Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-27 / 116. szám
V NŰQKAD 1964. június 27. szombat Válaszolunk olyasóinknak Emberközelség BIZTOSÍTÁS, TÁPPÉNZ, NYUGDÍJ A munkáltató és a betegségi biztosítás Több olvasónk érdeklődésére ismertetjük az idevonatkozó tudnivalókat: Ha a munkáltató az SZTK-hoz valótlan adatok feltüntetésével biztosítás alá nem eső személyt jelent be biztosításra, köteles a járulékot a kijelentésig, illetve mindaddig megfizetni, amíg a bejelentés jogtalanságát a biztosítási szerv meg nem állapítja. Ha pedig a munkáltató a dolgozó munkabérét a ténylegesnél magasabb összegben jelenti be, vagy a munkabérben beállott csökkenés bejelentését elmulasztja, elletve elkésetten teljesíti, a járulékot a bejelentett időre, illetve a tényleges munkabér megállapításáig a bejelentett magasabb munkabér ' alapján köteles megfizetni. A munkáltató a- biztosítás alá nem eső személy bejelentésével, vagy a szolgáltatások megállapításához szükséges adatok valóságnak meg, nem felelő közlésével okozott kárt a biztosítási szervnek köteles megtéríteni. Ha a munkáltató a dolgozó munkába lépését, bérváltozását, vagy munkaviszonyának megszűnését nem, vagy nem a megszabott batáridő alatt jelenti be, vagy pedig a bélyeglerovást elmulasztja, elkésetten, vagy nem szabályszerűen teljesíti, a mulasztás pótlására, iletve hibiztosítás szervének köteles megtéríteni. A munkáltató köteles megtéríteni a betegségből, vagy balesetből származott biztosítási szolgáltatások költségeit a biztosítási szervnek, ha ő, vagy megbízottja a kötelező balesetelhárító egészségvédő óvórendszabályt, vagy óvóintézkedést nem foganatosította, illetve a biztosított betegségét, vagy balesetét szándékosan idézte elő. Ezekben az esetekben a munkáltatóval egyetemlegesen felel a munkáltatónak az a megbízottja is, aki a balesetelhárító egészségvédő óvórendszabály, vagy óvóintézkedés végrehajtását a munkáltató utasítása ellenére elmulasztotta, vagy aki a biztosított megbetegedését vagy balesetét szándékosan idézte elő. Elvált nő Özvegyi nyugdíja K. Antalné salgótarjáni olvasónk arra kér választ, hogy az elvált nőnek jár-e özvegyi nyugdíj. * Az elvált nőnek és a feleségnek, aki férjétől egy évnél hosszabb ideje külön él, járhat özvegyi nyugdj az egyéb feltételek fennállása esetén. Mégpedig: ideiglenes özvegyi nyugdíj abban az esetben, ha á férj halálakor tartásdíjban részesült, állandó özvegyi nyugdíj abban az esetben, ha a férj halálakor tartásdíjban részesült, vagy az ál-/ landó özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételei a különéléstől számított 15 éven belül következnek be és a tartásra való érdemtelenséget a bíróság nem állapítja meg. A mozgóárus nyugdíja K Bertalan szécsényi olvasónk arra kért választ, hogyha állandó munkaviszonyában mozgóárusként heteknént csak három-négy napot dolgozik és nem fix fizetést, hanem jutalékot kap, jo- gosult-e nyugdíjra? A kérdezett esetben, állandó munkaviszony esetén jogosult a nyugdíjra, de a Szolgálati idó számításánál csak azokat a napokat lehet figyelembe venni, amelyeken munkát végzett. Ezeket a napokat összeadva, 365 naponként számítanak egy szolgálati évet. vatalból történt megállapítás előtti igények alapján nyújtott biztosítási szolgáltatások költségeit a SZERKESZTŐI ÜZENETEK BANGÓ KÁLMÁN (Szí- rák): A vállalati egyeztető bizottság a munkaügyi vita esetén a panaszt, a benyújtástól számított nyolc napon belül köteles tárgyalni, s határozatát három napon belül írásban köteles az érdekelt felekkel közölni. KOVÁCS GYÖRGYNÉ (Salgótarján): Az üzemi vendéglátóivari vállalatok konyhai dolgozóit napi egyszeri főétkezés megilleti. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik más vállalatok saját konyhával rendelkező konyhai dolgozóira, ezeknek nem jár a napi egyszeri ingyenes étkezés. SZÍ.1 FÄL (Salgótarján): Levele nyomán érdeklődtünk az illetékes szerveknél. Biztató választ sajnos nem adhatunk, mivel a kérdéses tanfolyam iránt mások részéről hasonló Igény nem merült fél'Ifiénél* m eq o áhtű taj/i J. Andrásné salgótárjá- toztatását törvényes kép- ni olvasónk aziránt ér- viselője (szülő, vagy deklődik, kérheti-e és hol gyám) kérheti. A belügy- gyermeke keresztnevének miniszterhez címzett ké- ; megváltoztatását? reimet az állandó lakhely ! * szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kell be- Megváltoztatást nem- nyújtani. A kérelemben csak vezetéknévre, de meg kell jelölni az új ne- utónévre (keresztnév) is vet, csatolni kell születési lehet kérni. A kiskorú anyakönyvi kivonatot és 1 gyermek nevének megvál- 50 forintos illetékbélyeget. I A munkaruha megváltása , Láncki Gyula kistere- menyeire tekintettel, ön- f nyei olvasónk azt kérdi, kényesen kilép vagy fe- hogy a hozzájárulással lei- gyelmileg elbocsátják, a lépő dolgozó köteles-e 71961. (III. 15.) Korm megváltani a munkaruhát, számú rendelet értelmében. a kihordásból még * hátralévő idő arányában köteles a munkaruhát Ha a dolgozó mond fel megváltani kiskereskedel- családi vagy egyéb kórul- mi áron. Férj és feleség egy munkahelyen ! György Imréné érsek- ség egy munkahelyen dől- ' vadkerti olvasónk azt kér- gozzon, de természetesen dezte, hogy férj és frlesóg egymással alá-fólérendeU dolgozhat-e egy munka- ségi viszonyban nem le helyen. hetnek. Egyes tárcakná1 * miniszteri rendelkezi tiltja vagy korlátozza a Elvileg semmi akadálya házastársak együttes alánnak, hogy férj és fele- kalmazását. KTSZ tagság és munkaviszony Zs. János balassagyarmati olvasónk árra kér felvilágosítást, hogy a ktsz-ben jogosan csökkentették-e a szabadságát, ha előző munkahelyéről egy nap kiesés nélkül lépett új helyére. * Az alkalmazottként és a , kisipari szövetkezeti tagként eltöltött időt nem lehet egybeszámítani folyamatos munkaviszonyként a pótszabadság számítása szempontjából. Ebből következik, hogyha tagként lépett a ktsz-be, akkor az alkalmazottként szerzett folyamatos munkaviszony alapján járó pótszabadságot nem lehet figyelembe venni. Ha alkalmazottként dolgozik1 a ktsz-ben, akkor nem szakadt ', meg a folyamatosság. Táppénz külföldi tartózkodás alatt I. Kálmán salgótarjáni olvasónk a2t kérdi, ha külföldi utazása alkalmával megbetegedett, a kint betegállományban töltött időre jár-e táppénz? A társadalombiztosítási rendelkezések értelmében a külföldön betegállományban töltött időre táppénz nem jár, mert nem éri keresetveszteség a dolgozót. Ha hivatalos úton van, betegsége alatt is kapja a ngpídíjat, ha szabadságon van, a szabadságidőre megkapta bérét. ■— Nem friss a süteményünk ,nem ajánlom — világosított fel bennünket a Gyöngyvirág cukrászda egyik felszolgálója a napokban. Mondanom sem kell, hogy nagyon jól esett figyelmessége — mesélte egyik, pedagógus ismerősöm, . amikor a kultúrált magatartásról és udvariasságról cseréltük ki gondolatainkat. Jómagam is többször szemtanúja voltam az ilyen megnyilvánulásoknak. Ezt tapasztaltam a salgótarjáni tanácsháza önkiszolgáló boltjában, a kenyérüzletben, az állami áruház piperecikkeket és rövidárut kínáló osztályán, a Csemege édességet és gyümölcsöt árusító részlegénél. Mindezek jól példázzák: egyré nagyobb tért hódít a kulturáltság és az udvariasság, ami igaz, hogy csak az egyik, de igen jellemző vonása az ember önmagával szemben támasztott igényességének. Ez .azonban mé- nem hatja át mindazokat, akik valamilyen formában emberek szolgálatára vállalkoztak. (Például a Jégbüfében). Előfordul, hogy egyik-más; k üzletben karéjba állva beszélgetnek, miközben a vevő ott topog a pult előtt. Ha egy idő után méltatlankodni merészel, akikor az eladók egyike-másika rigolyásnak, szekántnak, vagy különcnek nevezi. Van olyan is, hogy elfelejtenek köszönni sőt visszaköszönni dé nem ritka eset az erőltetett figyelmetlenség sem. Bosz- sz&ntó apróságok, de mivel sok embert sokszor érintenek, szóvá kell tenni. / De nemcsak a kereskedelmi egységekben, hanem a hivatalokban, intézményeknél, gyárakban és üzemekben is találkozhatunk kultúrálatlan magatartással. Egyik helyen megkérdeztem a titkárnőt: miért ném kínálja hellyel az érdeklődőt. Mérgesen rám nézett, majd így válaszolt: rögtön jön akit keres, addig kibírja... Számtalanszor szemtanúja vagyok annak, amikor különböző hivatalos helyeken emberek álldogálnak, holott ülhetnének is. Elviselik a figyelmetlenséget, udvariatlanságod ahelyett, hogy szóváten- nék. Ez ie nagy. baj! A figyelmeztetésnek ugyanis különböző árnyalatai vannak, éyünk vele bátran. Egyébként társadalmunk íratlan törvényei közé tartozik a. kultúrált! magatartás, a figyelmesség mások dolgai iránt. Akármilyen közhelynek. is tűnik, mégis ide kívánkozik ez a közkeletűvé vált szólás-mondás: senki se követel jjsn több megbecsülést .mástól, csak any- nyit amennyit másnak is megad. Ahogy a szülők személyes tulajdonságát' felfedezhetjük a gyermeken az' előbb említett helyeken, a vezetők képessége, tapasztalata, munkastílusa, egyénisége ugyanúgy rányomja a bélyegét a gondjaira bízott kollektívára. Mert mit tanulhat az beosztott a vezetőjétől, aki ha belép az iroda ajtaján, még annyi fáradságot se vesz, hogy irataiból feltekintsen, hanem csak úgy nyersen odalöki a szót: mit akar? Az ilyen kelletlenség hidegvízként zuhan a beosztott nyakába. Az illetőt még azzal sem lehet menteni, hogy eredetieskedni akart. Zgy szónak is száz a vége: ha a vezető magas mércét állít önmagának, a kulturált magatartást, figyelmességet, udvariasságot illetően, akkor beosztottai is ezt szokják meg. el sem tudják képzelni, hogy másként is . lehet. Még akkor, is, ha az udvariasságot kívánók sokasága közül időnként egyikmásik megfeledkezik magáról. , V. K. HAGVMACSOMÓZÓK (Foto: Kínka László) /
