Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-04 / 69. szám

/ JOGSAD 1«64. május hétfő Á PARKBAN KE OLYAN SIETVE i Bemutatkozott a jószimatú szonda — Közúti ellenőrzés megyénkben \ Gépkocsik, motorkerék­párok sora gördül ki se­besen a BM Nógrád me­gyei Rendőri ^kapitánysága udvarának kapuján. Fé­nyesek az autók, vakítók a mdiorosok fejében szij- jazott bukósisakok. A hi­vatásosokkal számos ön­kéntes rendőr és munkás­őr is t simogatja a mai ak­cióban,' melynek során ar­ra kíváncsi a rendőrség: mennyire tartják meg a gépjárművezetők a KRESZ előírásait. Moszkvicsunk a salgó­tarjáni Rákózi úton ira­modik. Az Állami Áru­háznál kevés bijján felsza­ladunk a járdára. Azt, hogy nem ez történik, a KRES2T-nek köszönhetjük, mely előírja: a sebességet, a látási, út és forgalmi vi­szonyoknak megfelelően kell megállapítani. A gyors fékezés. kormány- félrevágás oka egy bujáki Elektronikus készülék a forgalom ellenőrzésére AZONOSÍTJA, megszá­molja és ellenőrzi a felü­gyeletére bízott járműve­ket, megállapítja haladásuk irányát és sebességét az az elektronikus műszer, amelyet az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egye­tem közlekedésvillamossá­gi tanszékének vezetője, és munkatársai dolgoztak ki. A berendezés egyaránt jól elhasználható a közúti és i vasúti forgalom ellenőr- sésére. Csak azokat a járműve­iét „veszi észre” amelyeket a gondjaira bíztak oly mó­lon, hogy oldalukra ugyanabban a magasság­ban egy-egy jellegzetes csí­kozással borított táblát függesztettek. A csíkok azonban nem minden táb­lán azonosak. A külöböző fehér csíkok eltakarásával, illetve fedetlenül hagyásá­val ugyanis szükség esetén 12 olyan adatot is ki lehet fejezni, amelyek az adott kocsira jellemzőek, mint például, hogy nyitott vagy csukott, két- vagy négyten­gelyes. 20 vagy 40 tonnás, megrakott vagy üres, stb. Az érzékelőfejből az ada­tok a központileg elhelye­zett értékelő műszerekbe futnak, amely mutatja és fel is jegyzi ezeket a „je­lentéseket”. így állandóan ellenőrizni lehet, hogy pél­dául egy vasúti szerelvény teljes egészében, a megfe­lelő összeállításban és az előírt időpontban halad-e át bizonyos pontokon vagy, bogy egy-egy autóbuszjárat kocsijai hogyan tartják meg a menetidőt, hol ke­letkezik torlódás, stb. A MŰSZERBŐL eddig csak egyetlen példány ké­szült el, de a működési elv helyességét már az is be­bizonyította. mama, aki gyermekével karján körülpillantás nél­kül lépett az úttestre. — Ogy-e, nem Írnak fel? — így az anyuka, aki lám, jobban tart egy húsz- harmincforintos bírságtól mint egy esetleg súlyos ki­menetelű közlekedési bal­esettől. ,. A bírságolást ez­úttal türelmes intelem he­lyettesíti. Az acélgyár mögötti be­láthatatlan útkanyarban lomha óriás* pihen. A 2. sz. AKÖV tehergépkocsiján betongyűrűk. Pár perc, s eggyel kevesebb betétlap sorakozik a gépjárműve­zető tárcájában. Tím pere, hármtt szabálytalanság A hatéves Marika éppen fekete Pannóniáról, mikor lekászálódik a hatalmas Mátranovákra érünk., A valóban bájo6 csöppség ké­résére Bandi bátyja nem tudott ellenállni. pedig megtanulta a KRESZ-vizs- ga előtt, hogy motorkerék­páron csak olyan személyt szabad szállítani, kinek mindkét lába elér a láb­tartóig. Ennek a szabály­talanságnak is betétlap az ára. R. Zoltán alsóhomoki bá­nyász nem dicsekedhet erős memóriával, ö úgy „emlékszik” adott irány­jelzést, mielőtt motorján kifordult a főútra. Az el­lenőrző rendőrök másként látták... A vasútállomás mellett lovas szekeret veszünk ül­dözőbe. Hajtója ide-odabil­len a bakon, s mintha ki­zárólag annak köszönhetné fenr, maradását, hogy eny­ves a nadrágja. Kisvártat­va laderül, hogy a nad­rág ülőkéje kifogástalan, de sokkal kifogásolhatóbb a \ homokterenyei Kossuth Tsz e tagjának lehelete. B. József Péter előbb négy féldecit vall be, majd csak háromról akar tudni. Az alkoholszonda inkább négyre enged következtet­ni. Az elmés két perc alatt működő berendezés fehér kristályai néhány mélylé- legzetű beíúvás után sö­tétbarnára szineaődnek. Persze, szó sem lehet ar­ról hogy az erősen ittas ember hajtsa haza a fo­gatot. A szövetkezet arra- járó szállítói közül száll egyikük a bakra. A Nógrád megyei Szén- bányászati Trösst FB. 76- 62 forgatom rendszámú te­hergépkocsija eléggé el­használt. A kormánymű annyira kotyog, hogy bár­mely ‘pillanatban felmond­hatja a szolgálatot. Az el­lenőrző rendőr a menetle­vélre rávezeti az utasítást. A feocsifuvar befejezése után azonnal javításra kell irányítani. Irány a műhely Fekete Pannónia suhan el mellettünk Szöröspuszta nál. Vezetője egyik kezét a nadrágzsebében tartja. Lába a karteren, tisztes távolban a féktől. Gépkocsink vezetője és B. András lakatos már talál­kozott hasonló ügyben. A fiatalember a találkozás befejező akkordjaként épp aznap fizetett ki kétszáz forint bírságot. Valószínű, hogy a be nem látható ka­nyarban most ^tanúsított bravuroskodás sem lesz ol­csóbb. Az ultrarövidhullámú rá­dió adó-vevő berendezés hasznos segítője a közleke­désrendészetinek. Egy-egy mérési ponton ilyen készü­lékkel felszerelt őrszem áll. Amint az egyik előtt elhalad a gyanúsan gyors jármű/ a másik máris kapja az értesítést. A rendőrség a legtöbb életveszélyesen hajtó mo­torossal K istenen yén és Salgótarjánban találkozott. Sebességkorlátozás túllépé­sén az ellenőrzés napján mintegy ötven gépjármű- vezetőt ért a rendőrség közöttük egy távolsági autóbuszét is. A lakóterületen belül megengedett ötvenkilómé- teres sebesség helyett het­vennel robogott. Sebesség- (korlátozás A mgyénk egész terüle­tére kiterjesztett ellenőrzés után a közlekedésrendésze­ti osztály vezetője értékel­te a tapasztaltakat. —A gépjárművezetők leg­többször a sebességkorláto­zást hagyják figyelmen kí­vül. Elég sok motoros feled­kezik meg arról, hogy hat­vanja lomét eresnél nagyobb sebességnél a bukósisak viselése az utas számára1 is kötelező. — mondotta. — Az alkohol hatása alatt vezető száma a korábbi időszakhoz képesít csökkent: többekkel találkoztunk azonban, akik fegyelmezett­séggel, udvariassággal vet­tek részt a. közúti közle­kedésben. B. Z. A munkásosztály a szocialista nemzeti egység fő ereje A marxizmus—lenindz- mus megalapítói nemcsak a kapitalista társadalom ellentmondásait tárták fel, hanem a társadalmi fejlő­dés es a tőkéstársadalom ellentmondásait elemezve megtalálták azt az osztályt, amelynek történelmi misz- sziója a kizsákmányoló rendszer lerombolása, a dolgozó osztályok felszaba­dítása. Ez az osztály, a munkásosztály. Ezt az osz­tályt a tőkés társadalom fejlődése termeli ki, gyara­pítja, nagyüzemekben, kon­centrálja. A tőkés társada­lom fejlődés törvényei a parasztságot differenciál­ják, tönkreteszik, elűzik földjéről, az iparba kényszerítik. A konkur- rencia vastörvényei, a tőkekoncentráció és centra­lizáció tömegével juttatja csődbe, Ítéli önálló egzisz­tenciájának feladására a városi kispolgárságot, a kö­zéprétegeket. A technika és a tudomány fejlődése, a szolgáltató ágazatok szere­pének növekedése ezt a fo­lyamatot nem fordítja visz- szájára, csak módosítja. A munkásosztály, ame­lyet létének feltételéi kény­szerítenek a szervezkedés­re, a gazdasági és. politikai küzdelmek, a kemény osz- rályharcok tüzében edző­dött meg. A munkásosztály csak úgy szabadíthatja fel önmagát, ha minden dol­gozó osztályt felszabadít, ha összefogva a paraszt­sággal és a középrétegek­kel, ellenállhatatlan túlerőt hoz létre a tőke hatalmá­val szemben. A munkás- osztály tudományos ideoló­giája, a marxizmus—leni- nizmus ezért a dolgozó em- bre, a gyár, a föld és a szellem munkásainak közös ideológiája. A szocialista forradalom minden dolgo­zónak visszaadja a munka értelmét, a társadalom ösz- szefogott erejével tervsze^ rúen és tudatosan, az em­ber javára gyümölcsözteti a termelőerőket, uralma alá hajtja a társadalom és a természet erőit. Ezeket a feladatokat a munkásosztály a dolgozó osztályok élén csak for­radalmi harcokban, osz­tályküzdelmekben válthat­ja valóra. A munkásosz­tály a forradalom vezető ereje, de vezető szerepét pártja nélkül, a dolgozók marxista—leninista, szer­vezett élcsapata nélkül nem tölthetné be. A harc eredménye az egyseges szocialista társa­dalom. A szocializmtjs győ­zelméhez, a forradalom győzelméhez nem > vezet egyenes úti A harc bonyo­lult feltételei közepette csak tudományos világné­zettel, a dolgozó tömegek, az osztályharcok tapaszta­latai állandó konkrét elem­zésével lehet eligazodni. A munkásosztály stratégiája" és taktikája a változó tör- tönelmi helyzet, az osz­tály harcok állandóan módo­suló feltételei következté­ben változik. A ihagyar munkásosztály szocialista forradalma, azoknak a társadalmi erők­nek összefogása, amelyek győzelemre vitték hazánk­ban a szocialista forradal­mat, az antifasiszta, hábo­rúellenes, demokratikus küzdelmekre nyúlik vissza. A Magyar Kommunista Párt, a magyar munkás- osztály volt a kezdeménye­zője, szervezője és fő ereje a Horthyék nemzetáruló po­litikája elleni népi összefo­gásnak, az antifasiszta nép­frontpolitikának. Ez az összefogás bontakozott ki a félszabadulás íjtán a földosztásért, a stabilizá­cióért, az újjáépítésért, az ország demokratikus átala­kulásáért, a nemzeti füg­getlenség védelméért foly- / tatott küzdelmekben. Eb­ben a harcban erősödött meg a munkás-paraszt szövetség, a nemzet hala­dó erőinek összefogása, amely útját , állta a nem­zetközi imperializmus tá­mogatását élvező hazai reakciós erők kísérleteinek a történelem kerekének visszaforgatására. Ezekben a harcokban bizonyította be a munkásosztály az egész nemzet előtt hiva- tottságát a nép vezetésére, nyerte meg a dolgozók alapvető tömegeinek cse­lekvő támogatását a szo­cialista forradalom végre­hajtásához. A munkásosztály hatal­mának megteremtése volt feltétele és fő eszköze a társadalmi-gazdasági ; vi­szonyok gyökeres átalakí­tásának, a szocializmus építésének. A munkásosz­tály hordozta vállain a szocialista forradalom győ­zelméért, a szocializmus építéséért folytatott harc és munka fő terheit. A ter­melési viszonyok szocialis­ta áralakítása, az iparosí­tás történelmi eredményei megváltoztatták a társa­dalmi osztályok jellegét, megnövelték a munkásosz­tály sorait, átalakították társadalmunk osztályszer­kezetét. Először teremtőd­tek meg a magyar nép tör­ténelmében az egész nem­zet összefogásénak objek­tív feltételei. Eljött az az idő, arhelyről a nemzet leg­jobbjai álmodtak: „az év­százados magyar átkot”, a megosztottságot és belvi- szályt, ami nem a magyar nép természetében, sajátos lelki alkatában gyökered­zett, hanem a kizsákmá­nyoláson alapuló osztály­társadalom szükségszerű terméke volt, a múltba űzhettük, De tudni kell ez­zel a lehetőséggel élni. Az ellenforradalom előtt a pártvezetés, a szocialista építés hibái, mindaz, amit összefoglalóan a személyi kultusz fogalmával szok­tunk jelölni, akadályozta evtjíek a lehetőségnek va­lóra váltását. S az ellenfor­radalom előtt Nagy Imre vezetésével éppen akkor hirdették meg minden ma­gyar egységét, amikor a munkáshatalom alapját szolgáló osztályszövetség meggyengült, az osztály­harc kiéleződött, a tőkés- restauráció erői támadásba lendültek. A hamis nacio­nalista jellegű nemzeti egy­ség meghirdetése csak le­leplezte az ellenséges erők támadását és megnehe­zítette a szocialista jövő, a nép iránti felelősségtől át­hatott dolgozók összefogá­sát. Pártunk ma a szocialista nemzeti egység politikáját hirdeti és valósítja meg. Ennek az egységnek felté­teleit az ellenforradalom­mal vívott küzdelemben, a szocialista konszolidáció munkával és harccal terhes éveiben, a mezőgazdaság szocialista átalakítása idő­szakában, a szocialista for­radalom győzelmes csatái­ban teremtettük meg. En­nek az egységnek támasza a szilárd munkáshatalom/ a szocialista alapokon fej­lődő, erősödő gazdaság. A párt és a nép, a munkás- osztály és a többi szocialis­ta dolgozó osztály és réteg megbonthatatlan • szövetsé­ge a szocializnms teljes felépítéséért vívoV. harc­ban, munkában fejlődik. A nemzet alkotó erőinek összefogása csak a szocite■> lizfnus teljes felépítésének, programja alapján lehetsé­ges. csak ennek a prog­ramnak végrehajtása útján erősödhet. Ninés más al­kotó, útmutató, munkára és harcra mozgósító, a nép erőit egységbe fogó politi­ka, mint a Magyar Szocia­lista Munkáspárt politiká­ja. A dolgozók internaciona­lista összefogása állja útját a nemzetközi monopoltőke agresszív törekvéseinek, ké­pes megvédeni az emberi­ség békéjét. A magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép mindig élvez­te a Szovjetunió, a testvé­ri szocialista országok, a nemzetközi forradalmi ha­ladó mozgalmak támogatá­sát. A magyar munkásosz­tály, a magyar nép ma is a szocialista országok né­peinek, a világ haladó erői­nek nemzetközi összefogá­sában látja jövője, ország­építő céljai valóraváltásá- .nak zálogát. Nemzeti tö­rekvéseink, sorsunk, ma inkább, mint valaha, egy­ségbe fonódik a nemzetkö­zi demokratikus-, szocia­lista békéért folyó küzdel­mekkel. MOLNÁR ENDRE a KB agít.-prop. osztály h. vezetője \ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom