Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-24 / 139. szám
1964 július 24. péntek ÜÓGIAD í Saját kezelésbe veszik a tsz*ek az erdőt Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló kormányrendelet előírja az erdö- birtokosságok felszámolását. A törvény célja, hogy az erdőbirtokosságnál a rendezetlen és elavult kezelési és használati viszonyokat felszámolja és egy korszerűbb erdőgazdálkodás előtt törjön utat. Rendeződni fognak az eddig tisztázatlan tulajdonjogi viszonyok, s ezzel sok ember jogos követelése nyer elintézést, és több vita végére teszünk pontot. Az állami arányrész az erdőgazdaság kezelésébe esik, azok az erdőbirtokos- sági tagok, vagy hozzátartozóik, akik beléptek a termelőszövetkezetbe az erdőbirtokossági arányrészüket a földdel együtt bevitték. A kívülállók arányrészét külön területem alakítják ki, s azt az erdőgazdaság, állami gazdaság, vagy termelőszövetkezet veszi haszonbérbe. Megyénk öt járásában, két városában és 132, köz- igazgatással rendelkező községében 278 erdőbirto- kosság működött. Eddig a felszámolás 200 erdőbirtokosságnál megtörtént, jelenleg már valamennyinél folyamatban van. Minden remény megvan tehát ara tsz-erdőkért. A járási ta-' nácsok mezőgazdasági osztályain feltétlenül szükségessé válik az eddig csak egy járásban, — a rétságiban — megoldott erdész képzettségű előadók biztosítása, mert a megnövekedett feladatok mindinkább erdészeti szakmai képzettséget követelnek. A törvény legfőbb -célja, hogy a meglévő erdők korra, hogy 1964. október 1-ig szerű kezelésével, az új er a kijelölt határidőig befe- dőtelepítésekkel és a fásítá jezzuk, 1965 október 1-ig „erdőrendezés” is beíejeződpedig az munkálatai nek. A törvény végrehajtása igen nagy feladatot ró a járása és megyei tanács- szervekre, s mindinkább növekedni fog felelősségük sokkal az ország élőfakészlete tovább növekedjék, a népgazdaság és a lakosság több, jobb és olcsóbb fához, valamint egyéb erdei termékhez josson. Kollár József megyei erdészeti és vadászati felügyelő Gondok az írószer KTSZ-nél Versenyfutás a tervteljesítésért Egy új üzemet megszervezni, új dolgozókat betanítani, új soha nem végzett kényes munkára, nem egyszerű dolog. így volt ez, amikor létrehozták Salgótarjánban az írószer KTSZ 2-es számú telepét. Azóta már, igaz jónéhány hónap eltelt, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen kialakult a törzsgárda, olyan szakmunkások dolgoznak itt, akik már kellő tapasztalatot szereztek, hiszen észlelhető. A külföldi szállító viszont nem vállal szavatosságot SZERSZÁMOK NÉLKÜL A termelést nemcsak a selejt növekedése akadályozza, hanem az is, hogy két igen fontos szerszám üzembehelyezésével késnek. Az egyik szerszámnak, mivel régi, nagyon nehezen lehet vele dolgoz- Síandóan T d^ozókTe- ni,‘ At más'k’ az úgynevezett , , , ” „ . sil/antja rotor lrn nalrc7orc7ürn rultek ebbe a szövetkezettések megállapításánál is figyelembe veszik, hogy ki milyen eredménnyel vizsgázik. Rövidesen megkezdik a meós tanfolyamot. Ezzel az a céljuk, hogy a gyártásközi ellenőrzési is megjavítsák. Az ősszel gépészmérnök kerül az üzembe. Nagy reményekkel várják. Segítségével elsősorban a műszaki fejlesztést akarják célirányosabbá tenni, és a szakemberek továbbképzését biztosítani. be. Talán ezzel is magyarázni lehetne, hogy az írószer KTSZ — bár teljes egészében túlteljesítette féléves tervét — de a salgótarjáni telep adós maradt. KÉNYSZER BŐVÜL AZ ÜZEM TERVMÓDOSÍTÁS tói a szakképzettség növekedésétől várják. Állandóan napirenden van a szakmai oktatás. Eddig mintegy 80 dolgozó végezte már el a szaktanfolyamot. Először megtanulják az alapismereteket, azután kezdődik — előre meghatározott tematika szerint éves szinten teljesítik a — a heti másfél, két órás tervet., szakmai oktatás. Ennek kedvező hatása a termelés- de a fizeFalusi arcképek: Sok a gond még ma is. Az első fél évben nem kapták meg a szükséges iridium tollhegyeket. Azóta sem érkezett meg külföldről. Kénytelenek voltak átállni más cikkek gyártására. Ez természetes terv- módosítást kívánt, Előfordult, azután anyaghiba is. A fröccs-öntéssel ^készült alkatrészeket ugyanis nem igen kell utólag megmunkálni. A műanyagban viszont öntés után egy időre még feszültség marad, dolgoznak a molekulák. A hő ben is érezhető, hatására eldeformálódnak az alkatrészek, vagy a vízszívó hatásuk változik meg. így volt ez az első fél évben is. A legyártott alkatrészeket több esetben visszavitték a raktárból, átválogatták. Kiderült, rengeteg a hibás áru. Az, hogy többször kézbe kellett venni az új árut, többlet- munkát jelentett, viszont a válogatással jelentősen növekedett a gyártási selejt is. A műanyag még nagyon ö Kiss Istvánnal — mert sok problémát okozhat t erről a fiatal nagylóci pe- ebben az üzemben. Meg- *dagógusról van szó —, oldást csak az alapanyag- i z suny pusztán, a termelő- ipartól várhatnak. Sajnos»szövetkezet földjén, kom- ezek az anyagok általában f bijnvezetés közben talál- külföldről érkeznek hoz-íkoztunk_ Megállítja a gé*n&öten kért atipékvas f SoratviUttlan éteu sem egyforma és ez álta- j ember előttünk. Iában csak gyártás után 3 — Miért áldozta fel a silenta rotor kupakszerszám újonnan került a vállalathoz. Kezelése igen kényes. ____________ _____ E ddig már háromszor tört el. Javítása sok időt vesz A gondok miatt bár las- igénybe. Emiatt akadozik súbb, de állandó a fejlő- a golyóstoll gyártás, bár az dés. június 30-án már igény több száz ezer da- megkapták az egyik helyisé- rab. Kártérítést is kiszab- get a PIÉRT-től. Ez azon- tak a törésért. Ez azonban ban átépítésre szorul, aminem pótolja a gép mun- re eddig még nem tudtak káját. építőipari kapacitást biztoA töltőtoll gyárban a sítani. Sürgős lenne a mint- munka jelentős javulását a egy 100—120 ezer forintos jobb gyakorlattól a szak- átalakítási munka elvégzé- mai fogások elsa.iátításá- se, mert utáa 60—70— új dolgozót vehetnének fel. Szeptember elejére tervezték a golyósiron betét gyártó műhely üzembehe- helvezését is. Egyelőre még itt is sok az akadály. A helyiségért folyik a harc. X vezetők ennek ellenére úgy nyilatkoznak, hogy Határjárás aratáskor Gépre váró emberek — Nyolcvan helyeit száznegyven mázsa — Nyugodt az ein ók Sokat kell tenni még ér2. B. J. Az egész megyében teljes az egyetértés abban, hogy most a hordás és a cséplés idején tartani kell azt az ütemet, ami az aratás idején volt, akkor nem lesz hiba, idejében elvégezzük a kenyérgabona betakarítását. Az aratás helyett most már a hordáson a sor, az aratógépek helyett pedig a cséplőgépek zúgása tölti be a határt. Az önkényes J gépkezelő Sóshartyánban két cséplőgép van. Az egyik mesz- sze a falutól kint a határban dolgozik, a másik a major melletti szérűn. Kedden készítették elő munkára. Habony Ernő, a tsz traktorosa azzal fogad, hogy ő már megtette a kötelességét, 150-160 holdról behordta a gabonát, csépelhetnének. — Már tegnap csépelhettek volna, dehát — és megrántja a vállát majd fanyar mosollyal tovább áll. A cséplőgép két kazal közé állítva áll. Körülötte idegesen futkároznák az emberek. özvegy Varga Mihályné őszintén kimondja amit gondol. — Reggel hat órától itt állunk. Már fél tíz és még mindég csak igazgatják a gépet, illesztik az elevátort és izzadnak bele az embeVarga István a cséplőcsa- karékoskodik. As éw—i pat vezetője rákiált: szemben három k««eskoesxl — Ne törődj vele! Most mindegyik«: petrence téá! legfon tosaibb a kenyérga- Hordásból fordulnak. bona! Hat óra helyett 11-kor f2 eSFlk szekérről ffcv elindultak. Remélhető ^en , lepattan Kis Mtidó*' újabb zökkenő nem lesz, brigádvezető, ha csak Szorcsik Ferencet, — Szép a kazalotok, MSfe- a gép vezetőjét a MÉH- lós — dicséri a tanácséi- igazgató nem rendeli visz- nők. sza hulladékot gyűjteni. A szomjazó falu Nógrádmegyeren szorgalmasan dolgoznak, mint akik pótolni akarják az elmúlt évek mulasztásait. Négy cséplőgép dolgozik. A nagy igyekezetben az emberek megfeledkeznek önmagukról. A múlt héten is az egyik kombáj nősük maga mellé ültetett két gyereket és nekivágott egy nagy dombnak. A motor nem tudott megbirkózni a az ember kigyullad a ka- hirtelen kapaszkodóval, zal. A hangulat is torró visszafelé kezdett gördülni. Hugyagon. aztán lehűtenek A kombájn vezetője két- egy kicsit. Egyetlen kóm- ségbeesetten .alávágta” a bájn dolgoz:k, a cseplőgéü kormányt a hirtelen fordu- tisrtftja a ^hcm£ lerepültek ’ 3 az^üSből ^sűrűsödve áll a levegő és a kombájn felbo- es * mU7lka »■ Néhány rult. Súlyos tragédia is f"1** 7ag]a a roa»et- a lehetett volna. Mucs Jó- keresztek is lassan fogynak zsef, a tanácselnök azt a torlókról. Ferenc József mondja: a tanács egyik a könyvelő igyekszik men- legfontosabb feladatának toni a helyzetet, tekinti a rendszeres felü- — Talán még nem ké- gveletet. A termelőszövet- sünk el. kezet vezetősége jól irá- A tanácselnök nem átok nyitia a munkát, ők pedig , azzal törődnek, hogy bizto- A, rek. Kós Sándor, a gépállo- sított legyen az egészségvé- T , , ggalyát Pénzes----------delem, az ellátás. -Ván tsz*tog viszont ~ _ . . oszinen beszel: — Tegnap volt egy kis zavar. A kocsmáros tanfolyamra ment. a felesége betee volt ér bezártak. Szomjazott a falu — mondja. , Mit mond a kocsmám«’ — Nálunk nincs hiba — válaszol Kiss — Minden megy, mint a karikacsapás. Nézze azt az embert -o mutat az etetőre — az or-' szágban nincs olyan. A gépi teljesítményét nyolcvan1 mázsa helyett 140 mázsára kényszeríti. Tsz-tagok nélkül nem megy Olyan a meleg, attól tart nálnak. más brigádvezetője mosoly- lyal igyekszik leplezni izgalmát és egyre csak azt hajtogatja: i — Ne mindenért a gépállomást okolják! — A termelőszövetkezet miatt nem tudtak indulni idejében. — Reggel szedték össze a csénlőcsapatot is. — De itt voltak időben? — Hát — többet nem tud mondani. Az igaz, hogy a cséplő- -ímApInL munkacsapatot reggel to- 1 luiuuan borozták, de hat órára ott voltak. Nem intézték el Magyargécben _ fogv a Szorcsik Ferencnek, a csép- kazal. A cséolőgén körül lőgép-kezelőnek a kikéré- szorgoskodó emberek közül sét sem. A MÉH-nél dől- kitűnnek a rimóciak iel- gozik. Sóshartyánban min- legze+es viseletűkkel. Luden esztendőben ő irányít- dánvban, Szakáiban mm- ja az egyik gépet. Most az Henütt rimóciakat találunk, igazgatója nem engedte- el. f)e a megye minden részé— Ha nem változtatunk a helyzeten, nálunk baj tesz. Gép kellene, hogy csépelni is tudjunk. A munkacsapatok sincsenek meg- Nem tudjuk megbe- Egyetien nao fordult «élni, mert márciustól- micsoda cirkuszt esi- nem volt közgyűlés, vezetőFimócra is jutnak ségi ülést valamikor június első napjaiban tartottunk. Baj lesz elvtársak, baj lesz ... Hugyagra nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a járásiaknak is. Már az év elején megkéstek a munkával és a lemaradást nem tudták pótolni. Hiába az új elnök, gazda nélkül vannak. Az egyetlen agronó- mus nem bír a bajokkal. Azt mondta, amikor Szorcsik kéredzkedett, hogy ne ki nem parancsol senki, neki legfontosabb a hulla- dékbegyűités. Szorcsik „önkényesen” ment csépelni. ’"«t ideges, nem tudja Tn^fy, a i visszamegy. lesz. c4 pe(Iaqöq.uJ-k(Unbú4tiös <7iatalos lendület, egyszerűség, szerénység, egészséges életfelfogás jellemzi a fiatal, huszonhétéves, újdonsült kombájnost. ben. Karancsberénvben, Terénvben énpen úgy. Ha szétszóródnak a megye minden részében, vaion saját községükben hogyan munka? Golván András, a tanácselnök az első állomás Rjmócon. Nem leni meg a kérdés. Sőt effv kicsit büszke is a falujára: — Nekünk az sem közömbös, hogy másutt is idejében végezzenek. Megismerhetik. milyen dolgos nép a rimóci. szabadságát, miért vállalta lói beutalóm, de a munkám í Aztán előveszi zsebéből ezt a munkát? miatt visszamondtam. ja „kis-okost”, mint aki — Egy pillanatig gondol- — Napi hány órát dolga- S felkészült a válaszra: „A kodik. aztán egy kis mo- zik? Inővénvánolást az előírásnak soly kíséretében válaszol. — Ha az időjárás engedi, »megfelelően elvégeztük. — Nem ákarok fráziso- tizennégyet, tizentötöt. í Minden takarmányt idejékat mundani; népgazdasági — Vasárnapját mivel Sben betakarítottunk. Végez- érdek és egyéb. Szeretem a tölti? Itünk az aratással, szántunk, gépet, szeretem a mezőgaz- — Dolgozom.i. Vasárnap »vetünk és a cséplés is megy dasági munkát s ezért vál- például 300 mázsa búzát ? zavartalanul.” laltam. Mint segédgépész vágtunk le. I — Tehát nincs hiány emdolgozom az aratás ideje • Búcsúzunk. A fiatal, új- f berber.? donsült kombájnos felül a ♦ — Mi engedtük el az gépre és lassan megindul. í embereket, hadd keresse- — Üdülni megy-e valaha- Most nem egy osztályt,’ nek. !,á? hatalmas gépet irányít. | A nap már deleiéről — Volt egy kéthetes üdü- Sz. F. -fórralja a földet. Nem taMunkában ér véget a nap Nógradmarcalban a termelőszövetkezet elnöke nyugodt. Dolgoznak a cséplőgépek, az aratast befejezték. Már harminc hold másodvetésük van. A kombájn-szalma kazalban — A termésünk 48 százalékát elcsépeltük — mondja az elnök. Galgagután az illetmény árpát elosztják. A nap pirosán bukik a hegy mögé. Benkő János az agro- nómus számol: — Negyven vagon göbo- na a rakárban van: 22 vagonnal adtunk az államnak, teljesítettük kötelességünket. Amit ezután adunk az már ráadaa. Megérkezik a tsz-elnök is. A munkáját jól végző ember módjára magabiztosan tekint körül. Vége egy dclgos napnak. BobáJ Gyula
