Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-12 / 76. szám

6 i o G it A u f 1364. május 12. kedJ JŐKEDÉLYŰ embernek ismeri. mindenki a megyei tanács igazgatási osztályán dolgozó dr. Szentgyörgyi Istvánt. Az igazgatási osztály ve­zetőjének a szobájában vallatjuk a múltat. — A család úgy határo­zott/hogy nyomdász leszek — idézi az emlékeket Pista bácsi. — Mikor befejeztem a középiskolát, 1921-ben beálltam az apám nyomdá­iéba. Félévig inaskodtam, a középiskola után ennyi volt a tanulóidő. Aztán be­kerültem Budapesten a Szé- nási-féle papírgyárba. Ta­nulnom kellett, ha apám mesterségét akartam to­vább folytatni. A fiatal nyomdászjelölt t okát dolgozott azon a nyomdagépén is, amely nemzeti ereklyéink közé artozik Ezen a gépen vomták a szabadságharc iején a Kossuth-bankókat. — Hogyan került ez a ka gép a Szentgyörgyi- omdába? — Poiitosan nem tudom, íz apám vette a nyomda .pításakor. Kétfélekép- en is emlegette a dolgot. ilegyien év kÖi§io%á8atban Az egyik variáció szerint Kolozsvárról került hozzá egy Magyar ' nevű nyom­dásztól. A másik variáció­nak hosszabb a története Eszerint mikor Kossuthék menekültek, más értékek­kel együtt a Marosba sül­lyesztették ezt a nyomda­gépet is. Arról nem tudok, milyen úton került hoz­zánk a gép. A ritka értéket jelenleg a balassagyarmati Palóc Muzeum őrzi. Az államosí­tások idején maga Sfcent- györgyi István hívta fel a múzeum igazgatójának a figyelmét a nyomdagépre, amelyet a beolvasztás ve­szélye fenyegetett. ... A nagyreményű ter­vek mégsem valósultak meg. Az új, korszerűbb nyomdához, a nyomdászko­dáshoz nemcsak tudás kel­lett, hanem elsősorban pénz. S ez akkoriban a ko­rona értékének rohamos csökkenése idején nem volt elegendő. Infláció, inflációt ért. Valami biztos állás után kellett nézni. De hol volt 1924-ben biztos állás7 — Mit tehet’tem mást, Szénásiék után sikerült va- 'ahogyan bejutnom a Ba- 'assagvarmati Takarék- pénztárhoz. Azonban itt sem tartott sokáig a pün­kösdi királyság. Három év múlva felszámolt e taka­rék . .. MENNYI minden rejtó^ zik szavait kísérő finom mosolya mögött. Végigsi­mogatja ezüstös haját, s to­vább fűzi az emlékeit. — Így kerültem én 1928- ban a magyar királyi bel­ügyminisztérium alá tarto­zó számvevőségre. Szentgyörgyi István te­hat állami ember lett. Dol­gozni akart, élni akart — szerencséje is volt. Közben beütött a világgazdasági válság. Az ország minden eresztékében recsegett. Itallag^nár a vén diák. • • A Madách Imre gimnáziumban, A legkisebbek bú­csúja a holnapi nagylányoktól Ezekben a napokban megsokasodott, a postások kihordandó levélcsomagja:, gondos, szép hetükkel megcímzett ballagási meg­hívókkal. Feladói a „vén­diákok”, akik bár még a nagy erőpróba, az érettségi előtt állnak, de várakozó izgalmuk mar nemcsak az osztályzatoknak szól, ha­nem a ténynek: rövidesen becsukódik mögöttük az is­kola kapuja. A negyedikesek még- egyszer végig ballagtak az ismerős termeken, folyosó­kon. tekintetükkel végigsi­mogatták a sokszor látott falakat,, tárgyakat és a más­kor talán .túlszigorúnak tű­nő tanárok arcát. Szülők, rokonok, ismerősek sorfa­la szorongott a folyosókon, az udvarom. Virágillat úszott a levegőben. Szin-es, szép szalagokat ajándékoznak a rokonok, az ismerősök a kislánynak, a fiúnak. „Ballagásod em­lékére” — rajzolódtak az arany, ezüst betűk, ame­lyek évtizedek múltán is emlékeztetik majd a „vén diákot”, hogy számára az 1964-es év más volt. mint a többi. Nőtt a munkanélküliség, az ínség, a nyomor. Időközben elkerült Csongrád megyébe, megjár­ta Erdélyt és Szlovákiából a vfelszabadulás idején ér­kezett haza Nógrádba. — Időközben elvégeztem az egyetemet — idézi, a múltat —,1 Szegeden tanul­tam levelező tagozaton. így lett belőlem „mezei jo­gász”. Szorgalmával, akaratere­jével szerezte meg a tu­dását. Megismerkedett a közigazgatás minden forté­lyával. De a tudását, szor­galmát megillető helyet, személyének teljes megbe­csülését csak a felszabadu­lás után kapta meg. Balas­sagyarmatra, szülővárosába került megyei aljegyzőnek az alispáni hivatalhoz. Az újabb nagy változás­ról, egy új társadalmi rend közigazgatási rendszerének alakulásáról így emlékezik: — Mi, közigazgatási em­berek érthető, hogy nagyon kíváncsian vártuk a taná­csok megalakulását. A ta­nácsok megválasztása után életre hívták az igazgatási osztályt és én, mint köz- igazgatási gyakorlattal ren­delkező ember, odakerül­tem. Így maradtam az ál­lam szolgálatában. Azóta újabb tizennégy esztendő telt el. Sokan is­merik a megyében, hiszen a megyei tanács igazgatási osztályán ezer és ezer ap­róbb, nagyobb panaszt, ké­relmet a tőle megszokott lelkiismeretességgel és pon­tossággal intézett el. ELJÖTT a^ az idő is, amikor a . fáradhatatlan munkás nyugalomba vo­nulhat a hosszú közszolgá­lat után. Megérdemelt, megszolgált pihenőre. Pis­ta bácsi azonban nem sze­retné végleg elhagyni mun­kahelyét. A jövőben is se­gíteni akar a rászoruló em­bereken. Tudásával, élet- tapasztalatával továbbra is a közügy érdekében óhajt cselekedni, mert az ő élete már elválaszthatatlan a köztói. Pádár András A Közgazdasági Technikumban: Also és felső tantermek, örökre isten veletek,. (Fotó: Kinka) FÉLÉVVEL ezelőtt a Dunántúlon jártam az egyik római-kor levegőjét árasztó városkában. Dol­gom végeztével elhatároz­tam, hogy meglátogatom egyik régi, kedves báráto- mat. Hosszas kérdezósködés után ráakadtam a keresett villára. Idillikus környe­zetben állt a gyönyörű épület. A kapuról meghök­kentő tábla villantotta rám fekete betűit. VESZEDELMES FAR­KASKUTYA! KOPOGJON, MERT A KUTYA HARAP1 A kapun azonban csak kézzel lehetett dörömbölni, még koppantó sem függött rajta. Mit tehettem döröm­böltem, ahogy csak bírtam. Pár perc elteltével előke­rült az én régenlátott ba­rátom. Hol volt már a so­vány diák? Meghízott, te­kintélyes külsőt öltött, kis bajuszkája és a szemüve­ge még jobban aláhúzták a változást. Meglepetésem­re azonnal megismert. — Szevasz, öreg cimbo­ra!’.. . Mi-lelt, miért nem jössz beljebb? — Csak nem gondolod, hogy agyonharaptatom magam a kutyáddal? Elmosolyodott. Meg­Igy határozott a TEB Az é4esanyák védelmében A Szécsényi Egyesült Földínűvesszövetkezet sza­kácsnője, K. Imréné janu­árban közölte munkáltató­jával, hogy anyai örömök elé néz. Ezt követően gaz- daasszonyi beosztásba he­lyezték — havi százötven - forintos keresetcsökkenés­sel. Az asszony a munka­köri változással egyetér­tett, az utóbbival termé­szetesen néni, A Nógrád megyei Terü­leti Egyeztető Bizottság a Munka Törvénykönyvének 95. §. (4 bekezdését vette figyelembe, mely szerint a várandós nődolgozók kere­sete nem csökkenhet. Ezért a TEB a földművesszövet- kezetet az elmaradt mun­kabér teljes összegének megfizetésére kötelezte. Alkudozás helyett N. Béla éjjeli őr tavaiy március 6-a óta heti pihe­nő fizetett ünnepnap nél­kül teljesített szolgálatot a Kisterenyei Gépállomáson. No]ja többször kérte, hogy ezért anyagi ■ ellenszolgál­tatásban részesüljön, pana­szát nem orvosolták. Ké­relmével a vállalati egyez­tető bizottság sem volt hajlandó foglalkozni, mi­vel — úgymond —, ügye a gépállomások megyei igazgatóságán vár elinté­zésre. Az éjjeli őr ezért a TEB-hez fordult. A TEB tárgyalása előtt a gépállomás jogi képvise­lője ezer forint kártalaní­tást ajánlott fel a munka vállalónak Az éjjeli óv ezt az aránytalanul \ kis összeget nem fogadhatta el. A Nógrád megyei Területi Egyeztető Bizottság a Kis­terenyei Gépállomást 2 760 elmaradt munkabér megfi­zetésére kötelezte. Üvegsaláta a Karancs Szállónál Az ÉM Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat tavasszal a Karancs Szál-“ ló építéséhez több láda, nagyméretű táblaüveget szállíttatott a helyszínre. M. János művezető a le rakodáshoz négy kubikust kapott segítségül. Vala melyik rakodó kezében megcsúszott a háromme termázsás láda —, tártál ma pedig a következő pil­lanatban üvegsalátává vál­tozott. A vállalat a rakó dásban résztvevőket a tel jes kár megtérítésére kö telezte. A ! vállalati egyez tető bizottság a kubikuso kát mentesítette a kárfi zetés alól; egy üvege' szakmunkás kötelezettségó' pedig csökkentette. A Nógrád megyei Terü­leti Egyeztető Bizottság megállapította, hogy — akár a kubikosok — a művezető és az üvege1- sem szállító szakmunkás. A törést megelőzően gondat­lanságot egyikük sem ta­núsított. Ezért a TEB a vállalat kártérítési határo­zatát hatálytalanította Tüzesetek gondatlanságból Április 29-én esté az er- sekvadkerti „Magyar Cseh­szlovák Barátság” Terme­lőszövetkezet téglási ma­jorjában égett el egy ló­herekazal, amely a terme­lőszövetkezetnék több mint 15 000 forint kárt okozott. A vizsgálat nyomán, meg­állapították, hogy a tűzese­tet a kazal közelében eldo­bott égő gyufa vagy ciga­rettavég okozta. A robotkutya öleltük egymást s lassan besétáltunk a házba. — Gyere megmutatom neked az én birodalmamat — szólt s vezetni akart a kertbe. — Jó, jó. De előbb kösd meg a kutyád! Rámcsodálkozott, aztán elnevette magát. — Nincs nekem kutyám. — Akkor miért akasztot­tad ki a kapura a figyel­meztető táblát? — A kóbor emberek miatt. A betörők szíveseb­ben látogatnak ebbe a ne­gyedbe, mint a város má­sik felébe. Szeretem az ál­latokat, de nem a kutyát. Csak össze-vissza szaladoz- na a kertben, s mindent legázolna. Elég a kapura a tábla, meg ide a ház mellé a kutyaól. MÁR MEG akartam di­csérni ötletét, amikor eszembe jutott, hogy éjsza­ka mit sem ér a tábla. Mondtam isd átmászhat a kerítésen, s azt vihet, amit akar. — Csak: átmászna — vá­laszolta fölényesen — Érjen csak valaki a \kerí­■ téshez, ha ip.ég nem ka­pott idegsokkot... Hasonló körülmények között égett el három szalmakazal a hollókői Pe­tőfi Termelőszövetkezet­ben, melyről a termelőszö­vetkezet vezetőség csak a tűzeset után pár nappal szerzett tudomást. Feltéte­lezhető, hogy a tűzet itt is a szérű közelében tar­tózkodó személyek dohány­zása okozta. — Nem értem... — da­dogtam. J£aronfogott és, bevitt a szobájába. Egy asztalkan lemezjátszó állt. .— Látod! Ezt éjszakára a kerítéshez kapcsolom. Ha válaki hozzáér a kerí­téshez, a lemezről olyan ugatás árad, hogy az egész környéken felébrednek Beszélik is az emberek, hogy rettenetes nagy ku­tyám lehet. Megnyomott egy gom­bot, s a lemez forogni kez­detű Hátrahőköltem a ré­mülettől. Vészjósló morgás, majd vad ugatás hallat­szott. — Na, mit szólsz hozza? Este mindig kiteszem a kutyaóiba, onnan termé­szetesebben hat. — Nagyszerű, praktikus találmány — árasztom. A NAGY kutyának, nagy híre is támadhatott a környéken az szent. Ugyanis az én kedyes ba­rátom a napokban írt leve­let, amelyben elpanaszol­ja: valaki feljelentette a tanácson. Ott meg kiderí­tették, hogy nem fizet adót a, kutya után. Még adócsalásért is megbüntet­ték. Azóta fizetheti a talál­mánya után az ebadót. P. A. V r

Next

/
Oldalképek
Tartalom