Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-26 / 115. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. ÉVF. 115. SZÁM BIZOTTSÁGA ÉS ÁRA: 60 FILLÉR LAPJA PÉNTEK 1964. TANÁCS JŰNIUS 26. Hruscsov egy svéd kohászati kombinátban (Béfházi F yi1 I sy m y f fr m r r * , y y Félidő a távfűtés építésén Hercegi ötlet Rádió, tv T'ébb beszámoló és interpelláció hangzik @1 Megkezdte munkáját az országgyűlés Csütörtökön összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállap Gvula. Komó-<in Zoltán, Rónai Sándor. Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjak A diplomáciai páholyokban belyetfoglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vass 1st- Vass Istvánná bejelen- vánné, az országgyűlés el- tette, hogy Kozma József nöke nyitotta meg. Megái- helyére a Győr-Sopron lapította, hogy az ország- megyei választókerületből gyűlés tagjai határozatiké- Vargo Zoltánná soronkö- pes számban vannak je- vetkező pótképviselőt hív- len. Ezután megemléke- ta be, majd elmondotta: zett az elhunyt dr. Do- — A forradalmi munkás- leschall Frigyes egészség- paraszt kormány elnöke be- ügyi miniszterről és Koz- nyújtotta a postáról és a ma József Győr-Sopron távközlésről szóló törvénymegyei képviselőről. Ja- javaslatot, amelyet az or- vaslatára a két kiváló szággyűlés illetékes állan- közéleti személyiség emlé- dó bizottsága megtárgyalt, két megörökítették az or- A törvényjavaslatot a kép- szággyűlés jegyzőkönyvé- viselők között szétosztot- ben. A képviselők néma ták. Ugyancsak megkap- felállással adóztak az or- ták az országgyűlés tagjai szággyűlés elhunyt tagjai a Népköztársaság Elnöki emlékének. Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Festa László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációra jelentkezett képviselők nevét és az interpellációk tárgyát, majd Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ezek szerint a képviselők meghallgatják, illetve megtárgyalják a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot, a belkereskedelmi miniszter jelentését a kereskedelem helyzetéről, a legfőbb ügyész beszámolóját, majd interpellációkra kerül sor. Vass Istvánná megnyitója után a postáról és a távközlésről szóló törvény- javaslat tárgyalása követheti. Elsőként dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter emelkedett szólásra. Csanádi György miniszter beszéde A bevezetőben hangsúlyozta, hogy a távközlésről szóló törvényjavaslat kidolgozását az tette időszerűvé és indokolté, hogy az ezekre a területekre vonatkozó jogszabályok legutóljára 1936-ban szerepeltek az akkori képviselőház előtt, sőt a hírközlésre vonatkozó jogszabályok 1888-ban voltak a törvényhozó testület napirendjén. — A posta legfőbb feladatának azt tekintjük, hogy lehetőségeihez, adottságaihoz mérten segítse népgazdaságunk fejlődését, hozzájáruljon országépítő terveink valóraváltá- sához, s szolgáltatásaival messzemenően kielégítse a lakosság igényeit. A törvényjavaslat kidolgozásakor minderre figyelemmel voltunk, s természetesen figyelembe vettük azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek nemzetközileg érvényesek, s amelyeket magunkra nézve köte- ’ezőknek fogadtunk el. Dr. Csanádi György a továbbiakban elmondta, hogy ha az országgyűlés jóváhagyja és törvényerőre emeli a javaslatot, ennek szellemében kívánják kidolgozni az új postai szabályzatot, amely egy sor, a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatást — a kézbesítést, a felvevő- szolgálatot, stb. — egyszerűbbé, bürokráciamentessé tesz. A posta szabályzattervezetben helyet kapott például a küldemények alakjának szabályozása, ami az előbb-utóbb napirendre kerüld gépesítés útját „egyengeti”, s természetesen magát a szolgáltatást is meggyorsítja. Csökkenteni akarják a közbesítés adminisztrációját is, s az elképzelések szerint megváltoztatják a küldemények személyes átvételi kötelezettségére vonatkozó előírásokat. Feladataink sürgetőek A csupán rövid múltra visszatekintő postai szolgáltatásokról szólva a miniszter hangsúlyozta: — A legtöbb bíráló szó, kritikai észrevétel a távbeszélő szolgáltatás „címére” szól. Elismerem, hogy az esetek többségében nem is indokolatlan. Jogos a bírálat,' mert nem tudjuk kielégíteni a telefonkérők igényeit. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a távbeszélő hálózat az elmúlt években, évtizedekben rendkívül gyors ütemben fejlődött. Jellemzésül megemlítem, hogy 1937 óta a távbeszélő állomások száma három és félszeresére nőtt, jóllehet a második világháborúban telefonközpontjainknak több, mint 60 százaléka tönkrement. A hálózat1 bővitésében, kiépítésében tehát nem kis léptekkel jutottunk előbbre, a következő időszakokban azonban a lehetőségekhez a néogazdaság egészének fejlődéséhez mérten az eddiginél gyorsabb ütemben szeretnénk előrehaladni. Feladataink elsősorban a mezőgazdaság területén sürgetőek, hiszen ma már igénylőkként modern árutermelő, nagyüzemi gazdaságok jelentkeznek, amelyek joggal mondják, hogy feladataik megoldásához szinte munkaeszközként szükségük van távközlő szolgálatra, Az igény joeos, amit szemléletesen bizonyít az is, hogy a statisztikai adatok szerint hazánkban jelenleg 100 mezőgazdasági munkásra 0,8 távbeszélő állomás jut. Az ipari üzemek ebben a vonatkozásban természetesen jobb helyzetben vannak, bár most, az ipari átszervezések következtében új, s ugyancsak jogos igénylők jelentkeznek, s e kérések teljesítésével ki- sebb-nagyobb mértékben feltétlenül hozzájárulhatunk az iparunkra háruló kötelezettségek teljesítéséhez. Fontos feladatnak tartjuk a lakosság köréből jelentkező telefon- igénylők kérésének teljesítését is. Ha a felszabadulás előtti és a jelenlegi lakástelefonokat számszerűleg próbáljuk összehasonlítani, a fejlődés rendkívül nagy. Rátérve a rádióműsor továbbítás, a rádióval kapcsolatos szolgáltatások kérdéseire, elmondta, hogy a rádióelőfizetők számaránya eléri az európai országokét — 100 lakosra 25 előfizető jut — s így a közeljövőben minden bizonnyal elérjük, hogy hazánkban minden családnak lesz rádiója. Korántsem lehetünk azonban elégedettek a vételi lehetőségekkel, s még sok tennivaló vár ránk, míg az egész ország területén jó műsorszórást biztosíthatunkA helyzeten javítanunk kell a hullámsávok koordinálásával. a frekvenciaszolgálat összhangjának megteremtésével is. Jobb vétellehetőségek Dr. Csanádi György szólt a tv-műsorok továbbításának kérdéseiről is. Elöljáróban megjegyezte, hogy hazánkban ma már 1000 lakosra 52 televízióelőfizető jut, s bár nálunk jónéhány évvel később kezdődtek meg az adások, mint más európai országokban, az elmaradást lényegében behoztuk. — A vételi lehetőségek javításával már a mostani ötéves terv időszakában szeretnénk elérni, hogy a tv-műsorait az egész ország területén tökéletesen vehessék. Tartalékadók létesítésével biztosítani kívánjuk az adások zavarmentességét, biztonságát, a kis adók építésével meg akarjuk szüntetni az árnyékolt helyeket. Az elképzelések között természetesen szerepel második televízióadás bevezetése is. — Erre azonban csak a hosszútávra szóló tervek valóra válása idején kerülhet sor. A posta fejleszteni kívánja a rádió ultrarövid- hullámú műsorának továbbítását: a jó hangminőségű URH-adások vételi körének bővítése elsősorban a komoly zene kedvelőinek szerez majd sok örömet. Kérem, hogy az ország- gyűlés a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot fogadja éL (Nagy taps.) Ezután Bondor József az országgyűlés ipari bizottságának elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, ezek a törvények már nem felelnek meg társadalmi életünk követelményeinek, a posta tevékenységéiben lezajlott változásoknak. Ezért vált időszerűvé az új törvényjavaslat kidolgozása. Bondor József befejezésül bejelentette, hogy az országgyűlés Ipari bizottsága a törvényjavaslatot változtatás nélkül elfogadja és az országgyűlésnek elfogadására ajánlja. Az elhangzott törvényjavaslat vitájában több képviselő szólalt fel. Az országgyűlés lapzártakor folytatta munkáját. Lengyel barátaink látogatása Salgótarjánban Tegnap délelőtt a megyei tanácsházán lengyel ^vendégeket fogadott Han- kó János, a megyei tanács vb elnöke, Havas Péter, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetője, dr. László István, a megyei NEB elnöke, Sándor Elemér, a városi tanács-vb elnöke. Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára, Sándor István, az SZMT megyei titkára, Jo- v novics Mihály, a Köz- alkalmazottak Szakszervezete Központi Bizottságának tagja. Aranyi László. a Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei titkára. A húszéves népi Lengyelország tiszteletére rendezett Lengyel nap ünnepségeire Jerzy Zielinski. a budapesti lengyel nagy- követség első titkára és Edvaard Debicki, a Lengyel Kultúra igazgatóhelyettese látogatott Salgótarjánba. Tömegszervezeti vezetők, a megyei tanács osztályvezetőinek érdeklődése mellett Jerzy Zielinski. ismertette a lengyel tanácsok szervezeti felépítését, munkamódszereit. Széleskörű tájékozottságát, vendégünk nem csekély részben annak köszönheti, hogy tíz éven át ő volt a kétszázezres lakosságú Czeczin város' tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke. A Salgótarjáni Acélárugyár szakszervezeti művelődési otthonában szak- szervezeti és kultúrmun- kások részére Edward Debicki tartott előadást a lengyel szakszervezeti kulturális életről. Megemlékezett a munkástanácsokról is, melyek az üzemek irányításában, a tervezésben igen jelentős szerepet játszanak. A vendégek hosszasan időztek a művelődési ház könyvtárában. ahol főként Edward Debicki bizonyult igen érdeklődőnek. Kérdéseire Hecken berger Gyula könyvtáros elmondta, hogy a tizenhat letéti könyvtárral rendelkező szakszervezeti könyvtár tavaly majdnem ötvenezer kötetet forgalmazott. Egy-egy olvasó havonta átlagosan két kötetet kért ki. A vendégek őszinte helyeslésével találkozott, hogy a TIT a művelődési házban kéthetenként rendszeresen megtartja ismeretterjesztő előadásait. A megyei tanacsháza dísztermében délután rendezett ünnepi megemlékezés szónoka Jerzy Zielinski volt. Beszélt hazája fejlődéséről, méltatta a lengyel—magyar és a lengyel—szovjet baráti kapcsolatok jelentőségét. Ezután a November 7 Filmszínházban az „Ütban Párizs felé” című, szinkronizált lengyel filmet mutatták be nagy sikerrel.
