Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-12 / 52. szám
K 6 G S A 5 1364. áyrilii. 15. mtársat n uíÍ o mim // t((h n iku Tjudú mánij heh ni ka ■-f • T ■ Bronz helyett gyanta A két esztendővel eze- nagymértékben elágaznak, van kiteve. A poliamid- lőtti novemberi plériumon keményen „egymásba ka- gyantákból készített csapmondotta Hruscsov elv- paszkodnak”. Ezért az ágyakat nem kell kenni! tárt: ,,... A - szintetikus ilyen gyantából készült Szükség esetén kenőolaj anyagok, melyek sok te- gyártmányok igen szívósak helyett vizet használha- kintetben felülmúlják a nem árt nekik a víz. nem tunk, vas es a szines fémek, a oldódnak fel, nem olvadta, tulajdonságait,- kevesebb nak meg. Ha pedig az Intézetünk tudósai nagy beruházást igényelnek tér- ilyen gyantát „megerősít- figyelmet fordítanak a mű- melésük megszervezésére jük" például üvegrosltal, anyag gyantákra. A vilá- és jóval olcsóbban elérhe- akkor valóban csodálatos gon először nálunk oldották a népgazdaság számú- anyagot kapunk: az üveg- ták meg festésüket szintéra . . rosttal erősített műanyagot, zis közben. Mint ismere, , ' , tes, a kész műszál, például A színesfémek es a vas Mivel az epoxigyanták a ,avszán igen nehezen helyettésitese a gépiparban hidegszilardulas közben íesthető óriási megtakarítást jelent jönnek létre (a két kiinmind üzemi költségekben, julo anyagot összekeverik, A müszál-technologiaá mind beruházásokban. Pél- ^ ezek vegyileg hatnak tanszék vezetője: A. Bi- dául a nagyfeszültségű egymásra), ezekből a leg- ' kov irányításával kidol- iranszformátorok gyai- különbözőbb alkatrészek goztak egy eljárást, amely- iájában 1 tonna epPX1' és szerkezetek önthetők: lyel bármely színű és árgyanta 2 tonna rezet es 9 hajótestek, gépkocsi-karosa- nyalató epoxidok. poliami- tonna melegen hengerelt sz^rjak stb. Felsorolni is dók előállíthatok, Ez a acélt szabadil fel. 1 tonna nehéz azt a rengeteg festés nem halványul el és ■oliyimdgyanta az egesz- ejgny^ amit elérhetünk, nem fakul ki. Emellett a légügyi gyártmányok készi- ha g hegesztést festék legcsekélyebb menyzseben 5 tonna bionzot ^ szegecselést. öntéssel nyisége sem vész kárba, bel' ettesil. helyettesítjük. Emellett az Miféle gyanta ez? Milye- erősített műanyagból ké- — T°bb «»badalom. ne!-, a tulajdonságai? Al- szült gépkocsiszekrény melye^nrik°llekt‘^pi^|s^ kalmazásg milyen távlato- vagy a hajótest nem ige- — mondta befejezésül kát nyit meg a népgazda- nyel további mechanikai Arhipov arról tanús - sagban? Ezekkel a kérdé- megmunkálást. nem kell dik. hogy a kémiának sekkel fordultunk az iva- védeni festékkel vagy lak- ezen a területén is a szov- no'hi Kérniai-Technológi- kai a korrózióval szem- jej tudományt illeti az el- ai Intézet protektorához, ben. dr. Arhipov professzorhoz. . Most pedig néhány szót Azt válaszólla, hogy a a poliamidgyantákról. Ilye- ' tudósak és a gyártásveze- nekből készült gyártmá- tők nem véletlenül figyel- nyokkal mindenütt találtok fel, erre az anyagra, kozhatunk, Ezek elsősor- ugyanis, az epoxigyanták Kan a kapronharísnyák és számos érdekes tulajdon- egyéb ruhaneműe-k. Poli- sággal rendelkeznek. amidgyanták nélkül nem rendelkeznénk az autóabÓRA, amely pontosabb a „pontos ii“-nél A világhírű pécsi székesegyház sekrestyéjében áll a város legpontosabb órája, amely — állítólag —■ pontosabb a rádió pontos időjelzésénél is. A két méter magas ingaóra Joseph Vorauer bécsi órásmester Európa-szerte ismert műhelyében készült — száz esztendővel ezelőtt. Az eddigi legnagyobb pontatlansága hat másodperc volt — egy év alatt. A számlapon, amely az órákat mutatja, még két másik számlapja is van: külön a perceknek és külön a másodperceknek. Az óra nevezetessége egy szellemes latin nyelvű felirat, amely érdekes módon „adja ki” az óra megindításának időpontját. Az üveg- szekrényre felerősített kis réztáblán a következő szöveg áll. EXACTVS INDEX FLVENTIS TEMPORIS. EXIGIT PRO VRBE REGVLATQVE ACTUS. A szövegben húsz olyan betű szerepel, amely egyúttal római számjegyeket is jelölnek, sorrendben: X — C — V — I — D — X — L — V — I. — M — I — X — I — I — V — V — L — V — C — V. Ha a számértékeket összeadjuk, kijön a dátum: 1865. A latin 'felírás fordítása egyébként ez: „Pontos mutatója a múló (folyó) időnek. Működik a városért és szabályozza a cselekvést.” KIS STATISZTIKA legnagyobb könyvtárunkról Féltve őrzött kincsünk a Széchenyi Könyvtár könyvállománya 1,600.558, beleértve az ősnyomtatványokat, s a külföldi könyveket. Köztük található a Budai Cronica 1472-ből, az első magyarországi nyomtatvány, amelyet Hess András nyomdászmester állított elő. Ha egyáltalán lehet összehasonlításról beszélni, akkor a legértékesebb könyv a zenggi missale, amely világunikum, a világon ugyanis csak a Széchenyi Könyvtár büszkélkedhet az egyetlen példánnyal. 172.546 évfolyam hírlap- és folyóirat található a sok kilométer hosszú polcokon, köztük olyan, mint a Nova Posoniensia, vagy az illegális Szabad Nép példányai, vagy a Moniteur teljes sorozata, vagy a Magyar Hírmondó. 362.048 kézirat rejtőzik a váncélszekrények mélyén, a vitrinekben, köztük a Halotti beszéd, ff Corvinák, amelyek azonban a tudományos kutatás céljaira gyakran kerülnek napvilágra, vagy az íróasztalok lámpáinak fénye alá. A nagy szellemi kincs gazdagabban kamatozik mint az arany, hiszen a szellemi tárházból sokán és sokszor merítenek. A Széchenyi Könyvtárnak 11.308 beiratkozott olvasója van, s egy év alatt 82.073 ízben ültek le olvasók az asztalok mellé, s kézbevettek 572.009 dokumentumot könyvet plakátot, folyóiratot, stb. Persze arról nincs szó. hogy egy-egy alkalommal egy-egy olvasó egy egész évfolyamnyi újságot átböngész, inkább csak kikeresi az öt érdeklő cikket, pasz- szust. Elméletben, de csak úgy 7,8 évenként minden dokumentum megfordul egy-egy olvasó kezén. Az igazság azonban inkább az, hogy akad könyv, amely szinte naponként kézben van, van úgy, hogy több alkalommal is, más viszont 15-20-30 évenként, de ha hiányozna a könyvtárból egy-egy becses nyomtatvány, akkor esetleg egy-egy fontos láncszem is hiányozna irodalmi, vagy más tudományos munkákból. Mindnyájan ismerjük a Halászhálót, Jolehet sejtes roncshoz szükséges szuper- szilárdságú kordanyag, __, ■_ sál. Nem. Is készíthetnénk i gen nagv. Most pedig kép- ® zeíjünk el száz ilyen hálót Hát olyan tehergépkocsi- egy halomban. E halom kát, amelyeknek abroncsai szilárdsága lényegesen na- nagyobbak az embernél, gyobb. Ilyesmit figyelhe- sem nagy utasszállító retünk meg az epoxi mű- pülőgépeket, melyeknek a lovagoknál is. Részecskéik váza igen nagy terhelésnek soség. r w ERC-PROGNOZIS Egy felfedezés története A Kara Tau vidékén az fölfedeznék az összes, töb- nulmányozták a hegyvonu- maitok időtartama. Néhány utóbbi évtizedekben sok- be-kevésbé nagyobb lelőhe- latok sajátosságait, a repe- centiméteres modelleken szór találták értékes ólom lyeket. Ez meglehetősen dések rendszereit, irányát valóságos „gyűrődéseket” és cink tartalmú érceket, nyugtalanította a hatalmas és nagyságát. A kutatások hoznak fbt létre. A lelőhelyek egészen a iparvidék kohászati veze- a moszkvai laboratóriu- A legmegfelelőbbnek az föld felszínéig terjednek tőit. mokban folytatódtak. úgynevezett fotoképlékeny A feltárások azonban egy a geológusok derülátób- A tudosok megpróbálták anyagok biznoyultak, ame- idö óta szánté teljesen meg- bak voltak Azt állították, mesterségesen reprodukál- lyeket maguk a geofiziku- szüntek: úgy látszott, hogy hogy a Kara Tau mélye ™ a hegyképzödések, a sok állítottak elő. Prése- a Kara Tau vidékén mar bővelkedik úgynevezett gyűrődések és törések lét- lésnél megváltozik az ilyen __________________________ „vak” érctestekben, vagyis «jöttének bonyolult folya- anyagok színe, a rájuk hao lyan rétegekben, amelyek tatait, hogy ellenőrizzék to erő nagyságától és Iranern érik el a felszint, az expedíció idején levont a Amikor azonban a sva- következtetéseiket. A iái- szinezodes lathato a különAmikoi zonoan a „gya először lát ilven leSes készülékek kepernus reszeken furasokat ve- KUS> aK1 eioszoi íul n>en j* . A i_eeztek nem találtak ércét laboratóriumi kísérleteket, ^ modelleken kegeztek, nem találtak eicet. kételfcedhfitne azok kQ_’ letkezo színes fenvfoltok Hol keressek? molyságában. A kísérleteletkező színes fényfoltok megjelölték a mély törések A kutató geológusok zők asztalán kenőcsből, és. «Pedések helyét. A tér- szövetségesekre találtak a gépzsírból, agyagból és mészetber, eppen ezeket az Szovjet Tudományos Aka- gyantából készített hegyek' az «c démia geofizikai intézeté- emelkednek... A kutatók nek munkatársaiban, akik a matematikai elméletből már több éve dolgoznak a indulnak ki és igyekeznek Kara Tau vidékén. Az ex- olyan anyagokat felkutatni, pedido, melyet M. V. amelyek lehetővé teszik, vastatai al3^17végzett fű- Gzovszkijm, a tudományok hogy a kísérleti feltételek rások ércrétegeket tártak tSSZUT'ű üsas MM* « ötir. cöktav Mm m«n»É!ben. ........ k isérö fizikai folyamatokat Je*1 évmilliók alatt Vég- gJ,ay0®[® íeíkgo!,)? kutatja. A geofizikusok la- bemenő természeti folya- mérését a geofizikusok modelljeit illetően. Ez érthető Tau környékén kerestek. Közép-Ázsiában csakhamar beigazolódott a „prognózis”: a geofizikusok jaogep Az omszki mezögazdasá- ték a berendezés tökéleie- gi gépgyárban megkezdték sftését és tömörebb válto- az „Omicska” nevű „KDUE zatát. 16" típusú fejőberendezcs Az új „Omicska" bármely mezőgazdasági épületben felállítható, amely, , , , , ... ben egy 8 méter átmérőjű nek. amelyet Iván Lenszkij köralakú teraiet van. ^ sorozatgyártását. Ez a berendezés a „dédunokája" annak a híres körfejőgepezermester glolsz szerkeszti.) berendezés tervezett f eltett az omszki „Kraszntj . . „ , „ . , * ” jesitmenye: IbO télién oranOktyabr kolhozban. A Szibériai Mezőgazdasági Tudományos Kutatóintézet ként. A géphez két kezelőre van szükség- A „KDUE 16” nyári szállásokon Ludmilla Andrásévá laboráns, üzemanyag vezetőcsovek minőségéi vizsgálja tervezői, a ^jörfejögép" alkalmazható. Könnyen és alapvető működési és be- gyorsan szétszedhető és rendezést elveinek figye- alkatrészei ué® gépkocsira lembevételével elkészítet- lel? ér nek is, hiszen a kísérleti előrejelzés további lehetőségeket teremt a geológiai kutatásokban. A modellekkel végzett megelőző terep- vizsgálatok sokkal kevesebbe kerülnek. mint a próbafúrások és sokkal rö- videbb időt is vesznek igénybeAz új módszer gyakorlati jelentősége nyilvánvaló. A geofizikusok tervei még többet Ígérnek: a tudósok arra számítanak, hogy a Modellezés révén megismerhetik a földkéreg fejlő- is ' désének törvényeit, megalkothatják a lelőhelyek alakulasának es elosztásának általános elméletét isD. Vlagyimirom
