Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-15 / 79. szám

J ó G R a 1964. ináju« 15, péntek Munkahelye a templomtorony „Nem a magasság a lé­nyeg, uram. A tornyok is a földre épülnek, alapjaikban abban nyu- gosznak. Tornyok, ég és föld között, vagy kertek alatt dolgozni, lényegé­ben ugyanaz. Nem az a baj, ha a munkahely „szürke”, hanem, ha a munka. Úgy kell dol­gozni: ha valaki elmegy mellette, tekintsen visz- sza arra a munkára. Ez a lényeg!” (Ponyi ács) Mielőbb találkoztam ve­le- arra gondoltam, milyen régi mesterség is az övé. Már évezeredekkel ezelőtt létezett. Maga a bibliai Jó­zsef is ács volt Názáret- ben. A magyar ember nó­tát -költött róla, melyben az ácsok dévaj mesterek, akiknek: .. idehallik a kopácsolásuk.” Szóval az ácsmester „huncut fajzat”. délelőtt volt. Az emberek jöttek a templom köré. Több ezren voltak. Amikor felraktuk a keresztet, elő­vettem az üveget Egy li­ter bort megittunk, a há­rom poharat három felé hajítottuk a toronyról. A tömeg éljenzett, tapsolt. MIT AHOGY ERRE egy egyszerű salgótarjáni ács tanított. Ponyi Sándor. Pedig ő nem figyelte, nem látta azt, amit én. Ideje sem volt rá. igénye sem. Van, amiben mégis többet látott nálam. Én megnéztem a római palotákat, a Via Appia napsütötte romjait, a bazi­likák dióhéj-kupoláit. Meg­láttam az ember nyugtalan arcát. Michelangeloét — akiről a Rómát jártnak beszélni közhely — s más arcokat. Azokét is, akik­nek nevét sem tudjuk — egyszerű mesteremberek a mesterek mellett — de fontos szerepükről ugyan­csak vall — a mű. Ami esetenként a világ legna­gyobb' bazilikáival, máskor csak lakóházakkal, udvar­házakkal azonos. Rájöttem arra: az élők városait őrzi a halottaké is. Pompejiben mondta is­merősöm : — Uram, azt tudják, ezt a várost elpusztította a Ve- zuy nagyon régen. Ma Pompeji a gyikok városa. De tudja-e ,hogy naponta többen mennek végig eze­ken a fényes köveken, mint hajdan, amikor még az élők városa volt. Mit gon­dol, meghalt-e hát a város? Mondom, minderre rájöt­tem. Ponyi ács többet tud ennél. A lényeget: a tor­nyok is a földre épülnek... úgy kell dolgozni. Az ő műve néhány Észa-Ma- gyarországi falusi temp­lomtorony, rengeteg lakó­ház, középület tetőszerke­zete. elnéztem Ponyi ácsot, zavarba lőt­tem. Ö ugyanis sem a kertaljai dévaj mesterekre nem hasonlít, még kevésbé tudnám azonosítani a jám­bor bibliával. De nem is kell! Kavargatja a fekete­kávét a fecskefészek-mére- tű eszpresszóban, ahol be­szélgetünk, és egy okleve­let tesz elém. Az esztergo­mi érseki főhatóság küld­te: „A szécsényi római ka­tolikus plébániatemplom új torony-sisakjának ács­munkáit, építésügyi refe­rensem jelentése szerint, példamutató szakszerűség­gel és lelkiismeretességgel végezte el. Tudomásom szerint ebben a vélemény­ben az Országos Műemlé­ki Felügyelőség is oszto­zik. Fenti munkával kap­csolatban köszönetemet és elismerésemet készséggel és örömmel nyilvánítom.” Ez volt legutóbbi mun­kája. Három hónapig tar­tott. Négy segéddel és há­rom tanulóval végezte el. Nyolcvanöt méter magas­ban dolgoztak. Később már hideg volt, november. Lentről megálltak, akik dolgoztak' meg-megfújták a kezüket, ha fázott. Nem a magasság a lényeg... Hogyan készült a torony? — A- sorend: ívek szer­kesztése, párkánykiképzés, legfelső kupola megszer­kesztése, kereszt felszerelé­se — mondja Ponyi ács. — A kereszt két mázsa húsz kiló volt, két méter nyolcvan hosszú, negyven­két perc alatt szereltük fel. Előtte fából készítettünk kérésziét hogy a munka- folyamatot gyakorolhassuk az emberekkel. Vasárnap mondjak még róla? Alacsony, rugalmas ember, tornacipőben jár. Régi kisiparos. 1937-ben tett ácsmesteri vizsgát. Ál­lami vállalatok és szervek is szívesen keresik fel meg­rendelései. Eddig 25 ipari- tanulót nevelt. Elmondja: apja paraszt- ember Karancskesziben. Ök fiútestvérek mindhár­man ácsok. Azazhogy már csak ketten, bátyja 1920- ban rozsdás szögbe lépett és meghalt a salgótarjáni közvágóhíd építésénél. Beszélgetésünk elején azt mondta Ponyi ács: „Nem a magasság a lé­nyeg. ..” — Milyen érzés a ma­gasban? — Mikor először mász­tam toronyra segéd korom­ban, kellemetlen érzés volt. — Érezni a magasságot? — Igen. a toronynak ugyanis nagy a kilengése, és azt érezni. Felfelé nem szabad nézni, mert olyan, mintha dőlne minden, mert a felhő ' sem szabad nézni. Csak ar­ra szabad figyelni, amit dolgozik az ember. Csak a munkára szabad figyelni, akkor nem veszti el a ta­lajt. azaz a tornyot a lába alól... 1 KAVARGATJA [ a feketekávét a pirinyó asz­tal mellett. Figyelem a ke­zét- nyugodt. Olyan itt a füstös félhomályban, mint a többi ember. De én tu­dom, hogy kicsit más: na­ponta é>zi a magasságot. Munkahelye a templomto­rony. Irigylem. Nem a to­rony miatt. Érzi a magasságot. Azért! Tóth Elemér A fiatalok ünnepi könyvespolca PINTER-SZABÓ : , h y • * • KŰLCiSiÖS í/ÁimiÁJ 70. Húsz perc múlva ismét a Palota-szállóban volt. Né- hányan még kint ültek a teraszon, s élvezték a nyári este csendes nyugalmát. Pálos elsétált mellettük, s bement, hogy megkeresse Liszkait. A játékszobában talált rá. Vagy hatan bi- liárdoztak, köztük Sipos, Éva, meg a főhadnagy is. Éppen a leány volt soron. Kissé ügyetlenül lökdöste dákójával a golyókat. A nyitott ablakon át a hűs levegővel együtt a szúnyo­gok beözönlöttek a fényre. Sipos egy másik biliárd­asztalon ült, s figyelte, ho­gyan ügyetlenkedik -, Éva. Valahányszor mellé csú­szott a leány dákója, felne­vetett. — Igazán nem szép, hogy kinevetsz... — panaszko­dott a leány, úgyhogy a többiek megsajnálták. Az őrnagy titokban Si­pos arcát figyelte. De sem­mi különöset nem tudott rajta felfedezni. Szeméből inkább jókedv sugárzott. Egyáltalán nem volt riadt... Tehát semmit sem tud . .. Ez jó. Vagy csak leplezi... A délutáni trükk roppant jól sikerült. Ferenczi szá­zados nagyon ügyesen lát­ta el a rábízott feladatot. Az ügynök tökéletes biz­tonságban érzi magát, hi­szen megszerezte a kul­csok mintáját. Egészen biz­tos, hogy ismét megpróbál­ja rávenni egy miskolci kirándulásra. Vagy még valószínűbb, hogy a kul­csok birtokában egyedül megy. Így még a szakasz­vezető segítségére sincs szükség, s még biztonságo­sabbnak ítéli meg a hely­zetet ... Vagy kitudja? ... Az őrnagy igyekezett Si­pos eszével gondolkodni, s Nem pontos a cím. Mi­ért ne lenne oU a fiata­lok ünnepi könyvespolcán — mondjuk — a fiatal írók antológiája, Péchy Blanka Regénye, Jókai Mór Aranyembere, Mik­száth, Móricz, a Muzsikáló zenetörténet, Ráth-Végh, vagy A repülés története? De most beszéljünk arról az öt könyről, amely csak a fiataloknak jelenik meg a könyyvhétre. Csak nekik? Megint nem vagyunk pontosak. Fekete Gyula remek fantasztikus szatírája, A szerelmesek bolygója például élvezetes olvasmány lenne felnőt­teknek is, bár a Móra Fe­renc Kiadó „csíkos köny­vek” sorozatában lát nap­világot. Fekete Gyula ebben a könyvében a „jó élet” megszállottjait, a szórakozni, „élni” vágyó­kat állítja szellemesen pel­lengérre egy érdekes, a XXX. században lejátszó­dó történetben. S vajon hány felnőtt forgatta eddig is élvezet­tel Fekete István „gólya­meséjét”, a Kelét, amelyet a Magvető most második kiadásban bocsát közre, oly nagy és széleskörű az érdeklődés iránta? Vagy talán az idősebb generá­li olvasható a Magyarországban? A Magyarország ma megjelenő 16. számában a világpolitika legérdekesebb aktuális kérdéseiről talál cikket az olvasó. Beszá­mol a lap a zanzibári események hátteréről, ri­portot közöl amerikai tu­dósítója tollából a déli ál­lamok mindennaDi életéről, részletes 'tudósításban is­merteti Zech-Nennwitsch háborús bűnös kalandos szökését egy nyugatnémet börtönből. Az öt világrész száz lapjából című lap­szemlében ezúttal a világ­sajtó friss számainak leg­érdekesebb cikkeit közli, s többi között egy tudósí­tást arról, hogy miért sza­kadt meg Johnson lányá­nak menyasszonysága. A Tegnap című rovat Gábor Zsuzsa 1944-es magyaror­szági kalandjait ismerteti. Nagy cikk számol be a budapesti földalatti épít­kezés helyzetéről és elemző írás foglalkozik a protekció, a „szocialista összeköttetés” problémájá­val. A lap más írásai az önkiszolgáló bolt és a ve­vő problémáiról, a kozme­tikai sebészet új útiáról és a Balaton jövőjéről szól­nak. ció nem okulhat Csillák Gábor érdekes-izgalmas könyvéből, amelynek cí­me: Budapesten harcol­tunk (Magvető kiadása.) Csillik a Budapest felsza­badításáért harcoló parti­záncsoport a legendás Szít csoport egyetlen életben maradt tagja, élménybe­számolójában hős társsá­nak állít emléket. „Nyolc éven felüliek­nek” — ez a jelzés olvas­ható a Móra további két könyvheti kiadványán, mindkettő az ismeretter­jesztő Bölcß Bagoly soro­zatban jelenik meg. Lu­kács Ernőné Szűcs Pál il­lusztrációival a mérté­kek világában igazít el Mekkora címmel, Nóber Imre pedig Lukáts Kató raizavial virágokkal, fák­kal ismertet meg. Tetsze­tős, szép könyvének cí­me: Kirándulás növény or­szágba. Minkét könyv hasznos és szén is. könnyű olvasmány, kitűnő nyom­dai előállításban. Dísze le­het a fiatalok ' ünnepi könyvespolcának, s ha majd a mai fiatalok fel­cseperedve kiszemezgetik könyvespolcukról azokat a műveket, amelyeket az új, ( nagyobb könyvszekrény-, be is áthelyeznek, ezekkel a most megjelenő gyér- ■ mek- és ifjúsági könyvek- 1 kel nem kell szégyenkez­niük: megtarthatják min­det. Nevelési bizottság alakult a salgótarjáni járási KISZ-bizottságon Nevelési bizottság ala- soknak, illetve a művelő- kult a napokban a salgó- dési otthon igazgatóknak tarjáni járási KISZ-bi- milyen segítséget kell ad- zottságon a KISZ Köz- ni a nevelési bizottságnak, ponti Bizottsága határo­zata alapján. A nevelési bizottság megvitatta a já­rás fiataljainak helyzetét, a szabadidő felhasználá­sának tapasztalatait, s ösz- szeállította munkatervét. Ebben — a többi között rögzítette, hogy az alap­szervezeteknek. a társa­dalmi szerveknek, a járá­si tanács művelődésügyi osztályának, a pedagógu­UTAZÄSI láz van világ­szerte. Az idegenforgalom­ból származó bevétel 1950—1958 években világ- viszonylatban 2,6-szeresé- vel emelkedett. Az átlagos évi növekedés üteme 11—19 százalék között mozgott. a homlokát, mintha azon lat csápjai hangtalanul dol- tömé a fejét, hogy milyen goztak ... jelmezt válasszon Pedig A nyakigláb ügyeletest hirtelen úgy érezte, hogy Brondell modem rádióte­cAI bitiéi a S ip ideában Szilvási Lajos legújabb ki megrázkódtatásai az regényében egy férfiélet alkoholizmusba kergetik, válságát és kiútkeresését Nagyszerű képességei rá­írja meg. Hősét, Kelemen vén mégis sikerül diplo- ' Andrást még egyetemi mát szereznie, jól kereső hallgató korában, a sze- orvos lesz, de tudományos mélyi kultusz éveiben lel- tervezgetéseivel felhagy. Szenvedélye a házaséletét . fis felborítja; lépésről-lé­J pésre minden vonatkozás- 1 j ban a szakadék szélére ; kerül. \ Van azonban valami,' most hátra kell fordulnia, lefonjának halk berregése x arn; ebben a látszólag ki ttoI n -p-if-rvröli o c rzf rvfr+ o A fárfl T*n?)UÍC 0 -í - _ 1 _ z z " -i •• t ezzel a logikával csak ilyen következtetésre jut­hatott ... Az elkövetkező órákban tehát eldől min­den. Ha Síposnak sikerül lefényképezni a tervrajzo­kat, felveszi a kapcsolatot a B. 26-ossal. S akkor ... — Tudja tanár úr, hogy holnap este lesz a jelmez­bál? — kérdezte Pálostól Éva, befejezve a játékot. — És maga minek öltö­zik? — kíváncsiskodott az őrnagy. — Csak nem gondolja, hogy elárulom? Még Tibor sem fogja tudni... Pálos csak most vette észre, hogy Sipos orra tö­vében egy hajszálvékony vágás van. Az ügynök ki­melegedett, s a vékony for­radás vörös lett a verej­téktől. Nyilván plasztikai műtét nyoma. Elváltoztat- ták az arcát... Az őrnagy összeráncolta mert valaki figyeli. Hátranézett. Az ajtóban egy fejet lá­tott eltűnni. A müncheni hírszerző riasztotta fel. A férfi máris ’ égett és lejtőre került' a kagyló után kapott. Decemberben tovább él: a ba-1 e pillanatban megszólalt a . rátáihoz való ragaszkodása, j hangszóró is: az érzelmi adottság,' A B. 26-os azonnal intéz- [ hazai . viszonyainak mind kedést kér! A B. 26-os 9 frőtaliesebb fejlődése, központ parancsnoki szó- azonnalj intézkedést kér! közéletünk egészséges lég-, bájában egy nyakigláb fér- A teIefonban ugyanezt { kore. es nem utolsó sor- fi. fejét az íróasztalra ismételték Az ügyeletes iban ,egy tlszta szerelem hajtva aludt. hamarjában azt sem tudta, \rnagara eszmélteti Kele- . Brondell ezredes szobá- hogy ki az a B. 26-os. Fel- vm€n. Andrást, s ha nehe- jában most is kellemesen állt, megporogtatta dere-!z€n IS’,“e rávezeti egy ki­temperált volt a levegő, al- kát, majd a homlokára . e&vensulyozottabb és ter- vásra ingerelte az embert, csapott. Yes. B. 26!... vmelíenyebb elei. útjára. Az ügyeletes tulajdonkép- — Részletes tájékozta- 5 pen szabályt sértett ami- tést kérek! — szólt bele az-^ Szilvási Lajos hőse sors­kor elbóbiskolt. Brondell tán a mikrofonba. A szoba V sának leleményes bonyolí- nagyon szigorúan vette az ajtaja felett elhelyezett * tása közben mai életünk ilyesmit, nem győzte ele- elektromos óra fél tizen-» get oktatni embereit, hogy kettőt mutatott, a hírszerző munka nem — AB. 26-os ; számos problémáját érin- jelezte, {ti, hétköznapjaink nem hogy a B. 12-est letartóz- $egy ismerős alakját vil- tntták. Fecske rádión kő­tűr fegyelmezetlenséget. Am a nyakigláb f^ a ^fg-^d^hS í ^ ValÓsághÚ ­már második napja volt érintkezési*; lepn^ !>rdekes helyzeteket teremt szolgalatban, az ezredes ß 12^ssel A B. *26-os • Re§enye> elgondolkodtato ugyanis csak néhányukra egyszersmincj gyanús jele-l témáján és biztos alapokon merte rábízni ezt a felada- , 1 „„„„ i . , tol Nem csoda hát ha ket eszlelt maga korul {nyugvó szerkezeten túl, tot. Is em csoaa Szerinte várható a Fecske í „a-a,-.léken v /élvezetes hosszú volt a szolgalat! idő. letartóztatása ís, Az egész B°5d“léken/\ . ,elvezetes Csend honolt a hatalmas akció veszélyben! Azonnal A eloadasmodjaval is a iá szobában. Az egész Euró- intézkedést kér! |tól író pályájának íigye­pára kiterjedő kémszolgá- (folytatjuk.) 1 lemre méltó állomása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom