Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-23 / 138. szám

1964. július J?3. csütörtök NÖG R A D Oldal Mihály tsz-tag „üresedésré* vár — ÜLDÖZTEK, szidtak, fizetni sem fizettek rende­sen ... Azért jöttem el a szövetezetből. .. Magas, vállas napbarní­tott ember mondja ezt: Oldal Mihály. Míg szóval tart, tekintete nyugtalanul ugrál, ide-oda. Tudja, hogy körülötte nincs minden rendben. Hirtelen ki is fa­kad: — Hagyjanak engem bé­kében! Aztán mintha csak meg­bánta volna korábbi heves­ségét, csendesen folytatja: — Felajánlottam az el­nöknek, amíg a hordás, a eséplés tart elmegyek zsá­kolni Jobbágyibá ... Társa­dalmi munkában, pénzt sem kérek érte... Ez iga­zán méltányos egyezség, de mégsem fogadták el... Mit csináljak? Valóban, Oldal Mihály igazán méltányos egyezsé­get ajánlott volna a jobbá­gyi Űj Otthon Termelőszö­vetkezetnek, ha mondjuk üzemi dolgozó, vagy párto­ló tagja lenne a közösség­nek. De szövetkezeti tag, aki a belépési nyilatkozat aláírásával arra kötelezte magát, hogy a termelőszö­vetkezetben becsülettel elvégzi a reá bízott felada­tokat. Oldal Mihály köny­vében azonban az idén, még egyetlen munkaegysé­get sem írtak be. — Családos ember va­gyok ... Nem találtam meg a számításom ... Eljöttem — mondja dacos vállrándí­tással. Pásztor János, a jobbá­gyi Űj Otthon Termelőszö­vetkezet elnöke meséli, ho­gyan került el a szövetke­zetből Oldal Mihály. A három esztendő alatt, ame­lyet a közösben tpltött, mindig adott valami „mun­kát” a szövetkezet vezetői­nek. Apró, mindennapi dolgokat nagyított sérel­mekké, s mögéjük bújva hangoskodott. A faluban mindenki ismeri őt. Min­dig olyan ember volt, aki céljai megvalósításához nem igen válogatta az eszközöket. Tudta, a szö­vetkezetben kevés a fiatal férfi munkaerő, rá is szá­mítanak. Mert ha akart, nagyszerűen tudott dolgoz­ni. Utoljára a sóderbányá- ban alkalmazta a tsz, s naponta két munkaegységet is megkeresett. A téli hónpokban aztán arra is lehetőséget adtak neki. hogy kiegészítse a szövetkezetben szerzett jö­vedelmét. Legtöbbször Bu­dapesten helyezkedett el, valamilyen közintézmény­ben fűtőnek. Amikor azon­ban kitavaszodott, a fűtési idény végétért, megtért a faluba, a családhoz, s dol­gozott tovább a termelőszö- vekezeben. Most a tavasszal azonban hiába várták. Beadványokat küldözgetett a szövetkezeti irodára: véglegesen megválik a szövetkezettől 1 — Becsaptak... A veze­tőség nem akarja, hogy elmenjek... A tagok más véleményen vannak ... Valóban akadt a tagok között néhány, aki azt mondta, hadd menjen, úgy­sem sok hasznát veszi a szövetkezet. A közgyűlés azonban nem járult hozzá a kilépéshez. Oldal Mihály mégis elment, önkényesen. Zagyvaszántón kötött ki. Kurucz Istvánhoz, a jobbá­gyi községi tanács titkárá­hoz már úgy ment, hogy elfoglalja a fél házrésznyi örökséget Zagyvaszántón. Oldal Mihály tehát elköltö­zött, de csak papír szerint. A falubeliek látják, hogy naponta hazajár Jobbágyi­ban élő családjához. A bujáki erdőgazdaság zagyvaszántói fűrésztele­pén helyezkedett el. Felvet­ték, mert a lakóhelyén dolgozó szövetkezet igazolta hogy nem tagja a szövetke­zetnek. Kényelmes, jó mun­kahelye van, 1700-1900 fo­rintos keresettel. — Kényszerhelyzet, nem tart sokáig... Itt a szövet­kezetben most nincs ürese­dés ... Bíznak, ha az öre­Beszélgetés a megye legjobb kombájnosával (Tudósítónktól) Munkával telt el a vasár­nap a pásztói járás legtöbb közös gazdaságában. Kom­bájnon ült a felsőtoldi ha­tárban a megye legjobb kombájnosa, a pásztói Sán­dor József is. Pásztón a Béke Termelőszövetkezet­nél kezdte a munkát a nyáron, majd Kozárdon. Ecsegen folytatta, most pe­dig Felsőtoldon „szaporáz- za” a munkát. Majd há­romszáz hold tarlót ha­gyott már maga után a ga­bonaföldeken, de teljesít­ményével koránt sincs megelégedve. — Az eső nagyon meg­zavarta számításomat. .. — mondja — de legjob­ban mégis a sok esetben szervezetlen munka vetett vissza. Július 15-én példá­ul egyetlen holdat sem arattam . . . Olyan részé­re küldtek a határnak, ahol még kombájnaratásra éretlen volt a gabona. Nagy a meleg, a gépóri,ás vezetése sem olyan könnyű dolog. kiváltképpen, ha olyan ritka a búza, mint ezen a táblán is, amelyben a kombájn dolgozik. Nem is állja meg szó nélkül Sándor József: — Ez a terület sem kom­bájnnak való . . . Arató­gép jobban boldogulna itt. Innen talán egy ötvenhol- das nagyszerű búzába me­gyek . . . Ott majd növek­szik a teljesítmény . . . Mert haladni akar, sok­kal gyorsabban mint ed­dig. A célja az, hogy az aratás végéig teljesítménye meghaladja a négyszáz hol­dat. Addig pedig még sok ezer fordulót kell megten­nie a kombájnnak a búzá­ban. A szorgalomban ninc6 nála hiány. Vasárnap is már kora reggel kezdte, s bizony már jól fennt járt a nap, amikor abbahagy­ta a munkát. S. E. gek közül nyugdíjba megy valaki, azonnal felvesz­nek ... — magyarázza, de a meggyőzés ereje hiányzik hangjából. A szövtekezetiek eddig még egyetlen igaz szándé­kú, dolgos embernek sem állták útját, hogy belépjen a szövtkezetbe. A munka­egység értéke jóval fölötte van a negyven forintnak, de férfikézben, a közeli gyárak, üzemek miatt, így sem bővelkednek. Most a gabonabetakarítás idején meg különösen szükség van minden ember munkájára. De Oldal Mihály nem ilyen szándékkal jött a szövetke­zeti irodára. Oldal Mihály esete nem gyakori, mégis tanulságos Ha kevesen is, de akad­nak itt a megyében olyan szövetkezeti tagok, akik a közgyűlés beleegyezése nél­kül, önkényesen távoznak a szövetkezetből. Bármelyik üzem jóhiszeműen felveszi őket, ha az állandó lakás­bejelentővel, egy igazolást visznek a szövetkezettől, hogy nem tagok, munkáju­kat nélkülözni tudják. Ol­dal Mihály is ilyen fon­dorlattal játszotta ki a tsz-t. MÁSKÉPPEN alakulna azonban a helyzet, ha a személyi igazolványba — rendeletnek megfelelően — ugyanúgy, mint az ipar­ban dolgozóknál, bejegyez­nék a tag munkahelyét, te­hát a termelőszövetkezetet. Azután az sem ártana, ha az erre illetékes termelő- szövetkezet, községi tanács vezetői ismeretlen embe­rek esetében azt is meg­néznék, rendben van-e minden körülöttük, előbbi lakóhelyükön. Vincze Istvánná Váljék közös üggyé! Húszmillió forint a nógrádi bányászújítóh három és féléves eredménye Az újítókat nyughatat­lan embereknek tartják. Joggal illik rájuk a jelző, hisz mindig törik a fejü­ket valami újon. Ez a fej­törés nagyon hasznos a népgazdaságnak. Csak a Nógrádi Szénbányászati Tröszt újítói az elmúlt há­rom és félév alatt 20 mil­lió 245 ezer forint értékkel gazdagították a népgazda­ságot. Ez alatt az 'idő alatt 2135 újítási javasla­tot fogadtak el és 1700 újí­tást valósítottak meg. Az újítóknak kifizetett díj is meghaladja az egymillió forintot. Az újítási statisztika ön­magáért beszél, azonban a bányák újítómozgalmát mégsem lehet egyenlete­sen fejlődőnek mondani. Az elmúlt évben, bár a gazdasági eredmény na­gyobb volt az előző évinél, a korábbi lendületűk meg­tört. Az átszervezést köve­tő időszakban nehézkesebb lett az ügyintézés, hosz- szabb ideig tartott az elbí­rálás, és az is előfordult, hogy az aknavezetők ked­vező véleménye ellenére elutasítottak javaslatokat. A törésre jellemző példa Nasybátonyé, ahol tavaly csak negyedrésze annyi újítás volt. mint az össze­vonás előtt. SZEMBETŰNŐ FEJLŐDÉS matranovAkon Ezév első felében jelen­tős fejlődés tapasztalható a bányák újítómozgalmai­ban. Különösen szembetű­nő ez Mátranovákon. ahol az idén ötször annyi javas­latot nyújtottak be a dol­gozók, mint tavaly. Jelen­tős javulás tapasztalható a Nasybátonyi Szolgáltató Vállalatnál is, ahol félév alatt 110 javaslat született. Mizserfa mindig híres volt újítómozgalmáról, és ma is szép eredmények vannak, de még javítani lehetne, ha a horáijm eve­ket vesszük alapul. Nagy- bátonyban sem érték el még a korábbi szintet. /Előfordul még ma is, hogy a műszaikak által be­nyújtott javaslatok előbb megvalósulnak. Az ilyen rangsorolás jogos feszültsé­get okoz az újítók köré­ben. Az elbírálásoknál — ha egyre kevesebbszer is, — még előfordul törvény­ellenesség. A kalkulált ja­vaslatok utáni díjazás kul­csa sok esetben _.alacsony, v iszont az eszmei díjazás­nál nem egyszer egyenlős- di tapasztalható. Találkoz­ni még elfogadott, de meg nem valósított újításokkal is, ami részben az időköz­ben bekövetkezett változás, az elavulás következménye, másrészt az. hogy elbírá­lás előtt nem volt körülte­kintő vizsgálódás. TJJlTŐMÜHELVEK ÉS ÜJÍTÖBRIGADOK Tapasztalat igazolja, hogy ahol van újítóműhely, mint például Nagybátony- ban és Kisterenyén, ott gyorsabban valósulnak meg a javaslatok. Ma még azon­ban a legtöbb újítás az aknaműhelyekben készül. Igen eredményes munkát végeznek, ahol már meg­alakultak, mint Nagyá- tonyban, a Zagyvái Bánya­üzemnél. a szolgáltatónál, az újítóbrigádok. Ezek kö­zösen oldanak meg fela­datokat Mielőtt leadnánk a javaslatot megvitatják az újítást a több szem többet lát elv alapján. A szocia­lista brigádok bekapcsoló­dása az újítómozgalomba ugyancsak kedvező. Egy­részt ennek köszönhető, hogy a régi 2 százalékkal szemben, ma már az újí­tók köaött 12-13 százalék a széntermelők aránya. Ko­rábban ugyanis inkább csak a műszakiak és az iparosok újítottak, ma már j egyre inkább érvényre jut | a mozgalom tömeg-jelle- , ge. Sok műszaki dolgozó van szénbányáinknál, aki nemcsak újításaiért, de a ! fizikai dolgozóknak nyúj- ’ tott segítségadásért is rá- ' szolgál a dicséretre. Ez a jelenség azonban nem ál­talános. van még kívánni­való egyes műszakiaktól, j A párt- és szakszerveze- 1 teknek igen nagy szerepük van a nevelésben, az újí­tómozgalom propaganda munkájában. Bár sokat javult az utóbbi időben az ilyen irányú munkájuk, de azért még fokozni lehetne. A jogos panaszokkal jól foglalkoznak a szakszerve­zeti szervek. A pártszerve­zetek is többször napirend­re tűzik az újítómozgalom helyzetét. Nagy részük van abban, hogy ma jobb a propaganda munka. Gon­dolunk itt a havonta két­ezer példányban megjelenő újítási híradóra, a bá­nyásznapra tervezett és Nagybátonyban megrende­zésre kerülő újítási kiállí­tásra. amit később vándir-i jelleggel rnásu^ó. 1« bemu-] tatnak majd. A közel jövő-1 ben tröszti szinten meg-! rendezik az újítók tanács-1 kozását, ahol értékelik azj elmúlt félévi eredménye-; két és megjutalmazzák aj mozgalom élenjáróit. A szakszervezet és al pártszervezetek még na-1 gyobb segítsége azért ls| fontos, hogy egvre inkább közös üggyé váljék az újí- tómozgalpm az előrehala­dás. a műszaki fejlesztés legfontosabb eszköze. Bodri János A vizsgázók mindig sö­tétbe öltöznek, de abban az intézetben, ahol most, nyár kellős közepén vizs­gáznak a jelöltek, más a divat. Igaz, a jelöltek, a vizsgázók is mások itt. A világ minden tájáról össze* gyűjtött gabonafajták — főképpen búzák — ké­pességeit, tulajdonságait faggatják. Triticale — így hívják ezt a gabonát, amely se nem búza, se nem rozs, VIZSGÁZIK A TRITICALE már elhagyta a kertet: öl) holdat vetettek be magjá­val a kecskeméti Aranyka­lász Termelőszövetkezet-i ben. hanem, mint latin neve hatalmas kalászok, bő ter- mondja. mindkettő. Búza más nagy fehérjetartalmú (triticum) és rozs (secale) , ' , keresztezéséből előállított fwallÖM*. Minderre, s Megvan hát a homok új hibrid — a neve is ilyen s°k egyébre is nagy- gabonája? A véebizonvít-1 hibrid név —, amely az szerűen megfelelt, olyan ványt majd az idő állítja alföldi horpok nagyszerű kiválóan, hogy az ősszel ki gabonájának Ígérkezik. Mit tud. mit ..mond” a ■ . ** | vizsgán a búzarozs? Embermagasságú szalma. Aratásra érett az embermagasságúra nőtt triticale. A A triticale termése. Egyik-másik kalász száz szemet képen: Vidéki Lászióné technikus is tartalmaz! (MTI Foto felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom