Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-01 / 68. szám

n WßGüJB t©64 május oéntefc K ,, - ráros szobi■ ti Az egykori bányászvá­rosba aüg volt rangosabb, díszesebb egy valamirevaló községnél. Különbözőségét tálán csak bukói foglalkozá­sa, életformája adta. Har­cos és öntudatos szervezett­sége, összefogása; ez volt a belső, tartalmi különbö­zőség, egyébként a város­kép aUg-alig volt várossal hason&eéos, Salgótarján, valóban link­elését féltő szemmel követ­jük. Épülő lakótömbök előtt nap-nap után állunk meg fürkész szemmel. S abban, ami ma még itt és amott is csak kaotikus ren­dezetlenség, azt kutatjuk: milyen lesz a holnapi vá­ros? A holnapi város nemcsak új intézményeket, friss la­kónegyedeket jelent, de esztétikuméban ' is másat, Kalló Viktor: FÜRDÖZÖ tető közösségé, egy megye jóval többet, mint a teg- a palóc vidék centrumává napi. csak most, szemünk előtt A holnap képe még ko- kszd magasodni. Gazdasági rántsem teljes de néhány é. szellemi csomóvá kötő- bizonyossága elérhető kö­zelünkbe jutott. A teljese­désnek ezt a mozaikját szeretnénk most megmu­tatni. Induljunk el városnéző sétánkon azokkal az alko­tókkal, akik a holnap szép­ségét most álmodják bronzba, kövekbe nekünk: Tar István szobrászmű­vész neve nem ismeretlen elörtünk. A tanácsköztár- sági fegyveres itt maga­sodik az állomás előtt s most újabb alkotásával lép városszépítőink sorába. Háromalakos kompozíciója, a Tereferélők a megyetar nács mögötti lakónegyed­ben kap helyet. — Ügy éreztem — mond­ja a művész —, hogy a lakótelepi élethez egy ilyen zsáner kompozíció témájá­ban és hangulatában egy­aránt természetes. A fel­állítás a terepnek megfe­lelően szintkülönbségekkel történik, hogy hozzáillesz­kedjék a természetes kör­nyezethez. Meg kell em­lítenem. hogy a talapzatot Schimdil Ferenc területi főépítész tervezte. Most már a bronzöntőkön múlik, hogy felállítására mikor kerül sor. Gondolom, még az ősszel, legkésőbb a jö­vő év tavaszán. Kalló Viktor fiatal szob­rászművész heve országo­san jócsengésű ma már. A budapesti Tanácsköztár­saság térre készült alkotá­sa tette azzá. Kalló pesti műtermében most csen­desség van: a művész pá­rizsi tanulmányútra ment. Helyette alkotása fogad, szinte kész teljességben már. Ülő női alak, amely márványba faragva a sal­gótarjáni megyei kórház díszmedencéjének ékessége leáz. Felállítását — miht a végső simításokat befe­jezte — őszre tervezi a művész. Villám utca 26. Buda­pest Andrá&sy Kurta Já­nos. A népies zamatú név viselőjét a falu küldte a szobrászművészetbe s nagyerejű kifejezője a ben­sőén emberinek. Élmény ebben a műteremben ka­landozni, ahol most agyag­ba formált ülő paraszt alakja van középpontban. • Vívódó alkotó lehet And- rássy Kurta, meyt arról meditál, nőit, hogyan le­hetett volna másképp, job­ban, az anyag természeté­nek megfelelőbben formál­ni a parasztot —, az ere­deti terve szerint. De néha más a művész terve s más a zsűribizottság akarata... Szép és kifejező, sokat elmondó így is ez a me­zítlábas paraszti alak, amely most már - kőbe- mintázásra vár, hogy utána a salgótarjáni Építőipari Munkásszálló elé kerül­jön. Három szobrász három alkotása. Ezek már bi­zonyosságok. Salgótarján bizonyságai. De nézzük meg ezúttal azt Is, milyen lesz az a mű, amely a csesztveí Madách kupa előtt állít emléket nagy dráma.költőnknek a cente- náris évben ? Vigh Tamás szobrászmű­vész budafoki műtermében formálódik egyelőre még agyagba a portré. Két állványon két éle­sen különböző elgondolás­ban a költő mása. A nedves anyagról nem szí­vesen szedi le a takarót, azt mondja, még maga sem döntött, melyik elgondo­lását viszi zsűri elé. Végül mégis láthatjuk: az egyik konvencionálisabb mintá­zása Madach-elképzelé- sünknek, a másik: próféti- kusan jövőkutató fej. Ez utóbbi tűnik mélyebb fo­galmazásnak, bensőbb ve­tületűnek. A választás azonban nem a mi felada­tunk, de kétségtelenül problémája az alkotónak is, mert ezeket vallja. a munkáról: ' / — Sok életrajzi tanul­mányozást végeztem s ar­ra a véleményre jutottam, hogy Madách jellegének kétféle értelmezése lehet­séges. Vagy azt tükrözi, hogy árpádházi királyoktól származó ősi család sarja, magyar úr, — ez az álta­lánosabb — vagy azt. hogy lét titkait kutató, aszkéti- kus remete, ábrázolását te­hát így is, úgy is megkí­sérlem. mert nem a zsűri­től teszem függővé a vá­lasztást, hanem önmagám­tól. Barna Tibor Tar István szobrászművész munka közben. Itt ép­pen Kazincbarcika részére készít nagyméretű művet. Andrássy Kurta János töprengő parasztja a múltat idézi majd a salgótarjáni építőipari munkások új szállója előtt. Mementó ez a robosztus figura, nagy- képességű alkotó műve Tar István: TEREFERÉLŐK Vígh Tamás szobrászművész Madách portrév ál tozataival

Next

/
Oldalképek
Tartalom