Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-13 / 77. szám
1964. május 13, szerda NÓGRÁD 5 A pártmunka eszközeivel IXe a gazdasági vezetés helyett... AMIKOR a ZIM Salgótarjáni Gyáregységének pártbizottsága életrehívta a gazdasági bizottságot, nem azért tette, mert >,máshol is van — • nekünk is legyen”. A gazdasági bizottság nem irányító testület. Feladata nem a problémák megoldása, hanem feltárása, elemzése, amely- lyel hozzásegíti a pártbizottságot ahhoz, hogy világosan Ítélhessen egy-egy az üzem munkáját érintő gazdasági, műszaki természetű kérdésekben. A gazdasági bizottság mögött máris olyan tanulmányok vannak, mint az üzem és munkaszervezés, valamint a veszteségidők öszefüggéseiből ' előterjesztett jelentés; az üzemi selejt alakulásával ,s a selejt csökkentés lehetőségeivel kapcsolatos vizsgálat; az energiagazdálkodás helyzetéről, feladatairól szerzett tapasztalatainak beszámolója. Ezeket a dokumentumokat rendszerint a párt- bizottság kibővített ülésén vitatjuk meg, s hogy ez nem haszontalan dolog, a gyár eredményein köny- nyen ellenőrizhető. A közelmúltban a zománcozó üzem gondjaira irányult a pártbizottság figyelme. AZ UTÓBBI hetekben sok kellemetlenséget okoztak a minőségi hibák. A sütőlapok zománcozása például nem kielégítő, előfordul, hogy száz darabnak a fele rossz. Nagyon gyakori a hólyagos, pikkelyes zománcozás. Nyugtalanító a kemencék kapacitása-csök- kenése is. Korábban például nyolc tűzhelyfedlapot égettek egyszerre, most kettőt. Ez az ütem sem elegendő, hogy a szerelő- szalagok napi termelését utolérje. A zománcozó üzem műszaki vezetői is keresték és keresik a hibák okát. Van, aki a kemencék rossz huzatjára gyanakszik, vitatkoznak arról is, hogy a sütőlap zománcozásánál előforduló selejtet mi idézi elő: a lemez minősége, a nem megfelelő hegesztés, vagy a savazás. A vita azonban húzódik, a termelés egyensúlyát helyrebillentő műszaki intézkedés pedig nem született, holott a zománcozó megcsappant intenzitását már a szerelőszalagok is érzik. Jellémző, hogy a gyár kénytelen volt egyes kály- haa'katrészek zománcozásához újra a kecskeméti gyáregység segítségét kérni. Nos, ezek a jelenségek késztették a tűzhelygyár párt végrehajtó bizottságát, hogy a gazdasági bizottságot egy különleges brigád kiküldésére kérje. A brigád összetétele: zománcozó, kohász, vegyész, gépész, közgazdasági szakember vesz részt a vizsgálatban, valamint a pártbizottság határozottsága, mellyel a kusza helyzetben tisztán akar látni a biztosíték arra, hogy az intézkedés eredményes lesz. Mégsem hallgathatjuk el, hogy a párt végrehajtó bizottság ezúttal olyan vizsgálatot kezdeményezett, amely elsősorban a gyár igazgatójának, főmérnökének a kötelessége. A termelés pártellenőrzésének alapvetően politikai eszközei és a termelés kérdéseiben való konkrét, operatív beavatkozás között húzódó határvonal átépítése, különösen ,ha ez gyakran megismétlődik, bizonyos kockázatokat rejt magában. Megtörténhetik, hogy a gazdasági bizottság, ihletve a pártvégrehajtó bizottság mint politikai testület átveszi operatív műszakigazdasági szervezetek tennivalóit. Nem attól óvjuk a végrehajtó bizottságot, hogy szükség esetén operatívan beavatkozzék konkrét termelési kérdésekbe, hogy“' is óvhatnánk, hiszen erre őt kötelezi a Központi Bizottság tavaly december 5. határozata is. Különben, igazolják őt az ilyen „beavatkozások” után születő műszaki gazdasági intézkedések, eredmények is. Egyelőre nem hibája tehát, hanem erénye a tűzhelygyári párt végrehajtó bizottságnak ez az operativitás. Ez kitűnt a vállalat február-márciusi nehéz helyzetében is. A ZOMANCOZÖ üzem munkájának átmeneti zavarai jellemzően operatív műszaki-gazdasági probléma, amely minden üzem életében előfordulhat. A végrehajtó bizottság illetve a gazdasági bizottság beavatkozását alaposan indokolja, hogy a megoldásra köteles néhány műszaki, gazdasági szakember önerejéből nem tudott zöldágra vergődni. A gazdasági bizottság teljesítette a reábízott feladatát. Ám helyes lenne azt is megvizsgálni. milyen tényezők késztetik a pártszervezet vezetőit az ilyen természeti operatív beavatkozásokra. S egy ilyen vizsgálat alapján született határozat — amely feltehetően 1 kötelezné az igazgatót, hogy a napi termelési problémák megoldásához szükséges műszaki és gazdasági objektív és szubjektív feltételeket megteremtse — hoszszú időre mentesítené * gyáregység pártszerveit, hogy a mostaninál ritkábban operatív beavatkozásra kényszerüljenek. S ez minden bizonnyal előnyére válik majd a műszaki-gazdasági, mind a politikai nevelő-feivilágosító tevékenységének. — Csak a harmadik műszakot töltjük, sokat nem mondhatunk, hisz különösebb tapasztalataink nincsenek még. Mindenesetre jól esett, ahogy a kányási bányász elvtársak fogadtak bennünket — így válaszol az egyik Petőfi bányáról átkerült bányász, amikor érdeklődünk tőle. Itt a szakszervezeti irodán az átjelentkezést intézik. A SOK „VAJON” Amikor megtudták, hogy Petőfi-bányáról el kell jönniük vegyes érzésekkel fogadtak. A föld alatti termelés — jól látták — mindig kevesebb lett Pető- fi-bányán és a külfejtés erősödött. Meg is értették, hogy jönni kell, de azért senki sem hagyta ott szívesen az évek alatt megszokott helyet. Tűnődtek sokat, milyen is lesz az új munkahely, a Kányás-ak- na? Rémhírek keltek szárnyra. A sújtólég, a veszélyesség és bizony ami az embereket eléggé foglalkoztatta a kereset is, vajon mennyi lesz? A kányási vezetők már előre összeültek és megtárgyalták, hová helyezzék az új segítőtársakat; aknászokat, vájárokat, segédvájáGál Piroska érettségi után Budapesten tanulta a kondenzátor gyártást. A tanfolyam sikeres elvégzése után csoportvezető lett a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepén. Jelenleg művezető és 80 asszony leány dolgozik irányításával. Javult a szervezettség A mezőgazdasági munkák második szakasza a szécsényi járásban A múlt évben a szécsényi járás egyes szövetkezeteiben a mezőgazdasági munkák időben való elvégzésével elmaradtak. Ez az elmaradás sok esetben „visszahúzta” az egész megye tervteljesítését. Beszélgetést folytattunk Báli András elvtárssal, a járási tanács elnökhelyettesével, hogy okulva az elmúlt év tapasztalataiból, az idén sikerült-e a munkákat úgy megszervezni, hogy semmilyen fennakadás ne legyen. KÉRDÉS: Sikerült-e a mezőgazdasági -munkák első ütemét határidőre elvégezni? VÁLASZ: Befejeztük a tavaszi munkák első szakaszát. Mind a járás, mind a községek a munkák megkezdése előtt intézkedési tervet dolgoztak ki, amelyet nagyon megalapozottan készítettünk el. Az intézkedési terveket kisebb eltérésektől eltekintve pontosan betartottuk. Nagy segítséget nyújtottak a munr kasikerekhez a párttagok, tanácstagok, állandó bizottsági tagok, akik felvilágosító munkát folytattak. De a legnagyobb elismerés a termelőszövetkezeti tagokat illeti, akik munkájukkal bizonyították, hogy tudnak, és akarnak a jobb termésért, nagyobb hozamokért dolgozni. Ennek köszönhető, hogy a tavaszi munkákat nem egészen .30 nap alatt elvégeztük. A munka minősége jó, megtrágyáztuk a földeket, jól előkészítettük a vetőmagokat. Az őszi kenyérgabona vetésterületeinket is fejtrágyáztuk. Az őszi vetéseink jól teleltek, fejlettek. — Sajnos, voltak olyan körülmények, amelyek még ebben az évben is zavarólag hatottak a munkánkra. Az utolsó huszonnégy órában kaptuk a vöröshere vetőmagot. A magtermeltető vállalat felbontotta a nagy- lóci termelőszövetkezettel kötött szerződését, azzal az indokkal, hogy nem tud vetőgumót adni. Emiatt a termelőszövetkezet meg is késett a burgonya ültetéssel. Ettől eltekintve sikerült a nagylóciaknak is vetőburgonyát szerezniük. — Általában igen nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy a gazdaságilag még gyengébb termelőszövetkezetek részesedjenek az állami vetőmagakcióban. — Sikerült megoldanunk a takarmánybázis megteremtését. Üj lucerna telepítéseknél a borsóslucerna termesztését helyeztük előtérbe, mert ez igen magas fehérje tápértékű takarmányt biztosít. A hideglevegős szénaszáfítást is bővítjük. Az elmúlt évben még csak két ilyen szárítónk volt, az idén már 6 .üzemel. A tömegtakarmányt illetően növeltük a borsós napraforgó termőterületét. Ezekkel és az egynyári szálastakarmány növényekkel biztosítjuk a nyári- zöldetetést. Bekazla- zott szálastakarmányt csak a legszükségesebb esetben használunk fel. — Az a véleményem, hogy a szécsényi járás az idén, ahogyan a tavaszi munkával nem, a többi munkával sem fog elmaradni. KÉRDÉS: Az aratás megkezdéséig biztosított-e a tavaszi mezőgazdasági munkák második szakaszának végrehajtása? VÁLASZ: A mezőgazda- sági munkák második ütemének végrehajtása sem lesz kisebb feladat. Erre a munkára is szervezetten kell felkészülnünk. El kell végeznünk a növényápolási munkákat, a pillangósok első kaszálását és betakarítását, úgyszintén a réti- széna kaszálását és betakarítását is. A legnagyobb feladat természetesen a növényápolás. — Már tavaly is jól bevált a családi művelés. Egy-két helyen voltak problémák. Az idén a premizálási rendszer lehetővé teszi, hogy a tsz-tagok szorgalmuknak megfelelően külön jövedelmihez jussanak. A termelőszövetkezeti tagok zömében családi művelésre el is vállalták a területeket. Egy-két helyen azonban még ma is van probléma. Két-három hold kukorica, -néhány hold burgonya művelő nélkül maradt. Nem jelentősí számok, mégis nyugtalanító. Ezért sürgősen megvizsgáljuk, hogy mi okozza egyes tagok elzárkózottságát a területvállalástól. Litkén, ahol legnagyobb az elzár- kózottság, javasoljuk, hogy közgyűlés keretében beszéljék meg a tagsággal a problémát. Rendszeres segítséget adunk a munkák megszervezéséhez. Nógrád- szakálban például hozzájárultunk. hogv a munkatorlódás elkerülése végett már most megkezdjék a rét kaszálását. Azt tapasztaljuk, a termelőszövetkezetek szívesen veszik tanácsainkat. Ezt mutatja, hogy ahol már a növények fejlettsége megengedi, megkezdték a kapálást. Biztosítottnak látjuk a növényápolási munkák elvégzését és a szálastakarmány betakarítását is. Bízunk abban, hogy a tavaszi munkák második ütemét olyan sikerrel oldjuk meg, mint az első ütemet. B. Gy. (fájj- báni) ászok között DCáiujáson rókát és bányaiparosokat is. A 110 ember elosztása nagy gondossággal, történt. A legjobb brigádokba a régiek mellé osztották be őket. — Üj nekünk a terület, de bánya ez is és majd megszokjuk. Egyébként a munkatársak' között akad jónéhány régi ismerős, akik korábban kerültek át Petőfi-bányáról — így szól az egyik új dolgozó. — Az 50-es fronton furcsa volt először a meleg. Igaz, ott tüzet zártak el pár nappal ezelőtt. Még be sem fejezi már a harmadik szól. — A zsebbe még néha belenyúl az ember, de hiába, nincs ott a cigaretta, mert sújtólégveszély van. A feleségem még örült is amikor megtudta ,hogy itt nem lehet cigarettázni. Kevesebb fogy. Ezt is meg lehet szokni. Az autóbuszon is tilos a dohányzás, így döntött a kollektíva.— — A munkahelyek egy kicsit távol vannak, de tetszik az itteni kaparórendszer. A flekszilibilis kaparó jobb, nem olyan kényes, mint a B tipusú amivel ott dolgoztunk. — — Az acéltám is új. Szokatlan, de jó, könnyebb vele a munka. — Egymás után mondanak véleményt annak ellenére, hogy először úgy kezdték, még újak vagyunk. Rövid idő alatt szerzett benyomásaik azonban kikívánkoz- nak belőlük. JÓ FOGADTATÁS Az idő azonban drága. Indulni kell műszakváltásra. A délelőttösök számára termelési tanácskozást tartanak. Megvárjuk. Azon is lehet véleményeket hallani. — Az új elvtársakat szeretettel fogadtuk valamennyien. Úgy osztottuk be őket, hogy megszokhassak a mi bányánk életét. Van azonban még közös féladatunk. Segítsük őket munka közben is, egy-egy kérdés tisztázásában, mert egy hónapon belül vizsgázniuk kell bizottság előtt a sújtólégveszélyes bányákra előírt biztonsági szabályokból. A vizsgák sikere rajtunk a régi törzsbányászokon is múlik — ezeket viszont Schäffer Péter üzemvezető mondta el a termelési tanácskozáson. TÖRŐDNEK EGYMÁSSAL A vitában is többen foglalkoztak a Petőfi-bányáról áthelyezett dolgozókkal. Brigádvezetők dicsérték őket és biztatták. Szinte valamennyi felszólalásból érezni lehetett az egymás iránti törődést, tiszteletet. amivel a régi tartozik az újnak. A vegyes érzések gyorsan eltűnnek és a különbség is amit talán az első napokban még éreztek. Kányási bányá- nyok most már ők is úgy mint közvetlen munkatársaik. Az autó elindul értekezlet után Abcra, ahonnan bejárnak. Az út olyan níintha mindig ezen jártak volna. Szivük is egyre inkább Kányásé lesz akárcsak" munkás kezük. Bodó János
