Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-20 / 110. szám

6 KÖGSÍD 1964. június 20. szombat. Válaszolunk olyasóinknak Megoldották a vízgondot Egy jobbágyi Olvasónk hívta fel figyelmünket ar­ra, hogy május 29-én a Pásztói Állami Gazdaság dolgozóinak egy csoport­ja Jobbágyiban, a munka­helyüktől távol eső,1 Le­nin utcai kúthoz ment vizet inni a nap folyamán többször, holott ezt a gaz­daságnak szervezetten, ki­csit körültekintőbben biz­tosítani kellett volna dol­gozói részére. A levél író­ja felháborodását fejezte ki egyrészt az így adódó munkaidő kiesés miatt, va­lamint arra utalt, hogy ezt a dolgozók sérelmesnek is tartották. Olvasónk beje­lentése nyomán a Pásztói Állami Gazdaságtól az alábbi információt kap­tuk: „A levélben szereplő dolgozók vízellátása való­ban nem volt megfelelő. Ennek oka elsősorban az Volt, hogy az illetékes bri­gádvezető nem szólította fel a dolgozókat, hogy in­dulás előtt vizeskannát kérjenek a raktárból és vi­gyenek vizet maguknak. Hátik as italt Hivatkozással folyó hó 4-én fett bejelentésükre közöljük, hogy a Rákóczi- telepen lévő 26. sz. Pacsir­ta éttermünkben az ital­áru hűtését az üzletvezetőn keresztül elrendeltük. Kér­jük, ha hasonló hiányos­ságot tapasztalnak, értesít­sék központunkat. Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat Ugyanis gazdaságunkban az a rendszer alakult ki, hogy kisebb (6-10 főből ál­ló) munkacsapatok részére külön vízhordót nem alkal­mazunk, mert gazdaságunk keretén belül egyidőben sok helyen dolgoznak ki­sebb munkacsapatok. De mirjden munkacsapat ré­szére biztosítva van vizes­kanna, amellyel a csapat szükségletét ki lehet elé­gíteni, A hiba nem is ott van elsősorban, hogy nem volt a munkacsoporthoz vízhordó P. Ignác legéndi olva­sónk aziránt érdeklődik, hogy a tsz tagoknak jár- e táppénz. A tsz-tagoknak nem jár táppénz. Ha üzemi baleset következtében vannak be­tegállományban, akkor N. Károly, nagyoroszi ol­vasónk arra kért választ, hogy a havi 500 forintért dolgozó nyugdíjas a mun­kájával kapcsolatban fel­merült kiküldetési díjazást felveheti-e a havi 500 fo­rinton felül, vagy az be­számít az 500 forintba. A nyugdíj rendelkezések végrehajtására kiadott 5/1959. (V. 8.) Mü. M. ezá­beállítva, hanem ott, hogy egyes családok — mivel lakott területről lévén szó nem szívesen veszik, ha udvarukból vizet kérnek. Éppen ezért a napokban még egy vizeslajtot beállí­tottunk, amelyből a közel­ben dolgozó munkacsopor­tok vizet tudnak venni. In­tézkedés történt a műszaki vezető felé, hogy az eddigi­nél nagyobb gondot fordít­sanak a dolgozók ellátásá­ra.” Hajdú József úgynevezett kártalanítási segélyre jogosultak a be­tegállományban töltött na­pok után. Ha a tsz alapsza­bálya előírja, akkor a kere­sőképtelen betegállomány­ban lévő tsz-tagnak napi fél munkaegység írható jó­vá. kezdése szerint a nyugdí­jas részére engedélyezett 500 forint határösszeg szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a kikülde­tési (külszolgálati) napidí- jat, ha az a 310 forintot havonta nem haladja meg. Az említett összegig tehát a kiküldetéssel kapcsolatos napidíjat nem lehet be­számítani az 500 forintba, azt azon felül megkaphat­ja a nyugdíjas. Napi fél munkaegység Á nyugdíjas kiküldetési díja mú rendelet 178. §. (S') be­Héhalómban a MÉK telepén zöldborsót mérlegelnek (Foto: Kinka) Korsitrü oktatási létesítmények Iskolahálózatunk az év hátralévő részében vidéken is számos korszerű oktatá­si létesítménnyel gazdago­dik. A tervek szerint de­cember végéig összesen 704 új általános iskolai és 274 középiskolai tantermet ad­nak át rendeltetésének. Ezenkívül Esztergomban 150 fiatal befogadására al­kalmas középiskolai diák­otthon nyitja majd meg kapuit. Az idei tervekben elő­irányzott beruházások meg­valósításával a következő hónapokban új gimnáziu­mi épületet kap egyebek között Székesfehérvár, Haj­dúszoboszló, Derecske, Ko­márom. Érd. Dabas. Mar­cali, Baktalórántháza, Ti­szaföldvár, Paks, Szom­bathely, Nagykanizsa, Len­ti, Miskolc és Szeged. A közoktatási célokra ebben az évben rendelkezésre ál­ló, mintegy: 500 millió fo­rintos keretből jelentékeny összeget biztosítanak új óvodák építésére is. Az év végéig az óvodai helyek számát 5560-nal növelik. Táppénz felmondási idő alatt B. Györgyné balassa­gyarmati olvasónk aziránt érdeklődött, hogy ha a fel­mondási idő alatt beteg­szik meg, kaphat-e táp­pénzt.. A felmondási idő is munkaviszonynak számít, tehát a felmondási idő alatti megbetegedés idejére is jár a táppénz. Ha azon­ban erre az időre megkap­ta a felmondási bért, akkor táppénz nem jár azokra a napokra, amelyekre bért kapott. Amely napokra nem kapott bért, arra jár a táppénz. Adó albérlet után H. Mihály salgótarjáni olvasónk azt kérdi, ha sa­ját házában albérletbe ad ki egy szobát, kell-e a bér után jövedelemadót fizet­nie. Ha a tulajdonos különál­ló bérleményt ad ki, ak­kor ez után kell általános jövedelemadót fizetnie. Ha azonban a tulajdonos a sa­ját lakásával összefüggő lakrészt ad bérbe, az al­bérletnek számít és az eb­ből származó bevétel nem esik általános jövedelem- adó alá a 3/1963. (III. 2.) PM. számú rendelet 4. §- ával módosított 3/1961. (II. 19.) PM. számú rendelet 4. §. (2) bekezdése alapján.- /Men tj a uzúujj aolt-e. ? Vincze Pál, a Tereskén ez év május elsején megölt Vincze Teréz édesapja e hó 5-én megjelent írásunk­kal kapcsolatban annak közlését kéri, hogy leánya nem volt menyasszonya Vincze Győzőnek. Vincze Teréz és Vincze Győző, elhatározta: a fia­talember katonaidejének letöltése után házasságot kötnek. Ügy gondoljuk a megölt leány emlékét, a köztiszteletben álló „meny­asszony” szó használatával nem bántottuk meg. A balassagyarmati Bajcsy - Zsilinszky úton levő fényképészbolt kirakatában félkész ké­peslapok ékeskednek. Fél­kész voltuk abban nyil­vánul meg, hogy az előre­gyártott sablonok bárme­lyikébe belefotografáltat- hatja a kedves kuncsaft a maga életvidám vagy bá­natos fizimiskáját. Egyik érdekesebb mint a má­sik. A „Szív küldi szívnek” helyesírási hibával díszel­gőn, sugárhajtású repülő­gépre emlékeztető galamb (?) röppen utastalan vi­torlás felé. A Csónakban valószínűleg azért nem ül senki, mert az arra pin- gált vitorlával sokmin­Jogi tanácsadó „Aki legény, jöjjön ki!** — Aki legény, jöjjön ki! — hangzik el ma is nem­ritkán az ivóban. Persze, nem józan vendég szájá­ból... A kihívott megy, és áz odakünn kapott első ütésre késszúrással válaszol. S néhány hét múltán a bí­róság előtt azzal mente­getőzik, hogy ártatlan, hiszen megtámadták, ő csak. védekezett. Úgy véli, hogy — a jogszabályok nyelvén szólva — jogos védelemben cselekedett. Pedig, dehogy cselekedett abban!,.. Törvényeink szerint jo­gos védelemben az cse­lekszik, akinek cselekmé­nye a közérdek, vagy a sa­ját, illetőleg a mások sze­mélye vagy javai ellen in­tézett, vagy azokat közvet­lenül fenyegető támadás elhárításához szükséges. Értelemszerű, hogy jogos védelemre csak az hivat­kozhat, aki jogtalan tá­madás visszaverésére töre­kedett. így például a ga- rázdálkodónak akkor sem szabad kezet emelnie a rendőrre, ha az gumibot- tal igyekszik őt megfékez- • ni. De nem szabad bántal­mazni azt sem, aki a kö­telességét teljesítő rendőr, vagy más hivatalos sze­mély védelmére siet. Szóbeli fenyegetésre erő­szakos cselekedettel — például ütéssel, rúgással, szúrással — semmiképen nem szabad felelni. Akkor sem szabad, ha története­sen valakit megöléssel, há­zának felgyújtásával fe­nyegetnek. A jogos védelem megál­lapításának alapfeltétele, hogy a támadás elhárításá­hoz az erőszak alkalmazá­sa elkerülhetetlen legyen. Szükséges az is, hogy a védekezés ne okozzon sú­lyosabb sérülést, mint ami­lyen a jogtalan támadás elhárítása nélkül bekövet­kezhetett volna. Akire pél­dául frissen tört naprafor­gószárat emelnek, nem üt­het vissza ásóval, kapá­val. Ennél is súlyosabb bűncselekmény lenne a menekülő tolvaj lelövése. Bíróságaink a védelem jogosságának megállapítá­sánál minden alkalommal behatóan vizsgálják, lehe­tett volna-e a jogtalan tá­madás ellen megfutamo- dással, elrejtőzéssel, bezár­kózással védekezni. Késsel támadó sánta ember elől — például — az egészsé­gesnek el kell szaladnia. A szocialista humánum e mellett a gyermekek és szülők, nagyszülők és uno­kák között megköveteli, hogy bármelyikük legyen is a megtámadott, a vesze­delem elhárítását ne erő­szakkal kísérelje meg. Ugyanígy kötelező elmene­külni az elmebeteg, a szemmel láthatóan igen it­tas ember támadása előL Jogi tanácsadónk beveze­tő soraiban a kocsmákban nemritkán előforduló cívó- dásról, s az azt követő tett- legességről beszéltünk. Rendkívül ritka, hogy az ilyenekből eredő sérülést követő bűnperben a bíró­ság bármelyik fél javára megállapítsa, hogy jogos védelemben cselekedett. Ez természetes. Mindenki tud­ja, hogy _a talponállóból nem azért hívja ki az őt ócsárló vendég, hogy bé­kejobbot nyújtson neki, — hanem azért, hogy békél­tetők s főként tanúk nél­kül verekedéssel „intézze el” a vitát! Természetes, hogy a kihívásnak eleget tévő sem, szándékszik a bántalmazást mozdulatla­nul elviselni. Előfordulhat, hogy vala­ki ijedtségből vagy ment­hető felindulásból oly he­vesen védekezik, hogy a támadót igen súlyosan megsebesíti, esetleg megöli. Ha az ijedtség, a menthe­tő felindulás hatása alatt nem tudja a megtámadott a védekezés helyes mérté­két megállapítani, bünte­tését korlátlanul enyhíthe­ti a bíróság. Törvényeink biztosítják a védekezés jogát. A vé­delemnek azonban soha­sem szabad a bosszú, a megtorlás eszközévé fajul­nia! Dr. Nagy Lajos ügyészségi fogalmazó Csátit Gésa elbeszéléseinek válogatott gyűjteménye A Varázsló halála cím­mel a napokban jelenik meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál Csáth Gé­za elbeszéléseinek váloga­tott gyűjteménye, az 1919­IZLÉSNE VELÉS? dent lehet csinálni, csak éppen vitorlázni nem. új állatfajok létreho­zásával foglalkozók ér­deklődésére méltán tart­hat számot az a tehén­csípőjű eb, — ha az... —, mely határőr-egyen­ruhás katona oldalán vi­gyáz emeletmagas, szá­zadvégi síremlékre utaló határkőre. Grock, a halhatatlan zenebohóckirály is meg­tapsolná a harmadik ké­pen jeleskedő cimbal­most, aki nem hangsze­rén. de a kontrás könyö­kén muzsikál. A művön az alkoholellenes felvilá­gosító munka nagyobb ben tragikus körülmények között elhúnyt, nagytehet­ségű író — a nyugat — nemzedék tagja, a magyar novella-irodalom egyik megújító ja dicsőségére ez olvasható: „Nem tudok én megjavul­ni, józan ember lenni”. Az ovális belső keretből katonaarc tekint reánk; vonásaiból a saját fejlő­désképtelenségén érzett bánat tükröződik. Mélységes meggyőződé­sem, hogy e szerény is­mertetésben felületesen vázolt alkotások egy el­rettentő célzatú gicos­kiállítás képei. Éppen ezért helyes volna — gyengébbek kedvéért — ezt a tényt ugyanott rö­vid magyarázó szövegben rögzíteni. ' Nehogy azt higgye va­laki. hogy — pedig de­hogy— — k. & «

Next

/
Oldalképek
Tartalom