Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-24 / 87. szám

NÖGftÄD 1964. május 24. vasár«*» Az „első számú kedvenc“ - kopaszon Franciaországban min den évben nyilvános sza­vazással döntik el hogy a sztárok közül ki az első számú kedvenc. 1963-ban Johnny Hallyday, a nép­szerű gitáros-énekes lett az első. B. B. azaz Brigit* te Bardot csak a második. Ügy látszik, sztár ide, sztár oda, katonának Fran-ciaországban is be kell vo nulni. J. Hallydayt Trier-be hívták be, mivel azon ban újságírók és fotóri- porterek hada várta a lak tanya előtt, zárt katonaigépkocsin máshova kellett szállítaniok. A kedvencet, új állomáshelyére érve, a lakta­nyában nyomban kopaszra nyírták mielőtt bárki is közbe járhatott volna az érdekében. te '*«<«» ioéittvlá * 4e r«teno4u«) . A teaiMorj Tjáhúrozás előtt Nógrád megyében több mint száz általános iskola úttörőcsapata készül nyári táborozásra. A szünidőben ötezer nógrádi úttörő ver sátrat az ország legszebb vidékein. Számos csapat tagjai maguk készítik el a lakósátrat, de több he­lyen segítik őket ebben a munkásőrök is. A fiatalok a táborozás alkalmával megismerkednek a kör­nyék nevezetességeivel és segítenek a nyári gyümölcs- szüretelésben is. Nem lesz holt szezon Mind melegebbek a na­pok: s amint a higanyszál emelkedik, úgy hajlik le­felé a művelődési ottho­nokat felkeresők számát szemléltető grafikon. A forró napok szezon­cikke a kiállítás. A Ma- dách-emlékkiállítás anya­gát a járás valamennyi községébe eljuttatják. A körzeti és nagyobb műve­lődési házakban kultúrmű­sor keretében szólnak majd Madách Imréről; de a legkisebb településen is legalább egy előadáson be­szélnek megyénk nagy szü­löttjétől. A tavalyinál is színvo­nalasabbnak ígérkezik a Pásztón már hagyomá­nyossá vált augusztus 20-i békenap, melyen esztendő­ről esztendőre megjelennek a szurdokpüspökiek, ecse- giek, csécseiek, hasznosiak, tariak, mátraszöllősiek és mátraverebélyiek. Kálló, Szirák. Mátraszől- lős színházbarátai a nyár folyamán a Déryné Szín­ház előadásaiban gyönyör­ködhetnek. Ez évi tapasztalataikat szűkebb megbeszéléseken vitatják majd meg a kör­zeti művelődési otthonok vezetői. Helyeselnénk, ha a megbeszélések során több szó esnék a termelőszövet­kezetek rendezte közös ki­rándulásokról. Ezek — tisztelet a ritka kivételnek — többnyire kulturális te­kintetben igénytelen kiruc­canások, melyek során a résztvevők érdeklődését ja­varészt a korsó sörök, táj­jellegű borok kötik le... A TIT és az IBUSZ a tél folyamán számos turis­tavezetőt képezett ki, akik örömmel tennék érdekes­sé, tanulságossá, maradan­dó emlékművé a közös ki­rándulásokat. Büszkék a múltra és a mára... Látogatás Csécsén, ahol Madách házasságra lépett Fráter Erzsivel Csécse nemcsak történel­mére, hagyományaira, de jelenére is büszke. Azokra a „vívmánkokra” amelyek mai életét szebbé teszik. Alig 1400 lakosú a köz­ség, de 1962. végére műve­lődési otthont épített. A község otthona A csécsieknek ma is olyan kedves ez az otthon, mint az avatás óráiban volt, pedig azóta immár másfél esztendő telt el. A művelődési otthon szellemi hatása újabb és újabb kez­deményezésekre ösztönzi a falut Mik ezek? Bella István, az iskola és művelődési igazgató beszél róluk — Azzal, hogy az otthon megépült, még korántsem elégedjünk meg. A környe­zetet is méltóvá kellett tenni s ma már méltó is a művelődés hajlékához. Az épület előtt valóban szép park pompázik, dicsé­ri az általános iskolások szorgalmát s a tanács ál­dozatkészségét. — Hétszázezer forintba került a művelődési otthon — tájékoztat tovább Bella István — tetemes összeg, nagy tehervállalás ekkora községtől, mégsem futa- modtunk meg a további feladatok elől. A község­fejlesztési alapból százezer forintot kötött le a tanács, hogy óvodája legyen vég­re a legkisebbeknek. Al­kalmas épületet vásárolt, berendezte s most majd bővítési és felújítási mun­kálatokra kerül sor, mert nagy az igény, kicsi a hely. Hasznos tervek — De szintén a művelő­dési otthon társadalm-ösz­PINTÉR-SZABÓ : ’:-ííyR'‘yí '^ KŰLOMÖS I/AtSMIAT Éva nagy gonddal festet­te ki a 'száját, körmét már korábban vérvörösre lak­kozta. Szájába vette a hosz- s2ú nádszipkát. Megnézte magát a tükörben, s elége­detten állapította meg, hogv a félvilági nő jelmeze tökéletesen sikerült. Odalenn, a kiürített ét­teremben már gyülekeztek a jelmezesek. Először egy apacslegény meg egy táncosnő libegett be. A ze­nekar tust húzott, s a sze­mélyzet megtapsolta az első párt. Aztán nemsoká­ra jöttek a többiek is. Szaggatott ruhájú kalóz és szobalány, pincér és egy nagyszakállú, áranysujtá- sos portás, egy katona, pa­rasztmenyecskével a kar­ján. Mindenkinek akadt valami ötletes jelmeze, pe­dig igazán nehéz volt ösz- szeáilítani az üdülésre szánt szerény ruhatárból, hiszen senki sem számított erre a jelmezbálra. Egy fiatalember például fürdő­nadrágban és zakóban jött le, és meztelen nyakára kötötte nyakkendőjét... Pálos őrnagy széles, him­báló léptekkel lépett a te­rembe, mint egy vérbeli 78. tengerész. Liszkai néhány perccel később követte, és elvegyült a többiek között. Az őrnagy vizsla sze­mekkel kutatta Sípost. Bí­zott az ítélőképességében, és tudta, hogy mozgásáról gyorsan felismeri. De egy­előre még nem látta sem őt, sem a leányt... A jelmezesek egymást nézegették. Igyekeztek ki­találni, hogy kit rejt egy- egy álarc. Pálos odalépett Liszkaihoz, és a fülébe súg­ta, hogy keresse meg Sipo- sékat, és legyen a nyomuk­ban ... Kilenc óra után néhány perccel a zenekar ismét tust húzott, aztán egy koc­kás cowboy-ruhába öltö­zött férfi felállt a dobogó­ra: — A jelmezbált ezennel megnyitom! — Pálos őr­nagy a hangjáról felismer­te Kovácsot. — A legjobb jelmezt egy huszonnégy személyes tortával jutal­mazzuk, amely saját kony­hánkban készült. Éjfélkor lepényevő versenyt rende­zünk, gyertyafény mel­lett ... Akik be akarnak nevezni, nyújtsák fel a ke­züket, hogy tudjuk, hány lepényt csináljunk! Vagy harminc kar len­dült a magasba. Pálos körbesétált, s meg­állt két férfi mögött. Az egyik elegáns szmokingban volt, a másik frakkban. A frakkos hanyag mozdulat­tal a bárpultnak támaszko­dott, s szarvasbőrkesztyűjé­vel legyezte magát. Azon­nal felismerte bennük a két német vadászt. A kesz­tyűs mintha Kurt Müller lett volna. Csak néhány szót értett a németül folyó beszélgetésből, így aztán to­vább ment. Éppen az ajtóhoz ért, amikor megjelent a démon, oldalán a humuszos arab­bal. Milyen maskarába öl­tözött ez a fickó! — gon­dolta Pálos. Aztán, anélkül hogy ránézett volna Sípos­ra, ellépett mellettük. Kí­váncsi volt, hogy vajon Éva felismeri-e őt. A leány megnézte a matrózruhást, de nem ismerhette fel ben­ne Pálost, mert így szólt Síposhoz: — Mint egy igazi tengeri medve... Pálos nem sokáig sétál­hatott, mert néhány perc múlva felkérte egy szoba­lánynak öltözött asszony. Pálos, mintha ez lenne a legnagyobb gondja, arról faggatta, hogy hány éves. Közben azonban szeme Si- posékon függött. De az asszony csak a fe­jét rázta, és nem válaszolt. — Megnémult? — kér­dezte Pálos. Az asszony bólintott. — Árulja el már, hogy hány évessel van dolgom... — hízelgett a matróz a szobalánynak, s úgy magá­hoz szorította, hogy azasz- szonyka felszisszent. Dur­cásan ellökte magától a férfit, mint a kényes me­nyecske, aki még arra Is sokat ad, hogy milyen tá­vol táncol tőle a fiú. — No, szólaljon már meg... Mondjon már va­lamit ... Ö, de nagy man­csai vannak magának! — hökkent meg az őrnagy. — De hiszen maga férfi! ,S csakugyan, a szobalány ruhája férfit takart, aki alig bírta türtőztetni ma­gát, hogy ki ne robbanjon belőle a nevetés. ' Pálos gyorsan leköszönt tőle. Leült, s úgy nézte to­vább Siposékat. Liszkai mintha csak véletlen len­ne, melléje telepedett. Éva testhez tapadó ruhá­jában oly igézőén mutogat­ta bájait, hogy a főhad­nagy legszívesebben egész éjszaka vele táncolt volna. De a kötelesség az köteles­ség: neki ma éjszaka az szefogó, mozgósító hatásá- klubéletnek Ledl László nak tudható be az a nagy pedagógus az irányítója, a megmozdulás is, amely színjátszókat, tanácsokkal most a sportpálya korsze- Hegedűs Imréné óvónő, a rűsítésére indult. A föld- kórusmunkát, bábjátszást a munkáknál a falu apraja, feleségem fogja egybe, a nagyja szorgoskodik, egye- honsmereti szakkört Ger- nesíti a terepet. Kézilabda gely Imre vb-titkárral irá- és teniszpályát készítünk nyitom, de értékes segítsé- a labdarúgók játéktere get ad ehhez Kőszegi Abel mellé. Az igyekezetei a nevelő is. O foglalkozik a Testnevelési és Sport Ta- Madáchhoz kapcsolódó em- nács is támogatja s 30 lékek gyűjtésével is. ezer forinttal segíti a mun­kát. Támogatást kapunk a községi tanácstól is. Az a tervünk, hogy a sporttele­pet kultúrparkiká fejleszt­jük, ahol nyári szórako­zásra szabadtéri színpad­nak is helyet teremtünk. Térüljünk be ezek után Megőrzött emlékek — Vannak élő hagyomá­nyai itt Madáchnak? — A költőnek is, de kű- lönesen a Fráter családnak. A kastély, amelyben vala­a művelődési otthon falai Fráter Erzsi élt, ma iskola. Az esküvő anya­_______ könyvi másolata is megvan, i gazgató, __ az és sok egyébb emléket k özé. Milyen ott az élet? — A Déryné Színház — közli otthon megnyitása óta rendszeresen látogat hoz­zánk. Minden hónapban őriznek az emberek. Az ősszel filmesek is jártak nálunk, filmre vették a kapunk bemutatót, s a fa- Fráter-kastélyt, a templo­lu hálás ezért. A nagyte­mot s az itt levő relikviá­rem hivatalos befogadóké- ^at, meg azt a szép fasort, pessége 200 személy, de amelyet Fráter Erzsiről legtöbbször — mint most mindmáig Erzsiké fasornak is — 300 körül nézik az említenek az emberek. előadást. — A szellemi vetélke­dők során a mi kis falunk egészen a megyei elődön­Csécse egyaránt büszke múltjára és jelenére. S mindkettőre van miért. És ha a munkáskedv nem lankad, ha terveit a mai tőig eljutott. Az ilyen jel- ^‘‘^lommai épai tovább, legu versengésre vonatta»- lesz mivel büszkélkednie a zóan azonban lenne némi észrevételünk, amit a kö­vetkezőkben feltétlenül fi­gyelembe kellene venni. — Milyen rendszeres élet van a művelődési otthon­ban? — Rendszeres, kötött te­matikájú klubfoglalkozáso­kat tartunk, melyek kere­tében illemtannal, munka­erkölccsel, az ifjúságot érintő kérdésekkel foglal­kozunk. A munkához ko­moly segítséget ad a tan­testület, mert például a jövőjében is. Barna Tibor Ifjúsági Klub Balassagyarmaton Bevásárlás tv ótján A legtöbb nézője Ame­rikában az arizonai Tucson város televízió műsorának van. Ez a műsor, a kamera segítségével „a helyszínen” bemutatja a háziasszo­nyoknak, hogy az áruhá­zakban milyen alkalmi be­szerzésekre van lehetőség. Az áruháztulajdonosok be­látták, hogy a vevőnek ? nincs ideje és kedve vé- , gigjámi 17 emeletet és őrnagy mellett kell len- ‘ 400-nál több áruházi osz- me, • • • „ j tályt. Ezen segít a tucsond A szünetben mindenki / televízió, amely kamerájá- asztalhoz ült, de inni csak ? vaj végigszemléli az osztá- nagy óvatosan mertek,,, iyokat; a műsor után tele­mert ahhoz fel kelleti. húz- $ fonon meg lehet rendelni ni az álarcot, legalábbis fe- » a látottakat. lig, s nem akarták, hogy 0 -----------------------------­az asztaltársak felfedjéki kilétüket. A Sipos nekitámaszkodott , az egyik oszlopnak, s on- 1 nan figyelte a többieket, k Éva mellette állt. f. Ifjúsági Klub alakult a — Ne menjünk ki a te- y közelmúltban a balassa- raszra, levegőzni egy ki- í gyarmati iparitanuló inté- csit? — kérdezte a leány, ozetben. Az intézet kultúr­— Mehetünk... V helyiségében hetenként — Kíváncsi vagyok, mi- A kétszer, szerdán és vasár­lyen helyezést érsz el a le- \ nap tartanak klubnapot, pényevő versenyben — ne- A A programban a többi kö­vetett Éva. ízött számos társasjáték, — Majd meglátod, hogy l asztalitenisz és tánc szere­tudok én enni! N y pel. Az ajtóban a szmokingos í Szántó Imre, a klub német vadász megállította A egyik vezetője az alábbiak - Évát, és megkérdezte tőle, < ban tájékoztatott eddigi nem volna-e kedve hajnal- J munkájukról, illetve tor­ban ismét kimenni a va-iveikről: dászlakba. A leány tágra A — Nagy sikere volt a he­nyílt szemmel nézett a né-) lyi Szántó Kovács János metre. Különös ajánlat! .gimnázium irodalmi szm- Igaz, korábban már több- j pada vendégszereplésének, szőr észrevette, hogy né- jj valamint az eddig heten­hány külföldi erősen fi- ? ként megtartott támctan- gyeli. Egyik-másik ha csak j folyamoknak. Nem rég Bu- tehette, hozzá ért. meg- / dapestre látogattunk, ahol fogta a kezét vagy megsi- Fejes Endre Rozsdatemető mogatta a karját, persze című darabját néztük meg úgy, mintha véletlen műve közösen. Terveink között lenne, ő ilyenkor nem j jazz-történeti előadássoro- akart botrányt csapni, s in- ? zat szervezése, fotó-kör kább hallgatott, bár nem ' alakítása, tánc és illemtan­szívesen fogadta az effajta órák szervezése szerepel, közeledést. De ez a nyílt"Az oktatást Lendvai Je- ajánlat kihozta a sodrából. ? nő tánctanár végzi. (folytatjuk.) 0 , G. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom