Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-11 / 51. szám
TL szombat woett ad 5 Eltékozolt milliók Vizsgálatot folytatott le a megyei mezőgazdasági állandó bizottság a rétsági járás két leggyengébb szövetkezetében, Nagyorosziban és Nógrádon. Tavaly a két szövetkezet gazdálkodásában nagyarányú visz- szaesés következett be és az állandó bizottság ennek okait igyekezett megállapí- tani. A vizsgálat arra a megállapításra vezetett, hogy a két szövetkezet több milliós vesztesége elsősorban a gyenge és a rossz szövetkezeti vezetés következménye. A két leromlott szövetkezetben ellentétek támadtak a szövetkezet vezetői között, ami lejáratta a tsz-vezetők tekintélyét s odáig fajult, hogy a tsz-ta- gok elfordultak a vezetőktől. A vezetők tekintélyének csökkenését szembetűnően mutatja az a körülmény is, hogy a tagság fokozatosan távolmarad a közgyűlésekről. A határozatlan vezetés munkára kihatott s nem véletlen, hogy a növény- termesztés hozamai jóval a tervezett alatt maradtak. A nagyoroszi termelőszövetkezetben például csupán a növénytermesztésben csaknem 1,7 millió forintos hozam-kiesés keletkezett. De a nógrádi szövetkezet növénytermesztését is hasonló termeléskiesések jellemzik. A főbb növényekből elért termelésátlag alig haladja meg a tervezett hozamok 50 százalékát, de burgonyából még ötven százalékos termést sem értek el. Az állattenyésztésben ugyancsak sok mulasztást követtek el és a hozamok itt is alatta maradtak a szövetkezet tervében szereplő mennyiségeknek. A munkafegyelmet csak tovább lazította a helytelenül megválasztott jövedelemelosztási forma. A kapásnövények művelésénél alkalmazott 30 százalékos részarány elvonta a tsz-tagokat a munkaegységgel díjazott, közös munkáktól és a tagságnak ez a része csupán a háztájit és részes művelésre kiadott területet dolgozta meg. A nagyoroszi termelőszövetkezetben a társadalmi tulajdon védelmére sem fordítottak megfelelő gondot s így a tagság sokmindent jogtalanul vitt el a közösből anélkül ,hogy a lopásokat a szövetkezet vezetősége megakadályozhatta volna. A Nagyorosziban és Nógrádon felfedett hibák és fogyatékosságok felvetik a járási tanács mezőgazdasági osztályának felelősségét is. A mezőgazdasági osztály munkájának érdekében javasolni kell, hogy jobban vigyázzanak az előlegezett bizalomra. íla szubjektív érzések hatása alatt nem bíznak annyira egyes termelőszövetkezetek vezetőségében, nem érte volna őket csalódás, mint például Nagyoroszin, Diós- jenőn és Nógrádon — állapította meg az állandó bizottság vizsgálata. fc. Gy. A FÖLDEKEN Vetik az árpát a palotás! Május 1. Termelőszövetkezetben. Szűcs Pál zetoros 235 holdon veti el most tavasszal. mix prp ;1 A vetőgépek egyenletes munkájának elősegítéséhez a barázdákat beszántják és elsimítják. Tavaszi őrjárat a földeken Szirákon vegyszerezik a búzát — Vetik a koraiakat a Cserhát völgyében is — Munkában a rétsági járás gépei Megyeszerte nagy lendülettel folyik a mezőgazdaságban a tavaszi munka. A megye több termelőszövetkezetében már maradéktalanul elvetették a koraiakat. A legfrissebb jelentés szerint tegnap Nádújfalun a tsz és a Kisterenyei Gépállomás gépei befejezték az árpa, a zab és a borsó vetését. Előreláthatólag április 15-ig a megye egész területén végeznek a koraiak vetésével. ' A legkényesebb feladat A késői tavasz a legnagyobb gondot a kenyérgabona vegyszerezésénél okozza. Megyénkben csaknem 18 000 holdon kell elvégezni a kalászosok vegyszerezését és erre nagyon rövid idő, mindössze tíz nap áll a gazdaságok rendelkezésé-' re. A vegyszerezés szakszerű, pontos és hiánytalan elvégzése csak a legszervezettebb munkával képzelhető el. A megyei tanács ____________________ ___ é ppen ezért utasította a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályait, hogy legyenek a vegyszerezés gazdái és a területükön „felszabadult” növényvédő gépeket azonnal irányítsák át más községek termelőszövetkezeteibe. A vegyszerezést megyénkben a Sziráki Állami Gazdaságban kezdték el elsőnek. Az Aranyos-pusztai üzemegységben második napja vegyszerezik a búzát. Egyenlőre csak lovasfogattal A Cserhát völgyében későbben indul meg a vegetáció, s így későbben tudják elkezdeni a tavaszi mezőgazdasági munkákat. A megye déli községeiben már végeznek a vetéssel, amikor itt még csak kezdik a munkát. A Cserhát völgyében a kedvezőtlen talajál- lapott miatt még csak a loVasfogatok dolgoznak, az erőgépeket nem engedik Avagy felnőtt gyermekek Miért idegenkednek a tsz-től? uz anrJuk nyakán Jobbágyiban a Lenin úton idős asszonnyal ismerkedtem meg. Rövid beszélgetés után meginvitált hozzájuk. A kis falusi házban pirosarcú kislány kukoricát morzsolt és hallgatta a rádiót. A bemutatkozás után tudtam meg, hogy özvegy J. Jánosnénál járok. J-né a család gondjaira terelte a beszélgetést. — ötvenéves asszony vagyok — kezdte el panaszos hangon — a férjem három évvel ezelőtt súlyos betegeskedés után, 49 éves korában meghalt. Azóta a család, a gyermekek felnevelése rám hárult. Az uram a termelő- szövetkezetnek tagja volt és most én léptem a helyére. Itt hagyott nekem három gyereket, két lányt és egy fiút. — A megélhetésüket hogyan tudják biztosítani? — Bizony az nagyon nehéz volt eddig. Tavaly 172 munkaegységet tudtam ösz- szegy , eni, de ezt is csak úgy, nogy a gyerekek is besegítettek. Az évi jövedelmünk a közösből és a háztájiból még a hatezer forintot sem érte el. Ebből a kevés keresetből taníttatom mindhárom gyermekemet. Mikor „érdemes" — Még nem dolgozik egyik sem? — Nem bizony. A fiam már leérettségizett és szakmát tanult. Most itthon van, mert nem tud elhelyezkedni. A kisebb lányom esti- és az idősebb nappali tagozaton végzi a gimnáziumot. Higyje el nagyon nehéz körülmények között taníttattam őket, de úgy gondoltuk, hogy érdemes. — Érdemes volna — szólt közbe a 23 éves fiatalember — ha kapnánk állást. Én esztergályos szakmunkás vagyok és itt a közelben szeretnék dolgozni. Sajnos eddig minden próbálkozás eredmény nélkül végződött. Vagy itt van a húgom! Ezelőtt két évvel kedve lett volna elmenni fodrásznak Salgótarjánba, de nem vették fel. Van itt probléma bőven és a megélhetésünk mindinkább nehezebb lesz. Miért, miért? Nagyon is elgondolkoztató, amit az özvegyasszony és fia elmondott, de még szomorúbb, hogy nem találnak kiutat és módot arra, hogy életüket szebbé és boldogabbá tegyék. Bizony ebből a családból hiányzik a derű, a boldogság. S ha ez így Van, ezért a társadalom felelőssége is felvetődik. Nyakamba veszem a falut. Első utam a tanácsházára vezet. Murányi Mihály községi tanácselnök mondja: — A családot nagyon jól ismerem. A fiú elhelyezkedésére vonatkozóan elmondhatom, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy szakmájában dolgozhasson. A közeljövőben az Általános Gépipari és Műanyagkészítő KTSZ- nek létesül kirendeltsége a községben, ahol elhelyezKitartó vekker Egy francia gyár „érdekes” ébresztő órát szerkesztett. Abban a percben, amikor az órának berregnie kell, elugrik a helyéről (rendszerint az éjjeli szekrényről) és külnivízzel vagy tubákporral árasztja el az alvó embert. Ha az illető még erre sem ébred fel, az ébresztő óra elkezd „lépkedni”, illetve utánozza a lépkedő lábak ütemes visszhangdobogását. kedhet szakmájában. Az édesányja részére szociális segélyt kértünk a járástól,, ennek elintézése folyamatban van. Á lehetőség adott! Pásztor János, a termelő- szövetkezet elnöke arról tájékoztatott, hogy a négytagú család a múlt évben a 172 munkaegységnél többet is szerezhetett volna. — A tsz-ben mindig van lehetőség a munkára, a kislány is többet segíthetett volna idős anyjának. Termelőszövetkezetünk vezetősége nem kezeli mostohái! őket. A teljesített munkaegységért a közgyűlés döntése alapján csak ezerkétszáz négyszögöl háztáji terület járna, mégis egy holdra emeltük fel a a háztáji földjüket. Eddig még velem nem tárgyaltak a gondjaikról, pedig a fiataloknak még kedvezőbb jövedelmet biztosíthattunk volna. Most úgyanis arra is mód van, hogy a munkaegység 70 százalékát készpénzben kapják meg. Érthetetlen és elfogadhatatlan a J. Jánosné gyermekeinek magatartása. Elvégre nem várhatják e1 beteg édesanyjuktól, hogy szerény jövedelméből nagykorú gyermekeit is eltartsa. Meg kellene fogniuk a munkát akkor is, ha az éppenséggel a tsz- ben kínálkozik is. Ha dolgozni és keresni akarnak, arra a tsz-ben lehetőségük van .. Miért ez az idegenkedés? Horváth Éva még rá a nedves, süppedő talajra. A Cserhátvölgye Tsz-ben, amely három község — Kutasó, Bokor és Cserhát- szentiván — határában működik, a fogatos vetőgépex- kel több mint nyolcvan holdon elvetették az árpát. A kutasói határrészen 15 holdon végeztek a vöröshere felülvetéssel és három holdon elültették a hagymát. Felsőtold, Alsótold és Garáb egyesített szövetkezetében, a Május 1 Tsz-ben is nagy ütemben halad a vetés. Tavaszi árpából Al- sótoldon 20, Garábon 10 hold került eddig földbe. Az alsótoldi határban 25 holdon elvetették a borsót és tíz holdon a cukorrépát. Jól haladnak a lucerna vetésével és a hagyma dugványozásával is. Vetik a kukoricát A gépállomások erőgépei — ha nem is teljes számmal — most már valamennyi gépállomás körzetében megkezdték a munkát s a legtöbb helyen már csak néhány lánctalpas traktor vár és áll készenlétben. A legnagyobb az előrehaladás a Pásztói Gépállomás körzetében,^ ahol a talajviszonyok már március végén lehetővé tették a munkát. A legnehezebb helyzetben viszont a Tolmáesi Gépállomás volt, a rétsági járásban ugyanis a nagy esőzés késleltette a munkakezdést. Április 6-án indultak meg 39 géppel, de jelenleg 75 erőgépükből már hatvan traktor dolgozik. Szántani ugyan még nem tudnak, de már mindenütt vetik az' árpát. A diósjenői Űj Barázda Tsz- ben pedig már vetik a kukoricát is. Tavaly jól sikerült a korai kukoricavetés, most ismét megpróbálkoznak vele. A megye legtöbb termelőszövetkezetében és mind a hat gépállomásán felkészültek a vasárnapi munkára is. A falvakban, ahol meg- fordul ez a választékos öltözékű, választékos szavú „öregúr”, többnyire csak annyit tudnak róla, hogy Gyula bácsi a neve s keze nyomán újjá szépül a legöregebb művelődési otthon is. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat tájékoztatóiban pedig úgy szokta összegezni munkáját, hogy iksz vagy ipszilon község moziterme akusztikai falburkolást kapott. Ezekbe építi be tudását, szépítő kedvét a mester. Most két esztendeje, hogy erre a feladatra vállalkozott s az elhanyagolt, rideg nógrádi mozik, művelődési otthonok egymás után nyernek íj belső arculatot Gyula bácsi igyekezetével. Olyan barátságos meghittséget, ahol valóban kellemesen, otthonosan érezheti magát a belépő. Pedig Gyula bácsinak, azaz: Papp Gyulának nem a teremdekoráció volt erecAz aram/ kez/í miket deti szakmája. Műbútor asztalosnak tanult, finom- mívű munkák mestere lett s tökéletesedni a tudásban annakidején Párizsig ment el. 1926-tól három évet töltött apja Párizsba vetődött katonabajtársa műhelyében s elleste minden titkát a műasztalos- ságnak. A becsületeskezű iparos szép’^ése a mostani feladatban sem hagyta cserben s büszke rá, hogy két- esztendős működése alatt még egyszer sem „ismételte” önmagát. Kifogyhatatlan tervezési ötletekben és mindig a sajátos adottságokhoz alkalmazza elgondolásait. Beszédes tanúsága ennek első, az ipoly- vecei munkájától sorra: a mátranováki, szalmatercsi, karancssági, csesztvei. szé- csényi művelődési otthon dekoratív akusztikai burkolása, a most készült nógrádszakáli remeke s a: lesz bizonyosan a soronkö vetkező pálfalvi és diós- jenői is. Meg az ezeke követők. Elégedett-e feladatával i finom művű bútorok egy kori készítője? Azt mond ja: igen. Már csak azér is, mert mindkettő nagj precízséget, pontosságot ! nem utolsó sorban ízlést szépérzéket kíván. A bútor — mondja — az otthonoknak szól, a teremdekoráló burkolás művelődési helyiségeinket , tesz otthonossá. S őszinte öröA amikor a szép láttán, felcsillanó szemeket figyelheti. C mindezért legnagyobb köszönetnek azt érzi, hogy mindenütt amerre megfordul, becsüléssel tartják számon. Csal ilyen egyszerűen és bensőségesen, hogy: Gyula bácsi, az ^ranykezű ember Ennél többet nem is vár. Barna. Tibor
