Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-07 / 99. szám

N ö G R A D 1364. június 7, vasárr.ar —- -- h—------<—-------­A gyermekdivatról Nemesak a felnőttek, a gyermekruhák tavaszi di­vatbemutatói is lezajlottak sőt a tavaszi, nyári gyer- mekruhaujdcmságok már megjelentek az áruházak­ban és gyermekruha-bol- tokban. A gyermekek öltöztetése, amellett, hogy mindig cél­szerű —, lépést tart az új nadrág házilag kimosható. Van olyan öltöny —, s en­nek bizonyára nagy sike­re lesz —, amihez rövid és hosszú nadrágot is ké­szítettek. Tavaszi napokon a kis­lányoknak kétrészes szö­vetruhák, kis kabátkából rakottszoknyából álló együttesek a legmegfele­divatvonalakkal, és igazo­dik a felnőttek divatjához . A kislányok kabátkája most enyhén karcsúsított. Ebben sikkesebbek, kedve­sebbek, mint a bőhátú ka­bátokban, s úgy mint a felnőtteknél, az ő kabát­káikra is fémgomb került. Ebben az évben végre tel- _.icjs>*-+tÄr a mamák kíván­ságát. Színes, türkizkék, meggypiros és mustársárga kislány balonkabátokat hoztak forgalomba. igen szép szabással. A kisfiúknak szintén cél­szerű a balon, de az —, mint a férfiak felöltői —, kissé rövidebbek lettek, térden felül érnek. A kis­fiúknak bemutatott öltö­nyök háromgombosak, gyűrtelenített anyagból ké­szültek, s otthon a szövet­lőbbek. A kabátka alá hű­vösebb napokon adhatunk gyapjúpulóvert, vagy szin­tetikus szálból kötött pu­lóvert. Melegebb időben szegőzött, csipkés pasztel- színű kis blúz a legszebb. Kisfiúknak a tűzött zse­bekkel díszített „sportnad­rág” az újdonság. Jól mos­ható. Ehhez türkizkék, drapp, vagy tarkamintás ing s fölé „twist”-pulóver mindennapi viseletre a legalkalmasabb. Nyáron kislányoknak legdivatosabb kis kötény­nyel díszített tarka dirnd- liruha. Kisfiúknak tarka bélelt, mosóanyagból * ké­szült campingnadrágok, s egyszínű, kihajtható gallé- rú ingkabát a divat. Kovács Margit Busái Magda rajzai A kulturált falusi otthon A FALUVÉGEK az utób­bi időben nagyon rangosak lettek. A főtucák folytatá­sa a kétszobás, jóelosztású házakkal villasoroknak ne­vezhetők. Ma, ha valaki családiházat épít, már két szobát, lakókonyhát, élés­kamrát, sőt fürdőszobát tervez és építtet — mert ezek a korszerű életmód követelményei. Nem egy ilyen új csa­ládiházat néztünk meg be­lülről. S addig, amíg a há­zak külsőleg csinosak, bel­ső térelosztásuk korszerű — a berendezésük — tel­jesen érthetelten okokból — nem ritkán túlságosan „igénytelen”. A legtöbb házban az egyik szobát régitípusú, sö­tétre politúrozott hálószo­babútorral rendezik be. A másik szobában általában kombinált szobaberendezés kerül. De mindez- — dísz­nek. A család kicsinye, nagyja a konyhába beállí­tott, egy vagy két fekhelyen alszik. A konyhában zajlik a család élete, s a szobá­kat csak vendégjárás ese­tén nyitják ki, mint valami díszt, s mint a család jólé­tének bizonyítékát. Pedig ezek, — a csipkék­kel díszített, szőttespokróc- cal felterített, magasra tor­nyozott ágyneművel meg­töltött hálószobák és azok a kombináltszobák, ahol a rekamiéra nem szabad még ráülni sem, — nem a jólét, hanem az igénytelenség jelképei Ma már nem készítenek külön falusi berendezést: ágyat, lócát, nehéz nagy asztalokat. Ma már a ke­reskedelem ugyanazt nyújt­ja bútorban a falusi em­bereknek, mint a városiak­nak. Ezért nem csak a há­zak építészeti stílusában, hanem belső berendezésé­ben is szakítani kell a ré­givel, a célszerűtlennel. Elsősorban ptt, ahol a házban előszoba van, a fa­lusi sárra és porra való te­kintettel oldjuk meg az át­öltözés lehetőségét. Cipő­tárolóhely, a felsőruháknak megfelelő fogas, vagy szek­rény nem hiányozhat. A konyha elsősorban főzőhely, a háziasszony „munkahe­lye”. Száműzzük innen az éjszakai fekhelyet, az ágyat. Sem az ágynemű szellőzte­tését nem lehet megfele­lően megoldaríi, sem a konyhában szükséges higié­niát nem szolgálja a fekvő­hely. A SZOBÁK a korszerű lakásban nem a szerzett ja­vak tárolására, kiállításá­ra, hanem az ember ké­nyelmére szolgálnak. Ép­pen ezért a lakószobába úgy válogassuk egybe a bútorokat, hogy a család szabadidejét, egy-egy tag­jának kényelmét és szóra­kozását tegye lehetővé. A variálható szobaberendezé­sek, a „Hangulat”, a „Va­ria”, a „Csillag”, a „Rába” nemcsak az emeletes vá­rosi házakba, hanem a fa­lusi otthonokba' is jól ille­nek.- Célszerűbbek; az egész szobát betölt tős ágy, a háromsz toalett-tükör, ami hasem ül le szépít háziasszony. A hál bútorhoz nem könyvszekrény, mert az emberi igénnyé könyv szeretetével nem moltak. A régi berendel hez nem lehet televízi asztalkát vásárolni, me nem gondoltak a televíz lehetőségére, A korszerű falusi csali otthon nemcsak a felr tek, hanem a gyerme kényelmét is előmozdítja. Nem elegendő a gyermeket az „ágyközépre” fektetni. Legyen külön kiságya, vagy fekhelye, ahol nyugodtan pihen. Kis szekrénykéje, ahol holmiját, játékait el­rakhatja, rendberakhatja. Ezzel a gyermekbe is bele­neveljük a rendszeretetet. EGY LAKÁS akkor ba­rátságos és hangulatos, ha falaira képet, az asztalaira térítőt,- ablakára függönyt, padlójára szőnyeget fa- kunk. Ne idegenkedjünk az új mintáktól, a színek­től. Mindenkinek, — de fő­leg a fiatal házasoknak, akik otthonukat most ren­dezik be, r— közösen kell eldönteniük, hogy mennyi­re engedik érvényesülni otthonuk berendezésében a korszerűt, s hogyan terem­tik meg a falusi lakáskul­túrát. Mert erre minden le­hetőség adott — csak a maradi nézeteket kell száműzni. Madár-óvodások dala Kelep, kelep, szép kikelet, virágos rét, zöld határ, Gólya, fecske, gébicsecske minden évben erre vár. Messzi földön tengeren túl, ha már jó hazai szél fúj, tudjuk mi, hogy itt a nyár, régi fészkünk visszavár! Kátay Antal Jó, ha tudjuk A tojás nem reped meg főzés közben, ha a vízbe néhány csepp ecetet ön­tünk. Fém hamutartóról köny- nyen eltávolíthatjuk a fol­tokat alkohollal. * Nem lesz hagymaszagú a háziasszony keze, ha hagy- maszeletelós előtt kézi ecettel dörzsöli át. VASÁRNAPI FEJTÖRC Mindenki serényen tett­eti a ház körül, csak a szemtelen légy lopta a na­pot és unatkozott. „Megkeresem a macs­kát!” — gondolta magában. A macska éppen egérre lesett a kamrában, ugrásra készen lapult az egérlyuk előtt. A szemtelen légy rá­szállt a fülére és csiklan­dozni kezdte. A macskát >2 zavarta a vadászatban: bosszankodva legyezett a 'ülével, hogy megszabadul­jon tőle. A légy kuncogott és azt mondta kihívóan: — Nem háborgatlak, ha megígéred, hogy nekem adod az egér farkincáját. A macska megígérte és a légy továbbállt. „Megke- •esem a kutyát!” — gon­dolta. ■> A kutya az udvaron ül­dögélt és a házat őrizte. A szemtelen légy rászállt a farkára és vígan zümmö­gött. A kutyát ez zavarta a fülelésben és mérgesen vakkantva kapott a saját farka után, hogy bekapja a legyet. Az jót nevetett rajta és azt mondta szem- relenül: — Nem háborgatlak, ha megígéred, hogy üdvözlé­semre mindig hármat vak- kan tasz! A szemtelen légy A kutya megígérte és a légy már ott sem volt. „Megkeresem a tehenet!” — gondolta elbizakodottan. A tehén borját szoptat­ta az istállóban, a kisborjú odábbtolta, de sehogyan sem tudta eltalálni a szem­telen legyet. Az mulatott ezen és gőgösen azt mond­ta: — Nem háborgatlak, ha megígéred, hogy adsz ne­szomjasan kortyolgatta az kém egy sajtár tejet! édes tejet. A légy rászállt A tehén megígérte és a a tehén oldalára és fel-alá légy elröpült. „Most pedig sétafikáit rajta. A tehén megkeresem :az embert!” tehetetlenül csapkodott a farkával, még a bocit is gondolta hetykén. Az ember a kertben ka­pálgatott. Már fárad- hajlongott az izzó nap tésben és nehezére eset munka. Az arcátlan lé rászállt a karjára és me birizgálta. Az ember an kapott, de a légy akkorr már a lábán illegette ma gát. Mikor aztán a lába fe lé hessegetett, az okvetet lenkedő légy egyenesen a orra hegyére telepedet Az ember felmérgesedel jobbra-balra hadonászott karjával, hogy elkapja legyet, de az mind odébbröppent és előír kezdte a bosszantást. — Nem háborgatlak mondta végül leereszk dően, — ha megigére hogy etetni, itatni fog engem ingyen, kényein szállást adsz. illően kisz- gálsz és tisztelsz egf házadnépével egyetembs — Micsoda? — kiált fel az ember. — Szemtel légy! — Azzal egy pillái alatt agyoncsapta a kár kony rovart. A macska továbbra lesett az egérre, a kút. őrizte a házat, a tehi kisborját szoptatta, az er bér kapálgatott és ser, sem zavarta őket. Bízói nincs helye semmií légynek a hasznos !én\ társaságában ... B. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom