Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-10 / 75. szám

I 1364, ina.jus Nem vállalati, hanem öszvárosi ügy a lakásprog­ram megvalósítása, a kór­ház befejezése, a távfűtési hálózat megépítése, - a gim­názium tető alá hozása. Építőiparunk csak a város gyárainak összefogásával tudja feladatát elvégezni. Arra kérjük a jelenlévő elvtársakat, hogy segítsék szakembe£ekkel az építő­ipart. Küldjenek szak- és segédmunkásokat — mon­dotta többek között Jed- iicska Gyula, a salgótarjá­ni városi pártbizottság első titkára, a gazdaságvezetők , nemrég megtartott tanács­kozásán. Nem gokkal később a mellettem ülő Antal Ist­vántól, az acélárugyári igazgatójától megtudtam, hogy ők egy 28 főből álló ács- kőműves’ brigáddal siettek az építők segítségé­re. Az első fecskét követte a többi. Azóta az Erőmű, a távfűtéshez ácsokat, a Tűzhelygyár és a Zagyva- pálfalvi ^ Bánvc- t 'többek között esztergályo­sokat, hegesztőket ajánlott fel az építőiparnak. Re­méljük ez a folyamat még tovább gyűrűzik. Az előbb említett né­hány példa is jó kifejezi: hogy mennyire szívükön viselik párt- és gazdaság vezetőinek a város átépíté­sének sorsát, s mint jó ba­rátok nyújtják egymásnak segítő kezüket. Ők már látják azokat a modern lakásokat, ame­lyekben dolgozó társaik jóleső érzéssel pihenik ki munkájuk fáradalmait, tesznek azért, hogy a meg­betegedettek emberhez mél­tó kórházba töltsék el a gyógyulás idejét, hogy gyermekeiknek ne kelljen összezsúfolódva ülni az is­kolák padjaiban, hogy a távhőellátás bevezetésével ' még kevesebb por, füst szennyezze a várost. Evés közben jön meg az étvágy — halljuk gyakran ezt a sokat jelentő szólás- mondást. így vagyunk az építőiparral is. Az idén 210 milliós tervet kapnak. Amikorra megye- és város párt- és állami vezetői ószeállították az idei prog­ramot, kiderült, hogy még 27 millió kapacitásra volna szükség. De hogyan, ami­kor az eredeti tervhez szükséges létszám sincs biztosítva. A felmérések viszont azt mutatják, hogy gyárainkban sok építőipari szakember dolgozik. Időle­ges átirányításuk az építő­iparhoz enyhítene a gondo­kon. A megoldás kulcsa azon­ban az építők kezében van. A munka neheze rá­juk hárul, hiszen erre vál- ■ lalkoztak. Több példa mu­tatja, hogy nem , várnak mindent felülről. A főtér; 13-as lakó bérház építői két hónappal a nyomdánál dolgozók ugyancsak két hó­nappal előbb akarják át­adni az épületeket. Igaz elképzeléseik megvalósítá­sát többször objektív okok is akadályozzák, de előre­látással, jobb szervezéssel ezek egyrésze időben elhá­rítható. Amikor örömmel írunk a gyárak segítségé­ről, nem hallgathatjuk el: ez az út sokáig nem jár­ható Építőiparunknak a gépesítés fokozásával új építőipari módszerek meg­honosításával kell biztosí­tani a gyorsabb ütemű fej­lődést. ^ Venesz Károly .Jól fizetnek, ha gondos a munka A bogyósgyümölesósok becsülete Drégelypalánkt>n Drégelypalánkon a Szon- dy György Tsz-ben tavaly a munkaegységenként fel­osztható jövedelem prémi­ummal együtt meghaladta a nyolcvan forintot. A munkaegységekre kifizetett 3'.7 millió forintból csak­nem 1.1 milliót tett ki az eper és a málna prémi­uma. A palánlká termőföl­dek kincse tehát a málna, az eper és újabban a feke­te ribizli. Megéri Kizoldéltek a málnások, virágaikat bontják a föl­dieper bokrok és az egy­éves fekete ribizli telepíté­sen már olyan szép termés mutatkozik, hogy pótolhat­ja más gyümölcsfélék ter­méskieséseit. A palánta határban megélénkült az élet, tarkaruhás asszonyok kapája suhog a gyönyörű sorokban, A fekete ribiz­li agyagsárga földjén — minthogy kétszer-négymé- teres hálózatban telepítet­ték — traktor és munka­gép tisztította meg a ta­lajt. A bogyósgyümölcsöik lel­ke a gondos gyomtalaní­tás, a ' többszöri kapálás. Kétszáz hold telepített gyümölcsöse van eddig a szövetkezetnek, de a szorgalmas palánki asszo­nyok legalább (nyolcszáz holdat kapálnak meg eb­ből a kétszázból. (Mert leg­kevesebb négyszer kapál­nak minden telepítést). Tudják, hogy megéri. Emeli a munka­egység értékét Érdeklődünk, hogy mi­lyen áron értékesíti a szö­vetkezet az ízletes és kül­földön is keresett epret és a málnát. És mit várnak a most még új telepítésű fekete ribizliért,? Drégelypalánkról általá­ban csak exportminőségű árút szállítanak el. Ügy mondják, hogy tizenöt fo­rintért számolják a földi- eper kilóját, málnából tíz­forintos átlag jön ki és a fekete ribizli még többet ígér. A fekete ribizlit több évre leszerződték és má­zsájáért több mint tízezer forintot kapnak. Termés­átlagra tapasztalatuk egye­lőre csak a háztájiból van. Volt olyan négyszáz négy­szögöles ribizli-telepítés, hogy tizenhatezer forint jövedelmet adott. Az új telepítések termő­re fordulásától azt vár­ják, hogy három év múl­va prémiummal együt.száz forintnál többet fog érni egy munkaegység. Nincs konkurrencia A szomszédos szövetke­zetben örök téma,, hogyan akar jélk megoldani Drégely- palánkon a nagyszabású új telepítések ápolását, a termés szedését. A palánki tsz vezetői azonban nem aggódnak. Palánkon már nem az ipar szívóhatása, hanem a termelőszövetke­zeté érvényesül. Az ipar­ból sokan szívese* vissza­térnek a tsz-be és a nagy munkaidényekben az ipar­ban dolgozok is hazautaz­nak segíteni. Itt még a magas napszám sem csá­bítja el a tsz-tagokat, mert a szövetkezetben olyan ma­gas a jövedelem, hogy a magánosok képtelenek kon­kurálni vele. Emiatt az epresben és a málnásban mindig „nap­rakész” a munka. Kísérletek A szövetkezet elnöke, Kapás József, arról tájé­koztat, hogy szövetkeze­tükben a kísérleteknek is helyet adnak. Keresik az új eper és málnafajtákat, alkalmazzák, kipróbálják az új 1 módszereket. Csaknem tízféle epret próbáltak kd eddig s most újabb négy külföldi földieper-fajtát palántáztak ki, hogy meg­állapítsák melyik díszük jobban a palánki homo­kon. Minthogy újabb száz hold telpítésére készülnek és egyébként is nagyon fá­rasztó a kézi kapálás,. ke­resik, hogy miképpen tud­nák eredményesen csök­kenteni, vagy nélkülözni a kézi munkát. Ennek érde­kében végeznek kísérletet két hold fóliás-telepítések­kel. Műanyagfóliával terí­tik le a területet és a fó­lián vágott kerek nyílá­sokba telepítik a földieper palántákat. A fólia meg­védi a talajt a gyomos^- dástól, fekete színe magá­hoz gyűjti a meleget s a fólia alatt a nedvesség is tovább megmarad. Ettől a kísérlettől még sokat vár­nak. Amint a kincset érő bogyósoktól is még —, a távoli jövőben is. Lakos György Műszaki átadás a Romhányi Cserépkályhagyárban A Romhányi Cserépkály- hagyár ötvenmillió forintos rekontsrukciója során csü­törtökön öt síkcsempeöntő gép műszaki átadására ke­rült sor. Az egyedi magyar tervek alapján készíttet gé­pek az ÉM Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalat mű­vei. Teljesítményük — egyenként — nyolc óra alatt hatszáz síkcsempe. Gyakorlott munkás ennyi idő alatt kézierővel csak 150—160 darabot tud elő­állítani. Hogy az új mód­szerrel készülő csempék minőségi szempontbólis kifogástalanok legyenek, az üzemben , két irányban végeznek kutatást. Egy­részt az alapmasszáról le nem váló borítómasszát ke­resnek: másrészt tapadás­ban, fényben egyaránt ki­váló borítómázt. A szakma szeretete mel- 'lett a kísérletekre az is ösztönzi a romhányiakat, hogy a feladat megoldásá­ra a Finomkerámiaipari Országos Vállalat húszezer forintos pályadíjat tűzött ki. Az új gépek előre látha­tólag a jövő hónap végén kapcsolódnak be a folya­matos termelésbe’. ÉPÍTŐK Szocialista brigádvezetök tanácskoztak Nagybátonyban Ismét lehet nagyvadra vadászni Ismét lehet nagy­vadra vadászni: meg­kezdődött az őzbakok selejtezése megyénkben is. Huszonhárom kisvadas és tíz nagyvadas vadásztársa­ság tagjai cserkészik be az őzjárta helyeket. Különö­sen örülnek ennek a vadá­szati idénynek a kisvadas vadászterületek vadászai, mert az őzbak selejtezésé­ben ők is részt vesznek és igtf xa vaddisznón kí­vül immár őzre is lőhet­nek. A Megyei Tanács me­zőgazdasági osztálya 35 selejt őzbak kilövésére adott engedélyt a kisva­das társaságoknál«. ,A szocialista brigádmoz- galom helyzetét tárgyalták legutóbb a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnál a brigádvezetők tanácskozá­sánál. A bészómoló megállapí­totta, hogy egyenletesen fejlődik a mozgalom, de azért még bőven akad ten­nivaló. A naplók nem min­den esetben tükrözik a tel­jes valóságot. Az oktatáson való részvételt éppen úgy rögzíteni kellene, mint a selejtes munkát. Megálla­pította toyábbá a beszámo­ló, hogy a vállalások gyaikran formálisak és egyes brigádok csak a ter­melési feládatok megoldá­sát tartják fontosnak. A vitában többen pa­naszkodtak anyaghiányra, ami nagyban gátolja a vál­lalások teljesítését. Külön­féle csapágyak és csava­rok hiányoznak — mon dották — mások a segéd­munkás-hiányt tették szó­vá. Egészségtelen az is. amikor a nagyobb órabért szakmunkásoknak kell olyan munkát végezni amelyet segédmunkások is elvégezhetnének. Az értekezlet hasznos volt. Kicserélték tapaszta­lataikat a szocialista bri­gádvezetők és számos hi­ányosságra hívták fel az üzemvezetőség figyelmét. Itt jelentették be azt is, hogy Oláh Sándor és Kovács Károly lakatos brigádját a szocialista brigád cím el­nyerésére javasolják. P zen a napon még ko- ■*-J rábban ébredt Zsi­dai János, g Kossuth-díjas vájár. Megszokta már 36 év alatt, hogy időre keljen és induljon a bányába. Az élét ritmusa ez. Amit va­laki sokáig csinál, az bele­rögződik, életszükségletévé válik. így van ezzel ő is. — Hát lejárt az idő — sóhajtott fel és egy kicsit megfájdult a szíve. Hallot­ta az autók morgását. El­mentek. Vitték a többieket a bányákhoz, gyárakba. Hiányoztak a megszokott arcok: A reggeli élcelődés, amit útközben megszoktak. Hiányzott valami az életé­ből. Az autó elment és ő először maradt ott a kis ház előtt. Furcsának találta most a már annyira megszokott udvart is. Elszorult a szí­ve, ami egyébként is több­ször rendetlenkedett már. Persze ezt ilyenkor ki val- laná be magának. Azután vissza pergette az utolsó napok eseményeit. Az 'isza­polást a Kossuth-lejtős ak­nában, ahol csapatával dol­gozott. A délutáni kedves ünnepséget, amit az ő tisz­teletére rendeztek. cA munkásadiral elment Megköszönték a 36 évet, amit szinte végig a szén­falon töltött és búcsúztat­ták, mert nyugdíjba ment. Arcok jelennek meg előt­te sorban. Sok arc. Azoké, akikkel együtt volt jóban, rosszban. Akiket rábíztak, hogy neveljen belőlük jó bányászokat. Ahogy így visszagondol, egy-egy név­nél többet időz képzelet­ben. Volt, aki félt először, azután hamar megbarátko­zott a sötétséggel. Olyan is, aki sokat ügyetlenke­dett és mégis ügyes bá­nyász lett. Sok felé dolgoz­nak olyanok, akik közül nem egy kiváló bányász szo­cialista brigádtag és vezető is. Vajon ők tudják-e, hogy Zsidai János nyugdíjas lett. Nehezen várta az óra forgását,, azután eündult a tanácshoz. Beszélgetni a közös községi gondokról. Lesz itt munka az ő szá­mára. Mint pártvezetőségi tag most már többet tehet majd. — Lesz rá időm — gondolta. \ Hazafelé „elkapták” az utcán. — Jó, hogy jön. Zsidai bácsi. Leltározni kellene az egyik üzletben. — Az­után mint a szövetkezeti ellenőrző bizottság tagja, máris megkezdte a mun­kát. — Nem tudom még el­képzelni a nyugdíjas éle­tet. Igaz, van kötelességem. Egy-két helyen még nem búcsúztam el. Még oda is be akarok menni. Azután az üzembe is. Az autó pe­dig csak elvisz, majd ha már nagyon hiányzik a bá­nya. Németországba is ké­szülök. Kaptam egy beuta­lót. Jól esett az elvtársak gondoskodása. — Antikor köszöntöttek, én is felálltam, mert érez­tem, hogy megköszönni való nekem is. Szerényen, lassan beszél. Tanácstalannak látszik, mint aki -nem tudja, mit móndjon még. A pohárka badacsonyi sem oldja meg jobban a nyelvét, pedig de sokat tudna mondani, hisz egy regény lehetett az éle­te. Nem sok az, amit. Ő tett életében, csak a tökeléssé - gét igyekezett teljesíteni bányász becsülettel. A Kossuth-díjról sem esik most szó. Arról sem amiért kapta ... Pedig de sok munka van mögötte A több évtizedes kivált termelési eredmények, szakmai tudás jó hasznos! tása. Türelem, és ember szeretet. Este van már, amikor hazafelé ballag. Talán fá­radt is az új gondoktól, de testének mégis hiányérzete van. A fizikai fáradság hiányzik, amivel a bányá­ból szokott hazatérni. Most még furcsa ez, de majd lassan beletörődik, különö­sen akkor, ha érzi, nem fe­lejtették el és számítanak rá. | gén, számítanak rá * ott a faluban, Ka- rancskeszin, ahol lakik, és az üzemben Szorospatakon, ahol dolgozott. Nevelő sza- vara, egyszerű önzetlensé­gére és több évtizedes ta­pasztalataira, Ha már la­páttal nem. de példájával még nagyon sokat tehet,. Eadó János

Next

/
Oldalképek
Tartalom