Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-14 / 130. szám

I 6 NÖGSÄD 1964. július 14. tec» A csodáló Világhírű magyar galopp lovunk, az Imperial, újabb meg újabb dicsőséget sze­rez a magyar lótenyész­tésvak. A szépállású „cso­dáló” sikeresen kezdte meg áz új versenyévadot is. A nemes versenyló Ham­burgban folytatta diadalút- ját: győzött a 25 ezer már­kás Grand Prix-en, még­pedig igen erős mezőny­ben. Sok függött ettől a győ­zelemtől és nemcsak az Imperial hírneve. Az a 25 dekás, húszkarátos arany­ból készült cizellált serleg, amelyet a nagy formában lévő magyar telivér nyert Hamburgban, értékes tró­fea. A német szakemberek újra megállapították, hogy az Imperiál különleges klasszis. Imperiál július 19-én Düsseldorfban, majd au­gusztus 2-án Malmőben áll rajthoz. Malmőben a leg­jobb skandináv lovasokkal mérkőzik. Képünkön a tré­ner zabbal kínálja a büsz­ke paripát a negyedkilós aranyserlegböl. A háttér­ben Galics Mihály ,a mes­terlovas. Stílusos kínálás: aranyseri egben a ropogós zab Hármas érforduló Három nevezetes évfor- nyéknek, lényegében meg szociális kérdésekben. Ek- dulóra emlékezik e napon is szűnt. kor határozták el, hogy a a haladó emberiség. 175 A II. Intemacíonálé meg- május elseje a nemzetközi évvel ezelőtt Párizs népe szervezésében nagy szere- munkásszolidarítás ünnepe elfoglalta és lerombolta a pe volt Engelsnek. Korát legyen, s ezen a napon az feudális zsarnokság egyik megcáfoló lendülettel és egész világ szervezett mun- gyűlöletes kinzókamráját akaraterővel, óriási mun- kássága tüntessen az Inter- és szímbóliumát, a Bastille- kásmozgalmi tapasztalatai- nacionálé célkitűzéseinek t. Ezzel diadalra vitte a nak birtokában, lelke volt megvalósításáért, nagy farancia demokrati- az új nemzetközi szervezet- Örök hála illeti mind- kus forradalmat, amely ha- nek, amely Engels életé- azokat az egyszerű férfi- tasában kisugárzott az ben és halála ~ után, az akat és nőiket, munkáikat, egész akkori világra s két- 1890-es évek végéig, fő vo- parasztokat, szellemi fog- ségtelenül igen jelentős ál- násaiban pozitív szerepet lalkozásuakat, akik a má- lomása az emberi haladé- töltött be. Hatalmas mun- jus elsejei nagy demoAstrá- sért folyó évezredes küz- kástömegeket mozgósított ciókon, a lobogó vörös delemnek. E nap azóta a és nyert meg a szocializ- zászlók alatt, előharcosai a francia nép nemzeti ün- mus eszméjének. Erre az voltak a szocialista világ- nepe. időre esik az európai nagy rend megszületésének, A Bastille lerombolásé- munkáspártok létrejö+te. megerősödésének és győ- nak 100-ík évfordulóján, Azonban — különösen En- zelmének. Korúnkban a 1889-július 14-ón, Párizsban gels halála után — a II. munkásszolidarítás nagy megalakult a II. Internaci- Intemacionáléban, egyre in- ünnepe tartalmában hatal- onálé. A nemzetközi mun- kább felülkerekedtek a né- másán gazdagodva, min- kásmozgalom Engels-vezet- met és angol munkásarisz- den eddiginél átfogóbbá te vezérkara tudatosan tűz- tokraták s a világszervezet válva, a szocializmus vég- te ki a megalakulás idő- fokozatosan az opportuniz- ső nagy győzelmét hirdeti, pontját erre a napra. Az mus mocsarába süiyedt. Az Az örök béke és az osz- I. Intemacíonálé már ko- első világháború idején a tályok nélkül élő emberi- rábban betöltötte történél- II. Intemacíonálé működé- ség nagy eszméi lobognak a se megszűnt. zászlóin — egyre diadal­A harmadik nagy ese- masabban. (—a -s) mi szerepét. Megadta programot a nemzetközi munkásosztálynak., és elvé- ménye július 14-ének nem gezte az első nagy szervező kevésbé emlékezetes: a II. feladatot. (Marx halála Intemacíonálé első 1889-es után, az európai burzso- kongresszusa ezen a napon ázia kegyetlen üldöztetései ült össze, hogy fontos ha- elől az I. Inernacionálé tározatokat hozzon a 8 Amerikába tette át szék- órás munkanap, a gyer- helyét; különféle-okok kö- mekvédelem, a nőmunká- vetkeztében a nemzetköri sok egyenjogúságának biz- munkásszervezet már nem tosítása, a nők éjjeli mpn- felelt meg a követeimé- kájának eltiltása és más í j reumakórház Átadták a harkányi reu- régi kórház férfi részlege makórház új, 140 ágyas átköltözik az új épület- épületszárnyát, amely a szárnybai a meCseki szén­mecseki szénbányászati . , , ...... ,. tröszt tíz millió forintot bányászát: tröszt pedig az meghaladó beruházásával előbbinek helyén bányász­épült. Az átadás után a szanatóriumot alakít. Négy új film a laboratóriumban A Magyar Klmgyástái Vállalat laboratóriumaiban négy új egész estét betöltő játékfilm utómunkálatáén dolgoznak az alkotók, mind a négy film forgatását a közelmúltban fejeaték be Keleti Márton rendezd Mesterházi Lajos regényé­ből forgatta „Tanúság” című filmjét. Az érdekes lélek­tani dráma hőse egy fia­talember, aki an ja múltjá­nak ' nyomait kutatva ta­lálkozik saját életének problémáival. Befejeződtek a „Másfél millió” című uj alkotás fel­vételeit is. A forgató- könyvet Tabi László és Palásthy György írta. Szabó István, a fiatalok Balázs Béla stúdiójának rendezője is elkészült első egész estét betöltő játék­filmjével, Az álmodozá­sok kora”-v al. Laboratóriumban van már Jancsó Miklós rendező „így jöttem” című munká­ja is. Orvoshiány Angliában Egyre többszőr olvasható népi demokratikus orszá- az angol sajtóban az utób- gokba. Hasznos ez a Szov- bi időben ez a kifejezés: jetuniónak is, meg az eu- Brain-drain. (Ejtsd: brén- rópai népi demokratikus drén.) Brain azt jelenti: országoknak is. A brén- agy, a drain pedig elveze- drén láthatatlan vezeték tő csövet jelent. Mi ez a ugyan, de — legalább is brén-drén? Aféle fordított a vezeték felső részén le- Barátság-vezetéknek nevez- vők számára — semmiképp hető. A Barátság olajveze- sem hasznos. Arról van téken, mint ismeretes, a szó, hogy „az agy”, vagyis Szovjetunióból érkezik az a szellemi emberek tóme- olaj a különféle európai gesen hagyják el Angliát. Elsősorban az Egyesült Ál­lamokban telepednek le, ahol sokkal jobban megfi­„R@üf hadak* roppant hadak..." NÉGYSZÁZÖTVEN év­vel ezelőtt, 1514. július 14-én Temesvár alatt ví­vott egymással döntő üt­közetet a magyar pa­rasztháború két főereje: a Dózsa György vezette parasztsereg . és Szapolyai János erdélyi vajda neme­si hada. A parasztháború előz­ményei ismertek: Bakócz Tamás esztergomi érsek, Magyarország hercegprí­mása megbízást kapott a cápától, hogy keresztes- hadat vezessen a török ellen. 1514. április 15-én Sakócz meghirdette a kereszteshadjáratot. Szin­te napok alatt hatalmas oarasztsereg gyűlt egybe Rákos mezején. A tucat­nyi egyházi és földesúri adóval sújtott, személyes szabadságától, a szabad költözködés jogától meg­fosztott, a szó szoros ér­telmében éhhalállal küzdő parasztok és városi sze­gények tízezrével tódul­tak a táborba. A Rákos mezején egy­begyűlt hatalmas hadtól megrémültek , az urak és a vagyonos polgárok. Sem fegyvert'! sem élelmet nem szállítottak a tábor­ba, a keresztesek otthon margdt családtagjait pe­dig éheztették, bántal­mazták. hogy így kény­szerítsék hazatérésre a parasztokat. A táborban notion nőtt az elkesere­dés. A parasztság kezdte felismerni, hogy a fóurak és a főpapság vagyonuk gyarapítása, a kizsákmá­nyolás fokozása végett elhanyagolja a török el­len a harcot, azaz a ha­za Védelmét, ezért a pa­rasztok szemében a haza védelme egyben a belső osztályellenség elleni har­cot is jelentette. Ekkor történt, hogy a főurak nyomására a her­cegprímás visszavonta a hadbahívó bullát és el­rendelte a kereszteshad feloszlatását. De már ké­ső volt. És amikor a se­reggel szemben tehetetlen főurak Horvátországba irányították a kellően fel nem szerelt, el nem lá­tott hadat, hogy ott a tö­rök ágyúk előtt vérezzen el a magyar parasztság, Dózsa megtagadta a pa­rancsot és a táborral Ceglédre vonult. Hetek alatt szervezte haddá a jobbágyok fegy­verhez, katonai fegyelem­hez, rendhez nem szokott seregét, s az ország leg­forradalmibb vidékén, a Tisztántúlon áthatolva, a Délvidék felé nyomult. Terve az volt, hogy elfog­lalja Temesvárt, majd Nándorfehérvárra vonul, alhol egykori fegyvertár-, sai voltak és e két erős­ségre támaszkodva, ezek birtokában folytatja majd hadműveleteit. A TISZÁNTÚLON ez­rével csatlakoztak seregé­hez jobbágyok, bérlők, kéz­művesek. Az előnyomulás során, ahol nem találtak ellenállásra senkit sem öltek meg, csak elégették a parasztok terheit tartal­mazó okleveleket. A se­regben ekkor már lova­sok is voltak, néhány ke­rekes ágyúval és puska­porral is rendelkeztek. Egy korabeli német röp­lap szerint ,,a keresztesek semmit sem tesznek a szegény embernek, meg­fizetik. amit szállítanak nekik”. (Magyarország története. 1957.) A tiszántúli előnyomu­lással egyidőben Dózsa György kisebb seregeket küldött szárnyai biztosí­tására. Szabadka felé Mé­száros Lőrinc vonult, hogy a fősereg jobbszár­nyát biztosítsa, a bal- szárny védelmét pedig Barabás pap serege lát­ta el, aki Eger irányába tartott. A fősereg hátát a Pest alatt táborozó Szál- eresi Ambrus véde, aki azonban az első nagyobb támadásnál árulóvá lett. A fősereg útjában az első jelentősebb akadályt a megerősített Maros-vo­nal jelentette. A Maros mögött gyülekezett ugyan­is Báthory István temesi ispán jól felszerelt hadse­rege. DÓZSA úgy döntött, hogy nem kockáztatja meg az átkelést a Maro­son, ehelyett Báthori se­regét csalja át az északi partra és ott ütközik meg vele. Egy kisebb egységet küldött hát előre, amely hősies harc közben egyre hátrált. Báthori diadal­ittasan üldözte őket, vél­te, hogy a parasztok fő­erőivel számolt' le. Nagy­lakig üldözte a kereszte­seket, ahol a várban a győzelem örömére hatal­mas lakomát csapott. A martaléknak dobott kis csapat azonban még az éjjel csatlakozott Dózsa főerőihez, majd valameny- nyien a vár alá vonultak, rőzsével meghordták a védőárkokat és a rozsét meggyújtották. Báthori és társai óriási riadalomban és esek nagy üggyel-baj- jal tudtak kimenekülni ; - égő várból. Másnapra Báthori ösz- szeszedte seregét és fel­vette a harcot a keresz­tesekkel. Dózsa paraszt­jai hatalnjas küzdelemben szétverték a nemesi ha­dat s maga a vezér, Bá­thori is csak alig tudott Temesvárra menekülni. Közben a szárnyakon működő seregtestek is je­lentős győzelmeket értek el, s enhek eredménye­ként szerte az országban fellángolt a parasztmoz­galom. Barnabás pap se­rege elfoglalta Egert, Sá­rospatakot. A felvidéken, a bányavárosok környé­kén voltak jelentősebb harcok. Körmöcbányára betört a parasztok . két hadoszlopa és leszámolt a gazdag bányapo'eárok- kal. Erdélyben is folyt a parasztháború, a paraszti seregeknek sikerült Ko­lozsvártól Besztercéig ki- terieszteni támadásukat. A keresztesek azonban nem tudták megakadá­lyozni, hogy a nemesség főereje összc-gyületer-zzen. Az urak Szapolyai János vezetésével hatalmas had­dal indultak Temesvár fe­lé és meglepetésszerűen támadtak a várat ostromló parasztokra. A parasztok nagy számukkal és lelke­sedésükkel egyenlítették Id meglepetés okozta hát­rányukat és az úri sereg mérhetetlenül jobb felsze­relését. A csata sokáig egyenlő esélyekkel folyt. Sorsát végül is árulás dön­tötte el az urak havára. Az egyik csapat áruló vezető­je át akarta vezetni egysé­gét a nemesi' táborba, mert hitt az urak ígéreteiben. Dózsa, hogy a rendet hely­reállítsa, saját kezével ölte meg az árulót. Közben az úri sereg előretört. Dózsa azonban nem gondolt me­nekülésre. Addig harcolt, míg kardja ki csorbult, majd eltört. A fegyverte­len vitézt Szapolyai egyik alvezére megsebesítette, lo­váról letaszította. így, se­besülten esett fogságba Dózsa György. ..A BIRTOKOS osztály­nak a parasztság felett ara­tott véres győzelme végze­tessé vált az országra — írja Mód Aladár neves tör­ténész írónk. Ahelyett, hogy a jobbágyság sérel­meit orvosolva e nasy tö­megeket a Keletről és Nyugatról fenyegető hatal­mi törekvések elleni közös küzdelem, az ország önál­lóságának alapiává tette volna, fegyverrel törte le a jobbágyság mozgalmát, s ezzel maga semmisítette fneg az eredményes véde­kezés lehe+őségét.” Tizen­két év múlva, 1526-ban, Mohács jalatt. már nem volt erő, amely, mint a Hunyadiak korában a nép felvehette volna a harcot a török ellen. Az önálló magyar állam több mint négy, évszázadra megszűnt létezni. 1. G. zetik őket, mint szülőhazá­jukban, de elvándorolnak máshová is. És az amúgyis felsőoktatási-szellemi le­maradásán panaszkodó Nagy Britannia: szülőhazá­juk helyzetét tovább sú­lyosbítják. Nemcsak tudósokról, atomfizikusokról es hason­lóikról van szó, de más szellemi foglalkozásuakról, például orvosokról is. A Britdch, Medical Journal cí­mű angol orvosi lapban legutóbb dr. John Scale megdöbbentő adatokat kö­zölt, mintegy válaszul Enoch Powell volt egész­ségügyi miniszternek, aki tagadni próbálta a ténye­ket. Nos az angol orvos a British Medical Associati­on (Brit Orvcei Szervezet) adatait hozta nyilvánosság­ra. Ezek szerint kilenc év alatt, 1954 és 1963 között 4 392 angol orvos vándo­rolt ki Ausztráliában, Uj Zélandba, Kanadába, az Egyesült Álamokba, a Dél- Afrikai Köztársaságba és Dél Rhodéziába. Vagyis csaknem ötszáz orvost ve­szít Niagybritannia éven- kint, míg az orvos szaporu­lat — az egyetemekről ki­kerülő fiatalok ' száma — mindössze évi kétezer. A Brit Orvosok Szerve­zete aggasztónak Ítéli ezt a helyzetet és úgy véli, az­zal lehetne orvosolni — az örvösök csak tudják! — ha a kormány felemelné do- tióiukat. A budapesti medikusok ellen évek óta az a pa­nasz, hogy elvégezvén az egyetemet, nem akarnak vidékre menni. Az angol orvosok már nemcsak vidék­re, de Londonba se akar nak menni — inkább v lasztják a külföldet N gyobb ország — nagyo’ probléma!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom