Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-06 / 71. szám
1964 május 6. szerda ■j ö em A 5 Megférnie péru és idő Nem öncélú a kutatás, kísérletezés a Salgótarjáni Acélárngyáríian Import csökkenté» — Több milliós megtakarítás A jövőre késsülnek Felkészülés a pillangósok első kasxalasaoa A kutató kísérletező munkát nem mindig lehet időben és forintokban mérni, mint a napi termelést. Mértéke mégis van. Az az üzem, — ahol erről elfeledkeznek, a műszaki fejlesztést, a gyártmányfejlesztést elhanyagolják —, slőbb-utóbb elmarad. Különösen a készárut gyártó 45 ezer jbonnát tudna legyártani. Az idén már 500 tonna a tervük -és gazdaságosabban is gyártják, mint tavaly, az alapanyagot is biztosítani tudja számunkra a Dunai Vasmű. Ha tehát nincs is pillanatnyilag rrtég nagyobb haszna ennek a kutatási eredménynek, de a jövőre vovállalatoknál követeli ezt natkozó^ag igen jelentős, az élet. A Salgótarjáni Acélárugyárban ma már egy tíz tagú osztály foglalkozik a kutatással, kísérletezéssel és munkájuk az elmúlt évben jónéhány millió forint megtakarítást eredményezett. Ezekről a múlt évi eredményekről és az idei terveikről tájékoztatott bennünket Szőcs Gyula, a gyár műszaki fejlesztőéi főosztályvezetője. Változatlan minőség olcsóbban Az egyik sikeres kísérlet a kerékpár és motorkerékpár láncok gyártásának olcsóbbá tétele érdekében folyt. korábban1 edzett anyagból készítették, most viszont edzés nélkül, hideghengerléssel sikerült ugyanazt a minőséget előállítani, amivel már tavaly mintegy 5 millió, forintot takarítottak meg A kísérletek tovább folynak. A második lépcsőben a króm molibbdénes ötvözött elektróacélt akarják olcsóbb Martin eljárással készült szénacéllal helyettesíteni. Az eddig elért kísérleti eredmények biztatóak és még ebben az évben várható a végleges megoldás. Ez a kísérlet a gyártó vállalattal, a Mátra- vidéki Fémművel közösen folyik, A jelentőségét csak növeli, hogy a króm mer Libdén korábban tőkés import volt. "Tavaly viszont ehelyett már 200 tonna olcsóbb hazai elektróacélt alkalmaztak. Egyéb ötvözött jellegű új gyártmányok is voltak. A gépipar megsegítését szolgálja például az úgynevezett zégergyűrűk, előállítása is a hideghengerműben. A szalagedzőüzem iól realizálta a kutatási elképzeléseket és 33 tonnát már tavaly legyártottak. Ennek az ára tonnánként 50 ezer forint. Import helyett Az elektroiparban igen sok gondot okozott az úgynevezett dinamószalag. Egyrészt import útján szerezték be, tonnánként ”227 dolláros áron, másrészt nem kaptak megfelelő minőséget. A hengermű kiválóan alkalmas nemesacél megmunkálására. Tavaly ki is dolgozták a gyártás- technológiát és 7 tonna dinamószalagot készítettek. A népgazdaság szükséglete mintegy 60 ezer tonna lenne. A salgótarjáni hengermű ■ — természetesen a .lágyszalag rovására — évi Előcsatározás és új kísérlet Űj gyártmány volt a 20 mázsa rozsdamentes ' és saválló szalag is, amit tavaly termeltek. Ez is import áru- volt, tonnánként 1000—1200 dollárért kapjuk. Ügy mondják, előcsatározás volt ez a jövőre vonatkozólag, mert bár megvan a gyártástechnológia, de a hazai alapanyag-1 bázis még hiányzik. Az idén tovább folyik a kísérlet, hisz ebből a cikkből évi 4 ezer tonnára becsülik az ország szükségletét, tehát jelentős összeget lehetne megtakarítani, ehhez azonban . még vagy százmillió forintos beruházásra van szükség, ami a hengermű második lépcsőjében valósul csak meg. A legutóbbi témakörök között szerepelt a kézi fémfűrészlap, óra- és játékrugók, a borotvapenge alapanyagának előállítása. A híradástechnika részére lágy mágneses anyag (Elfe minőség), amiből 15 tonnát készítettek különböző méretekben. Ezt. az anyagot elektromos vezérlőberendezéseknél alkalmazzák. A C02 védőgázas hegesztőhuzal gyártástechnológiáját is Salgótarjánban dolgozták ki. Ezt a hegesztő automatáknál alkalmazzák.- Tavaly már 175 tonnát gyártottak belőle, az idén mégegyszerannyit fognak. Bevált a szovjet módszer Az idén még szélesebb területen folytatódik a kutatási tevékenység. Az új gyártmányok között szerepel a Hungária „A” tárnok és süveggerendák gyártása. Ezenkívül az ózdi meleg- hengermű részére U-acél hengerlésére alkalmas pro- filos hengereket öntenek. Ennek megvalósításához nagy segítséget adott N. A. Cserkun szovjet mérnök, aki tanácsadóként töltött egy hónapot az acélárugyárban. At új módszerrel serletet közösen végzik'a miskolci egyetemmel és a diósgyőri gépgyárral. E kísérletek realizálására valószínű majd csak az új huzalműben kerül sor, de felkészülnek rá. Egy külföldi tanulmányút kapcsán az úgynevezett BBC íazéktipus lágyítókemencéket védőgázas típus- | ra akarják átalakítani, amivel a lágyítás minősége, a kemencék kihozatala növekszik majd. A huzalmű, a hengermű és a kovácsoló üzem dolgozóin is segíteni akarnak. A nehéz anyagmozgatás megkönnyítésére is kidolgoztak tervet. Az egység csomagokba történő gyártásánál Villástargoncákat alkalmaznak majd. Érdemes- voÉ életre hívni Lehetne még sorolni hosszan azokat a témaköröket, amelyekkel ez a tíztagú kutatócsoport és a gyár föbbi műszakija a mindennapos termelést irányító munka mellett foglalkozik. ,, Az osztály meg fiatal, hisz tavaly hozták létre, hogy érdemes volt, azt már ezek a példák is ékesen bizonyítják. A kísérletezés, kutatás nem öncélú, a ráfordított idő és pénz bőségesen megtérül, egyrészt már az acélgyárnál, másrészt a népgazdaság más területén. , Bodó János A megyei operatív bizottság kedden reggel tartott ülésén utoljára ellenőrizték a tavaszi mezőgazdasági munkák ütemezésére vonatkozó intézkedési terv végrehajtását. Az operatív bizottság tagjai megállapították, hogy megyénkben néhány kivétellel valamennyi termelőszövetkezet idejében végzett a főbb növények vetésével, \ valamint a krumpli ültetéssel. Ezért dicséret illeti meg mind a. gépállomások, mind a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóit. I A kenyérgabona vegyszerezését a tervezett 17 700 holdból csaknem 17 300 holdon már befejezték. A háztáji területek kiosztásában sem volt fennakadás. A gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek készen állnak a tavaszi növényápolásra. több helyen már tart a koratavaszi növények kapálása. Jelenleg a fő feladat: a felkészülés a pillangósok és a rétek első kaszálására. Nagyon fontos, hogy a kaszálást. szárítást, forgatást, boglyázást, behordást mindenütt idejében és szak- szerűen végezzék. Azokban a tsz-ekben. ahol a pillangósok és rétek területe vizenyős helyen fekszik feltétlenül alkalmazni kell az állványos szárítást. Halaszthatatlanul fontos, hogy a tervezett 40 hideglevegős szénaszárítás idejében megépüljön. A megyei operatív bizottság következő ülését két hét múlva tartja, és e?en megvitatják az új növényápolási, aratási és betakarítási intézkedési tér, vet. a felvásárlási osztály vezetője pedig beszámol a raktározási helyzetről. Két tsz két kép Árva Mihály a diosjenői „Petőfi” Tsz tagja és t ládja a háztáji szőlőben (Foto: Banka,) A balassagyarmati „Palócföld” Tsz 10 katasztrális holdas kertészetében a női brieád karalábét palántái. A káposzta, karfiol, paprika palántákat már földbe rakták Lassú az építkezés üteme a balassagyarmati járásban Kereken 10 millió forint az az összeg, amelyért az idén óllatszállásokat, dohánypajtákat. s egyéb a mezőgazdasági termelés növelését elősegítő létesítményeket építhetnek a balassagyarmati járás közös gazdaságai. Az építkezések körül azonban már most olyan gondok jelentkeznek a legtöbb termelőszövetkezetben, hogy félő a 10 millió forint egy része áthúzódó beruházásként jelent; kezik a következő évben: A tervek szerint mintegy négy és félmillió forintot fordítanak a járás termelőszövetkezetei a meglévő állatszállások korszerűsítésére, téliesítésére. Mert i a szerfás épületek, amelyek készített hengerek elettar- |íez(jetben hasznosnak bizo- tama háromszorosa f a ko-, ujtak ma mar semmi- rábbi technológiával gyár- | j^éppen sem elégítik ki a totténal. Az első henger j szaiis^erjj állattenyésztés igényeit. Aj kell alakítani valamennyit a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelően. Igen ám, de itt van lassan az év közepe, s az átalakítási munkák a legtöbb termelőszövetkezetben késnek. Részben azért, mert a négy és félmillióból mindössze 400 ezer forintot bocsájtottak eddig a Az első már dolgozik is Özdon és igen kedvező véleményt <| mondanak róla. Az ónozott huzal gyártását — ami ugyancsak import volt — megvalósították. A berendezés a második félév elejére elkészül és megkezdik a nagyobb- arányú gyártást. Távlati tervük a györs- húzás bevezetése. Ezt a kítermelőszövetkezetek rendelkezésére. Persze van olyan termelőszövetkezet is. ahol a pénz megvan, de mégsem végezték el a ter- veknék megfelelően az állatszállások korszerűsítését, téliesítését. A nyolcból egy Az előjelek azt mutatják, nem készülnek el aVidőben a nyolc hideglevegős szénaszárítóval sem. Eddig ugyanis mindössze egyet építettek meg belőle a nógrádmarcali Aranykalász Termelőszövetkezetben. Bercelen, Terén.vben, Szandán, meg a többi termelőszövetkezetben azért nem kezdték meg a munkát. mert még mindig nem áll megfelelő terv a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Nincs megfelelő terv A szénaszáritók ' építésé azonban nem pusztán a balassagyarmati járás termelőszövetkezeteinek okoz gondot. A megyében tervezett negyven szénaszárító közül mindössze kettőt hármat készítettek el eddig. A. többivel azért késlekednek, amiért a balassagyarmati járás termelőszövetkezeteiben : nincs megfelelő terv. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán korábban elkészítettek egy tervjavaslatot a szénaszárítókra, amely szerint lényegesen olcsóbb lett volna egy egy szénaszárító elkészítése, mint amenyit á Földművelésügyi Minisztérium által kiadott tervek mutattak. Igen ám de időközben kiderült a megyei terv nem felel meg a korszerűség követelményének, s ezért a Földművelésügyi Minisztérium nem engedélyezte az ilyen szénaszárítók építését. S most a megyei szervek kaokodnak. Nincs megfelelő terv a munkát pedig addig nem kezdhetik egyetlen szövetkezetben sem. Anyagi károk A balassagyarmati járás a megye legjelentősebb dohánytermő járása, érthető tehát ha az idei építési tervekben jelentős szerepet kapott a dohánypajták építése. Valamennyi dohánytermelő szövetkezet célja, hogy a dohany- pajták építése még a dohányszüret előtt befejezést nyerjen. Erre azonban vajmi kevés a remény, mert a dohánypajták készítése nagyon lassan halad. A Termelószvetkezeti Beruházási Iroda elkésett a szükséges anyagok megrendelésével. A TiíZép telepeken csak egészen csekély mennyiségben, vagy egyáltalán nem kapható gömb- rúd, nádpadló, tetőcserép és tégla. Ez a helyzet. Szervezetlenség, anyaghiány állja a munka gyorsabb ütemének útját. S ebben nem csak az a bosszantó, hogy az építkezések elhúzódásával' jelentős jövedelemkiesést okoz a termelőszövetkezeteknél, hanem az is, hogy a járásban de a megyében is évek óta ismétlődik ez a kép. Tavalyról, hasonló gondok miatt mintegy egymillió 100 ezer forintot kellett áthozni az idei évre a balassagyarmati járásban, s ez csak növeli a termelő- szövetkezetek gondjait. Pedig egy kicsit nagyobb körültekintéssel, a termelőszövetkezeti építések gondosabb gazdasági és műszaki előkészítésével, tervezésével és kivitelezésével lényegesen kevesebb lehetne a közös gazdasagod anyagi kára.
