Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-29 / 91. szám
1984. május 29. péntek «Satin 5 1B A. ILA. a fejlődés útján Beszélgetés Ozsvárt Ferenc elvtárssal Balassagyarmat a leg- a létrejövő nagyüzemi me- is azt diktálja, hogy meg- letekkel, gépekkel és közitobbi, 1980-as népszámiá- zőgazdaság hatékonyan tá- többszörözzük az ipari ka- ponttal való ellátása. Fejtás szerint 12 457 lakosú mogatta a központi élelmi- pacitást. Ezalatt a jelen- lesztése szintén várospolitikisváros, az ország 63 vá- szerellátást, a szükségletek légi üzemek korszerűsítése, kai feladat, hiszen a munrosa közül a legkisebbek kielégítését. felfejlesztése értendő első- kásság létszámának emelközött a negyedik. Évtizedeken át vármegyei székhely, tipikus hivatalnok város, a dzsentrik, kispolgárok kedvelt központi helye volt. Ez a jelleg rányomta bélyegét Balassagyarmatra: sem gazdaságilag, sem politikailag nem volt számottevő a fejlődése csaknem félévszázadon át s bizony ebből jó másfél értized a felszabadulás utáni időszakra esik. A stagnálás s egyidőben még sorban, de már most kell kedése a kertészeti és ál- Mi jellemzi a lakos- gondolnunk és előkésziile- lathizlalási ágazatok bőví- ság cselekvését, a teket tennünk új üzemek tését, tökéletesítését teszi közügyek iránt meg- létesítésére is. Üj üzemeink szükségessé, nyilvánult állásfogla. a természeti adottságoknak A kulturális, szociális igények kielégítésére milyen lehetőségeik vannak? lását ezekben az és a beáramló lakosság években? A gazdasá- szakképzettenségének figyegi változások hogyan lembe vételével elsősorban mérhetők le az em- a nagy munkaigényű terberek gondolkozása- mékek, illetve gyors képnak, tudatának ala- zésre alapuló könnyűipari — Terveink között szekulásában? termékek gyártására léte- repel részben a meglévő sülhetnek. Ezért dolgoztuk objektumok bővítése, más- — Példák hosszú sorát ki ügy a városrendezési részt új létesítmények meglehetne elmondani, ame- tervet, hogy a város telte- építése. Anyagi lehetőséSzíve van a bányához — Elképzeléseik, amelyekről szó volt, találkoznak-e a város tömegeinek igényeivel, lehet-e számítani minden balassagyarmati ember közreműködésére az elképzelések megvalósításában? — Volt azutan több, kisebb újítás is. Szám szerint nem tudnám megmondani mennyi. Olyan is, amikor egy rázócsúzda Házer Sándor negyven beállításával műszakonkini évvel ezelőtt Etesen kezd- négy ember szabadult fel, te a bányászkodást. Azután — emlékezik Házer Sán- fokról-fokra végigjárt dór. minden beosztást, amíg vé- Az öreg újító ma is lel- gülis bányamester lett. Azt kesedéssel beszél azokról mondják róla: szíve van a a dolgokról, amivel sike- bányához. Nemcsak a min- t-ült jobb eredményt elér- dennapi irányító munká- nie. Kotyházáról jár min- val törődik, hanem min- dennap Szorospatakra dig gondolkodik mit, ho- Reggel ez az utazás jó ar- gyan lehet ésszerűbben vé- ra, hogy átgondolja 1 az gezni. Többszörös újító és egésznapi teendőt. Jól tud amikor az újító-mozgalom gazdálkodni az idejével és tizenötéves évfordulóját így jut arra is, hogy a ünnepelték a Kiváló újító könnyebben, a célraveze- jelvény aranyfokozatávai tőbbön gondolkozzon, tüntették ki. Újításaival közel egymillió kétszázezer y forintot takarítottak meg megvan a népgazdaságnak. Ezekről ai ötlet is beszélgetünk.- A legelsőre jól emlék- Amikor arroJ erdek!ő- szem meg. Abban az idő- ddnk mj iesz a legközelebbi1, tálán meg jobban bi újiLása csak elmosolyo- kellett a szén, mint most. dlk A lejtős aknánál elértük a puha szenet, amit már ., fvem tud'sr” . nem volt érdemes kihozni. L1°re nem le,het «»*“• Nyi- Felettünk megvolt még £ott szenlr‘lel ^ egv visszamaradt rész. A bf “ észreveszi hol nut vasút kivezetése tizenöt lehatne egyszerűbben vagy embernek másfél-kétheti gazdaságosabban. Ha az munkát jelentett volna otle ™e*Yan a t,obbl mar Akkor javasoltam, hogy ^szletkerdes Érik az emdeszkázzuk el az ottlévő be.rbel? ™u,nka kozben es légakna egyik felét és piben° időben egyaránt - azon suberral eresszük le v lasz°lja. a szenet a régi vágatra. Amikor elbúcsúzunk a tár- Sikerült is. nem kellett sadalmi munkáját kezdi, vasutat építeni. Valami rendezvényről tár— A legjelentősebb ak- gyalnak a művelődési ház kor született, amikor Szó- vezetőségével. Itt is van rospatak és Kossuth-akna munka a számára csakúgy, között állandó volt a ver- mint a bányában. ahol Seny, hogv ki ad több sze- neg-v évtizedet töltött. 1958-ban ötven dolgozóval ----- ivoiiuorosi Janos net. A ki- és beszállítási B, J. h atmillió forint, ma 400 iolgozójával hatvanmillión minden elrontott területet. — Megváltozott mar a — Mutatok ilyet — — Az ötvenes évek ele- mi munkánk is — mond- mondja az erdesz. — Eze- jeig még rendszertelenül ja Illyés József. — Ma- ken a rossz területeken ment telepítés. Alkalmaz- napság már az erdészet- minden csemete > megma- ták a tarvágást és csak nek sem elég a papír és a radásáért külön harcot kell sarjról újították az erdőt, ceruza, amivel számba ve- vívni. Beültetjük, kipusztul ezen a területen gazdálko- 8011 £a kellett- Gyorsan, szi mennyi fát vágtak dl Űjra kezdjük. bizonyos fokú visszafejtő- £yek mind azt bizonyítják, rületéről lépcsőzetesen ki- geink függnek a tervezett lés is részben természeti hogy a ^legutóbbi hét-nyolc telepítjük az üzemeket a ffazdasáai eredményektől és adottságoknak, részben es2tendo hozta létre Balas- strand mögötti részre, ahol helytelen előítéletnek a kő- -saSyarlnaton is azokat a egy új, nagyszabású ipar- lgen nagy mértekben a la- vetkezménye volt. E kon- normális viszonyokat, ame- telep felépítését tervezzük, kosság társadalmi összefo- cepciók gyakran ' elkesere- ^yek 013 egész társadalmun- , sásától is. dést, Indokolt és még több kat jellemzik. Már az ipar- Az fbí'TÍÍf, ,komp" indokolatlan lemondást, szervezés kezdetén komoly lex feladat> feltetelef es esetenkint passzivitást szül- társadalmi erőkre lehetett megköveteli a varos általa- tek a váróé lakosságában, támaszkodni, aztán még nof fejlesztését, vagyis egyes vezetőiben is. Hét- nagyobb volt a megmozdu- a kommunális berendeze- nyolc esztendeje, hogy Ba- ^ a mezőgazdaság átszér- ff. ffujüasat, bővítését a Lassagyarmaton is kezdetét vezésének időszakában. Az lakasTok sfmanak en?ele|' vette az erőteljes általános emberek a társadalom min- Legfontosabb teendőnk fejlődés. Sok minden meg- den rétegéből a munkások k<1Z€ terbmk a kozmuve- változott azóta, de még Példáját követve járták a SIte?' E,lreal reUa malf, a több az olyan társadalmi, falvakat, hogy a termelő- Jov° esztendőben 30 miUió gazdasági, politikai ered- szövetkezet előnyeiről meg- forintot fordítunk. Az utob- tnény, amely biztoö alapja győzzék a parasztságot. A bl evekben ^megindult Ba- _ Feltétlenül. Varospoli- Balassagyarmat jövendő ma is itt működő megyei assagyarmaton a laKusepi- tikaj a iakossag ■jyors fejlődésének új szí- szervek, a járási és városi ^ allami beruházásokból s fű új terteimú ’ várossá hivatalok alkalmazottai, a - magánerőből is. A la- véleményének javaslaUt- alakulásának. Ezekről a pedagógusok, jogászok, or- kasépítkezések ütemet fo- nak felhasznalasaval es a lehetőségekről, feladatok- vosok, kisiparosok és ke- k?anJJn* 1mar1 legkülönbözőbb rétegek közről, gondokrol és érvekről reskedők egyaránt részt kővetkező tervidőszak első reműködésével készítettük beszélgettünk Ozsvárt Fe- Vettek ebben a munkában. k^t épltü^^kteüí el- el A részietek kidolgozásáA legközelebbi esz. kezdíük a szövetkezeti la- ban munkások, műszakiak, téridők milyen igé- kasok építését és népszerű- értelmiségiek széles körei- nyeket és lehetősé- sl^ak> támogatjuk, bővít- nek segítségét vettük geket szabnak a vá- |.bk _a mostanában indult igénybe. A célkitűzések te- ros^tevábbi fejlődé- Jgj « tót mindenkit érintenek és könnyített lakásépítési ak- mindenkit érdekelnek, megyei és az országos tér- A meglévő ipari üzemek “ókat. i. Ezt mutatja a társadalmi tanácsf a^helyi termelésének mennyiségi Gazdasági feladataink kö- munkákban tapasztalható mar megalapozása, majd növelésére, a gyártmányfé- zött szerepel, de a város- tömeges részvétel — fe- gyors ütemű fellendülése leségek választékának bőví- építéssel is összefügg me- jezte be kérdéseinkre adott ielentette. Az Épületszere- tésére egyaránt szükség rt a válaszát Ozsvárt Ferenc ,o, ma Femtomegcikkipari van, s ugyanakkor a lakos- «,4 kitplenitese „ város te- elv társ. ' ^8^ban ^ötven^'doígozóval 835 szamának emelkedése rületéről és korszerű épü- Kondoros! János AZ ÚJÍTÓ bányamestek Négy évtized a bányában Nem fiatal már, de első időveszteség nagy vólt, látásra nehéz elhinni, hogy mert sokat kellett a föld idestova negyven évet le- alatt gyalogolni. Egy rövid dolgozott a bányában. Ma gurítót hajlottunk ki és is rugalmas, lépései fiata- 296 lépcsővel az egyórás losak, pedig már nyugdíj- veszteségidőt 15 percre ba mehetne Házer Sán- csökkentettük. Ötszáz emdor a 'szorospataki bánya- bérnél ez naponta nagyon mester. sok időt jelentett, ami meg — Tudja mar mentem is látszott azután a ter- volna, de kértek maradjak melés növekedésében, míg a Kossuth-akna lefogy. Maradtam. Jó az, ha elfoglaltsága van az embernek és olyan amit szeret — mondja. ( Négy ember felszabadul i-enc elvtárssal, a Balassagyarmati Járási és Városi Pártbizottság első titkárává!. — Az utóbbi években Balassagyarmat egyre nagyobb szerepet kapott a A SASBÉRC ALATT 2. (jűttdűs qazilúL orint értéket termel egy 3 ívben. Működni kezdett a§ Kőbányai Porcelánáru gy sí r í finom kerámiát gyártó üze-^ me, két esetben is bővült S a Balassagyarmati Bútor- § gyár, ugyancsak bővült a<- ... , , , ,, Tovító, vállalat aű A felszabadulás előtt a ezen a leruteien gazaanto- ----- r?~~Yi ~r~ --------,, y— y ■„ r.,1 ... w ^HatfaT "vállalat 1^«Cserhát erdeire rányomta dó Pázmány Péter Tudó- mert v^la az Újjáépülő es mennyit ültettek el. Egyik-másik dombolda Nyomdaipari vauaiat ű hél vécét a közén- és kis- mánvepvetem ima FüHms ország. Nem alakult ki a Tudományosán gazdalkod- Ion valóságos kosivatago.t Dobozütem, létrejött a me-§britokosok hozza npm ér_ ^Tudományegyetem) tel’vszer,:i erdőgazdálkodás nak az erdővel is. Széles- ölik a csemetét. De előbbgyea Kézműipari Vállalat? tő> az erdöben ^ énz. 1932-töl célszerű erdögaz- Később túlzásba vitték a körű geológiai, növénytani utóbb az erdő. a szorgalitteni részlégé. Mindez aJJforrásj iphetőséaet látó ne. dálkodást kezdett fenyotelepitest, illetve a fe- es éghajlati ismeretekre más ember lesz a győztes Erről tanúskodik az 1933- nyők és a lombos fák sá- van szükség ehhez a mun- A hegyoldalba vájt padka __________ as ütemterv- A -’azdál- vos ültetését — magyaráz- kához — sorolja az érdé- ban tölgycsemeték zöldellg ondjainak enyhítését je-? magánkézben Tévő’erdők- kodás jövője célja. , az za 32 erdészet vezetője. szetvezetö — és nagy-nagy nek. lentette. 1959 óta több mintS^ a fákat 50.60 éves bogy a jelenlegi sári ere- Erre is van bizonyíték természetszeretetre. — Hej! Ha láthatnám a-----_* u-1—í—j-ü _i .................................... - - -- --- - ■ ■■ munkám végső eredmei í\xiiu la.ucs'" 4,4...-.™ - forrási lehetőséget látó, er- niunkásletszam ^ emeLkede-^ dészejj szakember nélkül sét, a nők foglalkoztatási ^ végzett gazdálkodása. A ezer nő helyezkedett el a § korukban kivágták, de az- detű erdő mielőbb száler- Bujákon. Sűrűn ültetett különböző üzemekben Ba-Kzaj mar vajmi keveset tő- dövé alakíttasson át. A 60 fenyvesek, ahová Az új feladatok megolnyét. De erre kevés egy vesek, ahova nem dasa még nagyobb felkébetömi a napfény. A szjiltséeet követel az erdész- r___ . lassagyarmaton, az ósszla-? rődtek, hogy a levágott te- és 70 éves átmeneti vágás- tűd Deiomi a napieny. a szültséget követel az erdészkosság fele kereső foglal- S mietet befásítsák. Az ilyen forduló alkalmazását azérl rossz levegöjárás miatt gárdától az erdei szas- lgaz; Ezek ^az emberek kozású az 1949. évi 44 szá-^tarvágásos területeken vég- kérte a tulajdonos, hogy elpusztult az aljnövényzet, munkásoktól. A most ké- gyerekeknek^3 u^áknak az erdőt. :edünk a tavaszi erdő lombsátra zalékos aránnyal szemben.Sieg kipusztult a tölgy, a a sarj eredetű és csekély A kiszáradó fenyők jelzik, szülő. újabb tízévre szóló úr' „ * meeszilár-Sbükk- A szamító< kapzsi fatömeg növekedést mutató hogy ezen a talajon csak üzemterv nagy feladatokat ^ff—' du'L^^ögaSgtenl^eb érdek meghonosította állatállományokat minél a tölgy es a cser él meg. ro a Bujaki Erdészet dől- .. ■ ,1-varierre az időre esikS8 *yor?an naSy fatömeget előbb alakíthassa at szál- Az utóbbi évtizedben gozóira. Növekszik a faki- . . ,. ... íia ip.iipm,/; mndnn<Nad° akácot. Az erdők pusz- erdővé, s ezáltal az erdő- azonban sokat változott az termelés, az erdőtelepítés a aT’t .5^* es nagyon jellemző módón ^ tulását a mértéktelen tü- ben lévő fatőkét saját és erdő. Okosan gazdálkodik Nagy még a kopáros terűa köz javára minél job- az ember. Száműzte az er- let. amelyet fokozott faül- íágy ^-gy M ban kamatozóvá tehesse.” dők mélyéről a fáikat faló tetőssel lehet megvédeni a , - T A líimé'tetefiehh pi-Hripaa- mcewool «tor , mio n»m nni-títn lrfn a.dKja oiyan, á“-11A kíméletesebb erdőgaz- mészégetőket, s míg nem természet pusztító erőitől, dalkodást tanúsítják a Fe- ülteti el az új erdőt, nem Az ilyen helyeken már egy szobor Azután feloldódik a feszültsége Az agkimutatható itt az ipari § zifa_termelés. a nagv hasz. fe.lendüles közvetlen Knot hozó cserzőkéreg-tersa a termelőszövetkezeti ^ melés és az állandó legel- mozgalomra. Míg az üzemek $ tetés okozta. sióként a volt Épületszerelő § Buiák körnvékj „rrisk kete- és Káva-hegyi, a szi- vágja ki a vágásérett fá- alig van termőréteg a fel- tel VríJS* náSSÍ kedrezöbü volt a helf-- ^ ^‘a^ban a Bujáktól kat. Sok gondoskodást, sze- színen. A szórványos „kő- 'g .»«* ,ii,m4 munkások szervezettségé-§ zet- ^lyés József, a Bujáki lek vonzó példájával segí-K E_rdeszel, vezet°Je Igy be' ették a fordulat gyorsabb nyugatra eső ű szól erről. ■s könnyebb bekövetkeztét ét,§ erdőrészek, retetet, szakértelmet vár az patakok”, kőkibúvások, ., úf Az erdészet nagy terüle- erdő az embertől. Enélkül óriási akadályokat gördíte- ™nvt e°' tén azonban sok még a elvadul. Hosszú évtizedek nek a meredek hegyolda- ‘ PaAAr Aliddá,' tennivaló. Hosszú évekbe verejtékes munkájával le- lak fástíása elé. De az em A Pappenheimek után telik, míg rendbehoznak hét csak rervábehozm. bér nem ismer lehetetlen! Következik: favágók.
