Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-24 / 87. szám

kWOGRAU

VASÁRNAPI

MELLÉKLETE

„&gi{tlhn elkiittLezeitslgei Is intsek:- az Igaziágot.. ”

A GYUMÖLCSSZEDŐ

Beszélgetés Sánta Ferenccel

A GELLfiBT-HEGY oldalában kanyargó utcák egyike a Ménesi-út. Egy csendes sziget Budapest zajosan hullámzó óceánjában, A II-13-as számú épület homlokzatán dupla felírás: Eötvös József Kollégium az egyik, Irodalomtörténeti Intézet a másik oldali«?. A két intézmény közös könyvtára az Eötvös- kőnyvtár. Itt dolgozik Sánta Ferenc 1958 óta. Az irodalom szakembereit és a bölcsészhallgatókat látja el könyvekkel és nem egyszer értékei megjegyzésekkel, hasznos tanácsokkal. Közvetlen, segítőkész ember- amely tulajdonságát, mint Eötvös-kollégista öt éven keresztül én is gyakran tapasztaltam. Ezúttal azonban nem mint könyvtáros és egyetemi hallgató, hanem mint író és olvasó * ülünk egymással szemben.

Miután megtudtam, hogy elsősorban a könyvhéten megjelenő a Húsz órás riport c. mű problematikája érdekel, meg sem várva a kérdések szabályos megformulázását, a kérdéseket szinte kitalálva máris az elevenbe vág: • N

— Mint eddigi írásaimnál, e regény megalkotásánál is az a szándék vezetett, hogy igazat írjak.

Egyetlen elkötelezettséget ismerek: az igazságot A lelkiismeret késztet írásra és függetlenül attól, hogy a kritika hogyan reagál műveimre azért írok, mert úgy érzem, ki kell mondanom, ami foglalkoztat. Itt van a Húsz órás riport. Megjelenése után volt olyan vélemény. amely

szektásnak, volt olyan,

amely revizionistának minősített. Mivel nem lehet, hogy ugyanez a mű egy- szere baloldali, illetve jobboldali beállítottságú legyen, úgy érzem; hogy a kettő között az igazság táján jártam ezúttal^ is.

ÉLVEZETTEL hallgatom az írói önvallomást. A kisregény cselekménye egy magyar faluban játszódik napjainkban és az 1956-os események idején és a falu belső yálságát írja le művészi eszközökkel. Miért fordult figyelme éppen a falu életéhez?

Mielőtt válaszolna egy kis kiegészítést tesz:

— Nemcsak a falu problémáiról akartam írni, hiszen a felvetett kérdések az egész magyar társadalomra jellemzőek voltak azokban a napokban és éreztették hatásukat más társadalmi osztályban is. Hiszen a dolgozó emberek problémái véleményem szerint a lényeget tekintve teljesen azonosak. Hogy mégis miért helyeztem falusi környezetbe a cselekményt, arra a következő a magyarázat:

— Hagyomány, hogy ami nálunk falun történik, az befolyásolja az egész ország életét. Ez , nem valamilyen narodnyik.« vélemény a részemről, hanem kézenfekvő tény. hiszen a lakosság nagy része falun él. A paraszti indnlp+^k kontrol nélkül jönnek elő, az ellentétek az ő körükben spontánabbul nyilváPORTRÉ EGY KISLÁNYRÓL

(Vojtech Tittelbach temperája)

nulnak meg. Termeszetek sen reagálnak az élet változásaira.

KÉZENFEKVŐ a következő kérdés. Honnan ismeri ilyen jól a falusi embert?

— Egyrészt gyermekkoromból — édesapám székely szegényparaszt volt —, másrészt évente huzamosabb időt mindig falun töltök feleségemmel és négy gyermekemmel. Szeretném ha ezt nem azonosítaná azzal a sablonnal, hogy tudniillik az író „kimegy az életbe.” Ilyen nincs, így nem lehet köny-' vet írni. Az embereknek nem szabad érezniük, hogy egy író van közöttük. Embert kell látniuk az íróban, aki úgy gondolkodik, mint ők, akinek ugyanolyan problémái vannak, mint nekik.

— Hogyan rögzíti ezeket a beszélgetéseket? Jegyzetel?

— Szó sincs róla — hangzik a gyors válasz. — Adatokon kívül semmit nem vetek papírra a helyszínen, sőt a szó mélyebb értelmében még csak nem is figyelek. Csupán ott élek, velük élek. Ezen van a hangsúly!

CIGARETTÁRA GYÚJT

és így folytatja:

—Ha már az alakoknál tartunk, akkor ne felejtse el megírni az egyik legfontosabbat. Az embereket soha nem szabad csak ördögnek, illetve csak angyalnak látni. Az életet a maga bonyolultságábban kell ábrázolni.

— Mik a tervei? Milyen természetiű műveket várhatunk tollából a közeljövőben?

— Továbbra is a hatar lom problematikája foglalkoztat és az, hogy hogyan tudjuk a mindennapi életünket boldogabbá tenni.

Csongrády/Béla

GONDOLATMORZSÁK

Az állam a felfegyverzett törvény.

*

Az ész minden vakbuzgóság szemében szálka.

*

Minden bűn és vétek gyengeségből ered.

I *

A nyugodt kétségbeesés, amely háborog a düheit, és nem átkozza az ' egei,

maga a bölcsesség.

*

Az unalom az élet betegsége. Akadályokat állítunk magunknak, hogy átugor- juk őket.

*

Aki látni tud, annak a számára nincs kárbavesaett idő,

(Vilém NowaJt festménye)

Az idei ünnepi könyvhét regényei, elbeszélés- és verskötetei hű keresztmetszetét adják az elmúlt évek magyar irodalmának, a könyvhét magyar klasszikus művei pedig legnemesebb irodalmi hagyományainkat képviselik.

Hét verseskötet reprezentálja a mai magyar költészetet. A fiatal Bárányt Ferenc új kötettel jelentkezik: a Hazatéréssé 1, amelyben legújabb költeményeit gyűjtötte össze. A Világ füstje a címe Benjámin László új verseskötetének. Garat Gábor kötete, az Artisták, a gondolat és a szó egyszerűségére, mélységére törekvő lírikust mutat be. Megtalálnak címmel adja közre verseinek válogatását Hidas Antal. A kötet a hosszú harcos költőiközéleti pálya legjava tér-/ mését tartalmazza. A Gyümölcsoltó, Simon István új kötete. Váci Mihály új kötete Szegények hatalma címmel jelenik meg. Az ünnepi könyvhétnek valóban ünnepi kiadványa lesz a Tiszta szigorúság, a fiatal költők antológiája, amely mintegy harminc ifjú lírikust szólaltat meg.

Az ünnepi könyvhétnek kiemelkedő élménye lesz a Részeg eső, Darvas József új regényének első része. Galabárdi László, a tehetséges fiatal író Atkozották című regényében egy népi tehetség tragédiáját ábrázolja, egy szobrásztehetseg- gel megáldott nyomorék gyermek életét írja le. Go- da Gábor Ördögűzés című elbeszéléskötete sajátosan egyéni hangú mű. Györy Dezső regénye, a Viharvirág ez ünnepi könyvhéten ötödik kiadásban lát napvilágot.

Lengyel József Elévült tartozás című elbeszelés- gyűjteményében régi élményeit, harcait s a személyi

i££4ujy%dalmi

kiadaánjiai

kultusz idején átélt fájdalmas emlékeit írja le, Először jelenik meg könyvalakban a Kortárs hasábjairól ismert Húsz óra, Sánta Ferenc riportkötete. Megjelenik Szabó István elbeszéléseinek gyűjteménye a Varázslat kertje. Színes, egzotikus világba vezeti el olvasóit Széchenyi Zsigmond vadásznaplója, a Nahar, amely India földjén lezajlott izgalmas vadászkalandokat elvenít meg. Öröm lesz forgatni az új Tersánszky-kötetet is,

amely A céda és a szúz címmel jelenik meg. Még egy elbeszéléskötetről kell szólni, a Kilátóról, amely a fiatal novellisták legjobb munkáit tartalmazza.

Egy színműveket tartalmazó kötet is található az ünnepi könyvhét könyvei között: Németh László társadalmi drámáinak két körete.

Változatos és érdekes a klasszikus magyar irodalmi művek könyvheti sorozata is. Kiadják Gárdonyi Géza A hosszúhajú veszedelem című regényét. Geliert Andor Endre Novellák című kötetében a legjobb írásai találhatók. Űj kiadásban jelenik meg Az aranyember Jókai regénye; két kötetben adják ki Juhász Gyula összes versét a Magyar Parnasszus sorozatban. Ismét megjelenik Kosztolányi Dezső összegyűjtött verseinek kötete, Mikszáth kitűnő regénye, a Beszterce ostroma s Móricz Zsigmond hatalmas regénv- trilogiaja, az archaikus nyelvi pompájú Erdély.

v