Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-17 / 81. szám
f-5 üöesíü 1964. május IT. TOSárr.ae A GONDOLATOK KÖNYVÉBŐL Kibékülünk azzal az ellenségünkkel, aki a szív és az elme kiválósága tekintetében alattunk áll; de sohasem bocsátunk meg meg annak, aki lélekben és tehetségben felülmúl minket. Vannak emberek, akik azért nem ékesszólók, mert szívük túlságosan hangosan beszel, és meggátolja őket abban, hogy hallják azt, amit mondalak. Az uralkodó szenvedély .»oltja lelkűnkből a töb- íeket, mint ahogy a nap, sugarainak ragyogásával eltünteti a csillagokat. ifjúkorunk örömei, amikor emlékezetünkbe , idézzük őket, olyanok,. mint a romok, amelyeket fáklyafényben nézünk. A fa levelenként hullatja lombját: az emberek minden reggel megfigyelték, hogy mit veszítettek az előző napon, észreven- nék szegénységüket. A könyv reszket az idegen katona lépteitől. ■Sokévi szünet után a sarki csemege bolt előtt találkoztam össze Gyulával, és a kölcsönös szívélyes üdvözlések után megkérdeztem mit visz a szta- niolban? — Nap eleséget Mandarin úrnak. — Ki az a Mandarin úr? — Mandarin úr az én kínai teknősbékám. Nagyon tetszett nekem a dolog. Az is, hogy Gyulának tesknősbékája van, az is, hogy az illetőt Mandarin úrnak hívják, és kiváltképpen én tetszettem magamnak, akinek ilyen, értékes barátja van. — Szóval te odahaza teknősbékát nevelsz — állapítottam meg elégedetten. — Ez pompás! Mesélj róla. Miért kínai, mit eszik, hány éves, mekkora . ..? — Álljon meg a menet! — vetett gátat a kérdés áradatnak. — Előbb tisztázzuk azt alapproblémái, Néhány lapos közhelyen, semmitmondó apróságot akarsz hallani a Mandarin ügyről, vagy történetileg is hiteles, részletes, elemező tájékoztatást? — Csakis az utóbbit! — Szóval nem valami felszínes, olcsó kispolgári káváncsiskodás vezérel, hanem mindenoldaluan ismerni kívánod a Mandarin úrral kapcsolatos események alakulását, azok okozati összefüggéseit, belső logikáját? Nem mazsolákat akarsz, hanem históriai áttekintést? — Pontosan erről van szó! — jelentettem ki lel késén. — Nincs kerek e földön téma, mely jobban érdaklene. Tör TEMESZ GYERMEK-FEJTÖRŐ jet űrhajós. 2. Fejlődik. 3, Orosz férfinév. 6. Olga magánhangzói. 7. Csonthéjas gyümölcs. 9' Fedd. 11. Szór. 12. Lá mássalhangói. 13. Élet. 14. Egészségünket védi. 19. Gyulladás. 21. Közlekedünk rajta. 22. Skálahang. VÍZSZINTES; I. Közvetlen megszólítás. 4 Ruhadarab. 5 Zamat. 6 A hét vezér egyike. 8. Időegység. 10. Állat II. Madár 15. Te és én. 16. Te és én. 17. Helyes. 18. N. L. 20. Tét mássalhangzói 21. Leszármazott. 23. Magot juttat a földbe, >4 Fűszer. FÜGGŐLEGES; i. Megyénkben járt szovMegfejtésül beküldendő: függőleges 1, 3, 14, (Hosz- szú és rövid magánhangzók között nem tettünk különbséget.) — Rendben van — bólintott Gyula.. — Engem ugyanis semmi sem hoz ki könnyebben a béketűrésből, mint mikor a felületes informálódás igényét tapasztalom embertársaimnál. Tehát a tárgyra térek. Két évvel ezelőtt történt. Braziliába készült egy sakk-versenyző barátom. Elutazása előtt felkeresett, és érdeklődött: mit hozzon nekem e távoli vidékről? Kajmánt, feleltem tréfásan, Aztán meg is feletkez- ten% a dologról, és képzelheted meglepődésemet, amikor pár hét múlva beállít, kis ládikóval a hóna alatt. Mentegetőzve közli, hogy a brazil hatóságok újabban nagyon megnehezítették a kajmán-kihozatali, e$ért — teknősbékát hozott. — Tehát Mandarin úr így került hozzátok — kottyantok közbe. — Mandarin úr? — meresztett nagy szemeket Gyula. — Nem értelek, hiszep már az elején közöltem, hogy Mandarin úr — kínai teknős! Ez pedig brazil volt. Kajmán helyett érkezett. Don Jozénak hívták. És kérlek, figyeld jobban, mert ha mindent kétszer kell mondanom, estére sem érünk a végére, és nekem még más dolgom is van. — Bocsáss meg — hebegtem szégyenkezve — én csüngök a szavaidon, de azt hittem, talán Kínából Brazíliába úszott át a barátunk. — Don Jozé nem Kínából úszott át szögezte le Gyula. — Ó ott született a forró parti fövénybe beásott tojásból, és ott élte *e gyermekkorát is. Eredeti brazil volt, mégpedig különleges fajta.' Ezt Bandi állapította meg, aki 'biológus az AMatkertben. Felkért a tudomány nevében, hogy engedjem. át nekik. Másik /állatot ajánlott fel cserébe. — Mandarin urat? — tört ki belőle a totózó. — Nem — felete Gyula ingerülten a félbeszakítás miatt. — Nem Mandarin urat, hanem egy özet. — Tréfálsz? — hápogtam. — Egy műanyag bre- kuszért egy komplett őzet? — Don Jozé speciális, hosszú nyakú példány volt — emlékeztetett barátom. — Egyébként nagyon kérlek, ne vágj mindig közbe, mert elvesztem az események fonalát, és akkor érdektelenné válik az egész. — Többé nem fordul elő — ígértem határozottan. — Folytasd, mi lett az őzikével? — Természetesen nem fogadtam el. Egy bérházban .nehéz őzet nevelni. Ezek futkározni, ugrándozni szeretnek. Széna kell nekik, meg különféle erdei szamócák. Bandi ekkor ausztráliai ’ vadkutyái ajánlott, úgynevezett din- gót. Nagyon meggyőző érveket sorakoztatott fel. Kiderült, hogyha átveszem, nem kell ebadót fizetnem utána, mert vadállatnak számít. — Hozzátok került a vadkutya — koccantok össze fogaim a rémülettől. — Nem féltetek? — De féltünk — nyugtatott meg Gyula: — Nem fogadtuk el. Erre fiatal nőstény mosómedvét kínáltak cserébe. — Azt még kevésbbé fogadtátok el — rikoltottam vidáman, mert már kezdtem belejönni a játékba. — Minek egy ilyen dög nektek, hiszen holland mosógépetek van?! — Tévedsz — intett le Gyula. — Ágnes asszony hozzánk került. Több mint egy évig élt nálunk. Nem bántuk meg a cserét. Különösen a gyerekek imádták. Sajnos, nagyon megnőtt, a végén rengeteget zabáit. A cirkusznak ajándékoztuk oda. — Mandarin űrért! — E. KOVÁCS KÄLMÄN üvöltöttem. — Ugye Mandarin űrért? A T? C — Nem — ingatta a fe- ui-ÍViJ POETICA Mit ér az ifjúság, ha álmaiban nem dereng a szép jóvá, ha nincsen célja küzdelemre érdemes? Mit ér a szerelem, ha nem mar csontig húsodba a kín. a vágy. ha tested-lelked nem pokolból üdvözül? Mit ér az életed, ha nem ízlelted meg a munka örömét, ha alkotásod nem hirdeti létedet? Mit ér a költemény, ha nem hevíti ritmusát a szenvedély, ha nem röpíti rímeit a gondolat? jét a barátom. — Ingyen adtuk. Amint már mond-' tam — ajándékba. Te megint nem figyelsz! Torkon ragadtam. — Ki vele! — sziszegtem. — Rétérsz-e végre Mandarin urra, erre a rusnya dögre, vagy kiszorítom belőled a történész lelkedet! Kiszakította nyakát a markomból, megigazította nyakkendőjét, és méltatlankodva jelentette ki: — Vedd tudomásul, hogy brutális viselkedésed miatt egy szót sem hallasz tőlem Mandarin úrról. Pedig az előzményeknek már a végére is értem volna. Rövidesen. Kürti András A most kitüntetett dán karikatúrista, a Nemzetközi Lenin Békedíjat, következetes békeharcos rajzaival, a haladó eszméket szolgáló emberi magatartásával érdemelte ki. Karikatúrarajzolásának jellege különösen alkalmassá teszi, hogy a legszélesebb tömegek számára érthető, világos legyen; erkölcsi tételeit, mondanivalóit nemcsak keveseknek, hanem az egyszerű emberek tömegeinek szánja. Hagyományokban gyökerező, módszeriben kipróbált, 1Ő£eLilI TVldÜJÍLp gyakran a múlt század neves haladó szellemű karikaturistájára, Wilhelm Buschra élénken emlékeztetőén oldja meg sorozatokban felépített karikatúráit. Ezekben a kispolgári képmutatást, hazug erkölcsöket pellengérezi ki, a kizsákmányolást leplezi le biztos rajztudással, egyszerűségében ötletesen, egyénien mulatságos mádon Mondják, hogy a »»nevetés Öl”; Bidstrup a nevetés fegyverét fogadta vitézül a militarizmus ellen. így az ő igazságos háborújának méltó >,hadikitűntetése” a megtisztelő Lenin Békedíj, mely nagy Öröme művészete híveinek és elmondhatjuk, hogy a megtisztel és fényéből jut az egész világnak az ő harcával azonosuló, haladó szellemű karikatúraművészetének Is. Szűr Szabó József A (h R- — 4 t A karrier
