Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-12 / 103. szám

1964 június 12. péntek. SÖGSÍD 3 A geológus szemével? Mennyi a Nógrádi-medence szénvagyona ? A nógrááí bányászok között elég sokszor lehet hallani különböző véleményeket. Egyesek szerint ki- fogyóban vannak a szénmetők. mások szerint viszont még sok van, és így tovább. A sok téves nézet tisz­tázása érdekében a legilletékesebbhez, dr Bartók La­joshoz, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt geológiai osztályának vezetőjéhez fordultunk válaszért, amit az alábbiakban ismertetün k. — A Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt évente sok­millió forintot fordít a szénkutatásra azzal a cél­lal, hogy a medence szén- vagyonát minél pontosab­ban megismerje. Szüksé­ges ez azért, hogy a ter­meléssel párhuzamosan megállapíthassa, hol fej­lesztheti a termelést, hol és mikor merül ki az üzem, mikor szükséges, és hol le­ben a mennyiségben a jelenleg működő aknák és az úgynevezett szabad, te­hát bányákkal még le nem kötött területek szén­vagy ona szerepel, de nem tartalmazza a még kuta­tásra váró területek re­ménybeli készletét. — A 212 millió tonna látottságúak, tehát ott is sürgősen gondoskodni kell új területek bekapcsolásá­ról. — Legfontosabb kérdés, ‘ van-e lehetőség a kiter­melhető szénvagyon növe­lésére? A szén vagy on-tér­képek szerint rendelke­zünk még készletnövelő területekkel. Ezt a célt szolgálja a Tröszt Vezető­ségének a bányászati terü­letek nagymérvű összekap­csolását célzó terv is. — Közismert, hogy a Nógrádi-medence sok kis szénmezőből tevődik ösz- sze, szinte mozaikszerű Szocialista műhely születik Az Érsek vadkerti Gépjavító Állomás harminc szerelője új utakon szénvagyonból a jelenleg felépítésű. Régebben egy­működő bányák 82 millió hét megfelelő új területet í0™?™1. rendelkeznek, eb­gazdaságosan feltárni. A tröszt geológiai osztályá­nak ezekre a kérdésekre kell, a szénvagyon térké­pei és nyilvántartásai alapján, feletet adni és javaslatot tenni. — Az energiahordozók nagy versenyében, amely a szén, a szénhidrogének (kőolaj, földgáz) és az atomenergia között folyik, egyelőre, körülbelül az évezred fordulójáig a ha­zai energiabázis biztos alapját a szénben kell lát­nunk. Ezen a téren a Nóg­rádi-medencének pedts még nagyon fontos a sze­repe. — A szénvagyon számí­tás módszere nagyot fej­lődött. Feleletet tudunk adni a szén mennyiségén kívül a minőségre, a szén­telep jellegzetességeire, a horizontális és vertikális változásoknak törvénysze­rűségére, sőt bizonyos fo­kig a bányászat körülmé­nyeire, a víz- és gázve­szélyre is. — A szénvagyon felmé­rése minden év január 1-i helyzetnek megfelelően történik.- Nem célunk mos* a szénvagyon számítást is­mertetni, inkább azt, hogy az 1964 január 1-i állapot szerint, milyennek látjuk a medence helyzetét. — A' már megkutatott, tehát jobban, vagy gyen­gébben ismert szénvagyo- nunk 212 millió tonna. Eb­Vedekezés a burgonyabogár ellen A Mohorán székelő Nóg- rad megyei Növényvédő Állomás fokozottan felhív­ja a termelőszövetkezetek, allami gazdaságok és a háztáji termelők figyelmét a burgonyabogár-lárvák el­leni védekezésre. A véde­kezést a kikelt lárvák el­len a lárvák második ved-, lési állapotában kell .úvé- gezni. Az áttelelt bogarak ellen a védekezést csak tömeges előfordulás esetén javasolják, mert a boga­rak elleni védekezés költ­séges. A lárvák elleni vegysze­res védekezéshez holdan­ként 0,8-1 kiló Hungária DL-40, vagy 15-20 kiló Hun­gária DL használatát tart­ják helyesnek. Tíz száza­lékos DDT-ből 12-15, húsz százalékos DDT-ből 6-8 és ötvenszázalékos DDT per­metezőszerből 1-1,2 kiló szükséges holdanként. Az említett vegyszerek oldásá­hoz 150 liter víz szÜKsé- ges. bői különböző okok miatt visszamarad a bányákban 30 millió tonna. A számítá­sok szerint tehát 52 millió tonna szenet/lehet az elkö­vetkező években felszínre hozni, ami azt jelenti, hogy ez a Szénvagvon mintegy 15 évre biztosítja a jelenlegi ütemű terme­lést, Természetesen lesznek 15 évnél tovább működő üzemek, de jónéhány en­nél hamarább kimerül. Területi megoszlás szerint a legelőnyösebben ellátott szénvasvonilag a Nagvbá- tonvi Bányaüzem. A kiter­melhető szénvagvon fele a Mátra északi környékén helve7.kedik el. ónkkal ne­hezebb a helyzet Kistere- nve környékén. A rendkí­vüli tektonizáltság. a tele­pek gyors vastagsági vál- del kezesére bocsátani, t.nzása az előnytelen kőzet- szénvagyon .térkének, fizikai viszonyok esvre nehezebb feladatok elé ál­lítják a bánvászatot: Na­gyon kétes, hogv a közéi 3 millió tonna szánva svont gazdaságosan felszínre le- bet-e hozni. A ^agyvai. Mátranováki. MíTserf-'i bányaüzemek 8-10 évi el­egy kis mozaik lefejtése után át kellett vándorolni a következő egységre. A jelenlegi tervek szerint egy lejtősaknával több kis tömböt lehet majd lefejte­ni, nagyobb szénvagyont megfogni. A főcél: minél nagyobb termelőegységek kialakítása mindenütt, ahol erre a szénvagyon helyzet lehetőséget ad. — A tröszt területi tar­taléka 35—40 éves ellátott­ságot biztosítanak, napi 1000 vagonos termeléssel még akkor is, ha újabb szénterületek eredményes felkutatásával nem szá­molnánk. A geológiai osz­tály szerint a medence területén mintegy 100 mil­lió tonna „reménybeli” új szénvagyont fognak az el­következő tíz év alatt a kutatások a bányászat ren- A ki­mutatások. a távlati ter­vezés és feilesztés alapjai. Minél jobban megismer­jük medencénk szénvagvo- nát. annál biztosabban le­het a megvénk ioari bá­zisát alkotó szénbányásza­tunk alakulását előre is meghatározni. Ötmillió kétszázezer fo­rint. Még kimondani is sok. Csak traktorból két­százat kell ezért a pénzért megjavítani, s hozzájuk a különböző munkagépek so­kaságát. De az Érsekvad­kerti Gépjavító Állomás harminckét traktorosa, sze­relője, akik a Szocialista Műhely cím elnyerését tűz­ték maguk elé, még mint­egy 150 ezer forinttal meg is toldják ezt az összeget. így kezdődött Valamikor március első napjaiban, a termelési ta­nácskozáson azt is elhatá­rozták: olyan fegyelmezet­ten, kürültekintően dolgoz­nak, hogy baleset miatt nem esik ki ember a mun­kából. Az alkatrészellátá­son is segítenek: amire le­hetőségük van maguk ké­szítik el a műhelyekben. Káposzta Antal, az igaz­gató annakidején aggá­lyoskodott: — Sok lesz ez egyszer­re... Mindjárt az egész műhely. Először szocialista brigádot kellene szervezni — mondta. Aggályai azonban, ahogy múltak a hónapok, úgy foszlottak semmivé. A bri­gád valamennyi tagja állja a szavát. Nemrégiben fel­mérték a gépjavító állomás szakemberei, hogyan is áll­nak a tervek teljesítésével. Közeledik az év közepe. nagy része volt annak a tízezer forintnak is, ame­lyet a gépállomás vezetői tűztek ki jutalomként a1 brigádnak, ha vállalásukat teljesítik. S a szerelők ed­dig állják a sarat.! Kellemes csalódás A napokban házi gép­szemlét tartottak’ a gépja­vító állomáson. Német An­tal főmérnök, Jakubecz Já­nos brigádvezető, v meg Varga Sándor üzemmérnök járták sorba a kijavított aratógépeket, kombájnokat. Amolyan „óvatosok,, mód­jára, hogy ha valamit el­hagyott volna a szerelők szeme, keze még idejében, a hivatalos gépszémlék előtt, eltüntessék azt. Az aggodalom azonban fölös­legesnek bizonyult. A gé­pek munkára készek. Pon­tosan jól kijavították. Csak a tisztogatás, festés hiányzik némelyikről. Ti­zennégy aratógépet és a 15 kombájnt készítették elő a nyári munkához. Nemeth Antal főmérnök­nek tetszik ez a buzgalom, — Jó hatással van ez a verseny a munkára . . . Ki­váltképpen a kombájn ja­vító munkacsoport tett ki magáért — mondja. — De előbbre tarthat­nánk már, ha az alkat­nem árt, ha ilyenkor már részhianyN nem állja utun­tiszta képet lat az ember, így bukkant aztán a felszín­re. hogy már csak 700 ezer forint hiányzik ahhoz, hogy egyszerre fussanak az idő­vel, az év derekán epoen ötmillió kétszázezer felé­nél tartsanak. Jó jel ez, s hogy meg­beszélték a szerelőkkel, traktorosokkal is. mégin- kább megnövekedett a munkakedv. Ebben persze kát — szól Jakubecz Já­nos. — Pedig nagyon sok hiányzó alkatrészt készí­tettünk el mi, itt a mű­helyekben. Kevesebb baleset Jakubecz János a szak- szervezeti bizottság elnöke a gépjavító állomáson. Ms­Kilencezer mázsa méz a nógrádi akácosokból Deli János etyeki méhész az idei rekorder A világszerte keresett akaeerdóknek. Az enyingi akácméz az idén is bőven állami gazdaság ezerkét- „termett” és az előző évek- száz méhcsaládjával tele­Akácmízböl, — ahogy előre látható volt — bősé­ges termést hordtak be a szágrész akacerdei. Emiatt sok vándorméhész késve érkezett fel az északi or­szágrészbe. Oktalen idegenkedés nél jobban megszervezett pedett le a Karancs egyik szorgalmas méhcsaládok, szállítás szép jövedelmet völgyében, öt napot töltött hozott a méhészeknek. A ott és 420 mázsa nógrádi múlt évi, úgynevezett édes- akácmézzel távozott, esztendő után, most is szin- Az enyingiek szomszéd- te egymást érik a mézet ságában települt 30 méh­szállító gépkocsikaravánok, családjával Illah István, az Csupán a nógrádi akáco­sokban, — ahol most tör­tént meg először, hogy a szokásosnál tízezerrel töb­bet, mintegy harmincezer méhcsaládot „legeltettek” a helybeli és a vándormé­hészek — több mint kilenc­ezer mázsa mézet gyűjtöt­FM, Állami Gazdaságok Igazgatóságának főméhésze is. ő 12 mázsa mézet per­getett az alig egyhetes itt tartózkodása alatt. Rátaláltunk a nógrádi akácosok idei rekorderére is. Deli János 24 méhcsa­láddal jött Etyekről. Az A méhészek általában felvetik, hogy a termelő­szövetkezeti és állami gaz­daságokban sokhelyütt ide­genkednek még a gyümöl­csösök, az aprómagtermesz­, . , tésre vetett, pillangósok szé­nái kevesebbet tudtak fel- [éré települt méhésztanyák­tol. Pedig Bojtos prof esz­Noha a felkészülés minden eddiginél jobb volt az idei akácmézgyűjtésre, most is akadt tanulság. Tavaly csu­pán a nógrádi földműves- szövetkezetek nyolc vagon­tek be. Ugyanis a méhcsa- idős méhész a fiával vetél- ládonkénti átlagot 30 kiló- kedett. Az fjú Deli ugyanis vásárolni tárolóedény hiá­nya miatt. Idén előrelátha­tóan a felvásárlás már el­éri a húsz vagont, de a méz-dömpin^ következte­ben csaknem megkétszerez­hetnék ezt, ha ezúttal is nem kísértene a szállító- és ra becsülik a szakemberek. A vándorlás utolsó órái­ban készített naplóbejegy­zések és zárószámadások adatai ennél jóval többet mondanak. Nyolcvanhárom kilo­gramm egy méh­családtól Cseh Sándor főméhésszel beszélgettünk a karancsbe- rényi akácosok alján. Ö már régi ismerőse és ál­landó látogatója a nógrádi az Édesipari Célgazdaság százhúsz méhcsaládjával települt le az észak-nógrádi akácosok alján. A két Deli méhésztanyája között vagy 20 kilométer a távolság, de kedden, az ulolfeó napi számvetéskor találkozott a méhészcsalád. Ekkor de­rült ki, hogy az idős, ta­pasztalt méhész huszon­négy méhcsaládja összesen húsz mázsa akácmézet gyűjtött. A méhcsaládok átlagos hozama 83 kiló méz. Ilyen édes-mézes re­kord még nem született a nógrádi akácosok alján. szórnak, a Martonvásári Kutató Intézet sokezer hol­das körzetében végzett Kí­sérletei igazolják, a méhek beporzó munkájának ered­ményeként háromszorta na- ~ gyobb a magfogás például taroloedeny hiány. Pedig a lucernaUol. Hasonlóak az világpiacon kémény valu- eredmények a gyümölcsö­tával fizetnek akácmézért. Nem sikerült idén a vi­rágzás előrejelzése sem. Mint várható volt, a kései kitavaszodás miatt nem is­métlődött ’ meg az egyéb­ként szokásos virágbaborulás. akácosok virágzását pél­dául június első napjaira jelezték központilag, noha május utolsó napjaiban — csaknem teljesen egyidő- ben a déli akácosokkal — már teljes virágzásban pompáztak az északi or­a magyar sökben is. Több nyugati országban a méhészeknek fizetnek, amiért virágzás idején a vetés, vagy a gyü­mölcsös szélére telepítik a méhcsaládokat. Nógrádban már szívesen látott1 „ván- lépcsőzetes dorok” a méhészek, s jö- A nógrádi vőre a többézer holdas pil­langósok körzetét is elöre- jelzik virágzás idején, a méhészeknek. Sok tízezer forint jövedelem forrását látják csupán ebben az elő­rejelzésben is a nógrádi kö­zös gazdaságok. Nagy Ferenc séli, hogy a napokban vizsgálták felül a baleseti statisztikát is. Tavaly még 15 balasetet okozott a gon­datlanság, s 308 nap esett ki a munkából. Most egyet­len baleset fordult, elő eb­ben az évben, s 12 napig nem dolgozott a sérült ember. No persze ez sem dicsérendő dolog, de a ta­valyihoz képest akárhogy is nézzük, már eredmeny. Az eredményekről beszél Kalmár József, a kombájn­szerelő munkacsoport egyik tagja is. — Jól ment a munka nálunk, s ha sikerül beve­zetni a részegységünkén ti javítást, még előbbre tar­tartunk . . . Persze így is sok munka van a 15 kom­bájn mögött... Olyan órák is amelyek kifutottak a munkaidőből, ami árt csak az asszony háborgott olykor-olykor. hogy ..te sosem tudsz időben haza­jönni?,. Nevet, s erre felkapja fejét Kristóf Imre. az egyik kombájn körül dolgozó ta­nuló is. Négy van belőlük a kombájnosoknál, a mű­helyben meg tizenhét. Nem lesz közülük egy sem olyan, akinek évvégi at!a- ga rosszabb lenne a 3,5-né1 Ezt az öregebb s’er*lÄ1c vállalták, no meg á tanu­lók. hiszen nélkülük hiába­valónak bizonyulna az idősebb „szakik,, erőfeszí­tése. — A szakmai anyaggal nincs is baj, csak a közis­mereti tárgyak és a mate­matika megy nehezen — panaszkodik a fiatalem­ber. Káposzta Antal, az igaz­gató megpMást is te^lt. Talán, ha a községbeli pe­dagógusokkal szövetkez­nének, menne az is. A.kkor ♦?iám többre is futná an- '11. amit most a fiatalok fogadnak egymás között: nem lesz olyan tanúié, akit elbuktatnának az idén. Haszon a szövet­kezeteknek is Valami hasonló, jó meg­oldást kellene találni a traktorosok, szerelők szak­mai képzésére is, hiszen a versenypontok között ez is helyet kapott. Igen ám. de a traktorosokat, szerelőket lekötni igen nehéz, tavasz- szal, nyáron meg ősszel, a legnagyobb dologidőben. ; Próbálták, már belé is tört a bicskájuk. Most a gépja­vító állorpás vezetői azon törik a fejüket, olyan érde­kes előadássorozatot kel­lene szervezni, amelyből hasznos gyakolatí tanácso­kat kaphatnak a munká­jukhoz a szerelők. így egyik sem sajnálná ez er­re fordított időt. S ebből nemcsak a traktorosoknak lenne haszna. A Szocialista Műhely születése a terme­lőszövetkezeteknek a leg­hasznosabb. Mert ha jó gépekkel, jól képzett trak­torosok dolgoznak a határ­ban, gyarapodására szol­gál az az egész közösség­nek. Vtncze IgtvAnmé

Next

/
Oldalképek
Tartalom