Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-12 / 103. szám
1964 június 12. péntek. SÖGSÍD 3 A geológus szemével? Mennyi a Nógrádi-medence szénvagyona ? A nógrááí bányászok között elég sokszor lehet hallani különböző véleményeket. Egyesek szerint ki- fogyóban vannak a szénmetők. mások szerint viszont még sok van, és így tovább. A sok téves nézet tisztázása érdekében a legilletékesebbhez, dr Bartók Lajoshoz, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt geológiai osztályának vezetőjéhez fordultunk válaszért, amit az alábbiakban ismertetün k. — A Nógrádi Szénbányászati Tröszt évente sokmillió forintot fordít a szénkutatásra azzal a céllal, hogy a medence szén- vagyonát minél pontosabban megismerje. Szükséges ez azért, hogy a termeléssel párhuzamosan megállapíthassa, hol fejlesztheti a termelést, hol és mikor merül ki az üzem, mikor szükséges, és hol leben a mennyiségben a jelenleg működő aknák és az úgynevezett szabad, tehát bányákkal még le nem kötött területek szénvagy ona szerepel, de nem tartalmazza a még kutatásra váró területek reménybeli készletét. — A 212 millió tonna látottságúak, tehát ott is sürgősen gondoskodni kell új területek bekapcsolásáról. — Legfontosabb kérdés, ‘ van-e lehetőség a kitermelhető szénvagyon növelésére? A szén vagy on-térképek szerint rendelkezünk még készletnövelő területekkel. Ezt a célt szolgálja a Tröszt Vezetőségének a bányászati területek nagymérvű összekapcsolását célzó terv is. — Közismert, hogy a Nógrádi-medence sok kis szénmezőből tevődik ösz- sze, szinte mozaikszerű Szocialista műhely születik Az Érsek vadkerti Gépjavító Állomás harminc szerelője új utakon szénvagyonból a jelenleg felépítésű. Régebben egyműködő bányák 82 millió hét megfelelő új területet í0™?™1. rendelkeznek, ebgazdaságosan feltárni. A tröszt geológiai osztályának ezekre a kérdésekre kell, a szénvagyon térképei és nyilvántartásai alapján, feletet adni és javaslatot tenni. — Az energiahordozók nagy versenyében, amely a szén, a szénhidrogének (kőolaj, földgáz) és az atomenergia között folyik, egyelőre, körülbelül az évezred fordulójáig a hazai energiabázis biztos alapját a szénben kell látnunk. Ezen a téren a Nógrádi-medencének pedts még nagyon fontos a szerepe. — A szénvagyon számítás módszere nagyot fejlődött. Feleletet tudunk adni a szén mennyiségén kívül a minőségre, a széntelep jellegzetességeire, a horizontális és vertikális változásoknak törvényszerűségére, sőt bizonyos fokig a bányászat körülményeire, a víz- és gázveszélyre is. — A szénvagyon felmérése minden év január 1-i helyzetnek megfelelően történik.- Nem célunk mos* a szénvagyon számítást ismertetni, inkább azt, hogy az 1964 január 1-i állapot szerint, milyennek látjuk a medence helyzetét. — A' már megkutatott, tehát jobban, vagy gyengébben ismert szénvagyo- nunk 212 millió tonna. EbVedekezés a burgonyabogár ellen A Mohorán székelő Nóg- rad megyei Növényvédő Állomás fokozottan felhívja a termelőszövetkezetek, allami gazdaságok és a háztáji termelők figyelmét a burgonyabogár-lárvák elleni védekezésre. A védekezést a kikelt lárvák ellen a lárvák második ved-, lési állapotában kell .úvé- gezni. Az áttelelt bogarak ellen a védekezést csak tömeges előfordulás esetén javasolják, mert a bogarak elleni védekezés költséges. A lárvák elleni vegyszeres védekezéshez holdanként 0,8-1 kiló Hungária DL-40, vagy 15-20 kiló Hungária DL használatát tartják helyesnek. Tíz százalékos DDT-ből 12-15, húsz százalékos DDT-ből 6-8 és ötvenszázalékos DDT permetezőszerből 1-1,2 kiló szükséges holdanként. Az említett vegyszerek oldásához 150 liter víz szÜKsé- ges. bői különböző okok miatt visszamarad a bányákban 30 millió tonna. A számítások szerint tehát 52 millió tonna szenet/lehet az elkövetkező években felszínre hozni, ami azt jelenti, hogy ez a Szénvagvon mintegy 15 évre biztosítja a jelenlegi ütemű termelést, Természetesen lesznek 15 évnél tovább működő üzemek, de jónéhány ennél hamarább kimerül. Területi megoszlás szerint a legelőnyösebben ellátott szénvasvonilag a Nagvbá- tonvi Bányaüzem. A kitermelhető szénvagvon fele a Mátra északi környékén helve7.kedik el. ónkkal nehezebb a helyzet Kistere- nve környékén. A rendkívüli tektonizáltság. a telepek gyors vastagsági vál- del kezesére bocsátani, t.nzása az előnytelen kőzet- szénvagyon .térkének, fizikai viszonyok esvre nehezebb feladatok elé állítják a bánvászatot: Nagyon kétes, hogv a közéi 3 millió tonna szánva svont gazdaságosan felszínre le- bet-e hozni. A ^agyvai. Mátranováki. MíTserf-'i bányaüzemek 8-10 évi elegy kis mozaik lefejtése után át kellett vándorolni a következő egységre. A jelenlegi tervek szerint egy lejtősaknával több kis tömböt lehet majd lefejteni, nagyobb szénvagyont megfogni. A főcél: minél nagyobb termelőegységek kialakítása mindenütt, ahol erre a szénvagyon helyzet lehetőséget ad. — A tröszt területi tartaléka 35—40 éves ellátottságot biztosítanak, napi 1000 vagonos termeléssel még akkor is, ha újabb szénterületek eredményes felkutatásával nem számolnánk. A geológiai osztály szerint a medence területén mintegy 100 millió tonna „reménybeli” új szénvagyont fognak az elkövetkező tíz év alatt a kutatások a bányászat ren- A kimutatások. a távlati tervezés és feilesztés alapjai. Minél jobban megismerjük medencénk szénvagvo- nát. annál biztosabban lehet a megvénk ioari bázisát alkotó szénbányászatunk alakulását előre is meghatározni. Ötmillió kétszázezer forint. Még kimondani is sok. Csak traktorból kétszázat kell ezért a pénzért megjavítani, s hozzájuk a különböző munkagépek sokaságát. De az Érsekvadkerti Gépjavító Állomás harminckét traktorosa, szerelője, akik a Szocialista Műhely cím elnyerését tűzték maguk elé, még mintegy 150 ezer forinttal meg is toldják ezt az összeget. így kezdődött Valamikor március első napjaiban, a termelési tanácskozáson azt is elhatározták: olyan fegyelmezetten, kürültekintően dolgoznak, hogy baleset miatt nem esik ki ember a munkából. Az alkatrészellátáson is segítenek: amire lehetőségük van maguk készítik el a műhelyekben. Káposzta Antal, az igazgató annakidején aggályoskodott: — Sok lesz ez egyszerre... Mindjárt az egész műhely. Először szocialista brigádot kellene szervezni — mondta. Aggályai azonban, ahogy múltak a hónapok, úgy foszlottak semmivé. A brigád valamennyi tagja állja a szavát. Nemrégiben felmérték a gépjavító állomás szakemberei, hogyan is állnak a tervek teljesítésével. Közeledik az év közepe. nagy része volt annak a tízezer forintnak is, amelyet a gépállomás vezetői tűztek ki jutalomként a1 brigádnak, ha vállalásukat teljesítik. S a szerelők eddig állják a sarat.! Kellemes csalódás A napokban házi gépszemlét tartottak’ a gépjavító állomáson. Német Antal főmérnök, Jakubecz János brigádvezető, v meg Varga Sándor üzemmérnök járták sorba a kijavított aratógépeket, kombájnokat. Amolyan „óvatosok,, módjára, hogy ha valamit elhagyott volna a szerelők szeme, keze még idejében, a hivatalos gépszémlék előtt, eltüntessék azt. Az aggodalom azonban fölöslegesnek bizonyult. A gépek munkára készek. Pontosan jól kijavították. Csak a tisztogatás, festés hiányzik némelyikről. Tizennégy aratógépet és a 15 kombájnt készítették elő a nyári munkához. Nemeth Antal főmérnöknek tetszik ez a buzgalom, — Jó hatással van ez a verseny a munkára . . . Kiváltképpen a kombájn javító munkacsoport tett ki magáért — mondja. — De előbbre tarthatnánk már, ha az alkatnem árt, ha ilyenkor már részhianyN nem állja utuntiszta képet lat az ember, így bukkant aztán a felszínre. hogy már csak 700 ezer forint hiányzik ahhoz, hogy egyszerre fussanak az idővel, az év derekán epoen ötmillió kétszázezer felénél tartsanak. Jó jel ez, s hogy megbeszélték a szerelőkkel, traktorosokkal is. mégin- kább megnövekedett a munkakedv. Ebben persze kát — szól Jakubecz János. — Pedig nagyon sok hiányzó alkatrészt készítettünk el mi, itt a műhelyekben. Kevesebb baleset Jakubecz János a szak- szervezeti bizottság elnöke a gépjavító állomáson. MsKilencezer mázsa méz a nógrádi akácosokból Deli János etyeki méhész az idei rekorder A világszerte keresett akaeerdóknek. Az enyingi akácméz az idén is bőven állami gazdaság ezerkét- „termett” és az előző évek- száz méhcsaládjával teleAkácmízböl, — ahogy előre látható volt — bőséges termést hordtak be a szágrész akacerdei. Emiatt sok vándorméhész késve érkezett fel az északi országrészbe. Oktalen idegenkedés nél jobban megszervezett pedett le a Karancs egyik szorgalmas méhcsaládok, szállítás szép jövedelmet völgyében, öt napot töltött hozott a méhészeknek. A ott és 420 mázsa nógrádi múlt évi, úgynevezett édes- akácmézzel távozott, esztendő után, most is szin- Az enyingiek szomszéd- te egymást érik a mézet ságában települt 30 méhszállító gépkocsikaravánok, családjával Illah István, az Csupán a nógrádi akácosokban, — ahol most történt meg először, hogy a szokásosnál tízezerrel többet, mintegy harmincezer méhcsaládot „legeltettek” a helybeli és a vándorméhészek — több mint kilencezer mázsa mézet gyűjtötFM, Állami Gazdaságok Igazgatóságának főméhésze is. ő 12 mázsa mézet pergetett az alig egyhetes itt tartózkodása alatt. Rátaláltunk a nógrádi akácosok idei rekorderére is. Deli János 24 méhcsaláddal jött Etyekről. Az A méhészek általában felvetik, hogy a termelőszövetkezeti és állami gazdaságokban sokhelyütt idegenkednek még a gyümölcsösök, az aprómagtermesz, . , tésre vetett, pillangósok szénái kevesebbet tudtak fel- [éré települt méhésztanyáktol. Pedig Bojtos prof eszNoha a felkészülés minden eddiginél jobb volt az idei akácmézgyűjtésre, most is akadt tanulság. Tavaly csupán a nógrádi földműves- szövetkezetek nyolc vagontek be. Ugyanis a méhcsa- idős méhész a fiával vetél- ládonkénti átlagot 30 kiló- kedett. Az fjú Deli ugyanis vásárolni tárolóedény hiánya miatt. Idén előreláthatóan a felvásárlás már eléri a húsz vagont, de a méz-dömpin^ következteben csaknem megkétszerezhetnék ezt, ha ezúttal is nem kísértene a szállító- és ra becsülik a szakemberek. A vándorlás utolsó óráiban készített naplóbejegyzések és zárószámadások adatai ennél jóval többet mondanak. Nyolcvanhárom kilogramm egy méhcsaládtól Cseh Sándor főméhésszel beszélgettünk a karancsbe- rényi akácosok alján. Ö már régi ismerőse és állandó látogatója a nógrádi az Édesipari Célgazdaság százhúsz méhcsaládjával települt le az észak-nógrádi akácosok alján. A két Deli méhésztanyája között vagy 20 kilométer a távolság, de kedden, az ulolfeó napi számvetéskor találkozott a méhészcsalád. Ekkor derült ki, hogy az idős, tapasztalt méhész huszonnégy méhcsaládja összesen húsz mázsa akácmézet gyűjtött. A méhcsaládok átlagos hozama 83 kiló méz. Ilyen édes-mézes rekord még nem született a nógrádi akácosok alján. szórnak, a Martonvásári Kutató Intézet sokezer holdas körzetében végzett Kísérletei igazolják, a méhek beporzó munkájának eredményeként háromszorta na- ~ gyobb a magfogás például taroloedeny hiány. Pedig a lucernaUol. Hasonlóak az világpiacon kémény valu- eredmények a gyümölcsötával fizetnek akácmézért. Nem sikerült idén a virágzás előrejelzése sem. Mint várható volt, a kései kitavaszodás miatt nem ismétlődött ’ meg az egyébként szokásos virágbaborulás. akácosok virágzását például június első napjaira jelezték központilag, noha május utolsó napjaiban — csaknem teljesen egyidő- ben a déli akácosokkal — már teljes virágzásban pompáztak az északi ora magyar sökben is. Több nyugati országban a méhészeknek fizetnek, amiért virágzás idején a vetés, vagy a gyümölcsös szélére telepítik a méhcsaládokat. Nógrádban már szívesen látott1 „ván- lépcsőzetes dorok” a méhészek, s jö- A nógrádi vőre a többézer holdas pillangósok körzetét is elöre- jelzik virágzás idején, a méhészeknek. Sok tízezer forint jövedelem forrását látják csupán ebben az előrejelzésben is a nógrádi közös gazdaságok. Nagy Ferenc séli, hogy a napokban vizsgálták felül a baleseti statisztikát is. Tavaly még 15 balasetet okozott a gondatlanság, s 308 nap esett ki a munkából. Most egyetlen baleset fordult, elő ebben az évben, s 12 napig nem dolgozott a sérült ember. No persze ez sem dicsérendő dolog, de a tavalyihoz képest akárhogy is nézzük, már eredmeny. Az eredményekről beszél Kalmár József, a kombájnszerelő munkacsoport egyik tagja is. — Jól ment a munka nálunk, s ha sikerül bevezetni a részegységünkén ti javítást, még előbbre tartartunk . . . Persze így is sok munka van a 15 kombájn mögött... Olyan órák is amelyek kifutottak a munkaidőből, ami árt csak az asszony háborgott olykor-olykor. hogy ..te sosem tudsz időben hazajönni?,. Nevet, s erre felkapja fejét Kristóf Imre. az egyik kombájn körül dolgozó tanuló is. Négy van belőlük a kombájnosoknál, a műhelyben meg tizenhét. Nem lesz közülük egy sem olyan, akinek évvégi at!a- ga rosszabb lenne a 3,5-né1 Ezt az öregebb s’er*lÄ1c vállalták, no meg á tanulók. hiszen nélkülük hiábavalónak bizonyulna az idősebb „szakik,, erőfeszítése. — A szakmai anyaggal nincs is baj, csak a közismereti tárgyak és a matematika megy nehezen — panaszkodik a fiatalember. Káposzta Antal, az igazgató megpMást is te^lt. Talán, ha a községbeli pedagógusokkal szövetkeznének, menne az is. A.kkor ♦?iám többre is futná an- '11. amit most a fiatalok fogadnak egymás között: nem lesz olyan tanúié, akit elbuktatnának az idén. Haszon a szövetkezeteknek is Valami hasonló, jó megoldást kellene találni a traktorosok, szerelők szakmai képzésére is, hiszen a versenypontok között ez is helyet kapott. Igen ám. de a traktorosokat, szerelőket lekötni igen nehéz, tavasz- szal, nyáron meg ősszel, a legnagyobb dologidőben. ; Próbálták, már belé is tört a bicskájuk. Most a gépjavító állorpás vezetői azon törik a fejüket, olyan érdekes előadássorozatot kellene szervezni, amelyből hasznos gyakolatí tanácsokat kaphatnak a munkájukhoz a szerelők. így egyik sem sajnálná ez erre fordított időt. S ebből nemcsak a traktorosoknak lenne haszna. A Szocialista Műhely születése a termelőszövetkezeteknek a leghasznosabb. Mert ha jó gépekkel, jól képzett traktorosok dolgoznak a határban, gyarapodására szolgál az az egész közösségnek. Vtncze IgtvAnmé