Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-10 / 75. szám

17 Í3 Ó G R A B 1964. májas ló- wssásE&p hOld, »fffff# energiaforrás A St-Maloi öbölben, a francia tengerparton vége felé közelednek a világ el­ső ár-apály erőművének építési munkálatai, a Ran­ee folyó torkolatát gáttal zárják el, hogy az apály­dagály energiáját áram- termelésre használják fel. A gátba beépített 24 tur­bina 240 ezer kilowatt ára­mot termel majd. A Szovjetunióban, a Ko- la-öbböl partján ugyan­csak egy kísérleti ár-apály^ erőmű építési munkálatai kezdődtek el. Először Mur- rpanszk mellett, közel a tengerhez -a szárazföldön de a tenger színénél ala­csonyabbra ki vájt mélye­désekben építik fel vasbe­tonból az erőmű épületét, majd a turbinák felszere­lésére kerül sor. Ha az épí­tési és szerelési munkála­tok befejeződtek, felrob­bantják a gátat, mely je­lenleg az építés helyét a tengertől elválasztja, s a beáramló víz felemeli az uszódokk jellegű erőmű­vet és miután az épület a viz hátán úszik, vontató hajók segít­ségével szállítják a Kisla- jaöbölbe. Itt az épület alapzatát addig süllyesztik, amíg eléri a tenger fene­két. A tenger ár-apályában 40 milliárd kilowatt ener­gia rejlik, ez kb. negyven­szer annyi, mint amennyi a Föld összes folyóiból hasznosítató. A tudomány mai fejlesztése mellett ezen energia nyílt tengeren va­ló felhasználására még nem lehet gondolni, s a közel­jövőben csak ott lehet ez­zel próbálkozni, ahol egy öblöt, vagy folyótorkola­tot gáttal lehet elzárni és így megfelelő nagyságú tá­roló medencét teremthet­nek, a dagály által felduz­zasztott víztömegek számán ra. De ezt is csak ott le­het. ahol az apály és da­gály közti szint-különbség egy bizonyos nagyságot elér. Az apályt és dagályt a Földre ható vonzóerő (el­sősorban a Hold) és a cent­rifugális erő idézi elő. Ez a hatás azonban nem min­denütt egyforma erős, ezért a dagályhullám sem mindenütt azonos. Átlag­ban 2 méter magas, de né­hány helyen a 16 métert is eléri. Az ár-apály ener­giájának technikai felt használása naponta csak 15-20 óra hosszat lehetsé­ges és a fogyasztási csú­csok nem esnek össze az ár-apály erőművek terme­lési csúcsával. Ennek a ki­küszöbölésére két lehető­ség van: 1. ) Az erőművek által termelt energiát .közös há­lózatba fogják össze és így oldják meg ezt a prob­lémát. 2. ) Az apály-dagály erő­mű a fogyasztók által fel nem használt elektromos energiával vizet szivattyúz­nak, egy magasan fekvő tá­rolóba és csúcs-fogyasztás esetén a tároló vizet turbi­nákon keresztül-engedve hasznosítják az elraktáro­zott energiát. Az ár-apály erőművek építése ma még csak ott kifizetődő, ahol a dagály -magassága igen nagy. Európában' ilyen lehetősé­gek Anglia, Franciaország és a Szovjetunió tenger­partján vannak. Tízméteres dagály­nagyságot , találunk a fran­ciaországi St. Maloi, St. Micheli öbölben, Angliá­ban a Severn torkolatnál és öt méteres dagálynagy­ságot a Szovjetunióban ;a Mesen öbölben. Európán kívül az Egyesült Államok­ban, Kanadában, Mexikó­iján, Argentínában és Kí­nában vannak olyan he­lyek, ahol ilyen erőművek létesíthetők. A tervezés alatt álló ár­apály erőművek ka^fecitása néhány milliárd kilóvatt óra, tehát jelentős segítsé­get nyújthatnak az embe­riség előtt álló súlyos energia-problémák megol­dásához. Igen nagy jelen­tőségű az első ilyen erőmű elkészülése, mert új lehe­tőségeket teremthet az elektromos-energia ter­melésben. Hevesi Endre A Villány-Siklósi Álla­mi Gazdaság egyik üzem­egységében — a jugoszláv határmenti Xdamajorban — párját ritkító család él: a Muskáth-család. Muskáth Ede, a gazdaság 52 esz­tendős fogatosa és az egy évvel fiatalabb felesége nem kevesebb mint tizen­öt élő gyermeket mondhat­nak a magukénak. A gyermekek, a nemü­ket illetően, nagyjából „fe­lesek”: hét lány és nyolc fiú. Az apa a fetszabadulás előtt nagybirtokon dolgo­zott: Albrecht főherceg ká­roly majori, majd főherceg­laki uradalmában cselédes- kedett. 1946-ban kerül Ida- majorban, a pécsi püspök­ség volt uradalmába, amely állami gazdaság lett. Egészséges, elégedett em­ber, akárcsak a felesége és a gyermekei. Az apa fog­lalkozása — a jelek sze­rint — a Muskáth-család- ban is döntő pályaválasz­tás tekintetében. Eddig ugyanis valamennyi fel­nőtt fiú állami gazdaság­ban vállalt munkát és a 4 anya — 49 gyermek lányok is csak olyan fér­fiakhoz mentek feleségül, aki állami gazdaságban dolgoznak. Még kilenc gyermek él együtt a szüle­ivel. Közülük négy már dolgozik, mégpedig ugyan­ott — a Villány-Siklósi Ál­lami Gazdaságban — ahol az édesapjuk fogatos. öt kiskorú gyermek pedig is­kolába jár, ezek után ha­vonta 600 forint családi pótlékot kap az apa. A sok gyermek, úgy tű­nik, „családi hagyomány” — legalábbis anyai ágon. Muskáthné kilenc gyerme­kes családból származik. Az édesanyjáék tizenhár­mán és a nagyanyjék ti- zenketten voltak testvérek. A négy anya tehát ösze- sen 49 gyermeknek adott életet. A dédanyáék is so­kan voltak testvérek, de a gyermekek pontos számára már nem emlékeznek. A GONDOLAT­MORZSÁK Azok az új barátok, aki­ket idősebb korunkban szerzünk, s akikkel ypótol- ni igyekszünk az elvesz­tetteket, úgy aránylanak régi barátainkhoz, mint az üvegszemek, hamis fogak és falábak a valódi sze­mekhez, természetes fo­gakhoz és húsból-vérből való lábakhoz. X. úr azt mondotta ne­kem: „Két emberrel sza­kítottam meg a barátsá­got: az egyikkel azért, mert sohasem beszélt nekem ön­önmagáról; a másikkal azért, mert sohasem be­szélt nekem énrólam.” A nők csak azt adják a barátságnak, amit a sze­relemtől kölcsönöznek. A szerelem jobban tet­szik a házasságnál, ugyan­annál az oknál fogva, ami­ért a regények mulatságo- gosabbak a történelemnél. (Chamfort) gazdag gyermekáldás foly­tatódik a Muskáth-család gyermekeinél is. A Mus- káth-házaspárnak m9r most tizenkét unokája van, pedig még „csak” három lány ment férjhez és két fiú nősült meg. Henri Fond^ híres filmszínész leánya, a La Ronde című új francia filmben,. A Jane filmet Vadim rendezte Fonda, Royer cAklk megjfékelik cl aLtlAmakat,.. Képek, szöveg nélkül. Hazánkban évente több százezerszer csap le 'a vil­lám, s hogy a lakott terű-' leteken úgyszólván semmi kárt nem okoz, az a vil­lámhárító-szerelők munká­jának köszönhető. Az ÉM. Villanyszerelő Ipari Vállalat 18 főből álló munkacsoportja gon­dozza, javítja az ország összes gyárkéményein, kü­lönleges épületein felsze­relt villámhárítókat. Éven­te 600-700 kéményt mász­nak meg. A legnehezebb feladat elé 102 méteres győri, a 104 méteres beren- tei, vagy á 105 méteres komlói gyárkémény állít­ja őket, no meg azok a „rövidebbak", a 60-80 mé­teresek, amelyeken kívül­ről nincsenek mászóhág­csók. Pedig az ország gyár­kéményeinek a felén nincs „létra”. Ilyenkor műállvá­nyokon kell feljutni a ma­gasba. Az ügyeskezű szere­lők a kémények fugáiba, félméteres acéldarabokat ütnek be, ezeken lovagolva jutnak egyre feljebb. A „kémény zsokék” leg­idősebb brigádvezetője Bánhegyi Mihály még csak 45 éves, azonban már mint­egy 3000 kéményt mászott meg. A Parlament épülete villámhárító rendszerének bonyolultsága miatt jelent különleges feladatot. Az Országház 23 tornyán és a 96 méteres csúcsán van villámhárító. Ezenkívül az alacsonyabb „régiókban”, a tetőszéleken is szereltek fel belőlük . csaknem sza­zat. Az egész rendszert mintegy másfél kilométer hosszú vörösrézkábel .köti össze, s 26 védőföldelés ve­zeti el a csapkodó villámo­kat. Czeiner Béla, a legif- tóját is. A vakmerő sae-l jabb brigádvezető nemré- relő biztosítókötéllel, ma-' gén lovagolt fel a Mátyás gán a villámhárítón má-l templom kőcsipkéin a 75 szik fel a szobor talpáig, méteres torony tetejére. A bátor szerelők nemegy­Két-három évenként mű- szer 6—8 órát töltenek fenn szerekkel megmérik a Sza- a „levegőben”, sokszor ét­badság-szobor villámhárí- len-szomjan. / TV-antenna — házilag A kékesi tv-adó javítása így készített antenna jói sok televíziókészülék tu- bevált a helyi művelődési lajdonost foszt meg egy- házban, időre a műsor élvezetétől. Azok számára, kik nem viszolyognak egy-kis bar­kácsolástól, házilag elké­szíthető tv-antenna rajzát közöljük. Az antenna a budapesti tv-adó sugárzá­sának felfogására alkal­mas. s A két, egymással egyező részből álló antenna 2,5 milliméter átmérőjű sár­ga- vagy vörösréz huzal­ból készül. A huzalt olyan hosszúra szabjak le, hogy az antenna-részt egydarab- ból megformálhassuk. Áb­ránk szerint erősítsük — lehetőleg forrasztással — a téglalapok oldalaihoz, 0,2—0,3 milliméter átmérő­jű vörösrézhuzalból ké­szített spirált. A spirált annyira nyújtsuk meg, hogy ívei egymástól 8-8 milli- méternyire legyenek. A két antenna-tagot úgy szereljük fa-talapzatra, hogy az egymásmellé ke­rülő téglalapok egymásra merőlegesen álljanak. Áb­ránkon . egy antenna-tagot mutatunk be. A feltünte­tett méretek milliméter­ben értendők, Az Ötletes megoldást Dalkó András diósjenői tv- amatőr dolgozta ki Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom