Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-11 / 102. szám

1964. jűssius 11. asütörtök 3 kassád II szerencse fie Az etesi autóbuszon, az üzletben és az utcán is ar­ról beszélnek, hogy milyen szerencsés is ez a Mizser Pista. Még az italboltban is erről diskurálnak a ven­dégek. Jó helyen, mert a szerencse fia éppen az ital­bolt vezetője. S akinek kedve szottyan, őt magát is megkérdezheti, hogyan is történt az eset... Egy évvel ezélőtt Mi- zserék takarékba tették a megtakarított pénzüket. Mikor az asszonyka meg­látta a takarékbetétköny­vet. összepörlekedett a fér­jével. Miért nem kamatozóra tetted be? Mit gondolsz nyersz te valamit? A férje maga sem tudta miért váltott autónyere- mény-betétkönyvet. Az 1957-es autóbaleset óta nincs kedve autózgatni. De a gépet, a motort nagyon szereti. Talán ezért. — Sose fogsz nyerni. Se nyeremény, se kamat — hajtogatta az asszonyka. A napokban Petőfibá- nyára ■ utazott ismerősök­höz keddi napon történt, s csak pénteken érkezett Etesre. Alig lépett ki az autóbuszból, odament hoz­zá egy ismerőse. — Akkor biztos a masi­na. Pista? Értetlenül bámult a má­sikra; — Milyen masina? — kérdezte. — Amit nyertél — vála­szolt a kérdező. Akkor jutott eszébe, hogy neki autón vereméi» v- betétkönyve is van és az­nap volt a húzás, ahpgy elutazott. Azóta sokan felkeresték, mert meghallották, hogy eladja az autót. Az autó árából pedig családiház épül majd. Nem tudni, de - valószínűi hogy az asszonyka is mondja már: jobb helyre nem is tehetted volna azt a tízezer forintot... Gmmknem kétiür Eredményes iiiemsierveiés az Acélárugyárban A közeledő aratás, csép- lés, betakarítás időszaka fokozott feladatokat ró a megyei tanács felvásárlási csoportjának dolgozóira és a járások felvásárlóira is. Ahogyan növekedett az aratás és cséplés gépesíté­se, tehát a kombájn-lét­szám növekedésével egy­idejűleg megnövekedett a felvásárlók gondja is. Évek óta megoldatlan például a kombájnnal ara­tott gabona pontos szám­bavétele. Az idén ezen is változtatni igyekszenek: nö­velik a kombájnosok anya­gi érdekeltségét. Egyes cél­prémiumok kifizetését at­tól teszik függővé, hogy a kombájnvezető egyenlete­sen megtöltött tartályokat ürítsen ki és a nyilvántar­tást pontosan vezesse. Igen nagy gondja a fel­vásárlási csoportnak, a fel­vásárlásra kerülő csaknem kétezer vagon kenyérgabo­na tárolása. Egyelőre még mindig vontatottan halad a csővázas tárolószínek épí­tése. Sörárpából és kalászos takarmányfélékből az ne­hezíti a felvásárlási cso­port helyzetét, hogy a szá­raz. aszályos időjárás mi­att Nógrád megyében ezek­ből a növényekből meg­csappantak a terméskilátá­sok. Mindenesetre mire az aratás megkezdődik, a fel- vásárlási csoport dolgozói is felkészülnek a szerződé­ses kenyérgabona átvételé­re. Kétszáz mázsa cseresznye Bőséges termést hoztak az idén a pásztói járás gyümölcstermelő községei­ben a cseresznyefák. A legjelentősebb gyümölcs- termelő községekből Ecseg, Hasznos, Kozárd termelő- szövetkezeteiből és a ház­táji gazdaságokból mint­egy 200 mázsa ízletes gyü­mölcsöt vásárolt fel eddig a pásztói földművesszövet­kezet. A korai gyümölcs egy része Nógrád megye piaca­ira került, de jutott belőle a fővárosi lakosok ellátásá­ra is. Az üzemsziervezjéssel tu­dományosán nem régóta foglalkoznak üzemeinkben. Nagyon sok tapasztalat még nincs is, és ezeket nem is lehet sablonra húz­ni. Nagyon fontos azonban úgy a többtermelés, a ter­melékenység növelése, mint a gazdaságosság szempont­jából, hogy állandóan tu­dományosan elemezzék a termelést befolyásoló té­nyezőket A Salgótarjáni Acéláru­gyárban már tíz éve fog­lalkoznak üzemszervezés­sel. Ma már egy öttagú csoport végzi ezt a mun­kát és hozzátehetjük ered­ményesen. Egyenletes terv teljesítés Eredményeink köz« so­rolható, hogy a legutóbbi átszervezéssel már a leg­hatékonyabbá tudják ten­ni a technológiai előkészí­tést és irányítást. A termelés anyagi, mű­szaki, ügyviteli és munka­helyi jó előkészítését tart­ják az egyenletes tervtel- jesítés alapjának. Nem egyszerű dolog ez, ha azt látjúík, hogy az öt termelő üzemben ezer és ezer ter­méket gyártanak­A huzalműben is nagyon sok féle termék készül de sikerült olyan új progra­mozási módszert kidolgoz­niuk, ami lehetővé teszi az állandó ellenőrzést. A hideghengerműben vi­szont nem a havi, hanem a 10 napos programozás vált be. Itt a 'program ke­zelője és a főművezető na­ponta könnyűszerrel meg­szabja az üzemi menetren­det. A kovácsoló üzemrész­ben már nehezebb a prog­ramozás, mert itt mintegy kétezer gyártmány féleség­ről van szó. Amíg a munkás meg­kezdheti egy-egy termők gyártását, hosszú az út Az előkészítő munkából me­lyik szerv mit végezzen el, annak a tematikáját is ki­dolgozták. Érdemes ezt so­ron követni. A tervek ismeretében a termelési osztály elvégzi a kapacitás vizsgálatot, ki­dolgozza a gépekre a ter- hélést, természetesen a lét­szám figyelembe vételével. A művelet-tervet, a műve­leti és ellenőrzési utasítá­sokat, szerszám és készü­lékjegyzéket, géplapokat és az anyagnormát viszont, már az egyes gyárrészle­gek, műszaki osztályai ké­szítik ed és csak utána kez­dődhet a termelés. IJj géppark A Salgótarjáni Acaláru- gyár termelésére az első ötéves terv idején az el­avultság volt a jellemző. A huzalmü háború előtti gépei kis teljesítménnyel, alacsony húzási sebességgel dolgozlak és kiszolgálásuk is nehéz volt. A második ötéves terv első Tóét évé­ben viszont csaknem tel­jesen kicserélődött a gép­park. A húzási sebesség ötszörösére, a termelés négyszeresére növekedett az akkorihoz viszonyítva. Az üzemszervezésnek még­is sok gondot okoz, hogy végeredményben nem kor­szerűsödött az egész gyár­tási folyamat és ee fékezi a termelést. Korszerűtlen az alapanyag és készáru raktározás, ami gátolja az anyagmozgatás fokozottabb gépesítését. De már készül e gondok megoldására a rekonstrukciós terv. A hideghengermű ugyan­csak modern, új berende­zéseket kapott, és ezzel már most Közép-Európa egyik legmodernebb üzeme, de még itt is sok gond var megoldásra, és még újabb berendezéseket is helyez­nek üzembe. A kovácsoló üzemrész gépparkja vi­szont nagyon öreg. Itt csak a fokozott előkészítő mun­kával tudnak a követélmé­nyeknek eleget tenni Van azután egy egész sor ^ég- oldásra váró feladat a vas- és acélöntődében is. Az üzemszervezés egyik igen fontos területe volt az acélárugyárban is, akár­csak másutt, az anyagmoz­gatás könnyítésé, ésszerű­sítése. Ez a korszerűsítés is megkezdődött a szállító utak létesítésével, targon­cák beszerzésével, báj' még az anyagmozgatás elmaradt a korszerű technológiától. Cél: az önköltség- csökkentés Az állandó ellenőrző munkának megvan a hasz­na. Az ennek alapjan meg­valósult technológiai es szerv J.ósi intézkedésekkel több termék átfutási ide­jét sikerült csökkentem. A programozás is jav”’t és programszerúség ma már 98 százalékos. Ez azt jelen­ti, hogy egyenletesebbé, tervszerűbbé vált a munka, aminek az önköltség ked­vező alakulásában is érez­ni a halasát. E néhány példa is iga­zolja, hogy a Salgótarjáni Acélárugyárban nem hiába fordítanak nagy gondot az üzemszervezésre. Ha sajá­tos is a gyár helyzete, ta­pasztalataik figyelemre­méltóak, abból másutt is tanulhatnak. Ők is állan­dóan tanulmányozzák es hasznosítják a mások jo tapasztalatait. P. A. A kányási bányaüzem farakodóján. litikát folytatlak volna. Ha a kommunista pártok csak egyetlen utat ismertek vol­na el igaznak, ha nem ké­szültek volna fel mind a fegyveres felkelésre, mind a békés útra, ha a döntő pillanatban nem tudtak volna a helyes útra lépni, a forradalmak nem győz­hettek volna. E mellett a második világháború után a jobb- és baloldali dogma- tizmus gátló hatásai el­lenére egyre világosabbá vált, hogy az új helyzetben kiszélesedett a forradalom békés útjának lehetősége. A francia és az olasz kom­munisták például e felis­merés jegyében hozzáfog­tak az újtipusú demokrá­cia programjának kidolgo­zásához. Az Angol Kom­munist Párt 1951-ben prog­ramba vette a parlament felhasználását a Békés út lehetőségének kiaknázá­sához. 1953 elején hason­lóan cselekedtek a svéd és a norvég kommunisták is. 1956 februárban az SZKP XX. kongresszusa kimutat­ta, hogy a korszak kedve­zően megváltozott viszo­nyai között mind több or­szágban kialakult a for­radalom békés útjának reális lehetősége, tehát a kommunista pártoknak er­re a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani. A XX. kongresszus e követ­keztetését megerősítette a kommunista pártok 1957. évi, majd az 1960. évi moszkvai tanácskozása is. A békés út lehetőségé­nek valóraváltásáért folyó harc feladatai az élet kö­vetelményeinek megfele­lően ma már fontos helyet foglalnak el az olasz, a francia, a belga, a holland, a dán, a svéd, a norvég, a finn, az angol, a kanadai, az indiai és más kommu­nista pártok programjai­ban. A fejlett tőkésorszá­gok kommunistái nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy egységbe tömörítsék a legfőbb ellenség ellen, a monopoltőke valamennyi ellenfelét és közös erővel megdöntsék a monopoltő­kés hatalmat. Meg vannak győződve, hogy a monopol- tőkeellenes egység objektív feltételei már kialakullak. Az aktív lakosságnak 70- 80 százalékát a munkából és bérből élők teszik ki, tehát a kizsákmányoltak; a tulajdonképpeni burzsoázia aránya viszont 1-4 száza­lék, de a monopoltőkések ezen belül is csupán töre­déket képeznek. E kis cso­port érdekei kibékíthetet­len ellentmondásban van­nak a lakosság óriási több­ségének érdekeivel. El kell érni, hogy a tömegek ezt szubjektiven felismerjék és kiszabaduljanak a különbö­ző burzsoá hatások alól. A kommunista pártok min­dent elkövetnek, hogy ez mielőbb bekövetkezzék. Munkájukban a hangsúlyt a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus híveinek közös feladataira helyezik. E marxista—leninista politikát ma is támadják a kispolgári elhajlások. Az utóbbi időben e támadások élére a Kínai Kommunista Párt vezetői álltak. Türel­metlenül követelik, hogy a kommunista pártok tagad­ják meg a békés utat és ragadtassanak fegyvert a tömegekkel. A kommunista világmozgalom azonban elutasítja ezt az antimar- xista álláspontot. Egyetlen pártja sem mondott le a fegyveres felkelés jogáról, s élni is fognak vele, ha a helyzet úgy kívánja, de most például a fejlett tő­késországokban mást köve­tel. A fegyveres felkelésre szólító felhívás, az azonnali cselekvés, a türelmetlen rögtöni megoldás kísérlete csak tönkre tenné a töme­gek mozgalmát, elszigetel­né és rendkívül súlyos helyzetbe sodorná a kom­munista pártokat. i békés útról való le- ” mondás passzivitást, elszigetelődést és a harc meggyengülését eredmé­nyezné. Mindezért a kom­munista világmozgalom pártjának döntő többsége híven követi a marxiz­mus—lenínizmus tanításait, alkotó módon alakítja ki a politikát, amelynek alap­vető része a forradalom békés útján folyó szívós, nem látványos, fárasztó, de kétségtelenül sikeres küzdelem. SÜTŐ OTTÖ Hasznosítjuk a dlvatkongresszus tapasztalatait A napokban zajlott le Moszkvában a KGST Könnyűipari Állandó Bi­zottsága ruhaipari munka- csoportjának ülése- az úgy­nevezett divatkongresszus, amelyen hét ország szak­emberei vettek részt. A ma­gyar delegáció most érke­zett haza s elmondották: a divatkongresszus tapaszta­latait jól hasznosíthatják a tervezők, modellezők és az ipar más szakemberei is. Valamennyi ország kollek­ciójának teljes műszaki do­kumentációját megkapták, s azt a gyárak rendelkezé­sére bocsátják. Erdőkürti kaláka Vasárnap már kora reg­gel kinyíltak az erdőkürti kiskapuk, s minden ház­tól férfiak, aszonyok igye­keztek a termelőszövetke­zeti irodához. Kaszával, gereblyével, villával, mint­ha valami ütközetbe men­tek volna. Néhányon bog­rácsokat, főzőeszközöket cipeltek, s egy kocsira fel­tettek három hordó sört is. Alig tett meg a nap egy óra járásnyi időt, a fér­fiak hosszú sora fogta el a rétet. Élesre fent ka­száik nyomán dús rendre dőlt a fű. Az asszonyok és á lányok: pedig egy má­sik táblán gyűjtöttek. Dél­időben valaki elkiáltotta magát, hogy kész az ebéd. Az egész társaság — lehet­tek vagy százötvenen — a bográcsok köré gyülekezett, amelyekben illatos birka­gulyás párolgóit. A szaká­csok is kitettek magukért. A vidám hangulatú ebéd után tovább folyt a mun­ka. Estig negyven hold ré­tet kaszáltak le. A sörből még estére is jutott. A jól- sikerült hagyományos kalá­ka után vidáman beszél­getve vonultak haza az erdőkürtiek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom