Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-28 / 90. szám
1964. május 28. csütörtök NÓGRÁD 5 „Büntetés”: a segítőkészség A társadalmi bíróság as üsemi demokrácia fóruma Mohora és Pásztó az élen Földművesszövetkezeteket tüntettek ki Szocialista társadalmi rendünk építésének mindinkább jellemző vonása a szocialista demokratizmus erősödése. A dolgozók társadalmi szervei fokozatosan átvesznek egyes olyan feladatokat, amelyeket eddig az állami szervek láttak el. Ilyen igen fontos intézményünk a társadalmi bíróság. Az új törvényerejű rendelet életbelépése után megyénkben 54 társadalmi bíróságot választottak, melyek közül 1963-ban 37 társadalmi bíróság működött rendszeresen. Körültekintően Megyénk társadalmi bíróságai 1963-ban 132 ügyet tárgyaltak. A dolgozók nevelése érdekében helyes intézkedéseket hoztak és mindössze két társadalmi bírósági határozat ellen nyújtottak be panaszt. A hozzájuk áttett ügyek mintegy 60 százalékát általában az előírt 15 napos határidőn belül letárgyalták, az ügyek 30 százalékában 15-30 nap volt az elintézés ideje, míg 10 százalékában 30 napon tűi tárgyalták le az ügyeket. Tehát, az ügyintézés gyors, időszerű. Néhány esetben még a késedelem oka is indokoltnak látszott, mert igen sok időt fordítanak a tárgyalás előkészítésére. A züllött élemódot folytató dolgozó ügyének tárgyalása előtt felkeresik a családot, a közeli hozzátartozókat, a községi párttitkárt, a tanácsvezetőket és így igyekeznek részletes adatokat szerezni a dolgozó mindennapi életéről. Találkoztunk azonban indokolatlan késedelemmel is, amelynek oka a nemtörődömség. Nem egy társadalmi bíróságnál tapasztalható olyan helytelen gyakorlat, hogy a nyomozás megszüntetésével áttett kisebb jelentőségű bűnügyekben nem vesznek fel közvetlen bizonyítást, a tanúkat a tárgyaláson nem hallgatják meg, csupán a jegyző- könyvi anyagot használják fel és annak rövid ismertetése alapján hoznak határozatot. Máskor pedig abban az esetben, ahol vizsgálati feljegyzés nincs de az elkövető beismeri a cselekményét — mellőzi a bizonyítási eljárás lefolytatását. Ami a tárgyalást illeti, különösen 1963. első felében volt tapasztalható, hogy a rendes- bíráskodást igyekeztek utánozni. Vagy a tárgyalási jeéy- zőkönyvek elkészítésénél két véglettel is találkoztunk: az egyik, amikor gyorsírással a tárgyaláson elhangzottakat szóról-szóra rögzítik és egy kisebb ügy jegyzőkönyve is 15-20 oldal, a másik viszont — ami súlyosabb hiba — amikor meghallgatják a tanúkat, de vallomásukat írásban nem rögzítik. Ez utóbbi azonban már csak szórványosan fordul elő. Az eljárási szabályokat is betartják, Széles körben biztosítják a hallgatóság számára a hozzászólást, vagy kérdés-feltevési jogot. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy a magánvádas ügyekben a békéltetésről sohasem feledkeznek meg. ami gyakran eredménnyel is jár. Legtöbb javítani való jelenleg még a határozatok indokolásában van. Az indokolásból ugyanis gyakran nem tűnik ki, mi az a magatartás, ami miatt a dolgozóval szemben eljártak. Igen sok társadalmi bíróságunknál a határozatok szóban történő kihirdetése általában alaposabb, rész- letesebbb, mint az írásbeli, sőt nem egy társadalmi bíróságnál (Kisterenyei Állami Gazdaság, Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat, ÉMÁSZ, Szorospataki aknaüzem) kifogástalan, és színvonalas. Túlzások nélkül A társadalmi bíróságok intézkedési általánosságban megfelelőek és alkalmasak az eljárás alá vont, valamint az üzem többi dolgozóinak nevelésére. Leggyakrabban alkalmazott intézkedési forma a megrovás és az írásbeli megrovás. (Körülbelül az öszes ügyek 60 százaléka.) A nyereségrészesedés meghatározott százalékban történő megvonására 18 esetben került sor. Emellett alkalmazták a törvény- erejű rendeletben biztosított egyéb intézkedéseket is, például: jutalomból való kizárás 7, pénzbírság 7, kártérítés 11 ügyben, azonnali hatályú elbocsátásra 6 esetben, kényszerelvonó kezelésre pedig 3 alkalommal tettek javaslatot, míg a fizetés megfelelő százalékának a csalód számára való kiutalását 12-szer rendelték el. ítélkezéseik általában arányban állnak az elbírált cselekmény súlyával és helyesen veszik figyelembe az elkövető személyi körülményeit is. Túl szigorú, vagy megtorló jellegű intézkedésekkel nem találkoztunk. Észlelhető viszont az. hogy az ügyész által áttett kisebb jelentőségű bűntettek esetében gyakran igen enyhe intézkedéseket alkalmaznak. Üzemeink, vállalataink dolgozói nagy érdeklődéssel kísérik a társadalmi bíróságok működését. Erre utal az a körülmény, hogy általában sok a tárgyalás* hallgatók száma, volt nem egy olyan, amelyen mintegy háromszázan is megjelentek. A tárgyalások sohasem folynak le anélkül, hogy a hallgatóság soraiból 5—10 dolgozó hozzá ne szólna és meg ne tenné javaslatát. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni a következő példát: a Kisterenyei Állami Gazdaság társadalmi bíróságának tárgyalása este 6 órakor kezdődött és a bizonyítás fél tíz körül fejeződött be. A tárgyaláson résztvevő mintegy 50 főnyi hallgatóságból körülbelül negyvenen megvárták azt a félórát, amíg a társadalmi bíróság tanácskozott csak azért, hogy a határozatot, annak indokolását meghallgassák. Meglepő eredmények Az összes ügyekben nem volt lehetőség, de néhánynál igyekeztünk megállapítani, utána nézni, hogy a korábban fegyelemzetlen magatártást, züllött életmódot tanúsító dolgozó fél évvel a társadalmi bírósági eljárás után változtatott-e magatartásán. Az eredmény minden esetben meglepő. Aki fizetését korábban nem adta haza, hanem elitta —, fél év múlva elhívta lakására a társadalmi bíróság elnökét megmutatni, hogy ezidő alatt menyit gyarapodtak, mi mindent vásároltak. Olyan eset nem is fordult elő, hogy valaki visz- szaesőként került volna a társadalmi bíróság elé, Természetesen ez nem jelenti azt. hogy nem volt kivétel. Tehát társadalmi bíróságaink beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Nevelték a dolgozókat, elősegítették a dolgozók emberi méltóságának és egyéb jogainak kölcsönös tiszteletben tartósát. Dr. Káplán János megyei főügyészség csoportvezető ügyésze Elnöksége megyénkben a Pásztó- és Vidéke, valamint a Mohora- és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek ítélte oda a „Kiváló oklevelet a velejáró pénzjutalommal együtt az 1963. évben végzett jó munkájuk elismeréseként. A pásztói földműves- szövetkezetnél húsz kollektíva nevezett be a szocialista brigád és 16 egység a kiváló bolt címért. Ez azt jelenti, hogy összesen 136 bolti dolgozó igyekezett megfelelni a kulturált kereskedelem követelményeinek és közreműködni a szövetkezeti mozgalom célkitűzéseinek megvalósításában. A szocialista brigád címet 12 kollektíva, a kivó5 '■ kitüntetést 13 boltegys i és 20 dolgozó nyerte el. A jó irányítás és politikai munka eredményeként a pásztói szövetkezet taglétszáma 297 fővel gyarapodott és a leltárhiány száz forintoként 66 fillér. Kiskereskedelmi forgalmi tervüket, vendéglátóipari és felvásárlási tervüket túlteljesítették. Lemaradás, megfelelő felszerelés hiányában, csak a növény- védelmi munkában volt. NEM KISEBB az érdemük a Mohora és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozóinak sem. Itt sokkal kisebbek a lehetőségek, mert a Pásztóhoz tartozó 16 községnek 24 ezer, a Mohorához tartozó községeknek csak 7500 lakosa van és ráadásul az előbbi járási székhely is. Mégis mindennek ellenére valamennyi tervüket magasan túlteljesítették, amelyek közül említésre érdemes a felvásárlás 20,3 százalékos és ezen belül a baromfi felvásárlás 35,7 százalékos túlteljesítése. Ugyancsak a mohorai dolgozók összeforrottsá- gának és lelkesedésének tulajdonítható, hogy a vállalt 3 ezer forint értékű társadalmi munka helyett 42 ezer forint értékűt végeztek. Magyarnándorban új szeszfőzdét építettek, továbbá dolgoztak hídépítésnél parkosításnál, boltok csinosításánál. Igaz, hogy a mohorai szövetkezetnél csak a te- rényi bolt nyerte el a Kiváló címet, Kiváló dolgozó oklevelet pedig öten kaptak, de ha figyelembe vesszük, hogy a pásztói körzetnek kétszer annyi dolgozója van, mint a mohorainak, akkor ez az eredmény is elismerést érdemel. MINDKÉT földművesszövetkezet sokat tett azért, hogy a falu áru- és kulturális igényeit kielégíthesse és a szövetkezeti mozgalom feladatait maradéktalanul végrehajtsa. Több segítséget várnak a fiatalok Gondok Balassagyarmaton a KISZ lakásépítkezésen Már a kora tavasszal beszámoltunk arról a lelkesedésről, amit tapasztalni lehetett Balassagyarmaton a KISZ társasház építkezésen. Tavaly három épületet adott át a KISZ ,az idér pedig 9 ikerházat' illetve 18 lakást készít a Nógrád megyei Vas Fém és Gépjavító Válallat építőrészlege. A lelkesedés ózonban egymagában nem elegendő. Ma már kiütköznek ezen az építkezésen a nem kellő előkészítésből' eredő hibák, amelyek nagymértékben gátolják a tervszerű munkát. A falazásokhoz szükséges gázszilikátblokk folyamatosan érkezik. A falazást mégsem lehet folyamatosan, szervezetten végezni, mert hiányoznak a betervezett nyílászáró szerkezetek. A TÜZÉP Ígérte, az építők azonban nem tudják mikor érkezik olyan áru, amilyenre éppen szükség van. Az is gátolja az anyagok beszerzését, hogy — tanácsi vállalatokról lévén szó, — egyszerre csak 10 ezer forint értékű anyagot vásárolhatnak. Ez pedig nagyon kevés a közel kétmillió forintos munkánál. A jövendő lakástulajdonosok, akik havonta ezer forintot fizetnek be, ott vannak, segítenek. ,de más segítségre is szükség lenne. Ha már ilyen társulások, szövetkezések alakulnak, megérdemelnék a nagyobb segítséget az építkezések jobb előkészítéséhez. Kevés idő menne kárba, gyorsabban megvalósulnának a tervek. 99 Összkomfortos” magnó A japánok elkészítették ezt a kis magnetofon készüléket, amelybe egy egész kicsi tranzisztoros rádiót i: beépítettek. Ez már összkomfort! Arcképek A „nyughatatlan” nyugdíjas r árva az ablak, és Bokor János bácsi előtte ül a könyvektől roskadozó Íróasztalnál. Könyvet látni egyébként mindenütt. A rádióasztalon, sőt az ablakpárkányon is. Melegíti a szobát a május délutáni nap, odasüt egészen a kerékasztalig, ahol ülünk, a kényelmes bőrfotelben és beszélgetünk. — Hogyan telnek a napjai Bokor bácsi, mióta nyugdíjba vonult? — kérdezem. Aztán nagyon hamar helyesbíteni kell ezt a kérdést. Mert a hatvanhat éves Bokor János nem vonult nyugdíjba, dehogy vonult. Szeptember elsején búcsúztatták ugyan munkatársai. a megyei tanács pénzügyi osztályán, de már másnap ismét ott „lábat- lankodott” az illetékkiszabási hivatalban. Méghogy abbahagyja a munkát! Nem! Nem. tudná ő azt megtenni! Ügy örült már akkor, öt éve, amikor letelt az ideje, hogy nem engedték el. Marasztalták; — János bácsi szükség van rád, maradj még, maradj! Mikor betöltötte a hatvanötöt, akkor aztán mégsem tarthatták tovább. Napi négy órát azonban dolgozik azóta is. — Miért, miért? — kérdezi méltatlankodó hangsúllyal. — Szeretem az embereket, azért. Szívemhez nőtt a közigazgatás, azért. Elviselhetetlen nekem, a tétlenség, azért. Meg azért is, mert irtózom még a gondolatától is annak, hogy én már nem vagyok hasznos ember. Hát mindezért. Gondolom mellesleg jól is jön a nyugdíja mellé az a négy-ötszáz forint, amit így megkap, a négy óráért. Gondolom, de ebben sincs igazam. Mert ez a négy óra csekélyke töredéke annak az időnek, amit a közösség javára szentel pihenéséből. Hozzájön még a népfrontnál végzett társadalmi munkaóra. Ezt nem mérik időben, ezt nem dotálják pénzzel. Azt, hogy elnökségi tagja maradt a megyei népfrontnak, s megtartotta tisztségét is. mint a megye békebizott ság titkáraJ Aztán hol it1 hol ott találkozni veit Megy a sportolókhoz. Se gít a különleges feladató ellátásában is, mint amilyen volt most a leszere lési hónap. Nem egy rendezvény sikere fűződik az ő nevéhez. De a TIT is számíthat rá. Ott az ellenőrző bizottság tagja. Gazdasági és egyéb jellegű ellenőrzési feladatot lát el egy fillér nélkül, csakugyan azért, mert szeret dolgozni, mert szereti az embereket. No és ami még ezenfelül marad a napból? Azt megosztja a két szenvedély, a bélyeggyűjtés, és az olvasás között. A könyvespolcon nemcsak klasz- szikusok, és mai irók művei sorakoznak, hanem német és román nyelvű könyvek is megtalálhatók. Elnézem fiatalos rugalmas járását, vidám arcát és nevető szemét... M ilyen csodálnivalőan ga.zdagszívüek és sokra képesek ezek a ma öregek! Ujlaky Mária A SZÖVOSZ Igazgatósága és a KPVDSZ
