Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-10 / 101. szám

1964. június 10. szerda. NÖGE4D 5 HISZEK AZ EMBERNEK Az Ipoly vize Tarjánba indul A Karancs völgyét át­szelő út mentén itt is, ott is lerakott acél meg eter­nitcsövek árulkodnak az építők közeliekéről. A Mi- hálygerge és Litke hatá­rában lévő II. számú telep­hez közeledve egyre több a friss földhányás. Van, ahol már a föld méhe rej­ti a csővezetéket, máshol a kiásott árok szélén vár a sorára. Itt a telepen — az építkezés és az eljöven­dő regionális vízmű szívé­ben — gépek, gépkocsik moraja. Sötéten ásító ha­talmas gödrök: a szűrő, tisztító üzem, a derítő alapja készül a vasbeton befogadására Amott mun­kások készülnek, hogy a csőfúró berendezés — két- háronwáz atmoszféra nyo­más segítségével — átlök­je, nyomja, préselje az acélcsövet az út alatt. Az út túloldalán az árokásó gép. A már kiásott árok mellett összehegesztett, öt­ven méter hosszú csőkígyó hever: három csigasoros emelő egy tagban fekte­ti az ágyába Még nem az igazi A telep bejáratától balra irodák. Hátrább munkás- szállás, ebédlő, kamtin. At­tól is följebb három épülő szolgálati lakás falai vö­röslenek. Mindenütt élénk mozgás. Pedig az építésve­zető legyint: — Ez még nem az igazi. Majd egy hónap múlva! Lehetséges. Mégis, az építkezés már most átvet­te új vezetőjének, Sallai Istvánnak dinamikus, örök­mozgó természetét. Hóna­pok méla csöndje után most esemény az esemény sarkában. — Azóta, hogy először, még Tarjánhan, találkoz­tunk, egy csomó újság van — veszi elő a jegy­zettömbjét. Sallai. — Pél­dául: Június elsejétől a vállalatom engedélyezte, csak a ml építkezésünk számára — emeli fel a hangját — az ötvenhatórás munkahetet száz fizikai és öt műszaki dplgozónak. Te­hát havi kétszáznyolc óra helyett kétszáznegyvenhár­mat dolgozhat egy ember. Júliusban erre újabb nyolc óra jön. Van-e pénz? Aztán: a városi pártbi­zottság június negyedikén koordinációs értekezletet hívott össze. Azt már em­lítettem magának, hogy mikor kineveztek, első utam a pártbizottságra ve­zetett. Az elvtársak nem ismerték az 1964-es ütem­tervet — őszintén szólva, még én sem — és megkér­tek rá, hogy csináljam meg. Egyéni nyomozó mun­kával — hunyorít — a be­ruházási program, a ter­vek és más különböző do- mentumok alapján el is készítettem. E szerint az idén, húsz és félmillió fo­rintot használunk fel, ami­ből tizenöt millió a saját termelésem, a többi pedig alvállalkozóké. És itt jön a meglepetés: kiderült, egy ütemterv már volt, s a vállalat 1964-ben nem egészen tizennyolc millióra szerződött. Sebaj, gondol­tam, a többi lesz a mi vál­lalásunk. Hű! — azt mond­ja a főépítésvezetőm, mi­kor meglátta, s vakarja a fejét Mondom, nekem csak arra válaszolj, van-e pénz 3. beruházási bankban. — Van, van, de., — Jó, moodűíe. akkor iéi öh* félj. ha a pártnak be mertem adni az ütemtervet, akkor meg is csinálom. Erre jött a másik meglepetés: a vál­lalat tervesítette a húsz és félmillió. No, tapsolni ép­pen nem tapsoltam örö­mömben, de most már ör­dög vigye legfeljebb a prémium nem tizennyolc, hanem a húsz és félmil­lió túlteljesítésétől függ. De ezt meg ne írja, vagy csak nagyon finoman. Össze ne veszítsen a vál­lalatommal! Mert én dol­gozni akarok, nem érek rá veszekedni... Pálinkamérő helyett... Nevet. De máris zúdulnak a többi újdonságok. Dicséri az ÉMÁSZT. Az energia ellátás aprólékos, gondos megoldásáért. A műszaki osztály vezetőjük személye­sen jött ki a helyszínre és javasolt egy nagyon ügyes, okos eljárást, amivel keve­sebb munkával, hamarabb kapnak erőgépek mozgatá­sához szükséges energiát. Végre megoldódott a kantin probléma is. Mi volt itt az elején! A munkása­im pálinkásüvegekkel vo­nultak a kantin elé. Más nem volt. Leállítottam. Akinek a gyomra miatt szüksége van rá kaphat egy kupicával, másodszor nem szolgálják ki. Viszont most már van naponta friss ke­nyér, szalonna, délben sör. Ebédet az FMSZ-vendég- lőből hozatunk naponta, a munkások meg vannak elé­gedve. Még az ivóvízzel bajlódunk. Ahol először furattam, nyolc méternél mélyebbre ne adj úristen. Nézze ezt az agyagmárgát. — emel fel egy jókora rö­göt. Mint a szikla. Most egy másik helyen furatok. Vízműépítők vagyunk és nincs vizünk. De lesz! Töretlen erővel Tulajdonképpen most veszem szemügyre először alaposabban. Sok a gondja ennek az embernek, de mintha éppen ettől lenne elemében. Pedig nem fia­tal már és bizony több, mint harminc éve a szak­mában, csavarogni város- ról-városra. Hetenként egy­szer a családnál, néha annyi sem... Végig gürcölni megannyi építkezést, re­konstrukciót; Özd, Miskolc, Győr, s az isten tudja hol még. Aztán töretlen erővel, egyik napról a másikra át­venni egy újat, felelni ér­te. Valami titka van en­nek az embernek? Ennek a legyűrhetetlen vitalitás­nak. .. — Elzavartam — azt mondja — a normásomat. Most ment Pestre panasz­kodni. Csak hadd menjen. Nem, nem kell, hagyja csak a nevét. Nem is olyan lényeges, csak az egyik igen jó brigádomnak nem számolta el rendesen a bé­rét. Tudja, kiemelkedő tel­jesítményt értek el. Már­most ilyenkor a teljesít­mény elszámolónak indo­kolnia kell. Pár sor. Erre lusta volt, inkább keveseb­bet számolt. Ezek a rhun- kások meg olyanok: jövök a kocsin, háromnegyed öt­kor, hajnalban. Az enyé­mek már dolgoznak. — Szaktársak — kiáltok rá­juk — maguk csalnak! Hogy kerülnek ide? A tör­vényben nem az van, hogy maguk már ötkor dolgoz­szembe az óvodával! Én nem vitatom, hogy az óvo­da az első, nekem héthó­napos unokám van, és sze­retem az unokámat, a te­remtésit, és ha kézben kell elvinni a kaját az óvodá­ban, úgy viszem, mert az az első. De ne állítson en­gem szembe az óvodával, hanem küldjön kocsit, hogy a, száz emberem megebé­delhessen. Azért állították őt oda. Nagyot fújt, aztán az Erdészeti Főigazgatóságot Felülvizsgálják a pillangósok toriletét a szécsényi járásban (Tudósítónktól). MINT ISMERETES, a hazánkban termesztett lu­cerna és vörösheremag fagyállósága, és szárazság­tűrése miatt világszerte hí­res. Sajnos az elmúlt évek­ben az aranka annyira megfertőzte a területeket, hogy bizony a tisztasági százalékkal nem nagyon dicsekedhettünk. Ha figye­lembe vesszük, hogy a me­zőgazdaságnak egyik leg­pillangos területeinek első felülvizsgálata már folya­matban van. A Vetóraagellato Vál­lalat, a Növényvédő Állo­más megbízottai a terme­lőszövetkezet szakemberei­vel határszemle útján kö­zösen megállapítják azokat a területeket, ahol fertő- zöttség tapasztalható. A tsz-ek vezetőinek figyelmét egyúttal felhívják, hogy a szükséges védekezést há­rom napon belül vé^erzék zanak! — Építésvezető szaktárs — mentegetőznek mentén húzódó — egyösszegű munkautal- magasvezetékneik. ványumk van. Akkor kap­juk a pénz, ha elvégezzük a munkát. Hát miért ne végezhetnénk vele hama­rább? — Most mondja, melyik az az építésvezető, aki nem örül az ilyen munkások­nak? Akkor nekem senki se próbáljon lefaragni ab­ból a bérből, amiért be­csülettel megdolgoztak! jobb jövedelmi forrása az keríti el. Az I. és a II. szá- aPromag termesztés, akkor el, tehát akadályozzák meg, mú telep között egy szaka- ú& gondolkodjunk, hogy hogy az aranka fertőzés érdemes időben végezni és tovább terjedjen, nem lehet közömbös, hogy A SZAKEMBEREK ahol a tisztasági százalék 50 erős fertőzöttséget tapasz­vagy, éppen 96-96. Tekintettel arra, hogy az aprómagtermesztésnek nép- gazdasági jelentősége is van, így volt a szón körülbelül 15-20 mé­ter szélességben ki kelle­ne irtani az erdőt. Útjá­ban van a nyomvonal villamos de útjá­ban lesz a csővezeték épí­tésének is. Két hónapja nem tudja a főigazgatósá­got rávenni senki, hogy kiszálljon és döntsön. A láthatatlant is látja Miért késleltetnek? Mikor gépkocsin az Ipoly felé robogunk, mu­tatja is, hol kéne irtani, hogy az ÉM. Vülanysze- relő Vállalata folytathas­sa a munkát. Ügy örültem, hogy már ez a vállalat is dolgozik, most meg elvonulással fe­nyegetnek, ha nem kap­Alig győzőm 1 jegyezni: — Panaszom is van. Az AKÖV mint valami elő­kelő idegen szemléli a gi­gászi küzdelmet, ami itt folyik. Hogy 1965 végére nak munkaterületet! innen vizet kapjon Salgó­tarján. Az igényeink nem nagyók, négy teherautó na­ponta, s ebben benne van egy 0,9 tonnás kis kocsi is. talnak. onnan magíogást nem engedélyeznek. Az eddigi megállapítások . szerint a szécsényi járás- nagyon helyes ban a fertőzés még elég Földművelésügyi gyenge és ha a termeiószö­Minisztériumnak az a ren­delkezése, hogy ,,az aran­ka irtása kötelező”. A szécsényi járásban a termelőszövetkezetek évelő vetkezetek időben elvégzik a védekezést, akkor meg­előzhető lesz a teljes íer- tőzöttség. H. E. Érettségi — szakma A napokban megkezdte A fiatalok taftulmá- az Érsekvadkertt Gépjaví- nyaik befejezésével, a girri­Aztán kiérünk az Ipoly- hoz és a békésen kanyar­gó folyócska partján, ugyanolyan hévvel, mint ahogyan az imént a bürok­De ennek meg kell lennie, kmeartto azt má­mért ha nincs, megáll a raclat lí€negeUe> 32,1 ma tudomány. A múlthéten például lerobbant a kis­kocsi. Állt egész nap. Nem javították meg. Másnapra sem-. Telefonálok az AKÖV nek. Nem emlékszem a ne­vére, az illetőnek, de na­gyon haragszom rá. „Mit gondol — azt mondja — még olyan helyre, mint az óvóda, ahová kaját kell vinni, még oda sem tudok kocsit adni, nem hogy ma­gának!" így az AKÖV-ös. gyarázza, hol lesz a vízki­vételi mű, hol vezetik át a csövet a vasút alatt anél­kül, hogy fel kéne a pályát bontani, mi épül itt, s mi ott. Megdöbbenve veszem észre a szavain, hogy ez az ember már látja a lát­hatatlant. És amikor visszatértünk az építésvezetőségre, és Sallai, kinn a placcon a gödrökre, kupacokra mu­tatva felkiáltott: „Olyan tó Állomáson héthetes szakmai gyakorlatát a ba­lassagyarmati Balassi gim­názium hatvan tanulója. A szakismeretek elsajátítását a gimnázium szaktanárai , , ,, . , és a gépjavító állomás oIyan tanuloesoport. amely náziumi érettségi bizonyít­vány mellett mezőgazdasá­gi gépszerelői szakmunkás bizonyítványt is kapnak. A gimnáziumban ez az első műszaki szakemberei gítik. se_ szakmunkás képesítést szerez. Látja, még most is dühbe üzemet építünk itt, hogy a maguk Karancs szállója el­bújhat mellette” — akkor én már tudtam, hogy bár nem azért jöttem, de ezút­tal nem az építkezésről, hanem az építőről. írok. Csizmadia Géza gurulok. Mert, rendben van, nékem egy három és féltonnás teherautót kell kivonni a termelésből, hogy a száz dolgozó aznap megebédelhessen. Kivo­nom. ' De miért állít engem Ktfzségfejlesztés és ggoudok Tűzoltószertárt, postát és slak ebben az évben esak- tekepályát építenek az nem 120 000 forintot for- idén Nádújfalun községfej- dítanak községfejlesztésre, lesztési alapból. Mindez amit 8000 forint értékű tár- már majdnem készen van, sadalmi munkával is meg- csupán néhányezer tégla toldanak. Ezenkívül társa­hiányzik a befejezéshez. Ezt azonban manapság ne­héz beszerezni. A nádúj­falui tanács vezetői min­dent megtesznek annak ér­dalmi segítséggel parkosí­tanak, hidakat és egyes útszakaszokat tartanak karban. Valamikor igen jó rétek dekében, hogy minél előbb területek el a nádújfalusi megszerezzék a még szűk- patak mellett, azonban az séges építőanyagot. Ha meglesz a tégla, néhány nap alatt befejezhetik az építkezést. A nádújfalu­A A tudományos dolgozók világszövetsége végrehaj­tó bizottságának határo­zata értelmében Várná­ban felépül a tudósok nemzetközi háza, amely Joliot-Curie nevét fogja viselni. A Fekete-tenger partján felépülő 12 eme­letes épületben turnuson­ként 200 tudós üdülhet. Az épületben külön ter­meket biztosítanak tudo­mányos kongresszusok, konferenciák és szimpó­ziumok tartása céljából. Wlmmm Átadták Mátranovákon a csurgói aknánál az új 390 személyes fürdőt és öltö­zőt. Az új létesítményben van a felolvasó is. A fürdő már üzemel (Koppány felvó utóbbi időben ezeken a kaszálókon .silány fű te­rem. Ennek az oka, hogy a nádújfalusi patak szabá­lyozatlan, s már egy na­gyobb eső után elönti a víz a réteket. A termelő- szövetkezet minden évbe" csaknem száz hold ré termésével károsodik. Régi kérésük a nádújf; lusiaknak a patakszabályr zás, amit valamilyen oknr fogva még mindig ner kezdtek el. A kis patak a' utóbbi időben már annyi­ra feltöltödött, hogy a víz visszafelé folyik. Bizonyít­ja ezt az is. hogy a péter- vásári út 1956-ban épített hídja alatt annakidején egy ember elfért, most alig egy méter már a nyí­lás. Benn a községben társa­dalmi segítséggel is ki­tisztítanák már a nádúj- falusiak a patakmedret, azonban addig hiába csi­nálják, míg a község szé­létől a pétervásári útig nem készül el a mélyítés. Ezt bizony jó lenne minél előbb elkezdeni, mert a patak vize veszélyezteti a község lakóinak egészsé­gét, a termelőszövetkezet takarmánytermelését P, á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom