Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-15 / 54. szám

1964. április io. sztírua nögrad A tsz-építkezések nyomában A termelőszövetkezeti építkezések egyre nagyobb méreteket öltenek- Az idén építési beruházásokra mintegy 55 millió forint hitelt vehetnek igénybe a közös gazdaságok. Nagyon jelentős összeg ez, számtalan olyan létesítményt készítenek belő­le, amely fellendíti a gaz daságokat. s Az 1964. évi termelőszövetkezeti építkezések végrehajtása újabb erőpró­bája az építkezéseket irányító'szerveknek, a kivitelező vállalatoknak és a ter­melőszövetkezeteknek. ) Április végéig be kell fejezni a tavalyról áthúzódott építkezéseket, ok­tóber végéig pedig át kell adni az új 'épületeket­A munkák nem haladnak zökkenők nélkül. Hogy miért? Ennek okait, kutatták munkatársaink. Az építőanyaghiány a munka legfőbb akadálya Nyilatkozik a Tsz Beruházó Iroda vezetője A közös gazdaságok a Termelőszövetkezetek Be­ruházási Irodáján keresz­tül rendelik meg az épít­kezéseket. A beruházások legfőbb gondja az irodára hárul, ök rendelik meg a terveket, szerzik be az épít­kezéshez szükséges anya­gokat, kötnek szerződést a kivitelező vállalatokkal. — Mi a véleménye Mi­hály Józsefnek, az iroda vezetőjének a tsz beruhá- zásról? — 1964-ben 55 millió 240 ezer forint értékű építke­zést kellene megvalósíta­nunk, amely 290 létesít­mény- 1200 férőhellyel szarvasmarhaistállók, 480 férőhellyel borjúnevelők, 40 szénaszárítók, 300 hold termését befogadó dohány­pajták épülnek a szövetke­zetnél. Az idén 35 tsz tel­jes villamosítását, 26 tsz vízellátását biztosítják az idén. Nyolc tsz-ben pedig utat építenek. Azonkívül a múlt évről áthúzódott 5 millió forint értékű építke­zés. Természetesen csak a legfontosabbakat soroltam feL — Hogyan halad a mun­megkötni. Kérdés, hogy ki­vitelezők vállalják-e még a munkát. De ha vállalják is, bizonytalan, hogy még az idén befejezik. — Az a véleményem, hogy a tervező irodáknak, tekintettel a termelőszövet­kezetek építkezéseinek fon­tosságára, a termelőszövet­kezeti beruházások terveit egyik legfontosabb feladat­ként kellene kezelniük. Ma viszont ez nincs így. — Mj a véleménye a ter- melőszövetkezetek közmű­vesítéséről? — Huszonhat termelőszö­vetkezetben kellene közmű- vesítenünk- De a tervdoku­mentációk elkészítését egyetlen tervező iroda sem vállalta. Tehát a 26 tsz vízellátását hiába tervez­tük. — Mi a véleménye a ki- vitejező vállalatok munká- járól? — Ebben az évben az állami építőipartól nem rendeltünk munkát. Az építkezéseket a tanácsi vál­lalatok és a tsz-ek házi építőbrigádjai végzik. A ta­nácsi vállalatokra eddig nincs panaszunk- Már a tél folyamán az építkezé­sek színhelyére szállították az építési anyagot, több helyen megindult a mun­ka is. A házi brigádok is munkára készek, de anyag­hiány miatt nem tudnak teljes kapacitással dolgozni. Ugyanis a fennálló rendel­kezések értelmében a házi brigádok építkezésekhez szükséges anyagokat csak a Tüzépnél vásárolhatnak. Ott azonban most nincs tég­la. A tsz-eknek pedig lega­lább két millió téglára vol­na szüksége. De nincs nád­padló, hullámpala, fenyőfa­áru sem. Ezek nélkül pe­dig nem dolgozhatnak. — A feladatuk pedig na­gyobb, múlt a tanácsi vál­lalatoknak, de a munka áll. A helyzet tehát egé­szen kritikus. A nógrádmarcali százezrek A BALASSAGYARMA­TI járásban Érsekvadkert után a nógrádmarcali Aranykalász Termelőszö­vetkezet kapja az idén a legnagyobb összegű beru­házást. Egy millió 290 ezer forintért építenek egy száz férőhelyes tehénistállót, egy hideglevegős szénaszá- rítot, egy 10 holdas do­hánypajtát, és villamosít­ják a majorságot. Ekkora összeg ésszerű felhasználósa gondos elő­készítést kiván. Legalább is feltételezhető, hogy nagy gondot fordítanak az építkezések előkészítésére. Ubrankovics József, az Aranykalász elnöke nincs jó hangulatban. Alig em­lítem az építkezéseket, ki­robban. — Csak tudnám miért foglalkoznak ezzel annyian, amikor meg kellene, nin­csen gazdája? Nincs terv, nincs anyag. A dohánypaj­tára van meg a kemény­faanyag, meg a hidegleve­gős szénaszárítóhoz van itt néhány dolog. Más semmi. Szó ami szó, egy csep­pet sem biztató az előké­szület Nógrádmarcalon. Egy sereg akadályozó té­nyező is közrejátszik. Hi­ába akarják beszerezni a marcaliak a sódert, pél­dául nem tudják, mert 70- 80 forintot kérnek mázsá­jáért a környező termelő- szövetkezetek. Márpedig a tervek szerint,' illetve a költségvetés alapján szigo­rúan csak 40-40 forintot adhatnak mázsájáért. Mit mond erre az elnök? — Nem tudom, hogyan képzelik ezt? Ekkora uzso­rabért nem lehet megfi­zetni anélkül, hogy ne ve­szélyeztessük a gazdaságot. Vagy a költségvetésbe ven­nék figyelembe az ilyes­mit. Mit gondol, mit mon­ka a termelőszövetkezetek­ben? — A feladatok megvaló­sításának legnagyobb aka­dálya, hogy az építkezések tervei általában csak ápri­lis 30-ra készülnek el. A termelőszövetkezetek csak ezután tudják a kivitelező vállalatokkal a szerződést A két év óta készülő öntözőberendezés A jobbágyi termelőszö­vetkezet vezetői kiszámí­tották, hogy ha a Zagyva mentén lévő földterületü­kön, egyenlőre 23 holdon, öntözéses kertészetet léte­sítenék, az a gazdaságnak évi 250-300 ezer forintot Kapcsok - anyacsavar nélkül A termelőszövetkezetek házi építőbrigádjai ebben az évben nagyobb felada­tokat kaptak mint az épí­tőipari vállalatok. Kéri Já­nossal, a bujáki termelő- szövetkezet építőbrigádja- nak vezetőjével beszélget­tünk: el tudjá-e végezni a rájuk váró feladatokat? — A mi brigádunk nem csak Bujákon, hanem az egész pásztói járásban vál­lalt termelőszövetkezetek­nél építkezést. Jelenleg Pásztón, Csécsén és Bujá- t kon dolgozunk, mintegy 4 millió forint értékű mező- gazdasági építkezésen. A feladatoknak megfelelően munkára készen áll 15, 20, 30, de ha szükséges 40 em­ber is. Sajnos a múnkák- kal nem tudunk haladni. Mi csak Tüzép-től vásá­rolhatunk, anyagot, de nincs például tégla, hul­lámpala és nádpadló sem. A termelőszövetkezeti épitőbrigádok tehát annak ellenére, hogy a termelő­szövetkezeti beruházások jelentős részét nekik kell elkészíteniük, állnak anyaghiány miatt. Bujákon és Csécsén már az elmúlt évben megkezdték egy do­hánypajta megépítését, de nem biztos, hogy ebben az évben befejezhetik. Ugyanis a nógrádmegyei kovács ktsz a szükséges kapcsokat el­készítette, de már anyacsa­varokat nem készített: a kapcsok pedig enélkül használhatatlanok. Milyen következményei lesznek, ha nem készül el például a bujáki dohány­pajta? A termelőszövetke­zet 40 holdunk dohányter­mesztésre kötött szerződést. Ennek az értéke csaknem hatszázezer forint. Ha nem készül el a pajta, nem tud­ják hol tárolni és akkor a dohány minősége romolhat, problémák lehetnek az át­vételnél. Nem tudják befejezni a 96 férőhelyes borjúnevelő építését sem, mert a 11 aj­tót és itatóberendezést nem kapták meg. jövedelmezne. A terv meg­valósítása attól függ, meg tudják-e szerezni az öntö­ző berendezést. Az igényüket még 1963 elején bejelentették. A vízügyi igazgatógságtól ideiglenes engedélyt kap­tak és a házilag készített két kúttal és berendezés­sel munkához láttak. ígé­retet kaptak, hogy augusz­tusig elkészítik részükre a véeleges tervet, amely sze­rint a meglévő két kút mellé még kettőt ásnak, mert ezzel rövidíthetik a csövek méretét. Azonkí­vül 160 ezer forint érték­ben motort, csöveket és szórófejeket vásárolhat­nak. A tervek szerint az új Sni-a^Sherennézésnek és a két kútnak a múlt év augusztusáig el kellett volna készülnie. Március 18-án megláto­gattuk a termelőszövetke­zetet. Szeles Sándorral, a termelőszövetkezet főköny­velőjével beszélgettünk a terv megvalósításáról. — Tavaly nem készült el az öntöző berendezés terve. Az elkészítésének újabb határidejét 1964 feb­ruár 24-re tűzték ki. A tervek elkészítésével meg­bízott Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság képvi­selője személyesen elhozta a munkára vonatkozó szer­ződést, amelyet aláírtunk és még aznap vissza is vitte. Joggal gondolhatjuk Jobbágyiban rendeződtek a dolgok, az idén végre öntözik a kertészetet és a termelőszövetkezet 250-300 ezer forint jövedelemhez jut. Ebből 1 aligha lesz vala­mi. A termelőszövetkezet gazdálkodását irányító jog­szabályok értelmében a Nemzeti Bank csak olyan tervek megvalósításához ad pénzt, amelyet a közgyű­lés jóváhagyott. A közgyű­lést március 5 helyett már­cius 16-án tartották. Ekkor a termelőszövetkezet be­nyújtotta igényét a bankhoz. És a termelőszö­vetkezet csak ezután ér­tesítette az öntözőberen­Hozást Ír:- Tatot, hogy az építkezésekhez a hitelt megkapta, kezdhetik a munkát. A vállalat azonban, te­kintettel arra, hogy más gazdaságban is végez ha­sonló feladatokat, a jobbá­gyi termelőszövetkezet ön­tözőberendezésének elké­szítését mér ebben az év­ben nem vállalta. Hiába határozták el Job­bágyiban még 1962-ben az öntözést. 1963-bari hozzá­fogtak ugyan a munkához, de bem tudták befejezni és mert a termelőszövet­kezet 1964-ben elkésett, a tervjóváhagyó közgyűlés­sel, az idén sem készül el. Kérdés 1965-ben elké­szül-e? dók majd a tagoknak a zárszámadáskor? Csinál­tunk egy szép, mutatós istállót, de most már min­denki menjen haza, mert osztani meg nem jutott, mivel drágább lett az is­tálló. A tavaszi munkák szo­rongatják már a marcali­akat is. Hiába szerették volna kihasználni a koráb­bi heteket anyagot nem szállíthattak, mert nem volt. Hiába értesítette őket is a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda, a Balas­sagyarmati TÜZÉP-en alig lehet valamit beszerezni. Téglát csak májusra Ígér­nek. BAJ VAN a kivitelező vállalatai is. A balassa­gyarmati járásban alakí­tottak egy építési termelő­szövetkezeti vállalkozást, amely az egész járás ter­melőszövetkezeteinek lebo­nyolítja az építkezéseket. Ez nagyon jó ötlet, amely sokat fog gyümölcsözni. A termelőszövetkezeti vezetők nem értenek a bonyolult építkezési ter­vekhez, nem tudnak eligazodni a beszerzések sokaságában, ezért kellene a segítség. Említi ezt a marcali elnök is. — Mit tudom én, mihez mi kell? Kaptunk négy köbméter fenyőfűrészárura kiutalást, én mentem be a TÜZÉP-hez, hogy kiválo­gassam. Ügy passzítgattam egymáshoz a léceket, hogy kiadja a megjelölt meny- nyiséget — panaszkodik. — Legalább a terveket mu­tatnák meg, hogy mi is káfundálnáok, mihez mi tartozik. Hatásköri és tervviték, költségvetési eltérésekv Az akadályok elhárítása nehéz, hiába várják, a céltuda­tos, tervszerű folytatást. Márpedig e nélkül nem lehet megvalósítani az idénre tervezett épületek felépítését. Feltétlenül kerüljük el azt a gyakorlatot is, ame­lyet a hideglevegős széna­szárító esetében alkalmaz­tak. — Egy nap telefonáltak a beruházási irodától, hogy szállítsuk haza a szénaszá­rító anyagát, mert tíz na­pon belül fel kell építeni — újságolja az elnök — Még ma sincs felépítve, de még a helyét sem jelölték ki — teszi hozzá keserű­en. ÍGY NEM lehet gazda- 'ság'osan, gyorsan építkez­ni bármennyire is szeret­nénk. A határidős építke­zésekhez elsősorban gon­dos előkészítés szükséges. Enélkül dugába dől a leg­fényesebb terv és elgondo­lás is. PERMETEZÉS Megkezdték az almafák permetezését a palotási Má­jus 1 Termelőszövetkezetben. A Novenda 2 százalé­kos sárgaméreg keverékkel permeteznek a rügyfaka- dás előtt Pete János kertészeti brigádtag munka közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom