Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-24 / 139. szám
1064. Július 24. nögrad 5 Az ékszíj nyomában A MEZŐGAZDASÁG évente csaknem egy millió különböző fajta és méretű ékszíjat igényel gépei hajtására. Találunk közöttük egyszerű ventilátor ékszíjat traktorokhoz és különlegesen hosszú ékszíjakat például az arató cséplőgépek variatoraihoz. A Mezőgazdasági Gépellátó Vállalat az év első felére 450 ezer ékszíjat rendelt, abban a reményben, hogy azt rajta keresztül a mezőgazdaság idejekorán meg is kapja. De a vállalat reményeit már a rendelés visszaigazolása alkalmával lelohasztották a gyárak, elsősorban az Országos Gumiipari Vállalat, amely magában foglalja az ország valamennyi gumigyárát; csupán 294 ezer ékszíj szállítását igazolták vissza. Utánajártunk a dolgoknak, annál is inkább, mert a legnagyobb hiány éppen azokban az ékszíj ákban mutatkozik, amelyek az aratáshoz, az arató cséplőgépek és a fűkaszálók üzemeltetéséhez kellenek. A MEGÉV-nél panasszal fogadtak. „Kérem — mondták a vezetők — a mező- gazdasági gépalkatrész ellátásban visszaesés van. Ennek egyik oka, — a közismert importnehézségek mellett — az, hogy ma már hazánkban több mint 30 különféle traktortipus és több száz tipusu munkagép dolgozik. E gépekhez évenként 25 millió pótalkatrész szükséges. Ugyanakkor a KGM üzemek ma kisebb volumenben gyártanak mezőgazda- sági gépalkatrészt, mint néhány évvel ezelőtt. A Földművelődésügyi Minisztérium által átvett üzemek pedig még most is túl vannak terhelve. Hasonló a helyzet az ékszíj-gyártással is. Ennek ellenére mindent megtettünk, hogy a korábban gyártásra el nem vállalt különféle méretű ékszíjak közül legalább azokat a méreteket biztosítsuk, melyek a betakarító gépekhez szükségesek. Ismételten felkértük a Gumigyárat, hogy pótrendelésünket fogadja el és szállítsa a kért méreteket. A GumiEgységes irányítás alá helyezték a hazai földtani kutatást A szén-, és érc- és a többi ásványi anyag kutatását egységesen a Nehézipari Minisztérium hatáskörébe utalták. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az Országos Földtani Főigazgatóság vállalatai, a Várpalotán székelő Dunántúli, a Miskolcon levő Észak-Magyarországi, a Komlói Mecseki Földtani Kutató-Fúró Vállalat, valamint a Budapesti Mélyfúrási Szerszámgép- gyártó és Gépjavító (MELYGÉP), továbbá az ugyancsak Budapesti „Kutatóellátó” Anyagbeszerző és Készletező Vállalat a Nehézipari Minisztérium főfelügyelete alá kerültek. Az átszervezés során ugyancsak július 1-i hatállyal Központi Földtani Hivatal néven átalakult és új fontos rendeltetést kapott a volt Országos Földtani Főigazgatóság is. gyár ezt — más, ugyancsak fontos rendeléseinek a terhére — el is fogadta”. A következő állomásunk az ékszíj nyomában az Országos Gumiipari Vállalat volt. — TAVALY, valószínűleg a nagyobb raktári készlet hatására — hangzott a válasz — nem volt ékszíj probléma a mezőgazdaságban. A tartalék kifogyott s fnost lavina-szerű- en megnőtt a rendelés. Hogy a legsürgősebbel kezdjem: az 50-szer 24 milliméter méretű variátor ékszíjakat és a többi igen sürgőssé vált típust még a napokban megkapják a rendelők. Intézkedtünk, hogy az utolsó negyedben 10 százalékkal növeljük termelésünket, hogy csökkentsük a rendelések és a visszaigazolások közötti ollót. Intézkedéseinktől azt várjuk, hogy az év végére megszűnik az ékszíj hiány. Ennek egyik fontos tényezője a jövő számára, hogy az eddiginél jobb minőségű ékszíjakat, a „Superékszíjat” gyártjuk. Egy éve vezettük be a gyártást, minősége a legjobb külföldiekkel vetekszik, olajálló, a közlekedésben kitőnően bevált. A mezőgazdaságban sajnos még nem ismerik és ezért nem is adnak rá kellő mennyiségben rendelést. Ennek egyik oka lehet, hogy a Superékszíj kb. 80 százalékkal drágább, mint a régi, viszont 3-4-szer annyi ideig tart, tehát megéri! Jövőre fokozatosan átállunk a Superék- szíjak gyártására és 1965. végén már csak ezt a típust gyártjuk. A gumiipar tehát remélhetően állja az ígéretét és a legfontosabb hajtószíjakat még ebben a hónapban valóban leszállítja. Reméljük, kellő minőségben is. Az eddig beérkezett ékszíj reklamációk száma ugyan nem nagy, alig néhány ezreléke a legyártott mennyiségnek. De, mit látunk a földeken? Például olyan traktorokat, amelyeknek „nyakában” ott lóg, mint valami díszítés, 5-6 ékszíj; ennyit szánnak sok helyen ugyanis tartaléknak! Lehet, hogy a gyártott mennyiséghez képest elenyésző a reklamáció, de ne feledjük, hogy nem mindenki reklamál, akinek idő előtt tönkre megy az ékszíja... VAN AZ ÉREMNEK másik oldala is, a felhasználónál. A mezőgazdaságban az ékszíjak nehéz körülmények között, rossz üzemviszonyok mellett dolgoznak. Éri a nap heve, az eső vize, rácsöpög az olaj, közé megy a por és a piszok, a fű, a szalma. Sok helyen ügyesen úgy védekeznek ellene, hogy lemezzel burkolják, ahol lehet. Az ékszíjakat idő előtt elemészti a gondatlanul felszerelt ékszíjtárcsa. Tudnunk kell, hogy az ékszíjtárcsák nem eshetnek ki abból a síkból, amelyet az ékszíj alkot, egyik tárcsa sem állhat előbbre, vagy hátrább; valameny- nyit pontosan be kell szabályozni, hogy ne üssenek. Ha mindez megvárt, az ékszíj feszítését is gondosan, az előírásoknak megfelelően kell intézni, különben vagy nem adja át a forgatónyomatékot, tehát ha túl laza és csúszik (szlipje van), vagy nagyon is feszes,: s akkor ezért megy tönkre. Egyszóval nemcsak a gumigyárakon, hanem a felhasználón is múlik, hogy csökkentsük az ékszíjhiányt, engedjük levegőhöz jutni az ipart, pótolni, amit pótolnia kell. S. E. Zsunypusztán a helyzet változatlan Alsó-, Felső- és Közép- Zsunypuszta közigazgatásilag Nagylóchoz tartozik, de éppen Nagylóc egyike azoknak a Nógrád megyei községeknek, ahol még nem érvényesül „az egy falu, egy tsz” elve, hanem külön szövetkezete van a községnek és külön Zsunypusztának. Igaz ugyan, hogy a községnek és a pusztának a történelem is más-más szerepet szánt, s ebben a különválásban kissé a történelem utóhatása is érződik. A puszta helyén ugyanis valamikor Zsuny néven falu állott, amely Hollókő várához tartozott, és várnsze- dohely is volt. Négyszázhúsz esztendeje elpusztult Zsuny és az 1562—1563-as török számadás-könyvekben már pusztaként szerepelt. De a puszta a későbbiek során is önálló uradalmat alkotott, és a felszabadulás után, az országban is az elsők között, itt alakult az egykori cseléd-családok összefogásából termelőszövetkezet. 1948 óta a puszta lakói, mint a Dózsa Tsz tagjai formálják új életüket. Szerényen, de példásan * A szövetkezet tehát, amely nem nagy területet foglal el, (734 holdján gazdálkodik az ötven tsz-tag) immár tizenhat éve biztosít nyugodt és biztos megélhetést tagjainak. A tagok viszont változatlan szorgalommal dolgoznak gazTíz új brigád a szocialista címért a rétsági járásban A már évekkel ezelőtt megalakult, szocialista címért vetélkedő és a címet már elnyert hat brigád mellett az idén újabb tíz alakult a rétsági járásban. A termelőszövetkezeti brigádok tevékenysége fölött íjxdltúzih tm.; v ..... <v a nőtanács és a népfront helyi és járási szervei vállaltak védnökséget. A termelési vállalások teljesítésének elősegítése mellett politikai fejlődésüket, és művelődéssel kapcsolatos tevékenységüket is állandóan figyelemmel kísérik. A vállalásokban úí vonás, hogy csaknem valamennyi brigád égy közeli, hasonló körülmények között dolgozó tsz munkacsapatát hívta versenyre, és ezek a kapcsolatok előre lendítették a szocialista versenymozgalmat. Valamennyi brigád szakosított. A kisecseti állat- tenyésztő brigád a bánki hasonló jellegű brigáddal alakított ki jó kapcsolatot, a diósjenőiek pedig a nógrádi állattenyésztő brigádot kérték fel versenytársul. daságuk fejlesztésén, felvirágoztatásán. Nem végeznek hivalkodó munkát: szerényen, de példásan fáradoznak a maguk elé tűzött tervek megvalósításán. Évről évre az elsők közt végeznek a szántással, vetéssel, i nem késnek meg soha a betakarítással. Általában szakszerű, jó munkával alapozzák meg a gazdag terméshozamokat. Az idén sem változott a helyzet. Csöpögősre forduló, esős estén jártuk végig a határt. Egy népes brigád lankadatlan szorgalommal rakta keresztekbe a búzát az aratógép után. A tsz 218 holdnyi kalászos termését nagyobb részben géppel takarították be, és csak a negyven hold rozstermést aratták kézikaszával, mert a rozsszalmát előre leszerződték. A másodvetéssel sem késlekedtek: az őszi takarmánykeverék után nyomban elvetették a borsós- csalamádét, amely a bőségesen hulló csapadék segítségével ugyancsak jó termést ígér. Zsunypusztán ugyanis minden évben szorosabb tervet készítenek, s ezeket a terveket a legtöbbször még a kedvezőtlen időjárásban is teljesítik. Búzából több mint tizenkét mázsa volt a tervük és úgy mutatkozik, hogy még ezt a magas átlagot is sikerül elérniük. A megyében mindenütt gyengébben sikerült a tavaszi árpa: Zsunypusztán ebből is 12 mázsás átlag/ ra számítanak. Gond nélkül itt sem megy Nemcsak a növénytermesztésben, de az állattenyésztésben is jeleskednek a pusztai tsz-tagok. Még csak fél év telt el, de máris egész évi sertéshizlalási tervüket teljesítették. Biztosították az alapanyagot, és a takarmányt a tizenhárom hízómarha novemberi leadásához, azonkívül már nevelik a tervükben szereplő húsz tenyészüszőt Jól mennek tehát a dolgok a Dózsa Tsz-ben, viszont mégsem gond nélkül. Erről tájékoztatott bennünket Szelcsik László tsz-elnök is, aki alapító tagja a szövetkezetnek, és már tizedik esztendeje vezeti a közös gazdaságot. Most éppen a Szécsényi Gépállomással gyűlt meg a bajuk. Harmadik napja hiába várják a borsócsép- lésre megígért kombájnt. Egyszer azért nem érkezett meg a gép, mert Szé- csényben esett az eső, ,és úgy gondolták a gépállomáson, hogy Zsunypusztán is esik. Másnap reggel ismét hiába vonultak ki a tsz-tagok, a kombájn csak nem érkezett meg. Telefonáltak Szécsénybe, és a gépállomás újabb határidőt szabott a borsócsép-. lés kezdésének. Joggal nyugtalankodnak azonban a tsz-tagok, mert a borsócséplés ugyanany- nyira fontos és halaszthatatlan, mint a kenyérgabona cséplése. Beszélgetés a jovorol A zsunypusztai tsz-tagok sokat foglalkoznak szövetkezetük gondjaival, jövőjével. Munka közben is gyakran vitatják a szükséges tennivalókat, és nem egyszer szóbakerült már szövetkezetük viszonya a nagylóci Munkás-Paraszt Tsz-szel. Az a sajátos helyzet alakult ki ugyanis, hogy a jobb adottságokkal rendelkező, nagyobb nagylóci tsz-ben korántsem mennek olyan jól a munkák, mint a zsunypusztai Dózsa Tsz- ben. A pusztán a félévi felmérés is csaknem negyven forintos munkaegységértéket, s tíz forint munkaegységenkénti prémiumot mutatott ki. A községben meg sem közelítik ezt az eredményt. Viszont a pusztaiak azt is jól tudják, hogy gazdaságuk kicsinysége hovatovább gátlója lesz a nagyüzemi gazdálkodás további fejlesztésének. így minden törekvésük az, hogy elmélyítsék a jó viszonyt a nagy szövetkezettel, s hogy a közigazgatásnák megfelelően alakítsák ki majd új nagy szövetkezetüket. Amint a tsz-elnökkel váltott szavakból kitűnt, a pusztaiak hangulata megért egy újabb lépésre, az egyesülésre. A nagylóciak véleményét még nem ismerjük, beleszólási jogunk sincs döntésükbe, annyi azonban bizonyos, tjogy az ösz- szefogás a zsunypusztaiak- kal elsősorban a nagylóci szövetkezet tagságának lenne előnyös. Tapasztalt, kipróbált, szorgalmas tsz-tagokkal erősödne gazdaságuk. Lakos György A MEK figyelmébe ajánljuk: Sok a panasz Nagybátony zöldségellátására A munkásszálló konyhájára elég gyakran panaszkodnak. Ha azután a panasz okait vizsgálja az ember, kiderül, nem a konyhaszemélyzet a hibás. Elkészítik ők előre á heti étrendet, hogy a már megkezdődött zöldszezonban minél nagyobb változatosságot biztosítsanak az ott lakó és étkező bányászoknak. A terv azonban sokszor csak terv marad, és ez ad azután okot a jogos panaszra. Egy heti étrendet vizsgáltunk át. Többször elmaradt, amit terveztek. Persze a szakácsnak is gondot okoz, t»a csak későn tudja meg: a MÉK nem szállítja, amit rendeltek. Előfordult olyan na p„ amikor a megrendelt áruból sem uborkát, sem zöldbabot, de még vegyes zöldséget sem kaptak. Azután a karfiol és a zöldpaprika sem érkezett meg. Érthetetlen ez, hiszen már túlvagyunk az úgynevezett primőr korszakon, és olyan intézményről van szó, amelynek állandóan kell zöldáru, mert elég nagy az étkezési létszám. Ezen egyedül az illetékes a MÉK Vállalat változtathatna. Persze nem akkor, amikor már nem lesz majd hova szállítani áruját, hanem e bányavidék jelentőségéhez mérten sürgősen. Jogosan igénylik ezt Nagy- bátonyban B. J.
