Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-07 / 99. szám
N ö G R A D 1364. június 7, vasárr.ar —- -- h—------<—-------A gyermekdivatról Nemesak a felnőttek, a gyermekruhák tavaszi divatbemutatói is lezajlottak sőt a tavaszi, nyári gyer- mekruhaujdcmságok már megjelentek az áruházakban és gyermekruha-bol- tokban. A gyermekek öltöztetése, amellett, hogy mindig célszerű —, lépést tart az új nadrág házilag kimosható. Van olyan öltöny —, s ennek bizonyára nagy sikere lesz —, amihez rövid és hosszú nadrágot is készítettek. Tavaszi napokon a kislányoknak kétrészes szövetruhák, kis kabátkából rakottszoknyából álló együttesek a legmegfeledivatvonalakkal, és igazodik a felnőttek divatjához . A kislányok kabátkája most enyhén karcsúsított. Ebben sikkesebbek, kedvesebbek, mint a bőhátú kabátokban, s úgy mint a felnőtteknél, az ő kabátkáikra is fémgomb került. Ebben az évben végre tel- _.icjs>*-+tÄr a mamák kívánságát. Színes, türkizkék, meggypiros és mustársárga kislány balonkabátokat hoztak forgalomba. igen szép szabással. A kisfiúknak szintén célszerű a balon, de az —, mint a férfiak felöltői —, kissé rövidebbek lettek, térden felül érnek. A kisfiúknak bemutatott öltönyök háromgombosak, gyűrtelenített anyagból készültek, s otthon a szövetlőbbek. A kabátka alá hűvösebb napokon adhatunk gyapjúpulóvert, vagy szintetikus szálból kötött pulóvert. Melegebb időben szegőzött, csipkés pasztel- színű kis blúz a legszebb. Kisfiúknak a tűzött zsebekkel díszített „sportnadrág” az újdonság. Jól mosható. Ehhez türkizkék, drapp, vagy tarkamintás ing s fölé „twist”-pulóver mindennapi viseletre a legalkalmasabb. Nyáron kislányoknak legdivatosabb kis köténynyel díszített tarka dirnd- liruha. Kisfiúknak tarka bélelt, mosóanyagból * készült campingnadrágok, s egyszínű, kihajtható gallé- rú ingkabát a divat. Kovács Margit Busái Magda rajzai A kulturált falusi otthon A FALUVÉGEK az utóbbi időben nagyon rangosak lettek. A főtucák folytatása a kétszobás, jóelosztású házakkal villasoroknak nevezhetők. Ma, ha valaki családiházat épít, már két szobát, lakókonyhát, éléskamrát, sőt fürdőszobát tervez és építtet — mert ezek a korszerű életmód követelményei. Nem egy ilyen új családiházat néztünk meg belülről. S addig, amíg a házak külsőleg csinosak, belső térelosztásuk korszerű — a berendezésük — teljesen érthetelten okokból — nem ritkán túlságosan „igénytelen”. A legtöbb házban az egyik szobát régitípusú, sötétre politúrozott hálószobabútorral rendezik be. A másik szobában általában kombinált szobaberendezés kerül. De mindez- — dísznek. A család kicsinye, nagyja a konyhába beállított, egy vagy két fekhelyen alszik. A konyhában zajlik a család élete, s a szobákat csak vendégjárás esetén nyitják ki, mint valami díszt, s mint a család jólétének bizonyítékát. Pedig ezek, — a csipkékkel díszített, szőttespokróc- cal felterített, magasra tornyozott ágyneművel megtöltött hálószobák és azok a kombináltszobák, ahol a rekamiéra nem szabad még ráülni sem, — nem a jólét, hanem az igénytelenség jelképei Ma már nem készítenek külön falusi berendezést: ágyat, lócát, nehéz nagy asztalokat. Ma már a kereskedelem ugyanazt nyújtja bútorban a falusi embereknek, mint a városiaknak. Ezért nem csak a házak építészeti stílusában, hanem belső berendezésében is szakítani kell a régivel, a célszerűtlennel. Elsősorban ptt, ahol a házban előszoba van, a falusi sárra és porra való tekintettel oldjuk meg az átöltözés lehetőségét. Cipőtárolóhely, a felsőruháknak megfelelő fogas, vagy szekrény nem hiányozhat. A konyha elsősorban főzőhely, a háziasszony „munkahelye”. Száműzzük innen az éjszakai fekhelyet, az ágyat. Sem az ágynemű szellőztetését nem lehet megfelelően megoldaríi, sem a konyhában szükséges higiéniát nem szolgálja a fekvőhely. A SZOBÁK a korszerű lakásban nem a szerzett javak tárolására, kiállítására, hanem az ember kényelmére szolgálnak. Éppen ezért a lakószobába úgy válogassuk egybe a bútorokat, hogy a család szabadidejét, egy-egy tagjának kényelmét és szórakozását tegye lehetővé. A variálható szobaberendezések, a „Hangulat”, a „Varia”, a „Csillag”, a „Rába” nemcsak az emeletes városi házakba, hanem a falusi otthonokba' is jól illenek.- Célszerűbbek; az egész szobát betölt tős ágy, a háromsz toalett-tükör, ami hasem ül le szépít háziasszony. A hál bútorhoz nem könyvszekrény, mert az emberi igénnyé könyv szeretetével nem moltak. A régi berendel hez nem lehet televízi asztalkát vásárolni, me nem gondoltak a televíz lehetőségére, A korszerű falusi csali otthon nemcsak a felr tek, hanem a gyerme kényelmét is előmozdítja. Nem elegendő a gyermeket az „ágyközépre” fektetni. Legyen külön kiságya, vagy fekhelye, ahol nyugodtan pihen. Kis szekrénykéje, ahol holmiját, játékait elrakhatja, rendberakhatja. Ezzel a gyermekbe is beleneveljük a rendszeretetet. EGY LAKÁS akkor barátságos és hangulatos, ha falaira képet, az asztalaira térítőt,- ablakára függönyt, padlójára szőnyeget fa- kunk. Ne idegenkedjünk az új mintáktól, a színektől. Mindenkinek, — de főleg a fiatal házasoknak, akik otthonukat most rendezik be, r— közösen kell eldönteniük, hogy mennyire engedik érvényesülni otthonuk berendezésében a korszerűt, s hogyan teremtik meg a falusi lakáskultúrát. Mert erre minden lehetőség adott — csak a maradi nézeteket kell száműzni. Madár-óvodások dala Kelep, kelep, szép kikelet, virágos rét, zöld határ, Gólya, fecske, gébicsecske minden évben erre vár. Messzi földön tengeren túl, ha már jó hazai szél fúj, tudjuk mi, hogy itt a nyár, régi fészkünk visszavár! Kátay Antal Jó, ha tudjuk A tojás nem reped meg főzés közben, ha a vízbe néhány csepp ecetet öntünk. Fém hamutartóról köny- nyen eltávolíthatjuk a foltokat alkohollal. * Nem lesz hagymaszagú a háziasszony keze, ha hagy- maszeletelós előtt kézi ecettel dörzsöli át. VASÁRNAPI FEJTÖRC Mindenki serényen tetteti a ház körül, csak a szemtelen légy lopta a napot és unatkozott. „Megkeresem a macskát!” — gondolta magában. A macska éppen egérre lesett a kamrában, ugrásra készen lapult az egérlyuk előtt. A szemtelen légy rászállt a fülére és csiklandozni kezdte. A macskát >2 zavarta a vadászatban: bosszankodva legyezett a 'ülével, hogy megszabaduljon tőle. A légy kuncogott és azt mondta kihívóan: — Nem háborgatlak, ha megígéred, hogy nekem adod az egér farkincáját. A macska megígérte és a légy továbbállt. „Megke- •esem a kutyát!” — gondolta. ■> A kutya az udvaron üldögélt és a házat őrizte. A szemtelen légy rászállt a farkára és vígan zümmögött. A kutyát ez zavarta a fülelésben és mérgesen vakkantva kapott a saját farka után, hogy bekapja a legyet. Az jót nevetett rajta és azt mondta szem- relenül: — Nem háborgatlak, ha megígéred, hogy üdvözlésemre mindig hármat vak- kan tasz! A szemtelen légy A kutya megígérte és a légy már ott sem volt. „Megkeresem a tehenet!” — gondolta elbizakodottan. A tehén borját szoptatta az istállóban, a kisborjú odábbtolta, de sehogyan sem tudta eltalálni a szemtelen legyet. Az mulatott ezen és gőgösen azt mondta: — Nem háborgatlak, ha megígéred, hogy adsz neszomjasan kortyolgatta az kém egy sajtár tejet! édes tejet. A légy rászállt A tehén megígérte és a a tehén oldalára és fel-alá légy elröpült. „Most pedig sétafikáit rajta. A tehén megkeresem :az embert!” tehetetlenül csapkodott a farkával, még a bocit is gondolta hetykén. Az ember a kertben kapálgatott. Már fárad- hajlongott az izzó nap tésben és nehezére eset munka. Az arcátlan lé rászállt a karjára és me birizgálta. Az ember an kapott, de a légy akkorr már a lábán illegette ma gát. Mikor aztán a lába fe lé hessegetett, az okvetet lenkedő légy egyenesen a orra hegyére telepedet Az ember felmérgesedel jobbra-balra hadonászott karjával, hogy elkapja legyet, de az mind odébbröppent és előír kezdte a bosszantást. — Nem háborgatlak mondta végül leereszk dően, — ha megigére hogy etetni, itatni fog engem ingyen, kényein szállást adsz. illően kisz- gálsz és tisztelsz egf házadnépével egyetembs — Micsoda? — kiált fel az ember. — Szemtel légy! — Azzal egy pillái alatt agyoncsapta a kár kony rovart. A macska továbbra lesett az egérre, a kút. őrizte a házat, a tehi kisborját szoptatta, az er bér kapálgatott és ser, sem zavarta őket. Bízói nincs helye semmií légynek a hasznos !én\ társaságában ... B. É.