Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-31 / 93. szám
jsGOsrnvHO nsto A reménység órája Édesanyám, Társa más fekete anyáknak, Kiknek fiai eltűntek! Türelemmel várakoztál a Nehéz órákban, S nem tanultál egyebet, mint remélni,. Végül az élet A reményt is megölte benned. r ^ Én nem remélek. , Magam vagyok a remélt. ' 4. Mert mi vagyunk a reménység, Mi a te gyermekeid, Akik az élet táplálta , Hitben indultunk el. Mi gyerekek, A . A bozót kunyhóinak meztelen porontyai Fiúk, akik iskola helyett Labdáztak « déli verőn. Napszámosok, Akiknek életét emészti az ültetvények robotba, Tudatlan fekete férfiak, Akik tisztelik a fehér embert És félnek a gazdagtól, Mert mi vagyunk az alsó negyedek. Szegény színesbőrű gyerkőcei, A sötét negyedeké.-ahová még nem jutott el a villanyfény A halálos mámor emberei A tom-town ütemének prédái. A te fiaid. Az éhezők, A. szomjazok, Akik szégyenkeznek anyjuk miatt És nem mernek átmenni az úitseten, Mert félnek az emberektől. a NÓGRÁD VASÁRNAPI MELLÉKLETE Szocialista szocialista erkölcs, szocialista ember S mégis mi vagyunk A reménység, Mely az életet keresi. (Boldog Balázs fordítását Agostlaho Neto angolai kiütő, okos és szabadságharcos. Egyetemi tanulmányait Lisszabonban és Londonban végezte. A nemzeti függetlenségi mozgalom egyik szellemi vezére. Amikor felemelte szavát nyomorgó honfitársai érdekében, a portugál gyarmatosítók börtönbe vetették. Szülőföldjének két faluja, Bengo és Ilkolo protestált és szabadonbocsátását kérte, mire a gyarmattartók lerombolták a két községet és a földdel tették egyenlővé, az afrikai Lidicél Be -Vetőt nem tudják elnémítani. A börtönből is hallatja szavát. SZOCIALISTA fejlődésünkben mindinkább előtérbe kerül a szocialista ember problémája. A párt VIII. kongresszusa is egyik központi feladatként fogalmazta meg: „tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni. dolgozni es gondolkodni." Sokan ezt a célkitűzést nem titkolt kétkedéssel és pesszimizmussal fogadják. Ma még nem nehéz olyan kirívó példákat tanulni, amikor az , új társadalmi viszonyok között — szocialista üzemekben, szövetkezetekben, a szocialista állam intézményeiben — — nem szocialista módon viselkednek az emberek. A régi társadalom olyan ..termékei” mint az önzés, a haszonlesés, az élösdiség szívósan ellenállnak az új társadalmi feltételek között is. A sajtó leleplező riportjai. szépirodalmi művek gyakran, ' drámai módon számolnak be arról a kiáltó ellentmondásról, amely egyfelől társadalmunk fejlődése, másfelől egyes em-( berek gondolkodásmódja és magatartása között van. Nem csoda, ha felmerül a kérdés: megváltoztatható-e az emberi természet? Különbek lesznek-e ez emberek a szocializmusban mint a múltban? t '«■’ M itt«: Koppány Györgyi Ezek a kérdések ma nem egyszerűen elvont erkölcsi kérdések, amelyek csupán az emberek tulajdonságairól filozofálgató széplelke- ket érdekelnek, hanem társadalmunk egészséges szocialista fejlődésnek reális problémái. A szocializmus alapjait leraktuk, de a szocializmus csak akkor teljes, ha az emberek-gondolkodásában és magatartásában is győz a szocializmus erkölcse. Azok az utópista tervek, amelyeket a múltban egy ideális vagy legalábbis a fennállónál jobb társadalomról szőttek, rendszerint az emberek gondolkodásának, erkölcsének az átalakításával kezdődtek. Ezeknek a terveknek az volt a kiindulópontjuk, hogy egy új társadalom megteremtéséhez más — jobb — emberek kellenek és ezért először ilyen embereket kell felkutatni illetve ilyenekké kell az embereket nevelni. Ezek a törekvések azonban minden nemes szándékuk ellenére kudarcot vallottak, többek között azért,' mert az utópista álmodozók nem értették meg, hogy az embereket a társadalom alakítja olyanokká amilyenek, és a társadalom gyökeres megváltoztatása nélkül nem lehet gyökeresen átalakítani az embereket sem. AZ UTÓPISTA terveknek ezt az ellentmondását a marxizmus oldotta meg azzal. hogy a társadalom átalakításai és az emberek megváltozását egységben, kölcsönhatásban vizsgálta: felismerte, hogy a társadalmi forradalom az alapja és feltétele az életforma, az erkölcs, a gondolkodásmód megváltozásának. A szocialista forradalom előrehaladása két vonatkozásban is egyengeti az utat a szocialista erkölcs általános elterjedéséhez. Először: új anyagi társadalmi teltételeket hoz létre, amelyek már lényegüknél fogva a szocialista erkölcs irányában hatnak. A közös' gazdálkodás, a kollektív tulajdon, a társadalmi és az egyéni érdekek harmóniája szocialista gondolkodást, közösségi szemléletet szül. Másodszor a . szocialista forradalom nem automatikusan, önmagától megy végbe. A szocialis- 1 a forradalom harc, amelyben emberek, tömegek esznek részt, nehézségekkel birkóznak, feladatokat ■Idának meg, s amely meg- 'dzi az embereket, erkölcsileg is átalakítja őket. A - 'elszabadulás óta eltelt °vek küzdelmei és erőfeszítései nem maradtak nyomtalanok a küzdelmek észt vevőinek általában ondolkodásában és ma- «tartásában sem. ÉPPEN EZÉRT — reálián értékelve fejlődésünk eddigi eredményeit — bizakodóak és optimisták vafftrnnV a? iji bér születését illetően. A szocializmus alapjainak megteremtésével kedvező társadalmi feltételek jöttek létre a szocialista erkölcs térhódításához és meggyökeresedéséhez. De nem csak a kedvező feltételekről van sz. A szocialista ember a mi társadalmunkban nemcsak a jövő embere, a máé is. Ott vannak a szocialista brigádok, a termelőszövetkezetekben, az iskolákban és egyéb munkahelyeken, kis- és nagy beosztásban, állami intézmények felelős vezetői és tömegmozgalmak egyszerű résztvevői között azok az újtipusú emberek, akik már most szocialista módon élnek, dolgoznak és gondolkoznak. „A szocialista építésben végzett dere- kas munka, — mondotta Kádár elvtárs a Népfront kongresszuson — a közéletben való részvétel mind több új embert, új erkölcsű. közösségi felelősséggel felruházott szocialista embert nevel.” Ez az új sajnos gyakran még kevésbé van reflektorfényben, mint a szocialista erkölccsel szembenálló negativ példák. Nem lármás hírverésre, rikító reklámra van szükség (ezt a szocialista ember természete sem tűrné. az új itt lényegénél fógva szerényen, csendben születik), de arra igenis szükség Jenne, hogy jobban figyeljünk oda az új születésére és bátrabban állítsuk szembe a régivel, a múlt maradványaival. NEM UTÓPISTA vágyálmokat kergetünk tehát akkor, -amikor arra hívjuk fel az embereket, hogy éljenek, dolgozzanak és gondolkozzanak szocialista módon. Ez a cél társadalmunk szükségszerű, belső követelménye, amelynek eléréséhez társadalmunk a szükséges feltételeket is megteremti. A szocialista társadalom teljes felépítése, a szocializmus erkölcsi elveinek győzelme és az új szocialista ember formálódása egymástól elválaszthatatlan, szoros kölcsönhatásban levő folyamatok. A pért a szocialista társadalom nevében támaszt magasabb erkölcsi követelményeket mindenkivel, de elsősorban a kommunistákkal szemben. Az ember erkö’csi fejlődésében azok az út erkölcsi elvek a döntőé-:, amelyek a szociali irpu-' lényegének kibontakozását segítik elő: a sionabsla munka elve, az egyéni és társadalmi érdekek összhangjára támaszkodó közösségi szellem, a szocialista hazafiság és nemzetköziség. Ezek az elvek egyfelől csak a szocialista társadalomban alakultak ki, másfelől nélkülük a szocializmus sem lehet teljes, a szocialista társadalom sem fejlődhet egészségesen. A szocialista ember célkitűzésének realitása és társadalmi megalapozottsága azonban semmiképpen nem jelenti azt. hogy a szocialista ember születését társadalmunkban ma mar semmi sem akadályozza és a nagy társadalmi átalakulásokat automatikusan követi az emberek megváltozása. Életünkből a múlt sok maradványa nv g nem tűnt el nyomtalanul, s különösen szívósak ezek a maradványok a tudat területén. A társadalmi tudat fejlődése jelenleg az osztályharc fontos területe, ahol a régi gondolkodás- mód ellenállását sokféle tényező: tudatos propaganda és megszokás, világnézeti tájékozatlanság es konzervatizmus. objektív nehézségek és szubjektív hibák, stb. segítik. Ezért itt döntő jelentősége van a tudatos szocialista erők munkájának: az eszmei felvilágosításnak es az ideológiai harcnak. Ezért tűzte kj a párt külön feladatként is a szocialista ember nevelését. WIRTH ADAM FILM egy cseh király békejavaslatairól forgatták a filmet, amelyen 1464-ben a cseh király küldöttsége Prágából Plzen, Nürnberg, Ansbach, Stuttgart, Baden-Baden, Reims, Amel városokon át, Dompierrebe ment, itt volt ugyanis XI. Lajos francia király rezidenciája. Pogyebrád György az európai roszágok királyainak azt javasolta, hogy a vitas kérdések megodására, a béke megvédésére,az európai népek közötti barátság és szövetség megszilárdítására hozzanak létre békeszervezetet. A cseh király e jelentős javaslatainak elfogadását és megvalósítását a katolikus egyház mesakadálvozta. A csehszlovák filmszínházak a napokban bemutatták azt a színes kes- kenyfilmet, amely Pogyeb- rád György (1420-1471) cseh király békejavaslatainak 500. évfordulójával foglalkozik. A film a cseh király követeinek a szomszédos országokba es Franciaországba tett utazásairól szól. A film szövegkönyvét az első cseh útijegyzet alapján írtak, amelynek szerzője Jaroslav író, aki elkísérte a követeket Francia- országba. J. Koran rendező és M. Tresnak operatőr múlt év nvarán azon az útvonalon
