Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-23 / 112. szám

1964 június 2S. kedd NÖG8ÍB r ■9 .ntrrr i Zöld utat a gépeknek! A dőlt gabonát vágják elsősorban kaszával EZEKBEN a napokban ezernyi gond nyomja a mezőgazdasági üzemek ve­zetőinek vállát. Különösen hanem a kézi kaszákat ál- Azt, hogy mennyi le- lítsák a dőlt gbona aratá- gyen egy hold dőlt gabo- sához. na kéziaratásának díjazá­EZ A PAPÍRRA vetett sa ,nem lehet minden szö- a gabona betakarításának üzemi betakarítási tervek- vetkezetre meghatározni. megsezrvezésével — a kom- ben rendszerint így is sze- Még egy termelőszövet- bájnok, a rendrevágók és repel. Ámde sokszor más kezeten belül is lehet kévekötő-aratógépek folya- a termelőszövetkezeti és különbség a teljes egé- matos üzemeltetésével — állami gazdasági vezetők szében megdőlt és csak vannak problémák. De íróasztalában lapuló beta- lóitokban dőlt táblák kézi­nem kevesebb gond a ké- karítási intézkedési terv aratásának javadalmazása ziaratás megszervezése és megint más a gyakor- között, sem. Részben azért, mert lat. Köztudomású, hogy Ezt minden esetben a hely- az előző évi vetésterület- nemcsak a gépek, hanem színen döntsék el a szó­hez képest négyszázezer holddal több gabonát kell boldogulnak a földre learatni. másrészt azért, mert most lényegesen ne­hezebbnek Ígérkezik aratás. Sok a dőlt gabona, sűrű a növényállomány és magas a szalma. a kézi kaszák is nehezen ban forgó mezőgazdasági ro- üzem szakemberei és az gyott, összekuszálódott ga- aratóbrigádok vezetői. Ha bonéval. Az ilyen munka egy táblán csak kisebb az sok fáradtságot és türelmet arányú a megdőlés, jó követel a kézikaszástól, de megoldásnak Ígérkezik az. a marokszedőtől 'is. Aki- hogy a dőlt foltokat a nek kezét egyszer feltörte kombájnok és rendrevágók A betakarítást nehezítő a kaszanyél, az tudja, mit kikerülik, s ezeket erre a tényezők közül elsősorban jelent kaszaheggyel csipe- célra szervezett kézika­getni táblányi területeket, szákkal aratják le. A sa­Nehéz és főként , szaporát- rokvágó kézikaszások rend­a megdőlés gátolja a gé­pek egyenletes munkáját. lyamatosan dolgozhasson. Egy menetben háromszor, négyszer is vissza kell for­Danes József A nem egy irányba dőlt, lan ^feladat ez. így hát szerint el is tudják látni összekuszált gabonával ne- érthető, hogy húzódoznak ezt a feladatot, hezen boldogul a kombájn, tőle az aratóbrigádok. Ha MINDENT egybevetve: de az egyszerűbb szerkeze- csak tehetik, ők is az álló nehéznek ígérkezik az idei tű aratógép is. Az ilyen gabonában dolgoznak, ahol aratás. A gépekre — de az táblákon szó sem lehet bátran neki lehet ereszteni emberekre is — nagy fel­árról. hogy a kombájn fo- a kaszát. adat vár. Jó munkaszerve­Különösen azokban a zéssel, a gépek és a kézi­termelőszövetkezetekben kaszák menetrendjének forog fent a dőlt gabona gondos és lelkiismeretes dúlnia, ha a kombájnos kéziaratásától való húzódó- összeállításával azonban azt akarja, hogy tarló és zás veszélye, ahol jóval az úrrá lehetünk a nehézsé- ne gabona maradjon a aratás megkezdése előtt, geken. Ehhez hozzátartozik gépe mögött. A forgolódás az egyes táblák állapoté- az is,’ hogy a kézikaszák pedig nagy időveszteséggel nak ismerete nélkül, egysé- elsősorban ne az álló ga- jár. Egy hold dőlt gabona gesen állapították meg az bonéban, hanem a gé- kombájn-aratása annyi- aratók munkadíjazását, il- gek munkáját hátráltató időt vesz igénybe, mint letve premizálását. Na- dőlt gabonában arassanak, négy hold álló gabonáé, gyón fontos, hogy az érté- Ha ehhez hozzászámítjuk kés időt rabló viták elke- azt a veszélyt, hogy a gép- rülése végett ezekben a pel nehezen aratható táb- gazdaságokban sürgősen Iákon — különösen a dőlt korrigálják a hibát, gabonában — gyakori a Majd pedig késlekedés géptörés és egyéb meghi- nélkül közöljék a kéziara- básodás, bátran mondhat- tásra vállalkozó dolgozók- iuk: nemcsak közérdek, kai. hogy a dőlt gabona hanem minden egyes tsz- betakarításáért többet kap- j A kereskedelem bőven tagnak és ■ állami gazdasági nak, mint amennyi a Iá- ! gondoskodott a befőzés- dolgozónak közvetlen ér- bon álló gabona betakarí- hez szükséges kellékek­deke is, hogy ne a gépeket, tásáért jár. ről. Az idén a 3 decistől az öt literesig — mint­egy nyolc millió üveget hoznak forgalomba. A leg­fontosabb tartósító anyag­ból. a szalicilból csak­nem száz tonnát vásárol­hatnak a háziasszonyok. Több mint ötszáz tonna pergamen, tízmillió ta- sak celofán, hétmillió csomag különböző nagy­ságú gumigyűrű, sokezer kilométer hosszúságú kö­töző spárga kerül forga­lomba. Van elegendő kellék a beíőzéstiez Holnap ke^di as aratást a rétsági járás legnagyobb termelőszövetkezete A nagyoroszi Egyetér- három kombájn várja az tés Tsz-ben, amely tavaly aratás megkezdését, amely- .......... nagy mérleg­r endkívül hiányával hívta fel magá­ra a figyelmet, az idén új veeztőséggel, új lendü­letet vett a tagság mun­kája. Már az őszi vetést a legjobb időben és a szakszerűség betartásával végezték, tavasszal pedig a kalászosok nagy része is jól elmunkált mélyszán­tott talajba került, A vegy­szerezést is a tervnek megfejelő területen vé­gezték el. Érdemes volt jó mun­re előreláthatólag szer­dán kerül sor a szövet­kezet árpatáblájában. SZERELŐK (Foto: Koppány) Szervezettebb anyagellátást Segíteni a helyiipar biztonságos termelését Anyag nélkül termelést tudta teljesíteni készáru re örökké viszatérő kérdé- szervezni, ütemesen dől- tervét. sek. A fejlődés lassú. Szo­gozni, tervet teljesíteni le- a NM Vas- és Gépipari dialista összeköttetésre, ba- hetetlen. Nagyon sokszor javító vállalat autójavító ráti kapcsolatokra van na­lehet találkozni a termeié- részlege ma- is kénytelen Sy»n sokszor szükség, hogy si indokolások között, kü- lemondani, megrendelése- időben biztosítani tudják a ionosén a helyiiparban — hét elküldeni, alkatrész hi- termelés feltételeit. azzal a szóval: anyaghiány, anyában. Lehet sorolni a a minisztériumi ipar _ V ajon miért harmadrendű különböző vállalatokat, és itt gondolunk elsósor- a helynpar, ha az anyag- hogy hol; milyen szerve- ban a Salgótarjáni Acél- beszerzesrol van szó. So- zetlenséget, elmaradást oko- árugyárra — mar számia­kat vitatott kérdés ez zotf. már eddig az anyag- ian esetben kisegítette a Nógrád megyében. Hiába várják hiány. Van ahol központi kisebb üzemeket. Előfor- elosztásból csak 30-40 szá- dúlt ez más vállalatoknál Év elején a helyiiparí vállalatok számára meg­szabják a tervszámokat. Mit kell gyártaniuk. mi­lyen termelési értéket vár­nak tőlük az év során. szerzo Ehhez meg van az anyag igény is. Elküldik, a meg rendeléseket azután vár­ják, hogy a kért mennyiségű vas, zalékát tudták biztosítani az anyagkeretnek. Anyagkeresők A helyiipar is. ahogy az idősebb test­vér segíti a gyengébbet, úgy adtak, ha volt. Telje­sen az ilyen segítségre ala­pozni mégsem lehet, mert nem biztonságos. Mas megoldásra lenne szükség. anyagbe- hálózata gyenge, egyesek véleménye szerint. Lehet ebben némi igazság, de ha azt vesszük alapul, méretű kogy igazgatók, főmérnö- a felügyeleti szervek a fa és kük’ csoportvezetők kény- kiadott tervszámok teljesí­F olyamatosság egyéb áru, vagy éppen al- telenek egész évben az tését joggal megkövetelik, katrész megérkezzék. Vár- anyagot keresni, szerelők Tervgazdálkodás van, és ez iák Öe -nkszor hiáha utaznak el roncstelepekre nem is lehet másképp, jak. ae sokszor niaoa. hiányzó alkatrészekért, na- ugyanis hatékonyan kel­A Balassagyarmati Bú- pokat töltenek el nem egy- iene elősegíteni az anyag- torgyár felélte év elején szer eredménytelenül, ak- gazdálkodást is. Bizonyára összes tartalékanyagát és kor igenis nagy energiát lenne erre mód. Ezt egy-két igen fontos anyag- féleség hiányában rpörténetünk hőse ■t egyik mezőgazdtisá- kutatóintézetünk János bácsija. Szerény, szorgal­mas ember, bár régebben gi Zffjihri (iizúeió fordítanak rá. egyébként mi sem bizo­Van-e kiút ebből, vár- nyitja jobban, mint az a nem ható-e javulás? ÉviM-év- tény, hogy az év második -----„ felében és főleg ahogy kö­zeledik az év vége, föko- _ . , . . zatosan javul az anyagéi ­— De tessek nézni, hat ? j^tás. Nem lehetne ezt fo­ci leghervadtabb csouekeí $ lyamatossá tenni, Bizo_ de csak hát) csöveket 1 , . törtem te zokogott 02 inyára "lehetned" „„ —­domany segédmunkásává — Hozzá ne nyúljon! asszony —, olyan hitvány l központosítva és nem úgy, anró tnlvnilntnkrnl „nit fcépe2te ma3á-t, még egy Egy asszony, a tetten ért mind, hogy meg a csibe isih mindenki szaladgál­közímert Jó útra térésé tÜH- SZÓlÖt sem °lvastak a t0Vaj’ hatán az flprocs™ü asl^estse^e bfhon fűhöz-fához azért ami nek oka a tudományos ku fejere. Büszke arra, hogy kukoricáktól púpos zsák- lo. Mxnk az ilyet be szak-}' Sok fieses neK oka a tuaomanyos k.u- az lntezetben dolgozik, és kai, futni készült, de János tu& szántam, vagy szecs-1 enerÍiát meB lehetne taka­tatomunkaban rejlik Kéz- végigkísérheti azt a csodát, bácsi nem engedte. Bele- ^vak használjuk... 2 energiát meg lehetne taka dethen, amíg az mteze.t .................. - * a mi a . I • J ' 1 U-C/l/l/P/l, LÍIILLy U-Ä í!LV t i 1.1 szaépVtfrSs Ígérkezik: az parl,pált kormányozta igen történik. Ezek után nem szép termes^ ígérkezik, az i gyakran magaenlLk tekln. elnök és a főagronómus szerint őszi árpából, hol- dankénti 12, búzából 10 és tavaszi árpából ugyan­csak 10 mázsás termés­átlagot takarítanak be. Ez ,az átlag azért is nagyon szép, mert Nagyoroszi­ban a kalászosok területe megközelíti az 1300 hol­dat. A községben nagy gond a kézi munkaerő biztosí­tása, mert kevés á tsz-t.ag nehéz elképzelni, micsoda tette az egesz hatart Ami- feiháborodás és kétségbe- 0 tetya el név- esés ueíf rajta erőt, ami - táblákkal az apró tenyesz- knr feifedeztei hogy az öt parcellák növényéit, folco- éve Hsebbedö csövet hozó zatosan megnőtt benne a táblákat'tolvaj kezek meg- tudomanyiránti alazat es dézsmáUák, Tudósféle is- sajat emberi meltosager- merheti csak azt az ér­zete. Megadott utasítások zésU amikor valamit elöl. szerint kapaLja a vetest. YqI kezdeni. Még öt évi elvégzi az önbeporzast es munka lett volna hát s a keresztezést, s orkodik, ime: vége! hogy megfelelően satnyul­nak-e évről-évre a csövek. Mivel friss volt a törés, Ez a folyamat ugyanis nél- gyanította, hogy a hibridvetőmaggal karolt, s egyenesen a rend- dörőrsre kisérte. — Ahogy beértek, a pa­rancsnok megcsóválta a fe­jét: A rítani az ilyen központosí- rendör fitymálva Jjtott anyagellátással. nézte a terruérnui l Beszélnek erről a kérdés- kukoricacsöveket. fről mar régóta, kisebb-na­— Hát János bácsi ezért}gyobb fórumokon, de vég­kár volt idehajtani ezt jre tenni kellene már va­— No, János bácsi, már az asszonyt... Kukorica!lamit. megint itt van? e2? — és ®2 öre0 orra A helyiiparban jóllehet — Itt ám, biztos úr — tartott egy korcs csutkát. (nehezebb a termelésszerve- húzta ki magát önérzetesen — De biztos úr — fcuj. Izés. ami természetes is. —, hoztam egy tolvajt. csalta össze a kezét János l Elsősordán a lakosság igé­A parancsnok tovább bácsi —, ez a kutatóinté- í nyeit hivatott kielégíteni, csóválta a fejét. zeté! A hibrid-tenyészetből j ami gyakran változik, az­— Szép, szép. hogy ön- van...! lután olyan dolgokat kel] kent jelentkezik, de hát _ Hibrid-tenyészet?! — ísyártani, amivel a nagy* m égiscsak visszatérő bű- méltatlankodott a rendőr.;; ipar nem foglalkozik. Mun* , _ „„ _ tolvaj nos maga, János bácsi! _ Hát tudja mit ióasszonu'* Ilkájához nagymértekben fel és azoknak is nagy részei külözhetetlen ahhoz, hogy nem kerülhetett messzire. Az öreg magyarázkodott, Adja vissza neki ezt a seni-ltuá^uk használni más nő. Éppen ezért az ara- « idővel olyan magot te- Keresésére indult. Alig tett de a parancsnok mindad- mirevaló kukoricát Az in- i nagyüzemek hulladékát is. tás nagy részét gépnél J nyésszenek ki, amely cső- párszáz métert, meg is ta- dig nem hitt neki, amíg az tézet pedig szégyellje ma-fLehetövé kell tenni, hogy igyekeznek elvégezni. Há- i dálatosan magas termést látta, amint éppen egy új asszony nem erősítette gát hogy ilyet termel! " tmeg is kapja azt kutatás rom tsz-aratógép, egy jj hoz. táblát akart megszedni, nem az öregről van szó, ’ {nélkül, gépállomásí aratógép es} Amióta János bácsi a tü- Rákiáltott: hanem róla. Szemes Piroska 4 B. J,- W

Next

/
Oldalképek
Tartalom