Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-25 / 140. szám

I NÓGRÁD !9H. Janus 25. »rwnffltMK 1-1 b ■ ■ aiii tmmmaamm ■... pa—I wp— I -a'" Az új évad előtt Tervek az Öblösüveggyár Művelődési Otthonában Korszerű iskolarendszerré épül a felsőtöké mezőgazdasági technikum háiúzata A Salgótarjáni Öblös- üveggyár Művelődési Ott­honában lázas készülődés fogadja a látogatót. Már az új évad előkészületei folynak. Vratni József igazgató tájékoztat a ter­vekről. Az elmondottakból kiderül, hogy gazdag prog­ram várja a látogatókat a népszerű kultúrlétesít- mény falai között az új művelődési évadban is. Igényes színjátszás A legszebb tervek közé tartozik az Üvegipari Szín­játszó Napok megrendezé­se 11 üveggyári színjátszó csoport részvételével. Ha az Üvegipari Központ úgy dönt, hogy nincs akadálya a fesztivál megrendezésé­nek, akkor a hazaiak min­den valószínűség szerint Dávid Teréz: Dodi című drámájával lépnek fel. A színjátszók a próbák mel­lett különböző előadásokat hallgatnak, hogy felkészü­lésük minél sokoldalúbb legyen. A Népművelési In­tézettől kémek előadókat, a helybeli pedagógusok pedig a helyes magyar be­szédre tanítják majd a színjátszó szakosztály tag­jait. Több nagyon érdekes ki­állítást is rendeznek már a nyár folyamán az épü­letben. Augusztus 12-én négy üveggyár részvételé­vel újítási kiállítás nyílik, az Alkotmány ünnepére pedig bélyegkiállítást ter­veznek. November hetedi­kére a Művelődési Otthon fotósai már most készül­nek, hogy legjobb alkotá­saikat szintén kiállítás ke­retében mutassák be. Előtérben az akadémiák ' Az üzemen belül évek óta folynak az ismeretter­jesztő előadások, melyek közül az üzemi akadémia, az ifjúsági akadémia, a nyugdíjasok és a nők aka­démiája a legnépszerűbb. A szocialista brigádok ré­szére az új évadban is ren­deznek irodalmi, politikai és egészségügyi előadáso­kat fővárosi előadók közre­működésével. Szeptember­től kezdődően a gyermekek sem maradnak program nélkül. Mesedélelőttöket, filmvetítéseket, honismere­ti előadásokat terveznek számukra. Kedves színfolt lesz a művelődési otthon életében az az ünnepség, ahol az ak­tívák részére kulturális munkájuk elismerésekép­pen bronz, ezüst és arany fokozatú jelvényeket osz­tanak ki. Hat olyan élő tagja van a klubnak, akik ott voltak 1912-ben a szín­játszó csoport megalakulá­sánál. őket tiszteletbeli ta­goknak fogják nyílvánítani. Százhetvenhét ezren egy év alatt Sokat várnak az új üzemi letéti könyvtárak működé­Keressük az árnyékos ol­dalt, a hűtőszekrényből árusított, hűsít az enyhet adó lombok alját. Meleg van, olykor 30 fok fölé szalad a hőmérő higanyszá­la. Meleg ide, meleg oda, azért a moziba sokan el­megyünk. Aki azonban most látogatja a Novem­ber 7. nevű filmszínházat, az nem énekelheti az egy­kori Mály Gerő dalt. „Es­tére moziba elmegyünk, öröm lesz az életünk.. sétől, hiszen ezzel lehető­vé válik a három műszak­ban dolgozók kielégítése is. Jelentős lemaradás tapasz­talható az általános iskolai végzettség terén. Az üzem dolgozóinak mintegy a fe* le nem rendelkezik még általános iskolai végbizo­nyítvánnyal. Ezen a hely­zeten is szeretnének javí­tani. Amíg tart a nyár, addig hetente négy alkalommal a kerthelyiségben Mojzes Gé­za tánczenekara szórakoz­tatja a könnyűzene ked­velőit. A vezetőség a mun­katervet a különböző szer­vek és tömegszervezetek igényeihez alkalmazkodva készítik el és talán ezzel magyarázható, hogy a szűk helyi adottságok elle­nére az elmúlt idényben 177 000 látogató kereste fel a művelődési otthon kü­lönböző rendezvényeit. Re­méljük az új évadban ez a szám még emelkedni fog. Csongrády Béla Ha örömet is nyújt a jó film, a párás, dunsztos, iz­zadt levegő minden illú­ziót lerombol. Ki kellene nyitni az ajtót, elég a füg­göny is. Vagy ez csak a nézők fejében fordul meg? Talán a filmszínház veze­tői így okoskodnak: Úgyis kicsiny a város gőzfürdője, a forgalmat nem tudja le­bonyolítani, így hát magá­ra vállalhat valamit a mo­zi Is. Köszönjük szépen. docensére bízza, aki meg­bízható nici párttag és jó szervező. (Otto Hahn to­vábbra is a kémiai intézet vezetője maradt.) Schu­mann maga köré gyűjti azo­kat a fizikusokat, akiket szükségesnek tart A magfizikai kutatás fel­tételei azonban a hitleri birodalomban nem különös­képpen kedvezőek. Neves tudósok, akik Hitlerék po­litikájával nem értettek egyet, már korábban távoz­tak. A dolgozó kutatók között is sok a politikai jellegű súrlódás, egyenet­lenség. A háború előrehala­dásával az anyagi, techni­kai feltételek is egyre rosz- szabbodnak. Ennek ellené­re: mégis kialakul egy, a nácikkal együttműködő ku­tatócsoport Berlinben. Kö­zöttük van a magyar szár­mazású Lénárd Fülöp is, aki szintén fanatikus náci. De az anyagi eszközök egyre csökennek. Csak sok huzavona után kezdenek építeni a heidelbergi Vil­mos császár intézetben egy részecskegyorsító berende­zést, amely azonban a há­Három évvel ezelőtt nyi­tották meg kapuikat az el­ső, mezőgazdasági szak-kö- zépkádereket képző felső­fokú mezőgazdasági tech­nikumok. Ezek a hazunk­ban teljesen újszerű isko­lák gyorsan meghódították a fiatalokat. Az első évben a spontán jelentkezők a fé­rőhelyeknek még csak 22 százalékát foglalták el. Az idén viszont már a nagyj arányú túljelentkezés oko­zott gondot. A budapesti Maglódi-úti állattenyészté­si-állategészségügyi, a kecs­keméti szőlő- gyümölcster­mesztési, a péceli baromfi­tenyésztési, a gépészeti és még több felsőfokú mező­gazdaági technikumban a művelődési otthonban moz­galmas esztendő befejezé­seként a nyárnak is meg­vannak az érdekességei. A nyári események sorá­ban vendégszereplésre láto­gattak a művelődési ott­honba a hatvani állomás vasutas színjátszói, s nagy sikerrel mutatták be Stra­uss—Jókai: Cigánybáró cí­mű operettjét. A somosiak a vendégekben kitűnő ön­Az elmúlt évek folyamán az általános iskolai okta­tásban mutatkozó pedagó­gus hiány miatt szükség­megoldásképpen képesítés nélküli pedagógusokat is alkalmaztak. Ideiglenes megoldás volt ez akkor is, ha a kezdő nevelő vállalta, hogy levelező tagozaton el­végzi a pedagógiai főisko­lát. Az utóbbi időszakban ezt már kötelezővé tették. Ez év szeptember elsejé­ború vége felé készült el csak. Hiányoznak tehát a nagy berendezések, a meg­felelő laboratóriumok, mindenekelőtt pedig hiány­zik a pénz, amire az ilyen kísérleteknél töménytelen mennyiségben van szükség. így marad le Németor­szág Amerikához viszonyít­va, ahol rövid idő alatt hatalmas anyagi eszközök­kel valóságos mammutfizi- kát építenek fel. Az Olaszországból Ame­rikába került Enrico Fermi, a magyar származású Szi­lárd Leóval együtt elgon­dolásának megnyeri az ugyancsak Amerikában élő Einsteint is. Hármasban már 1939. közepén kapcso­latot keresnek Roosevelt elnökkel. Einstein egy em­lékiratot juttat el az el­nökhöz, amelyben a többi között a következőket írja: „Németország, ahol az urán hasadását felfedezték, nem nyugszik, míg meg nem valósítja ennek a felfede­zésnek gyakorlati felhasz­nálását. A nácik meg fog­ják szerkeszteni az atom­bombát és egy pillanatig sem haboznak majd a be­vetésével. Csak úgy lehet védekezni ellene, ha meg­előzzük őket és itt, Ameri­kában szerkesztjük meg először az atombombát.” túljelentkezés majdnem 100 százalékos volt. A következő években az állam nagy összegeket for­dít a nagyon jól bevált is­kolák fejlesztésére. Az öt­éves terv végéig 15 felső­fokú technikum költözik új, korszerűen felszerelt épületekbe. Az első ez év őszére készül el Kaposvá­rott. Az új iskolákhoz kap­csolódó diákotthonokban 3—4 ágyas lakosztályok biztosítják a teljesen zavar­talan tanulást. A fejleszté­si program megvalósításá­val a felsőfokú mezőgazda- sági technikumok hálózata korszerű iskola-rendszerré épüL tevékeny együttes tagjait ismerek meg, akik komoly zenei igényességgel tolmá­csolták a művet. Augusztus 16-án népsze­rű budapesti vendége lesz a művelődési otthonnak: Sárdy János, a Fővárosi Operettszinház művésze ad dalestet, majd az alkot­mányünnepen a helyi szín­játszók mutatnak be mű­sort. nincsen szükség többé ké- peítés nélküli pedagógus alkalmazására. Az új tan­évben 25 új pedagógus kez­di el a munkát a salgótar­jáni járás területén, ezek kő«ül 13 most hagyta el aa egyetemek, főiskolák és egyéb felsőfokú tanintéze­tek padjait, 12-en pedig az ország, illetve a megye más vidékéről kerülnek leendő munkahelyükre. A tudomány és a fegy­verkezés szoros kapcsolatba kerül. A tudomány és a Eegyverkezés ugyan a kuli­szák mögött de a világot látó emberek számára tel­jesen nyilvánvalóan elkezd­te nagy versenyfutását. A tét óriási: kinek lesz első­ként atombombája? Roosevelt elnök megér­tette, hogy miről van szó. Kinevezett egy tanácsadó bizottságot, amelynek tag­jai fizikusok, a hadsereg és a haditengerészet kép­viselői voltak. A bizottság elismerte, hogy az atom­energiát fel lehet használni és az atombombát elő lehet állítani. Egy nyilatkozat nyomán. 1940. februárjában megnyílnak az első pénz­források is. Először ugyan csak nevetséges összeg hat­ezer dollár áll a kutatás rendelkezésére. 1940 no­vemberében azonban 40 ezer dollárt kap a Colum­bia egyetem magkutatás céljaira a Nemzetvédelmi Kutatási Tanácstól. És ez az összeg lavinaszerűen nö­vekszik: 1945-ben pár hó- náp alatt már 2 milliárd dollárt áldoznak az atom­bomba előállítására. Ez még a gazdag Amerikában is nagy pénz. (folytatjuk) A szerencse malac Megtudtam, hogy a nsÉöt f héten rátekintett Fortuna a szerencse istenasszonya« Éppen ezért kerestem fal, meg azért, mert azt is tud­tam róla, hogy hetenként megveszi az „az ahetit”, s í ötször két átlós vonallal át­húzza, s ha nem is idege­sen, de várja a pénteket. Arról akartam kifaggatni: milyen a módszere, tema­tikus — ugyanazokkal a * 1 számokkal játszik —, ma­tematikus — variálja a szá­mokat —, szerencséjére j bízza —, ahogy eszébe jut úgy húzza át —, vagy va­lami más, eddig nem is­mert módot használ. La­kásának szobájában foga­dott a könyvespolc előt\ kedvesen tessékelve ülte­tett le. Mint annyi kolle­gám, én is feltettem az el­ső sablonmentes kérdést: — Hogyan sikerült meg­ütnie a szerencsét? Kerek arcát elöntötte a j mosoly, megveregette vil­lámát, s úgy válaszolt: — Nem volt könnyű . . . Három éve játszom, min­den héten rendszeresen. — Hány szelvénnyel? — csaptam rá, ezzel az egé­szen újszerű kérdéssel. — Egyszerre^ öt szelvény­nyel, — maja szünetet tar­tott. — Három év alatt át­lagosan 156 héten 780 eset­ben drukkoltam, hátha. . ; . S most, igen . . . most látom, megérte! — Milyen módszerrel játszik? — tettem fel pu­hatolózva a kérdést, amiért felkerestem. — Faggat? — kérdezte bánatosan — .. .Rendben van — sóhajtott —, elmon­dom, tanuljon belőle, hi­szen a szerencse nem ön­célú dolog . . . ötször öt az huszonöt. Mind a hu­szonöt számot megszerzőm a feleségem és a saját szü­letési évemmel, eloztom a sógornőm házasságkötésé­nek dátumával, majd négy­zetgyököt vonok belőle. A maradékot köbre emelem, s a kapott számjegyet el­osztom huszonöttel, majd öttel. Az így kijött egy és kétjegyű számokat írom be a szelvénybe. Ugye. nenr ördöngős dolog? — Igen, azaz nem — yá*) laczoltam, bár a fejemberi a sok matematikai jel meg-! lehetősen nagy káoszt te­remtett. — Most már csak arra: szeretnék választ kapni —I tettem fel az egyáltalán1 nem szokványos kérdést — mit vásárol a nyeremé­nyen? — Takarékos ember va-' gyök — mondta, s eközbenl az asztalon lévő feketés; csészékbe Bambis üvegből, házilag készitett málna-1 szörpöt öntött. — Tizenhat forint hetven fillérért ta­karékbetétkönyvet váltok, a fennmaradt háromhar- mincért pedig ... na, mit gondol, mit veszek? — Lottó szelvényt. Koccintottunk, sok sze­rencsét kívántam a boldog kéttalálatosnak, s búcsúzni készülődtem. Pótolva a mulasztást, keményen megszorítottam a kezét, ö a szemembe nézett, s csak annyit mondott: — Máskor is legyen sze­rencsém! Gémes Gábor 1942. december 2-a volt, délután fél négy körül. A mérőeszközök pontosan mu­1 atták. h°gy minden neut­ron helyett, amely egy 235- ös uránmagot hasított, több mint egy neutron keletke­zett. Pontosan kifejezve: a szaporodási tényező 1,0006 volt. 8. A NAGY VERSENYFUTÁS Amikor Chicagóban mű­ködni kezdett az atommág­lya, már teljesen nyílt a küzdelem a hitleri fasiz­mus és a világ haladó erői között. És teljesen nyilván­való az a versenyfután is: kinek lesz előbb atom- oombája? Megannyi kérdés, egye­lőre válasz nélkül, a má­sodik világháború legna­gyobb tombolása idején. Mindenesetre: Hitler most is következetes ab- Dan, hogy nem azt teszi, amit mond. A hitlerjugend ?gyik gyűlésén így beszél: .Én büszke vagyok arra, hogy egész addigi életem­ben semmiféle tudományos, ja működött. Az atommáglya készen volt — innen már csak egy gondolat az atombomba. De ennek a gondolatnak a megvalósítása még nagyon sok apró tényezőtől füg­gött. kulturális képzésben nem részesültem. így nerc/ be­folyásolnak különféle néze­tek és tudományok. Nekem és a mi ifjúságunknak nem kell tudomány, nem kell kultúra. Mi egy kegyetlen, háborúkban edzett és ural­kodni tudó ifjúságot aka­runk és fogunk felnevel­ni.” így beszélt Hitler, de a céljainak megfelelő egyet­len német intézetet, a ber­lini Vilmos császár fizikai intézetet lefoglalta magá­nak. Tudományos vezetését Erich Schumannra, a biro­dalmi hadügyminisztérium tanácsára és az egyetem hadi fizikai tanszékének HORVÁTH LÁSZLÓ: feltárulnák áz atommag titk4i A világ első atommáglyá­^zzasztóhcui Qlittej ubúrkajzez&n A Somoskőújfalui körzeti Huszonöt új nevelő a salgótarjáni járásban tői a salgótarjáni járásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom