a Kilián György építőtáborba látogattunk el Zalkodra. ahol a táborban levő 400 fiatal közül 100 Nógrád megyei. Kisterenye, Nagybátony, Pásztó és Salgótarján középiskolásai dolgoznak itt a Bodrogzúgban, a belvíz le- csapolási munkáin. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság irányítása alatt építik a csatornát a fiatalok. A belvíz levezetése után 9 ezer holdat tesznek öntözhetővé. A táborban reggel fél 6-tól 12- ig dolgoznak, délután pedig sport, játék, pihenés *a program. Asztalitenisz és könyvtár áll a fiatalok rendelkezésére .a táborban munkaverseny folyik a 44 brigád között. Ottjárttunk- kor a kisterenyeiek a második helyen voltak. Munkában a kisterenyeiek brigádja A táborban ' frlí-fomii i , : A táborba is eljutott a népszerű Nógrád Ifjúsága A nyíregyházi tiszthelyettes-képző iskola növendékei is meglátogatták a tábort. Jászberényi László honvéd, aki szintén salgótarjáni, ismerős fiatalok körében (Koppány György felvételei) Az idegenforgalom félévi mérlege Az idén magasra szökött nálunk is az utazási láz, A Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint, az év első felében majdnem háromszor any- nyian utaztak külföldire, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Januártól júliusig félmillió magyar úszott külföldre, (közülük csaknem 400 ezer Csehszlovákiába). A múlt év első felében még csak 187 ezer hazánkfia vágott neki a nagyvilágnak. A most elkészült félévi adatok szerint, márciusban majdnem annyian (százezren) utaztak külföldre, mint 1962 első öt hónapjában (107 ezren). j Megnőtt a hazánkba lá- 1 togató külföldiek száma is. Az év első felében 365 ezren érkeztek hazánkba, a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva, (174 ezer), több mint kótszer- annyiam. Két évvel ezelőtt az év első hat hónapjában még csak 150 ezer külföldi vendégünk volt. A Magyarországra érkező külölfdiek száma májusban ugrott meg; ebben a hónapban 107 ezren látogattak hozzánk, legtöbben (57 ezren) Csehszlovákiából. A júniusi 119 ezer külföldi vendég közül is 67 ezer volt csehszlovák. Sokan keresték fel hazánkat a Szovjetunióból, Romániából, és a Német Demokratikus Köztársaságból is. A kapitalista országok közül legtöbben Ausztriából jöttek hozzánk látogatóba. Az utóbbi időben megnőtt a Német Szövetségi Köztársaságból érkező vendégek száma; szívesen jönnek Magyarországra a fsanciák és az angolok is. A külföldi vendégek elsősorban a Balatont, a fővárost és Sopront keresik fel. M. F. HORVÁTH LÁSZLÓ: felAulnak áz atommag títkai A NAGT VERSENYFUTÁS Ezekből a pénzekből néhány év alatt hatalmas atomipar fejlődik ki az Egyesül Államokban. Nagyméretű építkezéshez fognak. Az első atomüzem Oak Ridge-ben, Tennesse államban, Clinton néven kezdi meg működését. A másikat, a Hanford müveket, Columbia folyó mellett építik fel. De ezeken kívül kell olyan kutatási központ is, amely elhagyott, magányos viké- ken van, teljesen elszigetelve környezetétől, s ugyanakkor felszerelései és berendezései mégis a legmodernebbek a világon. A választás az Új Mexikó délnyugati részén lévő fen- síkra esett, Santa Fétől ötven kilométerre. Itt épül fel a semmiből Los Alamos, az atomváros. Itt dolgozik majd az az ember aki mostanáig a háttérben állt. azonban az atomprogram megvalósftásának utolsó szakaszában a kutatásokat irányítja: Robert Oppenheimer. 1943. márciusában érkezik Oppenheimer Los Alamos- ba. Addig á kaliforniai egyetemen volt professzor, ahol a legnevesebb tudósokkal dolgozott együtt. Los Alamos az ő vezetése alatt szinte hónapok alatt ragyogó kis várossá fejlődik. Két- és háromlakásos családi házak, üzletek, iskolák, közintézmények sorakoznak. A laboratóriumokban százával érkeznek a neves tudósok és ezrével az egyszerűbb fizikusok, technikusok. Csak néhányat idézzünk a számokból: Los Alamosban 5800 tudós tevékenykedett magának a bombának a megalkotásán. Terveztek, számítottak, kísérleteztek éjjelnappal. Az atomművekben foglalkoztatottak teljes létszámát 300 ezerre becsülik. Többmilliárd dollár fel- használásával több mint 300 ezer ember fáradozott azon, hogy az Egyesült Államoknak legyen először atomfegyvere. AZ ELSŐ BOMBA A kísérleti atombomba kipróbálását 1945. július 16-ra tűzték ki. Európában akkorra már végétért a háború és jogosan merült fel a kérdés minek az atombomba? E kérdés jogosságát jól tudták azok is, akik a bomba felrobbantását sürgették: a pénzüket befektető dollármilliomosok és a hadsereg vezetői, akik a bombától remélték egyeduralmuk megteremtését a világ fölött. A katonák és a milliomosok céljai találkoztak, hiszen több év megfeszített munkájának eredményét akarták látni és rengeteg pénz kamatos megtérülését remélték az atomfegyver birtokában. 1945. júliusában az amerikaiaknak nemcsak egy, hanem három bombájuk van. Ügy állapodnak meg: ezek közül egyet a tényleges felhasználást megelőzően feltétlenül ki kell valahol próbálni, nehogy kudarcot valljanak a világ színe előtt. A kísérleti robbantás ide**, ól jóelöre értesítették a vezető katonai szakértőket is. Tábornokok, ezredesek és soha katonaruhát nem viselt tudósok készültek a nagy eseményre. Az amerikai atomprogram egyik katonai vezetője, Tibbets ezredes Los Alamosban várakozott. Egy másik szakértő. Parson? kapitány a Csendes-óceán egy távoli helyén, Tinian szigetén július 12-én kapta meg a hírt, hogy a kísérletet rövidesen végrehajtják, s ezért egy különrepü- lőgépen nyomban útrakelt. A kísérlet színhelyét Űj-Mexikóban jelölték ki. Ez a vidék elhagyatott, kopár senki földje, Los Ala- mostól — a nagy atomvárostól — háromszázhúsz kilométerre. A bomba fel- robbantására kijelölt helyet Szentháromságnak nevezték el, mert három bombához elég anyaguk volt és olyan hatalmasnak hitték magukaí, mint egy isten. (folytatjuk) Pályázat A Tudományos Minősítői Bizottság pályázatot hirdet a Szovjetunióban, az NDK- ban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, a Lengyel Népköztársaságban és a Bolgár Népköztársaságban 1965 szeptember 1-én kezdődő ösztöndíjas és levelező aspiranturára. Külföldi aspiranturára olyan 35 évnél fiatalabb, egyetemet vagy főiskolát végzett szakemberek pályázhatnak, akiknek legalább 3 éves szakmai gyakorlatuk van és az illető ország nyelvét — ösztöndíjas aspirantura esetén középfokon, levelező aspirantura esetén felsőfokon — ismerik, továbbá kezdeti tudományos munkássággal rendelkeznek. A pályázati kérelmet a munkahely vezetőjének és személyzeti vezetőjének írásbeli véleményével ellátva a felügyeletet gyakorló főhatóság személyzeti osztálya útján, 1964 szeptember 30-ig kell a Tudományos Minősítő Bizottsághoz benyújtani. (Budapest, V. kerület, Széchenyi Rakpart 3.)
