Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-06 / 71. szám

1 1964. május 6. szerda KÖGSAD Magukra talált emberek sebb, amikor a legutóbbi jóban esténként négy em- zárszámadáson a szabá- bér vitázott égymással. A lyok legpontosabb betartá- járási pártbizottság meg- sával, tehát majd egy ne- bízásából keresték, milyen gyedmillió tartalékolás úton vezessék ki a terme­mellett 57 forintot fizettek ta­lőszövetkezetet a mély sza­kadékból. Lipták Gyula, Rozgonyi Sándor, Csincsik István és Balázs István. Egyikük sem dolgozója a termelőszövetkezetnek. Egy napon Varga And­rás oda állt Lipták elé. Nagyon keserű volt a hang- ja: — Csak arra vigyázza­Nagyon szép a tavaszban ébredő Karancs-völgye. Üdezöld ligetek, a napfény­ben fürdő magas hegyek, a tavasz szimfóniáját daloló madarak. Csupa szépség, mégis ennek a szépségnek munkaegységenként a a legnagyobb értéke a ha- goknak, tárban szorgoskodó maga- Magukra találtak a Ka­biztos, jókedvű emberek. rancslapujtőiek. Reggeltől estig gépektől Magukra találtak, és ke­visszhangoznak a hegyek,( ményen küzdenek, hogy az völgyek és a fáradhatatlant eredmény ne csorbuljon, pacsirtával együtt, fárad- Legutóbb Fazekas kisza- hatatlanok az emberek is. ladt a Sós-dűlőbe. A Mert Karancslapújtőn ma- vetés utolsó akkordját gukra találnak a föld mű- ment megnézni. Vele volt tok, hogy éhen ne hall- ve15i az elnök Rozgonyi Sándor junk. Milyen egyszerű csak így is. Sokat járnak együtt, Egy ember, akinek sem­kimondani: magukra talál- nagyon megértik egymást, mi egyebe mint két dolgos tak Pedig amíg idáig ju- Egy vetőgép forgott a táb- keze, ha már így szól meg- tottak, nagyon göröngyös Ián. Felugrottak rá és szi- rendíti még a legközön- volt az út. Göröngyös, ve- gorúan vizsgálták, hogyan bösebbet is. Ezek a dolgok rejtékes, fájdalmas. Dehát adogatja a földnek a ma- hozták össze ezt a négy az új születése nem jár got. Fazekas, ahogy szók- embert. Éreztek pattana- fájdalom nélkül. ta, keményen elkiáltotta sig feszült a húr, valamit Fazekas Márton a gaz- magát: daság agronómusa most is — Állj! Foghíjasán dol- úgy emlékezik rá vissza: goznak a szórók. Igaz Sán­— Nagyon nehéz volt. És Sándor bácsi? Ügyelnünk kell, hogy még- —Igaz ... egyszer ránk ne zuhanjon Aztán neki feküdtek a gépnek mind a ketten. Ja­vították. Újból indították, megint megvizsgálták, in­dították. Végül Fazekas: — Félre vele, lovas ve­akkora gond. Energikus, kemény ember ez az agronómus. Az iga­záért bírókra is menne. Talán éppen ennek kö­szönhető, hogy a tagság bi­zalmat szavazott neki és ha keménységét még most is kelletlenül fogadják, de amit mond, megcsinálják. Mennyit vitázott Varga Andrással, Tóth Gáspár Ferenccel, Lackó Gáspár­ral akik fékezték hirtelen­ségét, hogy más a felvidé­ken a gondolat, más a munka is, mint a síkvidé­ken. Vitáztak amíg össz­hangba hozták az ittélő emberek tapasztalatait az ő iskolán szerzett tudomá­nyával. Az emberek is en­gedtek a régiből, ö is en­gedett a magáéból és így leltek egy újra. De nem csak az emberekkel vitá­zott az igazáért, hanem ősszel még a felsőbbséggel is szembefordult. Azt mondja nem azért, mert f~~ nem ismeri a tiszteletet, hanem azért mert tudta, hogy neki van igaza, és eb­ben már a tagsággal is megegyeztek. Arról volt szó, hogy aki csak a kezét mozgathatta a vetésért dolgozott. Agro­nómiái határidő, no meg a presztízs is már kegyetle­nül szorította a járást. O meg csak egyre húzta, ha­lasztotta az időt. A tapasz­talatok, meg a hazaiak in­telmei késztették erre a meggondolásra. A járásról meg egyre sürgették. . — Vetni, vetni... Fazekas meg egyre ezt hajtogatta — Nincs még itt az ide­je ... Bátran szembenézett a rosszallásokkal, mert akik a legjobban tudták a hely­beli földművelők óva in­tették: a karancslábi földbe nem szabad elhamarkodni a vetést. Meg kell adni a földnek ami a földdé, a magnak ami a magé. Ez az ősvulkán por csak akkor hálálja meg a munkát. Szidták, perelték, de Faze­kas kitartott, kitartottak az emberek is és ők lettek a győztesek. Olyan jóltelelt, búja növény sehol sincs a határban, mint amilyent a saját elgondolásaik alapján vetettek. így, lépésről lé­pésre szilárdította meg magát, forrt össze a tag­sággal ez a zagyvaszántói ember a Karancs lábánál. Lépésről, lépésre, amely tenni kell. Tenni, tenni, de ha az olyan egyszerű volna! Az emberek nem istenek, csodákra nem képesek. Es mert ők is emberek vol­tak a nézetek köztük is el­tértek. Nézeteik más más volt de egyben nagyon szi­lárdan egységesek voltak: a termelőszövetkezetben tőt a helyébe! Ebben az rendnek kell lenni. Rend­évben is kell a pénz. nek. hogy szégyenrézet nél­Egy árva szó ellenvetés kül állhassanak az emberek nem volt. Akik körben áll- elé. ták arcukon az egyetértés. Ha az agronómus mondja akkor az úgy is van. Néhány amikor az évvel ezelőtt, új agronómus így hosszú vajúdással született meg a végső el­határozás. A faluban új emberek kezébe kell adni a vezetést. Ekkor született meg az a józan meggondo lás is, hogy Fazekas Már­tonnak az agronómusnak belépett a termelőszövetke- támogatást kell adni muii- zet irodájába, a tsz akkori kájában. elnöke úgy fogadta, mint- ahogy nálunk errefelé szo­kás fogadni a vendéget. Tisztességgel. De amikor turkálni kezdett a dolgok mélyére, egyre görbébben nézett ró. Pedig nem volt miért haragudnia. Eszten­dőről esztendőre veszteség, a tagok között a nincste- lenség. Emiatt az erők szeletekre forgácsolódtak. Vesztek az értékek. A ve­zetésben olyan csakazértis uralom volt amely meg- számlálhatatlanná tette a közös kárát. Herekaszálás idején az elnök nekibocsájtotta az embereket, hogy vágják. Az agronómus leállította Az elhatározás amely a párthelyiségben történt még nem minden. Vájjon megértik-e majd az embe­rek. Miután megegyeztek, elindultak hozzájuk. Mind a négyen a falu egy-egy részén estéről estére követ­ként kopogtattak „Akarjá­tok-e jobban?” ^hogy a párthelyiségben határoz­tak elmondták a gondba- borúlt embereknek. Estén­ként éjfélekig vitáztak, reggel pedig munkahelyü­kön végezték feladataikat. Azóta Karancslapúj­tőn magukra találtak az emberek. Szép a tavasz a Karancs lábánál. És mennyivel őket, mert magfogásra nem szebb, hogy egyetértés, találta még érettnek. Ezt a táblát pedig árra tarto­gatták. Először könyörgött, aztán haragra gyulladt, de minden hiába. — Vágjátok, itt az tör­ténik amit én akarok — így az elnök. Levágták, de amikor csé­pelték a dobkosár csak üres szalmát kanott. De egymást érték más egyéb meggondolatlanságok is. Súlyon alul adták el a disznókat, a gondatlanság miatt i fukarkodott a föld. Vitáztak, civódtak amely­ből olyan keserves kenyér­törés következett, amely végül is odavezetett, hogy már arról beszélgettek: „Ketté a szövetkezetét...!” Aki az agronómüssal tart, menjen az agronómushoz. aki pedig az elnökkel, menjen az elnökhöz. A tagság pedig őrlődött. Hiá­ba, hogy zöldéit a határ, kényesen magaslott a Ka­rancs, akkor nem volt szép. Ború volt az embe­rek arcán. A karancslapújtöi párt­jókedv, bizakodás munka nyomában. jar a Bobál Gyula Tss-tanáesadó t A mezőgazdasági gépek szakszerű tárolásáról A szocialista mezőgazda- sági' nagyüzemeinkben a gépek száma érvől-évre tervszerűen növekszik. Már most több mint 600 erőgép és több ezer mun­kagép, valamint igen sok egyéb más gépi berendezés van a termelőszövetkezetek tulajdonában. Ezek értéke jóval meghaladja a száz­millió forintot. Feltétlenül szükséges tehát mezőgaz­dasági nagyüzemeinkben a gépek szakszerű kezelése, gumicsöveket levagdalták szükséges a gumikerekes és elvitték. Szerencsére gépek alábakolása, annak ezek az esetek nem általá- érdekében, hogy védjék a nosak, sőt a termelőszövet- gumiabroncsokat, hogy ne kezetek nagy részénél biz- legyen a jelenlegihez ha- tosítást nyert, hogy gép- sonló gumiabroncs hiány, szín nélkül is lehet a gépe- arni nagymértékben hátrál- ket szakszerűen tárolni, tathatja gépek üzemelteté- óvni. A március hó folya- ®®t. Helyes, ha a gumiab- mán megtártott gépjavító- roncsokat leszerelik a gé- si szemléken már sok jó Pékről és azt raktárban példával is találkoztunk az előírásoknak- megfelelő- mint például a szurdok- en., tar(>lj-ák. A termelőszö- püspöki, mátramindszenti vetkezteknel még jelenleg _________ és szilaspogonyi termelő- nepl használatos protegon­j avítása és tárolása. A gé- szövetkezetnél ahol a gé- 1 enjek be mert ezzel pék szakszerű kezelésének pék tárolása mintaszerű egnosszabitjak a gumiab­V0lt roncs rugalmasságát és élettartamát. Ugyancsak S a gépudvar kialakításá- elemi követelmények közé nak egyetlen termelőszö- tartozik az ékszíjak és la- vetkezetben sincs akadá- P?s szíjak leszerelése. A lya. A major területén akad lánchajtásoknál a láncok a olyan alkalmas hely, ahol meglazítása feltétlenül nasvüze- a gépparkot állandó jelleg- szükséges és ha más mód gél el lehet helyezni. Ezen aiI;C£ gépzsirral vastagon a helyen a gépparkot típus bekenve a korróziótól. Ha Erre bizonyos mértékben szerint, megfelelően sorba azonban mód van rá aján- már most megvan a lehe- állítva tárolhatják. A gép- iatos a láncok leszerelése tőség. Mégis a termelőszö- sorok egymástól való tá- ™e=1^eio lemosása. A iű- vetkezetek egy része az volságánál figyelembe kell ^as“k ^ jarvasilózók ilca"; erőgépeket, de különösen venni, hogy az zait ............. é s javításának végleges megoldásához még sok szakemberre van szüksé­günk.. De a gépek tárolá­sát, megóvását az időjárás viszonttagságaitól, már most megvalósíthatják a mezőgazdásági mek. esetleges ugyancsak ki kell munkagépeket ott hagyja, gépkivontatásoknál más gé- a raktarban sik ahol éppen befejezte a pékét a helyükről ne kell- r > nogy ne­münkét. Az üzemanyag is jen elmozdítani. Tgen lé- vonva zsírral be­hasonló sorsra jut sok nveges. hogy a traktorveze- 1 J ' termelőszövetkezetnél. Ez a tőtől megköveteljék, hogy a gépek szakszerű táro- rendszertelen, rendetlen tá- egy-egy munkafolyamat be- lása mellett gondot kell rolás nem csak azt jelenti, felezésével a munkagépet a fordítani az üzemanyag hogy. a gazdaságok nem gépudvarban kijelölt helye- szakszerű tárolására is. A tudják áttekinteni a gép- re vigye vissza a karban- jelenlegi tárolási módok parkot, nem tudnak annak tartás elvégzése után. In- általában nem megfelelő­üzemképességéről rövid idő nen kerül később a gép a ek, mert nagy anyagvesz- reális kénét alkotni, javító műhelybe, ahonnan tességgel járnak. Nem' el- Több tízezer forint értékű javítás után szintén vissza- lenőrizhető a gépenkénti géneket, eszközöket tesz- kerül, az előző helvére. Ez- fogyasztás, nincs biztosít- nek ki az időjárás viszon- zel a módszerrel könnyen va. az üzemanyag megőr- tagságainak, s a korrózió áttekinthető a géppark, zése és sok esetben a tá- erősen csökkenti a géppark gyorsan megállapítható me- rolás tűzvédelmi szempont­Ivik gép üzemképes, melyik ból is kifogásolható. Az lett javítva, melyik javító- üzemanyag tárolásnál alap- sa szükséges. vető követelmény, hogy legalább drótkerítéssel kö- Jelentősen meghosszabít- rülzárt helyen tárolják Az ja a gének élettartamát, ha üzelpanyag raktárt egy fp_ lelős személy kezelje, aki rendszeresen vezeti az üzemanyag kiadást és be­vételt, - valamint gondosko­„ =____________ ha g épudvaron tárolr eépe­élettartamát. A szakszerű tárolási fel­tételek biztosítása csővázas gépszínek már lehetővé válik. Az építésnek azon­ban határt szabna a korlá­tozott mértékben biztosított kot letisztítják, ápolták a beruházási keretek. Az munka befejezése ptán A utóbbi két évben viszont korrózió elleni védelem már az előzőeknél lényege­sen több gépszín épült 1963-ban például 19, 1964- ben pedig 10-et a termelőszövetkezeteknek tekintetében legfontosabb, hogy a tisztára , lemosott dik a tűzvédelmi építenek eép fémes részeit sok betartásáról, (kormánylemez. tárosalap, kaszaújiatk megfelelő vas- A gépszínek hiánya azon- tagsásban gépzsirral be- ban nem lehet oka egyet- kenjék (gázolajjal, fáradt len termelőszövetkezetben 0]a^a] való konzerválás sem a gépek rendetlen tá- cgak rövid időre alkalmas) Tolásának, rongálásának, a szakszerű tárolás elemi Karancsságon az Alkot- ITóvetelményei, mány Termelőszövetkezet- megvalósítása szintén nem ben az új RAPIDTOX II. okoz különösebb problémát permetező porozó gépről a a következők: feltételenűl előirá­A gépek és az üzem­anyag Hymodon való tá­rolása igen sok gondnak, bajnak veszi elejét a kö­zös gazdaságokban és je­lentősen megnövekszik a melyek gépek teljesítménye, hasz­nálhatóságuk időtartama. Máté Sándor m: g. gépészmérnök akkor volt a legerötelje- helyiség egyik szobácská­A huszonnegyedik órában Akik figyelemmel kísé­rik az idei kenyérgabona­termesztés ügyét, azok em­lékezhetnek a nagy tavaszi tervre: kereken egymillió hold kenyérgabonát szaba­dítunk meg a gyomoktól vegyszerek segítségével. Tudvalevő, hogy az idén nagy kenyérgabonatermést szeretnénk elérni. Az in- dok tehát alapos volt és mindenki előtt érthető. Ma pedig egy kevésbé érthető és lelkesítő tényt kell tudomásul venni: a gabona vegyszerezésének huszonnegyedik órájában vagyunk és az előirányzott egymillió holdból csupán a felét járták be a vegy­szeres gyomirtók. Az adat önmagáért beszél. Érdemes egy kis számvetést készíte­ni. Átlagos körülmények között a vegyszer másfél mázsával növeli a termés­átlagot holdanként. Az jobb minőségű termést ad, egymillió holdnál tehát ez másfél millió mázsa gabo­nát jelent. De mivel csak a felével számolhatunk, eb­ből 750 000 mázsát számít­sunk le. Jogos a kérdés: miért történt így? Nem volt elég vegyszer? De volt és van. Mindenkinek jutott, aki kért. Talán drága? Ezt sem mondhatjuk. Az idén az állam a felére csökken­tette a vegyszerek árát, s így most egy hold gabona vegyszeres gyomirtásának költsége 70—80 forint kö­zött van. Ez pedig nem sok. A jó szövetkezeti gazda azonban nem is egyedül így száfnol. Hiszen a vegy­szer emberi munkaerőt, gé­pet és minőséget is jelent. mint a gyomokkal tarkí­tott gabona. Legalább eny- nyire fontos az is, hogy a gyomtalan földön könnyeb­ben és gyorsabban jár a kombájn, de a kézi kaszás is. Az aratás dandárjában pedig nem mindegy, hogy hány gép áll törés miatt, vagy hogy a kaszások hány nap alatt végeznek a gyor­san érő, pergő gab mával. Az sem mindegy, hogy aratás után mennyire kell tisztítani a gyomos gabo­nát. S ez mind-mind végül is pénzkérdés, ha ma nem is látszik annak. Mindezekkel az eléggé világos érvekkel szemben mi a szövetkezeti vehetők egy részének a véleménye? Körülbelül ez: nem kell vegyszerezni, mert a gabo­A vegyszerezett tábla na szépen telelt, nem rit- egyenletesebben érik és így kul ki, tehát a gyomokat a sűrű gabona úgyis elnyom­ja. A költség és a fárad­ság tehát felesleges. A vélemény — sajnos — nem helytálló.! Mert igaz ugyan, hogy a gabona szé­pen telelt és aránylag ke­véssé ritkult, de legalább ilyen szépen teleitek a gyomnövények magjai is. S az edzett, nagytömegű gyommal bizony a gkbona nehezen tud megbirkózni. Ezt ma még persze nem látni, de rövid idő múlva már mindenki látni fogja — későn. A huszonnegyedik órá­ban tartunk. Még néhány napig lehet valamit segíte­ni a dolgon, hiszen a szár- baindulás kezdetéig szór­hatják a vegyszert. Vegyék fontolóra m-'-gégyszer az'úc a vezetők és szakemberek, akiket illet. Nem feleslege­sen teszik, mert ezzel is a saját és a népgazdaság ér­dekeit szo’galják. N. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom