Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-28 / 117. szám
1964. június 28. vasárnap nógead Szocialista brigád a székvölgyi kamrákban Egymás után gördülnek a csillék. A kapcsos tenyérrel törli magáról a verejtéket, azután a következő csilléihez igyekszik. Hányadik szerelvény lesz? — érdeklődik a bányamester. — A harmadikat állítjuk össze — kapja a kurta választ, azután kerülővel indulunk a bányába, hogy ne zavarjuk a szállítást. A székvölgyi csoportos kamrafejtésre. Ott van Tu- za József többszörös szocialista brigádjának a birodalma. ők adják a székvölgyi bánya termelésének 70-75 , százalékát és rendszeresen, hónapról-hónap- ra túlteljesítik a tervet. Tavaly csaknem hétezer tonna szenet adtak terven felül, az idén az elmúlt öt hónap alatt már 4099 tonnát Szemünk lassan szokja meg a sötétséget, hisz a lámpák kisfényerejűek.. Nem kell azonban kilométereket gyalogolni egyre jobban erősödik a kaparok morgása. — Jó szerencsét! — fogad bennünket a gyűjtőnél Susán János, a Tuza brigád délelőttös szakvezetője. Röviden tájékoztatja Mákos János bányamestert, aki nemcsak mint felügyeleti személy látogatott el a brigádhoz, hanem egyben mint műszaki patronáló is. Már a harmadik A brigád által megszállt bánya-térség jól gépesített. Egy gumiszalag, négy darab B-tipusú kaparó, két AK 300-as gép, öt Kóta-ra- kodó segít a bányászoknak. — Ez a brigád végeredményben akkor verődött össze, amikor jobban kezdtek gépesíteni — így emlékezik erre a szakvezető. — A' két brigád azután úgy lett összeházasítva, ahogy a kamrák szaporod-. ták. Most meg már egy harmadik brigád is csatlakozott — magyarázza a közben odaért párttitkár, Gajdár Pál. Mint később kiderül, ő is ebben a brigádban dolgozott korábban és most is szívesen tér Néhány szakmai tanács — Szerettem itt dolgozni de a körülmények miatt most hol itt, hol másutt kell omlasztani — mondja. Kiderül azután, hogy tavaly még 33 tagja volt a brigádnak, most pedig már 48. Ennyien vannak telepítve három műszakban, a hat termelő kamrába és ezenkívül még van egy munkahely, ahol a régi elhagyott öreg vágatot harántalják. Egy-egy kamrában ket- ten-hárman dolgoznak. Az egyik helyen, látszik, nem rég robbantottak. Van Készlet bőven és amilyen szívesen beszélnek látogatóval füstre váráskor, sza- lonnázás közben, úgy nem szeretik a vendégeket, amikor már ott a készlet, s csak rakodni kell. A ' másik helyen már ácsolnak. Délután omlasztani lehet az elhagyott részt. Néhány szakmai tanács és már megyünk is a következő kamrába. A fejtés végét erősen megnyomta a kőzet. A talpat is szedni kell, és a törött ácsolatokat pótolni. Ahogy beszélgetnek — szinte pereg az idő —, hogy mit végez eä a dél- utános és mit az éjjeli, műszak, mikor lehet a Kó- tát neki állítani, a bányaT§z gazdálkodás és ügyvitel Tanácskozás Balassagyarmaton A megyei tanács mező- gazdasági osztálya a közelmúltban ' tanácskozást rendezett' Balassagyarmaton, a járási tanács székházéban, a balassagyarmati, rétsági és a szé- csényi járás termelőszövetkezeti elnökei részére A közös gazdaságok vezetőinek tanácskozásán megjelent Tóth Béla, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Molnár Sándor. a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője. Bognár József, a megyei felvásárlási osztály vezetője, Szomszéd József, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának vezetője, a Magyar Nemzeti, Bank képviselője, valamint a járási tanácsok mezőgazdasági elnökhelyettesei és a mezőgazdasági osztályok vezetői. A termelőszövetkezeti gazdálkodás és ügyvitel vitás kérdéseiről Molnár Sándor tartott vitaindítót, majd hozzászólások következtek. A többek között felszólalt Tóth Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A salgótarjáni és pásztói járás termelőszövetkezeti elnökeinek hasonló tárgyú tanácskozására július elsején, szerdán délelőtt, Salgótarjánban kerül sor. mester már csillékben számol. Mennyi is megy ki innen a. következő napokban. , A vágat végén, ahol kis pihenőt tartunk, szóba kerül a jelentés. Az elmúlt oktatási évben hatan ültek az általános iskola padjaiban. A 33 tagból 28 elvégezte a vájártovábbképzőt, három pedig a lőmes- ter tanfolyamot. Ebben sincs különös dolog, mint hogy abban sem: ma már közös névadó ünnepséget rendeznek, ha valahol megjelenik a trónörökös. Kerül még gyerekkocsira is. De ott vannak ám házépítésnél is, amikor meg kell fogni a szerszámot. Egyszerű dolgok ezek, de olyanok, amelyek a jó családra jellemzőek és éppen ez az, ami érdemessé teszi őket a szocialista brigád cim viselésére. A fő téma A bányásszal a föld alatt, a munkahelyen legkönnyebben akkor lehet megtalálni a közös beszédfonalat, amikor a termelésről van szó. A külszínen más a helyzet. Itt is úgy jártunk. Az ürescsille ellátás és a gépek voltak a fő beszédtémák. A szállítást kellene javítani — mondják — többet adnának. — Ha üzenhetünk az újság által, akkor mondják meg a műhelynek, gyorsabban adja vissza javításból a gépeket — Hogy mennyire számon tartják, ami az övéké arra mi sem jellemzőbb, mint a már féléve történt eset, amikor az ő gépüket kijavítás után más akna vitte el, Ezt azóta sem felejtették el. Most pedig azt sérelmezik, hogy a Kóta- gépet. kijavították ugyan Nagybátonyban. de nincs bekötőkábelük, ezért nem adják vissza. Azután kaptak egy AK 300-as gépet ahhoz meg nincs kapcsoló. — Gépet, csillét és akkor nem lesz hiány! — így búcsúztak tőlünk a csoportos kamrafejtésen. Ebben pedig nem is kételkedhetünk. Bodó János Dobbal akarnak aratót fogni Őrjáraton két Ipoly-menti községben Csaknem harmadik hete már, hogy az operatív bizottság ülése nyomán megírtuk: Ludányhalásziban, 'Nógrádszakálon és Litkén nehézségekben ütközik az aratópárok megszervezése. Azért is emlegettük néven a három falut, mert közülük kettőben tavaly alaposan megkéstek a betakarítással, a verejtékkel megtermelt gabona egy értékes hányada tönkrement s nem került magtárba. A lapban is közölt figyelmeztetőtől pedig azt vártuk, hogy ezekben a községekben a tanácselnök, tsz-ve- zetők fokozott erőfeszítéssel biztosítják a kézi aratókat. Vajon mit váltottak be az. előlegezett bizalomból? Még egy sincs nyilvántartva Első utunk a ludányhalászi Ipolyvölgye Tsz-be vezetett, ahol a járási körzeti értekezlet miatt csak Galló Lídiát, a szövetkezet főkönyvelőjét találtuk otthon. ő, szerencsére az aratási felkészülésben jól tájékozott. — Búzából 128, rozsból 44, árpából 85 és zabból öt hold vár aratásra. Ebből csak a rozsot tervezzük kézi aratásra, a többit a tsz aratógépe és a génállomás kombáinja vágja le. — Tavaly volt-e késés és kiesés az aratásban? ,— Viszonylag jól mentek a nyári munkák. A cséplést is idejében befejeztük. Ellenben az idén lassan haladunk a kézi artók megszervezésével. — Mit tettek az aratópárok megszervezéséért? — Ma doboltatunk éppen a községnél, hogy az Ipolyvölgye Tsz kézi aratókat keres. Egyelőre ugyanis még egyetlen kézi arató sincs nyilvántartásban. — Szállítóeszközük van-e elegendő? — A szállítással, úgy hiszem, nem lesz gond. Két UTOS-traktor, egy Zetor a megfelelő pótkocsikkal munkára kész, azonkívül tíz lovasfogatot tudunk a behordásnál alkalmazni. — Milyen termésre számítanak? — A múltheti becsi é<oV szerint a tavaszi árpa kivételével minden kalászosunk előreláthatólag megadja a tervezett mennyiséget. S minthogy zöldborsóból és tavaszi árpából kiesésünk lesz. a hiány pótlására újabb borsóvetéssel próbálkozunk. Ez tehát a helyzet Ludányhalásziban. az Ipolyvölgye Tsz-ben. A rimócialíkal alkudoznak A nógrádszakáli Haladás 7sz-ben Imre LístIShóvoi a növénytermesztési brigád vezetőiével beszélgettünk. — A mi szövetkezetünk tavaly nagyon megkésett — mondja. — Az idén nem szeretnénk úgy járni az aratással, csépléssel. mint akkor. El is határoztuk. Készülnek a szeriás épületek Ebben az esztendőben több mint, 800 köbméter mennyiségű faanyagot szállít szerfás építményekhez megyénk termelőszövetkezeteinek a Cserháti Erdőgazdaság. Ebből a.’ famennyiségből felépíthető 16, egyenként 10 hold termését befogadó dohánypajta. 7 egyenként tízva- gonos kukoricagóré. 4 egyenként háromszáz férőhelyes juhhodály és egy 126 férőhelyes borjúnevelő. (Jjjiif tik a szénát cd knli&k&i nsszútufCik A szerfás épületek faanyagát még a koratavasz- szal kitermelte az erdőgazdaság. hogy az anyag minél előbb szállítható legyen. Az egyes garnitúrák anyaga az előírásoknak megfelelően vastag és egyenes. Az eddig elszállított szerfagarniturák ellen sem mennyiségi, sem minőségi kifogás nem érkezett. Termelőszövetkezeteink nagyobb része már elszállította az építkezéshez szükséges faanyagot, s már el is készült az építkezéssel. A dohánypajták anyagát minden tsz tag először kapta meg. s már maidnem mindenütt elkészültek az épületekkel. Ugyancsak előállították a boriúnevelő- höz és a juhhodályhoz szükséges faanyagot is. Egyes termelőszövetkezetek, mint például a tolmács! Szabadság, vagy a káliéi Űj Tavasz eddig azért nem kapta meg az anyagot. mert ismételt felszólítás ellenére sem küldte el az erdőgazdaságnak a szükséges fedezeti igazolást. A szerfaanyag szállításán kívül a Cserháti Erdő- gazdaság 16 termelőszövetkezet részére a szerfás építkezéshez szükséges vasanyagot is szállít. Ezek a tsz-ek a faanyagot a saját erdeikből termelik ki, s 'gv csak az összállításhoz szükséges vasanyag szükséges részükre hogy a hordást az aratással egy időben megkezdjük és csak asztagból, tehát nem kocsiról csépelünk... — Van-e sok aratnivaló? — Kis szövetkezet a mienk, 340 hold az összes kalászosunk. Viszont nehezíti a helyzetet, hogy a dóm- borzati viszonyok miatt mintegy 180 holdról kézzel kell learatni. — Hogyan halad a kézi munkacsapatok szervezése? — A csépléssel, rakodással, csomózással nem lesz gond. mert az asszonyok ezekben a munkákban sokat tudnak segíteni. Három szocialista asszonybriga- dunk van, ezek a férjükkel együtt aratnak és segítenek a csomózásban, hordásban. A cséplőcsapatot is helyből állítottuk ki. ipari üzemekben, bányákban dolgozó munkásokból A szerződést. megállapodást már megkötöttük velük. — De mi lesz az aratással? — Ez jelenleg a legkényesebb pont. A száznyolcvan holdból még csak nyolcvan holdra biztosítottuk a vállalásokkal az aratókat. Általában háromnégy hold jut egy aratóra és többet nem is szívesen adnánk, mert azzal a gvors aratást veszélyeztetnénk. — Hogyan gondoskodnak kézi aratókról? — Mi is megDróbalkoz- tunk a dobolassal, de helyből nem tudunk elegendő aratót leszerződni így most a rimóci tsz-tagokkal és munkásokkal tárgyalunk, s hajlandók vagyunk a jóváhagyott keretek között megegyezni velük. Két tsz — egy tanulság Mind a ludanyhalászi, mind a nógrádszakáli helyzetkép azt mutatja, hogy ezekben a szövetkezetekben sincs minden rendben az alkalmazott, módszerrel és a tsg-demokráciával. Adminisztratív eszközökhöz folyamodnak, ahelyett, hogv személyesen beszélgetnének el a vezetők a tsz-tagokkal és a tagok hozzátartozóival. Márpedig nemcsak verebet, de aratót sem lehet dobszóval fogni! Az igazán helves módszer az, ha a vezetőség a tsz-tagsággal karöltve igyekszik megoldani, leküzdeni nehézségeit. Ahol a vezetők és a tagsag közt nincsen rés, ott az aratási felkészülés is gördülékenyen halad Lakos György Vezetékbővités Somoskőújfalun Somoskőújfalun a halastó irányában ötszáz méterrel hosszabbították meg a vízvezetéket. A lakosság az építés során százezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A hálózatbővítés tévén száznegyven család jutott egészséges vízhez. (Fotó: Kinka László)
