Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-23 / 138. szám
2 NÖGRÄD 1964 július 23_. csütörtök Afrika nem elszigetelt földrész — Véget ért a csúcsértekezlet — A záróokmány ünnepélyes aláírásával véget ért az afrikai kormány- és államfők' 2. csúcsértekezlete, amelyen 33 ország képviselői megvitatták az afrikai egységszervezet eddigi tevékenységének eredményeit és megjelölték az Előbbi algériai, utóbbi előtte álló újabb feladató- kenyai és etiópiai terülekaí; ............................. tekre tart igényt. N asszer elnök záróbeszédében kijelentette, hogy az Egy határozat szerint határokat. Ugyanakkor leszögezi, hogy határkiigazításokat csak békés tárgyalások útján lehet végrehajtani. A határozat ellen foglalt állást Marokkó és Szórnávés vita tárgyát képezte az értekezleten Nkrumah ghanai és Nyerere tanga- nyika-zanzibári elnök kör zött. Az egységszervezet valamennyi tagjának még 1964-ben meghatározott ösz- szeget kell befizetnie a bizottság pénzügyi alapjába — hangzik a határozat. A 2. csúcsértekezlet végül megerősítette az Addisz Abebai konferencia hatá értekezlet megmutatta az változatlanúl folytatja mun- rozatait az idegen katonai egész világnak: Afrika nem elszigetelt földrész. „Konferenciánk jeladás volt Nelson Mandelának és a többi szabadsághősnek, hogy az egész afrikai földrész mögöttük áll” — mondotta. Az afrikai egységszervezet titkársága által kibocsátott sajtóközlemény bejelenti, hogy a csúcsértekezlet erélyes harcot hirdetett meg a fajüldöző délafrikai kormány ellen, gazdasági bojkottra szólítva fel a résztvevő államokat, mindenekelőtt pedig az olajtermelő országokat. A küldöttek követelték a délafrikai terrorrendszer által életfogytiglani kényszer- munkára Ítélt Nelson Mandela, Walter Sisulu és társai haladéktalan szaba- donbocsátását. Az államfők elhatározták: útját állják annak a törekvésnek, hogy Dél-Rhodesia fehér kisebbségi kormány uralma alatt nyerje el függetlenségét. káját a felszabadítási mozgalom támogatására alakult afrikai bizottság, amelynek tevékenysége hetámaszpontok felszámolásáról és az afrikai atom- fegyvermentes övezet létrehozásáról. Az ENSZ aparlheid- szakbizoflságának munkájáról New York (TASZSZ) Kedden megkezdte munkáját 4 dél-afrikai kormány fajüldöző politikájának kivizsgálására alakult ENSZ szakértői bizottság. A bizottság főelőadójává a bolíviai Castrillo Justini- anot választották. A nyugati orezágok küldöttei amellett kardoskodtak, hogy a bizottság a nyilvánosság kizárásával végezze munkáját. Morozov, szovjet küldött szembeszállt ezzel a javaslattal, Ellenvélemények a latin-amerikai vezetők között Kuba kérdésében — Az AASZ értekezletről Az Amerikai Államok elve alapfán járjanak el. Szervezetének külügymi- Megfigyelők kiemelik, hogy noha az értekezlet elsőrendű célja a Kuba-elle- nes szankciók megszövegezése, s az, hogy Kubát elnászteri tanácsa, — a szervezet tanácskozó testületé — kedden zárt tárgyalással, majd nyilvános megnyitóüléssel megkezdte négynapos értekezletét Washingtonban. Az érte- guayi külügyminiszter nem kéziét összehívását tavaly támogatta az ilyen jellegű tartanak fenn Kubával: elsősorban Mexikó, továbbá Bolivia, CKile és Uruguay. A titkos tanácskozások két álláspont közötti Felszóllitották az angol kormányt, azonnal hívjon .össze Dél-Rhodesiában _ al- kotmányozó értekezletet az ország valamennyi pártjának részvételével. Egy ide- kell tartani jűleg megbízták Malawi és Tanganyika-Zanzibar kormányát, közvetítsen a dél- rhodesiai politikai pártok között. A sajtóközlemény szerint az értekezlet elfogadottnak minősíti a már meglévő afrikai év végén Venezuela követelésére határozták el. A venezuelai kormány azt szeretné elérni, hogy a tagállamok folytassanak tárgyalásokat új, „fegyelmező szankciók kidolgozására Kuba ellen”. A Vasco Leitao de Cun- ha brazil külügyminiszter elnöklésével lefolyt zárt ülés tanácskozásairól nem adtak ki közleményt. A megnyílt ülésen Cunha szólalt fel először, s azit hangoztatta, hogy meg kell szilárdítani a latin-amerikai államok egységét, meg a fennálló szerződéseket. Utána Sovilló, külügyminisztere emelkedett szólásra. Síkraszállt az országok önrendelkezési jogi mellett ,s annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a felmerülő nemzetközi problémák megoldásánál a be nem avatkozás szigeteljék a többi latin- kompromisszum létrehozá- amerikai országtól, az uru- sára Irányulnak. Johnson elnök kedden este a Fehér Házban megbeszélést folytatott a latin-amerikai külügyminiszterekkel. Az értekezlet összeülte előtt háromnegyed órával kubai disszidensek tüntetést rendeztek a konferencia színhelyénél. A floridai Key West-ben az amerikai vámhatóságok lefoglaltak egy motorcsónakot, amely zsúfolásig meg volt rakva fegyverrel és lőszerrel. A rohamcsónakon talált öt embert őrizetbe vették. Közülük négyen kubai disszidensek voltak és támadást akartak végrehajtani kubai célpont ellen; az ötödik egy amerikai fényképész volt. A közbelépésre úgy került sor, hogy néhány mérföldnyire a kikötőtől a motorcsónak motorhiba miatt leállt intézkedéseket, hanem a latin-amerikai országok gazdasági és szociális feladatairól szólt elsősorban. Az értekezleten, mint ismeretes, nem vehet részt Kuba, amelynek tagságát 1962-ben felfüggesztették, nincs ott Mexikó külügyminisztere sem és Dominika képviselője is hiányzik a konferenciáról. Hírmagyarázók értékelése szerint a zárt ajtók mögött igen heves viták folynak Venezuela indítványáról. Ez az ország, a „Kemény kubai politika1" elsőszámú képviselője. A szél- Urugay sőjobboldali republikánus Fertig amerikai kapitány viselkedése Az Izvesztyija cikket közöl egy amerikai hajóstiszt: Fertig, a Sister Ka- tingo nevű amerikai hajó kapitányának botrányáról. Á Sister Katirigo tartályhajó június 25-én búza-rakománnyal futott be a No- vorosszijszki kikötőbe. A hajó kirakodása után a megállapított előírásoknak megfelelően júliu 15-én külső révbe vitték a hajót a vámvizsgálat, valamint a kirakodással és a hajó kikötői ellátásával kapcsolatos dokumentumok aláírása végett. Fertig kapitány azonban nem volt hajlandó aláírni az elvégeztetett munkákról szóló számlát, ás önkényesen kifutott a tengerre. A legdurvább módon megsértette a határátlépési ás vám-előírásokat. A lap tényeket közöl, amelyek jellemző képet nyújtanak az amerikai kapitány „modoráról.” Fertig arcátlanul viselkedett a rakodómunkásokkal szemben. Július 15-én pedig durván szidalmazta Marti- roszjant, a kikötő helyettes vezetőjét, aki hivatalos tárgyalásokat folytatott vele a rakodási munkákról szóló számlák ügyében. Az amerikai kapitány kitűnően tudta, hogy mi következhet, ha önkényesen kifut a hajó a kikötőből, — mutat rá a lap, de 6 ; tudatosan elő akarta idézni a botrányt, provokálni akart. A kikötő képviselőjének figyelmeztetésére így válaszolt: „felszedem a horgonyt. ha pedig a határőrnaszádok tüzet nyitnak, a világ öt percen belül értesül arról, hogy szovjet hajók megtámadtak egy kereskedelmi hajót, mire én segítségül hívom az amerikai flottát.” Magától értetődik, hogy Fertig nem jutott messzire, mert feltartóztatták a határőr-naszádok. „Nem lövedékekkel hanem a legszokványosabb eszközökkel hűtötték le az amerikai kapitány hetvenkedését” — mutat rá az Izvesztyija. — Ezután aláírta azt a dokumentumot, amelyben benne foglaltatik, hogy durván megsértette a határ- és vámszabályokat, megfizette a büntemajd tést. Az hogy Izvesztyija közli, i a szovjet külügymi- ] nisztérium felhívta az > Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének figyelmét Fertig kapitány türhe- ; tetten viselkedésére, és kö- > zölte, hogy Fertig többet ! nem látogathatja a szovjet: kikötőket. Újabb néger tüntetések) New Yorkban U Thant nyilatkozata a francia televízió számára U Thant ENSZ-főtitkár nyilatkozatot adott a francia televíziónak. Foglalkozott a ciprusi kérdéssel, az afrikai egységszervezet értekezletével, továbbá dél- kelet-ázsia problémáival és küszöbönálló szovjetunióbeli látogatásával. Ciprusról szólva a főtitkár hangoztatta, hogy az ENSZ-nek kettős síkon kell tevékenykednie: egyrészt fenn kell tartani a mindennapi békét, másrészt a tartós béke megteremtésére kell törekednie. U Thant azt a véleményét fejezte ki, hogy a nemzetközi haderőnek sikerült eredményeket elérni az első feladat tekintetében. Ami pedig a másodikat illeti, a főtitkár közölte, teljesen bízik Toumioja ENSZ-köz- vétítő „ügyességében és tárgyilagosságában”. „Meg vagyok győződve — mondta — hogy meg tudja találni az érdekelt felek számára elfogadható megoldást”. Az afrikai egységszervezet tanácskozásával kapcsolatban U Thant elismeréssel adózott az afrikai államfők „bölcsességének és politikai érettségének” valamint azon eltökélt szándékuknak, hogy az afrikai kérdéseket az ENSZ alapokmánynak szellemében kívánják megoldani. „Meggyőződésem, hogy az értekezlet jelentős mértékben hozzájárul az ENSZ munkájának sikeréhez” — hangoztatta. Délkelet-Ázsiát illetően kijelentette, nem mint az ENSZ-főtitkára, hanem mint ezen térség egyik államának polgára beszél. Kijelentette, osztja De Gaulle véleményét a tekintetben, hogy a délekelet-ázsiai kérdést csak politikai és diplomáciai módszerekkel lehet rendezni. Síkraszállt a genfi 14-batalmi értekezlet újbóli összehívása mellett. Moszkvai .utjával összefüggésben a főtitkár ■ kijelentette, hogy semmiféle különleges küldetése nincs, csupán baráti meghívásnak tesz eleget Gold water elnök jelölése nyomán most támogatva érzi magát, amikor követeli, hogy a latin-amerikai országok szakítsák meg diplomáciai, kereskedelmi és közlekedési kapcsolataikat Kubával. Az amerikai küldöttség állítólag nem hivatalosan támogatja csak ezt a vonalat, hivatalosan pedig kompromisszumos eljárások mellett szállt síkra, úgy, hogy hozzák összhangba a Ku- ba-ellenes kötelező és „ajánlott” szankciókat. A mérleg másik serpenyőjébe azok az országok helyezik érveiket, amelyek diplomáciai kapcsolatot Ki* le r nyilatkozata Fritz Erler, a bonni parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának vezetője sajtóértekezleten ismét kifejezésre juttatta, pártja támogatja Erhard kancellárnak az úgynevezett európai egység kérdésében vallott politikáját. Erler a sajtóértekezlete* nyilvánosságra hozta a hét végén Erhardhoz intézett levelét. Ebben figyelmezteti a bonni kancellárt, milyen veszélyekkel járna Nyugat-Németország túl szoros együttműködése De Gaulle Franciaországával. Űjabb néger tüntetések robbantak ki New York Brooklyn külvárosának néger negyedében. Provokátorok riasztóbombával pánikot okoztak egy 500 főnyi néger tömeggyűlésen. A rohanó emberekre 200 rendőr támadt rá, verekedés kezdődött, közben anyagi károk keletkeztek. A néger negyedben, a Bedford- stuyvesant kerületben a földalatti vonatok két állo-j máson is megállás nélkül' száguldottak tova. A New| Yorki Manhattanban fehér] fajvédők megtámadták ai faji egyenlőség kongresszusának tizenhat, egy rend- j őrőrs előtt csendesen tűn-1 tető tagját. Később Bed-] ford-Stuyvesantban mégt hevesebb összecsapásokra' került sor a rendőrök és a néger tüntetők között, Milliárdos pénzforgalom Sikeres mérleg a KGST nemzetközi bankja féléves működéséről A szocialista országok testvéri együttműködésének sok látható jelével találkozhatunk a gazdasági életben. A Barátság olajvezetéken a Szovjetunió Magyarországon kívül nagy mennyiségű kőolajat szállít a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba a Német Demokratikus Köztársaságba. A Béke nemzetközi villamos távvezeték ez év végén már hét országot kapcsol össze és villamos energiával látja el a tagországokat. A Közös Vagonpark — OPW, Obscsij Parka Wagonov — fehér betűivel július 1. óta 92 700 vagon közlekedik a baráti országok vasúti hálózatában. A KGST országok közös pénzügyi szervezete, a gazdasági együttműködés nemzetközi bankja is eredményesen dolgozik, mivel azonban a pénzügyi műveletek távolabb esnek a közérdeklődéstől, a közös bankról kevesebb szó esett eddig. Pedig megérdemli a figyelmet, mert tevékenysége a gazdasági kapcsolatok bővülésével párhuzamosan fokozódik. A közös bank alaptőkéje A KGST államok közös bankja Moszkvában működik és 300 millió úgynevezett átváltható rubel alaptőkével rendelkezik. A gazdasági együttműködés bankja az elmúlt év októberében alakult és az év január 1. óta végzi a szocialista államok sokoldalú pénzügyi elszámolását. A 300 milliós alaptőkéhez az egyes országok a kölcsönös kereskedelemben lebonyolított exportjuk mértéke alapján járulnak hozzá, (így Bulgária 17-millió rubellel, • a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 45, Lengyelország 27, Magyar- ország 21, Mongólia 3, a Német Demokratikus Köz-1 társaság 55, Románia 16, i és a Szovjetunió 116 millió rubellel.) Mi a jelentősége a közös banknak és hogyan műkő- , dik? Fodor András, a közös j bank igazgatósági tagja és i Gasnar Gasnar, a bank , egyik igazgatója nyilatko- ; zott ezekről a kérdésekről tudósítónknak. , i A szocialista országok1 közötti kereskedelmet korábban a kliring elszámolási rendszer jellemezte. Ez azt jelentette, hogy amilyen összegű árut adott el például Magyarországi egy másik szocialista országnak, ugyanakkora értékű árut vásárolhatott bizonyos időn belül attól az országtól. Idővel a kereskedelmi forgalom növekedése, a nemzetközi szocialista munkamegosztás, a termelési szakosítás megvalósítása szükségessé tette egy fejlettebb pénzügyi elszámolja» rendszer bevezeté-
