Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-21 / 84. szám

NÖGRÄD

1964, !náju6 21. csütórtu

A gyógyítás körülményei ,A 7nf1

— szakemberképzés

Balassagyarmaton

Két főorvos beszél egy témáról

Balosa gyarmati olvasóink tudjunk lenni a gondokon, nemritkán panaszolják, Balassagyarmat párt- és hogy nagy a zsúfoltság a tanácsi vezetői természete- város egészségügyi intéz- sen nem feledkeznek meg nényeiben. Ezt magunk is arról, hogy problémáinkat a tapasztaltuk. A kényelmet- felsőbb vezetés elé tárják.

lenség okait dr. A bay Nemes Gyula, a város főorvosa ismertette,

— A gyarmati rendelőintézet körzetében 1959 és 1963 között megtöbbszöröződött a betgeségi biztosíA gyarmati egészségügyi helyzetről ezt követően dr. Nyúl Lajossal, a megyei ta- nács-vb egészségügyi osztályának vezetőjével beszélgettünk.

— Mint önök is megír— A rendelőintézetek helyzete Pásztón és Salgótarjánban kedvezőtlenebb, mint Balassagyarmaton. Üj intézetek építésére is ebben a sorrendben számíthatunk. Becslésem szerint Gyarmaton hét éven belül aligha kezdenek rendelőépítést. Azonban a nemzetközi helyzetnek általam

tottak száma. Négy év alatt ták, __ úgymond __, más- is beméit további javulása

a

zonban úgyszólván változatlan maradt az orvosi, ápolói létszám. — állapította meg. — Az egészségügyi dolgozók fáradhatatlanságának, hivatásszeretetének köszönthetó, hogy feladataikat változatlan alapos-- sággal. gonddal látják el.

félszáz ^milliós költséggel talán előbb lehetővé teszi

— Rendelőintézetünkben,

— folytatta — napi átlagban majdnem kilen cszáz ember fordul meg, javarészt mint páciens. Elég azonban egy csekélyke, kedvezőtlen változás az időjárásban ahhoz, hogy a be- eglétszám hihetetlen arányban emelkedjék. Ez év feb- uar 25-én például kétezer- .étszáz beteg jelentkezett... - építésére mennyi a 'gy nem csoda, hogy a vá- mény?

•ohelyiségek idegkimerí-________________________

ó

én zsúfoltak, egészségtelenül levegőtlenek.

felépül Salgótarjánban a megyei kórház. Ez jelentős terület lakosságának gyógyászati ellátottságát javítja ugrásszerűen. Balassagyarmaton elsősorban a szülészet szorul fejlesztésre. Ebben az évben erről nem lehet szó; új egészségügyi létesítményt az idén sehol az országban nem kezdenek építeni. A szülészet nagyobbítása valóban indokolt. A magam részéről nem tartom lehetetlennek, hogy néhány éven belül sor is kerül rá.- Új

rendelőintézet rea mintegy tizenhat millió forintos beruházást.

— S addig? ,

— Az 'Egészségügyi Minisztérium beruházási osztályának vezetője és főmérnöke nem régen járt Balassagyarmaton. Mindketten a rendelőintézet bővítésének lehetőségeit tanulmányozták. Ez az érdeklődés azt tanúsítja, hogy a problémák megoldását nemcsak „lent” sürgetik, de „fent” is fáradoznak azon.

B. Z.

Mongóliában az elmúlt tíz esztendőben az állatorvosi központok száma több mint megnégyszereződött'. Jelenleg egy állatorvosra 48 000, egy állatfelcserre pedig 7 000 darab szarvas- marha jut. Az utóbbi három esztendőben gyorsan emelkedett a főiskolai végzettségű agronómusok zoo- technikusok és az állatorvosok száma. Az agronó- musoké pedig ezen időszak alatt 23 százalékkal növekedett.

Mongóliában az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak a mezőgazdasági szakemberképzésre. Az ulanbatori agrártudományi egyetemet csupán ebben az évben több mint 280 diplomás szakember hagyja el. Ezenkívül a Szovjetunió és a szocialista országok agrártudományi egyetemein is tanultak mongol mezőgazdasági szakemberek. A köztársaság 18 kerületében létesített állattenyésztő iskolákból idén kerülnek ki először állattenyésztő szakemberek.

— Ügy tudjuk, a kórházi ápolásban részesülők száma is megnövekedett.

— Az ápolási napok széna tavaly az előző évihez .épest. az ágyak változatlansága mellett, hárornzerrel nőtt. Ez nem azt lelenti, hogy több a beteg. \ tudományos ismeretek 'erjedése következtében ma már azok sem idegenkednek a kórháztól, akik orábban előítéleteik miatt hallani sem akartak róla. Vagy egyszerűen pénzük nem volt rá ... Ez nem -i'Qbléma többé, mivel a hűségeket világviszony- ilban is bőkezűen fedezi .Marnunk.

— Mit tehettek az orvosok?

— A gyorsabb felépülést •egitő modem eljárások,

S|ij és nagyhatású gyógysze- ek alkalmazása után a ha- :yományosnál rövidebb idő elteltével engedték haza a etegeket. Ezt követő, kórházon kívüli ellátásuk természetesen a körzeti orvosok, ápolók feladatait szaporította.'

— Hol a legszoronga- tóbb a helyhiány?

— A szülészeti osztályon. A mindössze négyszer öt- meteres alapterületű szülőszobában évente kereken ezer kismama hozza világra gyermekét. Komplikációmentes szülésnél sem kedvező éppen, hogy mind a két szülőágyat egyidejűleg használják. Nemvárt beavatkozás esetén azonban szinte dolgozni sem lehet a kicsiny helyiségben. Az osztály kezelő-, orvosi és nővérszobák nélkül -zűkölködik. A páciensek részére nincsen megfelelő ruhatár; megoldatlan az líi-zülöttek higiénikus elhelyezése . . / A város ere- e kevés ahhoz, hogy úrrá

Vadvédelem és dúvadirtás

Gazdálkodási gondok megyénk kisvadas területén

Az erdőkről és a vad- A vadállomány itt a leg- folyó dúvadírtása még gazdálkodásról szóló tör- újabb létszámbecslés alap- mindig nem kielégítő, vény fontos lépés ahhoz, ján a következőképpen ala- Mindent egybevetve: el- hogy a vadgazdálkodás és kult: szarvas 343^ őz 1922, lenőrző szerveink segítsé- _ —* ~':_X1 jobban mezei nyúl 29 296, fácán gével és vadászaink közre9230, fogoly 'TTSifC császármadár 122 darab.

I ______0____ _ __

A szarvas- és az őzáLlo- ^asági érdekeknek megfe- manyunkban igen kévés a Xelő vadgazdálkodást, bika és a bak. ^Italában vadásztársaságkink tagjai szívesebben vadásznak őzbakra mint őzsutára, pedig nem mindig válik a. állomány javára. Azért hogy őzállományunk minőségét megjavítsuk, egyesi vadásztársaságoknál az| őzbak kilövést az őzsuta rovására korlátoztuk. Az a törekvésünk, hogy az 1:1 ivararányt el tudjuk érni. j Természetesen ezt meß- fokozatosan kell megvalósítanunk.

a vadászat minél megfeleljen népgazdasági rendeltetésnek .illetve elősegítse vadgazdálkodási kultúránk továbbfejlesztését. y.

A törvény szabja meg a gazdáVíodó szervek feladatit, a gazdálkodás egységes irányításainak elveit,

melyhez a szükséges útmutatást az Országos Vadgazdálkodási Tanács adja meg. Ennek szellemében kell, hogy végezzük, vadgazdálkodási feladatainkat megyénkben is.

Az elmúlt időszaknak alapvető feladata volt a vadállomány mennyiségi és részben minőségi fejleszté- £ontoltan se. Az apróvad jóval több, mint tavaly, de a kívánt eredményt még mindig nem értük el. Még nagy feladatok állnak előttünk, amelyeket a közeljövőben meg kell oldanunk.

A mezőgazdaság szocialista átszervezése, az erdő- gazdálkodás új iránya, a vadgazdálkodás gazdaságossági követelményei

működésével ki fogjuk alakítani megyénk vadász- társaságainál is a népgazKollár József

megyei erdészeti és vadászati felügyelő

Szabad az erszényeket!

Cjf-jö-chii-cazzuui cl IV.Ja-lmti

— Ezerhatszázkilencven- hét.

— Köszönöm. Szép summa ...

— Szép, — helyesel udvariasan Kamodi Erzsi, a balassagyarmati Szántó- Kovács gimnázium érettségi előtt álló diákja. Kérésünkbe, mondhatni társadalmi munkában ő összegezte a táblán a tételeket; azokat a summákat, melyeket a IV/a növendékei készpénzben sajátjuknak vallhatták. Fejenként

majdnem ötven forintot.

— Ezen felül közös kasz- szánk is van! — szól egy kamaszhang.

— Ezerötszáz forint! — helyesel Kun Erzsi, az osztály pénzügy mi rasztere. — Most elég üres a kassza. Elvitt belőle a szalagavató

— Borsosberényt ki né hagyd! — inti valaki az első sorokból.

— Igen. Az ősszel ebben a két állami gazdaságban szedtünk szilvát, cukorrépát. A munkabért betettük az OTP-be.

Nevet az osztály; az OTP sokat propagált jelmondatát mindannyian ismerik.

— Sokan takarékoskodnak? — érdeklődtünk.

Kripta-mélyi csend.

— Takarékbélyegre gondolunk ...

— Az csak a kicsiknek való, — szól lenézően az egyik maturandus.

— Az általános iskolásokat gyönyörködteti a tarka bélyegek látványa, — kapcsolódik a kötetlen diskurzusba az osztályfőnök. — Az enyémekre már nem hat.

— Persze, persze... A felnőtt kor hajnalán már a takarékkönyv a kívánatos. Ugy-e?

A statgztikai-könyv szerint a szónoki kérdésre nem vár választ az ember. Erre ugyan várt, de nem kapott... Kiderült, hogy a harmincnégy érettségizendőnek\ — úgy szem. két harmada leány /— egyetlen egynek sincs ta karékbetétje.

Pénze, költőpénze azonban valamennyinek van. Takács Erzsi bányászkislány például havi hetvenből gazdálkodik. Cuki, csoki, harisnya-szemfelszedés

— körülbelül ezek költség- vetésének tételei.

A pénzforrás: anyuka, apuka tárcája. Néhány fiúnál alkalomadtán favágás: egyiküknél zenélés... A kollektíva egyöntetű véleménye: azért nem takaré- I koskodnak mert nincs miből.

— így lennne igaz? -r kérdezzük később az intézet igazgatóját.

— Meggyőződhetett arról, hogy nem egészen . ,

— válaszol. — A tanterven belül foglalkozunk ugyan a takarékosság fontosságával, de az osztályfőnöki órán arról elhangzók inkább az iskola javainak megóvására intenek.

Ögy vélem, a pénzzel bánásra elsősorban a szülői háznak kellene nevelnie a fiatalokat, hiszen minden családnál más-más összeget szánhatnak erre.

Megemlítjük, hogy egyik esztendőben vándoriparos látogatta meg a hosszú szünetben a gimnáziumot, s másfélszáz magagyártotta dugóhúzót sikerült eladnia.

— Emlékszem rá. Magam is vettem tőle...

— Gondoljuk, az OTP propagandistája húsz percnél hosszabb időt is kapna ...

— Természetesen. Szívesen látnánk, ha eleven mondanivalóval kedvelhetné meg lányainkkal, fiainkkal a takarókossagot

Bizonyára. Ám az sem lenne haszontalan, ha ez esetben az iskola volna az úttörő.

— Borváró —

Falusi arcképek:

A vöröskeresztes titkár

Emelnünk kell viszont a fogoly- és fácánállomány létszámát, ezt a megváltozott erdő- és mezőgazdálkodás miatt a volierekben történő neveléssel érhetjük el. Tehát több fácán- és fogolytojást kéll a volierekben keltetni.

A „Honnan hová?” kér- kocsma Iáján látni, hol az désré nem keresi a erdőben seprűnek való választ. Tudja: e földön gallyat gyűjtögetve; de úgy születtünk, ebbe térünk is, mint Rácz Gáspár, a vissza. Ami a kettő között népfrontbizottság tagja, van, az az élet. Mindenki- akit a telepért végzett te- nek csak egyetlenegy jár vékenységéért becsülnek belőle. Nem mindegy, mi- Karancslapujtön. ként éli le. Lehet úgy is, Azért, hogy a Karancs mint a községen átvezető tövén meghúzódó falücs- műút egyik telkén álló -Ica barnabőrű népe korunk, düledezö vályogviskóban társadalmunk emberéhez élik. Sokan, szegényen, illő életet éljen, szívós

—------------. — - . | , , szennyesen, tudatlanul. Le- szorgalommal dolgozik a

e

gyes módszerek elavuló- (JvfUK fiz nproV(l(l(lt het amúgy is, mint a Hon- Dankó-telep vörösteresztes

' véd utcában ’ Bogdán Sán- titkára. Községére persze dór ék. Orsós Józsefék: gaz- munkahelyén, a salgótarjásához vezettek és az új körülményeknek megfelelő Apróvad tenyésztésünk- munkát követelnek. nek nagy kárt okoz a terFeladataink megvalósítá- mőterületek körben törté- sának alapfeltétele a szak- nő, gépi kaszálása. Az ap- mai képzettség fokozása, a róvad a terület közepébe törvényes rendelkezések szorul és sok esetben a gép szigorú betartása, a helyen- martalékává válik. Jó lenként meglazult fegyelem ne, ha mezőgazdaságj helyreállítása, a vadász- szektoraink a lehetőséghez társaságoknál a gazdálko- mérten a vadgazdálkodás

követelményeire is ügyelnének.

Sok kárt okoznak a kóborebek, macskák és dúva- dak, kártevései is. Minden eszközt meg kell ragaddás megjavítása.

Mire vadásszunk 'í

Nógrád megyében a kisvadas területen 23 kisvár das vadásztársaság műkő nijnk a pusztításukra. Egyes dik, 247 679 holdas terűle- vadásztársaságok fegyver- ten. rel, méreggel és csapdával

dagadva, munkásán, tisztán ni tűzhelygyárban sem hoz új házban. S éppoly szem- szégyent. Jelvényes kivá- revalóan — nem messze ló munkás, szocialista bri- emezektől, a Dankó-telepen 9ád vezetőjé. A brigádta- — Botos Károlyék, akik gok egy szálig a -cigány- már géppel mossák a tisz- lakosság köréből valók, tításra szorulót. Lehet él- — Nekünk nehezebb. .. ni úgy is. mint a fiatal-' — sóhajt, s lehetetlen nem asszony, aki a salgótarjáni érteni, kik az a „nekünk.” kórházból megszökve sor- — Ha a faluból kioson vasára hagyta újszülöttjét; laki fáért az erdőre, s el- de úgy is, mint R. Jó- kapják, híre szalad, hogy zsefék, akiktől a gyámha- Andris vagy Jóska lopott, tóság korábban elvette a Ha a mieink közül tesz kicsit, ám javulásuk, szór- így valaki, másként szól a galmuk láttán visszadta. nóta: A cigányok loptak. Nos. úgy is lehet ■, élni. Egyikünk bűne valameny- mint L. bácsi, akii hol n nyiünkef rneaszégvc”’'

Ezért vállaltam örömmel, hogy önkéntes rendőr legyék.

Az önkéntes rendőr tisztelettel, szeretettel szól Molnár Sándor törzsőrmesterről, a parancsnokától; de méginkább felizzik a szeme, mikor Éber Júlia védőnő nevét említi.

— Tíznél több esztendeje dolgozik itt nálunk. Lapujtőn. S ha a nevelők azt mondják, már pedig mondják, hogy tiszták a cigánygyerekek: az az ó érdeme. Védőoltást és tanácsot ad, nevel, irányítja a vöröskereSzfes munkát. Tudja, hol alakult meg tavaly ősszel a megyében először a cigány anyák iskolája? Itt, Karancslapúj- tqro. A szervezésben közülünk való aktívák is segítettek. Puporka Eerenc- né, Rácz Ferencné, Nyári Ibolya, Rácz Margit. Ősz' szel, törik-szakad, megszer vezzük az írástudatlanok oktatását. S mielőbb hoz\ záfogunk, ha a községi tanács is segít, társadalmi munkában a Dankó-telep- hez vezető út kikövezéséhez. összefog érte a telep, a népfront, a vöröskereszt szervezet —, bizakodik a vöröskeresztes titkár.

Bemutatjuk: Rácz Ferenc n tier— b. —

t