Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-07 / 72. szám

N 60SAD 5 1964. május 1 csütörtök Tart a sötétség Április 12-i lapszámunk­ban „Sötétség százharminc­ezer forintért” című cik­künkben a rétságiak pa­naszával foglalkoztunk. Megírtuk, hogy a község a Rákóczi fejedelem és a Dózsa György úton az em­lített összegért harminckét fénycsőüzemű világítótes­tet szereltetett fel. A lám­pasor néhány napi üze­melés után vibrálni kez­dett, s nemcsak a közútj közlekedést veszélyeztette, de faluszerte élvezhetet­lenné tette a televíziós vé­telt is. A szerelők a tanács vb intézkedésére emiatt ki­kapcsolták a lámpákat. A községi vezetők több­szöri sürgetésére végre március 24-én megígérte az Észak-Dunántúli Áram­szolgáltató Vállalat eszter­gomi üzemigazgatósága, hogy építési osztályának munkatársai a közeljövő­ben ellátogatnak Rútságra. Az Ígéret pontosan egy hónap elteltével vált ^ va­lóra. Az április 24-én tar­tott tárgyaláson az ÉDÁSZ küldöttei azt javasolták, hogy a község áldozzon i még húszezer forintot a 'ampaoszlopok átalakításá­ra, — mivel a vállalat nem tud létrát beszérezni a .javításhoz. Az újabb kiadásra a köz­ségi tanács vb titkára ter­mészetesen nem vállalko­zott. Az ÉDÁSZ emberei akkor megígérték. hogy majd a váci társüzemtől ' érnek kölcsön létrát. Kértek-e, kaptak-e, nem udni. Tény, hogy a sötét- ~ég, — ami korábban in­gyen volt a faluban.. — május harmadikán még tartott. Tény az is, hogy a hiba kijavításáért addig az ÉDÁSZ esztergomi üzemigazgatósága részéről semmi sem történt a köz­ségben. 1 Kérdésünk; komolyan iiszi-e bárki Esztergomban, bogy Rútság község népe nappali dísznek, nem pe- lig világításra készíttette - lámpasort?- b. , L­Apáiknál magasabbra NÉHÁN A fiatal épitész fejében íogamzott meg a gondolat. Az egyik három­négy éve, a másik még esztendeje sincs, hogy bú­csút veit az egyetemtől. Korra nem egyenlő embe­rek, de fiatalok: Emléke­zetükben még elevenen ég a nagy fogalmak, elhatá­rozások tüze, és erős ben­nük a türelmetlenség a maradiság, avult nézetek és magatartás iránt. S na­pi teendőik közepette sem kopott meg fogékonysá­guk az újjal szemben. Mit akarnak, mi a szán­dékuk? Nincs köztük sem kis, sem nagy Messiás, i s annyira szerények, hogy merészen ható elgondolá­saikat is igyekeznek a le­hető leghétköznapibb ruhá­zatba öltöztetni. Van annak már két hó­napja is, hogy egy délután először szóba került: nincs fórum, ahol elmondhatnák véleményüket, javaslatai­kat, ötleteiket. Olyan em­berekben feszül ez az igény, akik számára a mun­kaidő végeztével nem ér véget a munka. Akinek a választott hivatás nem­csak arra való, hogy meg­szolgálja a bérét, s hogy keresetéből egyéni életét minél komfortosabbá tegye Ez is jó, ez is kell. De a ma. emberei ők, a mi tár­sadalmunk emberei. És kis­iskolás kor yk tói kezdve, nemcsak jól megtanulták, de vérükké is vált, * hogy az egyes ember akkor erős, ha a közösség, amelyben él, az is erős. És vérükké vált, hogy mindenhez közük van, ami ebben az ország­ban történik. Dp éppen ezért felelősséggel is tar­toznak érte. S hogy ezt tudják, ezt sem hangoskodva tudatták mással :hiszen itt sem ,a. jogok, kötelességek han­goztatása a lényeg. Hiszen az a jog, aminek a gya­korlásához teret kértek/ — számukra, inkább az elemi kötelességeken felül több­letmunkát jelent. Mégis jognak tekintik ezt, mert hivatásszeretetük nehezen bírja a korlátokat: „Ha már itt. vagyunk — mond­ják — szeretnénk tudni, mit építünk. Nemcsak ki­ki a maga munkahelyén, • de az egész városban, az egész megyében”. Es azt is ho^zá teszik: „Ha már itt dolgozunk, szeretnénk jól dolgozni.” S találkozva egymással a kollégák nem akarnak féket tenni a nyelvükre, ha valami nem tetszik a másik munkájá­éban. Azt sem akarják, hogy most, vagy bármikor szépelegjenek nekik, csak azért, mert mérnökök s ebben a városban kevesebb a mérnök, mint amennyi­re szükség lenne. Nem szé- gyelősek :az igazságot, ki akarják és ki merik mon­dani. Nem sértődések: az igazságot akkor is elvise­lik, ha az a számukra nem kellemes muzsika. Nos az igazság legyen roppant fontos 'dolog a számukra most és minden­koron. Azt ^lfödni sem te­kintély-érvek. sem a hi­vatali beosztás-adta tekin- . tély erejével ne hagyják. Mert a munka, amely rá­juk hárul hatalmas és szép. Egy város újjáépítésének részesei: /jelen- és utókor előtt egyaránt a felelősség — milyen lesz az alkotás. Az országnak hajdan mostdhán kezelt megyéjét segítik a felemelkedés út­jára — tőlük is függ, mi­lyen gyors lesz az emelke­dés, s amit tesznek, meg­elégedésére fog-e szolgálni a fhostani és késői gene­rációknak. Ez a munka nem tűr meg maga körül hamisságot, dvatoskodást, kicsinyes magamfélést, de hanyagságot, fölmunkát, dilettantizmust sem. ENNYI az egész, amit el akartam mondani. Az óhajtott fórum, as fiatal építészek klubja megvaló­sult. Ami a percet tán kis­sé ünnepibbé teszi miriád nyomtalanéi , tovarohanó percnél: régen vártunk rá. Régen vártuk, hogy az épí­tők jobbat akarása tettek­ben is megfogalmazódjék. Nem először kél örömhír az idén az építőkről. De az örömhír különösen kedves, mert fiatalok hozták. Olyan fiatalok, akik aláve­tik magukat az élet tör­vényeinek. apáiknál maga-' sabbra törnek... \ Cs. G. Verseny a szocialista üzem címért Eredményesen tevekeny- kedett ezév első negyedé­ben a szécsényi sajtüzem. Csaknem háromszáz hekto­liter tejjel sikerült többet felvásárolniuk mint amennyit a tervük előírt, adott alapot a 32,7 szá- ' zalékos termelési terv túl teljesítéséhez. A termelékenység is igen kedvezően alakult hisz az egy főre eső' termelési ér­ték 33 százalékkal volt na­gyobb a tervezettnél. A mennyiségi termelés mellett a minőségre is nagy gondot fordítanak eb­ben az üzemben. Termé­keik 98 százaléka volt ex­portképes. Ennek köszön­hető az is, hogy az erede- lileg tervezett 3 vagon he­lyett 7 vagon sajtot küld­tek exportra. A kollektíva most a szo­cialista üzem címért verse­nyez, tekintettel, hogy már eddig öt brigád elnyerte a ssociaista címet. Eredmé­nyeik méltóak is ehhez a \ ersenyhez. Jelenleg szapo­rodtak a feladataik ugyan­is a balassagyarmati tej­üzemet tatarozás miatt át­meneti időre leállították, helyette Szécsényben dol­gozzák fel a tejet. Ezenkí­vül az úgynevezett Roki sajt gyártását is újra meg­kezdték Szécsényben. Ha­vonta mintegy 70-80 má­zsát készítenek ebből az öt dekós kockasajtból. Fokonuk a part gaxdaságsxei’vező« irányi Ida ellenőrző munkáját Alapos előkészítés-— Jobb üzemszervezést A politikai munka és az operativitás tók szama, A ZIM Salgó­tarjáni Gyáregységénél 2 százalékkal, a Síküveg­gyárban 15,5 százalékkal, az Öblösüveggyárban 1,5 százalékkal több a selejt, mint a bázis időszakban. Az Acélárugyárban az iga­zolatlanul mulasztók szá­ma 560 óráról 1528 órára növekedett. Hasonló a helyzet a túlóra felhaszná­lásnál is. Az Acélárugyár­ban a bázishoz viszonyítva 4.2 száZalákkal, a Tűzhely­gyárban 1 százalékkal, az öblösüveggyárban 0.7, a Bányagépgyárban pedig 0.2 százalékkal nőtt a túlórá­ban végzett munka meny- nyisége. A • veszteségidők alakulása sem megnyugta­tó. A munkástól függő a Tűzhelygyárban 1.3, az acélárugyárban 2,3 száza lékkai nagyobb, mini: ez' megelőzően. A kapacitó kihasználását jelző számol is ellentmondásosak. Ezek bői kiderül, hogy még szá mottevőek tartalékaink. Az üzemszervezés meg ja vitását szorgalmazó megye:' párthatározat útmutatásai figyelembe véve látható: ahol kialakultak a szerve­zeti formák — Acélárugyár —, ott máris vannak ered­mények. Másutt viszont az átszervezés során a gyár­egységeket irányító köz­ponti vállalatok vezetői nem gondoskodtak olyan szegélyekről, vagy csopor­tokról, akik ezt a mi inkát, elvégezték volna. Gazdagon és sokrétűen szabja meg az üzemj párt­szervezetek és a különböző szintű pártszervek felada­tait a Központi Bizottság decemberi határozata. Nagyüzemi pártbizottsá­gaink és alapszervezeteink intézkedési terveinek alap­ján városi bizottságunk is összeállította egységes in­tézkedési tervét, amely már magába foglalta a külön­böző szintű tanácskozáso­kon elhangzott javaslato- I kát., észrevételeket, taná- i csókát. Egyértelműek azok j a tapasztalatok is, amelyek a munkások határozott ál- I láspontját,' válaszát tükrö; j.zik: mi megtesszük a ma­gunkét, biztosítsák a folya­matos termelés műszaki feltételeit. Ennek megfele­lően azL év eleji taggyűlése­ken, termelési tanácskozá- | sokon nem a problémák I végnélküli magyarázgatása folyt, hanem az ésszerű, munkát gyorsító termelést olcsóbító javaslatok soka­sága kerül a vita közép­pontjába. A közösen végzett mun­ka biztató eredményei tük­röződnek az első negyedévi tervteljesítésben. Három hónapi mérlege Városunk ipari üzemei az előzetes adatok szerint 4 százalékkal szárnyalták túl az első negyedévi ter­vüket. az elmúlt év azo­nos időszakához viszonyít­va pedig 8.2 százalékkal termeitek többet. A több­termelés zömmel a terme­lékenységből adódik. Ezért a munkásiétszám a bázis­hoz viszonyítva 1,4 száza­lékkal, a tervhez viszonyít­va pedig 0,03 százalékkal volt több. Sikereket könyvelhetnek el az exportáló üzemeink. Közülük csak a Öblösüveg­gyár zárta adóssággal az első negyedévet. A lema­radás okai egyrészt válla­laton belüliek, másrészt azon kívüliek. Az export tervüket teljesítő üzemek közül az Acélárugyár 326 milliós tőkés import meg­takarítása, valamint a 23,6 milliós import megrende­lés hazaival való pótlása sokat segített fizetési mér­legünk további javításá­ban. Jelentkezik még im­port megtakarítás a ZIM­* /**•, . & V' ■ t y" .i Sií. ;x:x 1 ♦ .'xí&xáp* f ■ A , í "f ; f ; i>r nél és az üveggyáraknál is. De nagyobb szerep ju­tott a kísérleti és kutatási témáknak is. Ennek kö­szönhető, hogy az Acéláru­gyárban 'sikerült' megolda­ni a dinamószalag, borot­vapenge és a védőgázas hegesztőhuzal gyártását, amely csaknem 10 milliós import megtakarítást ered­ményezett. " Kiemelt beruházások A párt gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevé­kenységében égyik új vo­nás, hogy a népgazdasági- lag fontos termékeket, be­ruházásokat kiemelten ke­zeli és meghatározza az il­letékes területi és üzemi pártszervezetek feladatait. Ennek érdekében mit tet­tünk eddig? A Salgótarjáni Acéláru­gyár Hideghengermű első lépcsőjének befejezéseként megkezdődött a készáru raktár építésé. Eddig egy hónapos lemaradás mutat­kozik. Az építőipar lét­számgondjainak enyhítése céljából a gyár vezetősége 20—25 fős brigádot bizto­sít a munkához. Gondot okoz a daruhíd határidőre való legyártása, a Kiskun­félegyházi Vegyiipari Gép­gyárban. De igyekezni kell, hogy az import edzőberen­dezések mielőbb üzemelje­nek. A ZIM Salgótarjáni Gyáregységében elkészült a Konvex kétaknás kályha prototípusa, felszerszámo- zása után megkezdik soro­zatgyártását. A gáztűzhe­lyek esedékes tervét 252 darabbal túlteljesítették Húzódik, a kúpoló kemence forró szelesre való átállítá­sa. Amennyiben ez megva­lósul, akkor 20—25 száza­lékkal csökkenhet az im­portkoksz felhasználás. A Síküveggyárban a Zagyva I. kemence átépíté­se körül kialakult problé- rrják megoldását szocialista szerződéssel lehet megolda­ni. Ilyenformán lehetővé válik a hatvanöt napos át­építési idő, valamint a ter­ven felüli üveggyártás és az első osztályú üveg meny- nyiségének növelése. A Nógrád megyei Építőipari Vállalat 100 ezer köbméter föld gépi úton való kiter­meléséből az első három hónapban csak 15 ezret teljesített. A beérkező új gépek kezelőinek tanfolya­mának beindítását meg­kezdtük. A távhőellátással kapcsolatos munkákat irá­nyító koordinációs bizott­ság véleménye szerint a munkák viszonylag kielé­gítően haladnak. A prog­ram műszakilag ir*mvaló- sítható. Ehhez a feladathoz a város dolgozói társadal­mi munkájukkal járulnak hozzá. Érsek* aűkertnei javítják az utat ( Foto: Kinka Easzfo) Árnyékok Mégis több olyan dolog fékezi az előrehaladást, amelynek megoldása nem a holnap, hanem a ma fel­adata. Például az Acéláru­gyárban 51,3-ról 45,9-re, a Bányagépgyárban 55-ről 50.6-ra csökkent a darab­bérben dolgozók száma. Ugyanakkor nőtt a selejt és az igazolatlan mulasz­Á dolgozókkal együtt A tapasztalatok birtoká­ban pártbizottságunk meg­vizsgálta a további tenni­valókat. Ezek közül leg­fontosabb a párt gazdaság­iszervező, irányító, ellenőr­ző munkájánik továbbja- vítása. a pártmunka be­vált módszereinek tökéle­tesítése, a dolgozók alko­tókészségének még na­gyobb arányú kibontakoz­tatása érdekében. A feladatokat az intéz­kedési tervek rögzítik. Ezek szerint pártalapszer- vezeteink a KISZ és a szakszervezet segjteségével tovább kell javítani a szo­cialista munkaverseny tar­talmi színvonalát, különö­sen a szocialista címért fo­lyó brigádmozgaimat. Jócs­kán van mit tenni az üzem- és munkaszervezés - ben, a különböző termelési mozgalmak segítségével, és a műszaki intézkedési ter­vek megvalósításánál. Párt- bizottságunk az export te­vékenység fellendítése cél­jából tanácskozásra hívja a külkereskedelmi vállala­tok képviselőit. Megkérjük, mondják el, mit várnak üzemeinktől, termékeink mennyire versenyképesek. A politikai munka mel­lett szükség van a párt- szervezetek operatív be­avatkozására is. Ennek szükségességét. mértékét esetenként az üzemben je­lentkező gondok, azoknak sajátossága dönti el. Az elkövetkező időszak feladatai tehát. adottak. Ezek megvalósulása érde­kében kell pártszerveze­teinknek munkálikodniok. Szafari Gáspár í \ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom