Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-09 / 49. szám

N Ö G S A D P964. április 3- esOt»rtCk Te* jes üzemben a Karancs Szálló Már beszámoltunk arról, nemcsak a város, hanem a hogy vasárnap ünnepélyes környék dolgozói' is szíve- keretek között adták át a sen felkeresik. Az új léte- Salgótarjáni Karancs Szál- sítmény első napi forgalma lót. A szálloda, étterem és meghaladta a 10 ezer fo- böfé máris kedvelt. , s rlntoi. Tessék parancsolni T. emelet 103-es # :: 1' , . fM V' , I - V. ­a v 1*%; A korszerűen berendezett szobák kényelmes pihenést nyújtanak a vendégeknek- Balogh Sándorné szoba- asszony az ágy, ízléses eJ rendezésére is gondol Idejében Szeretnénk a nyári stran­dolás sok lelkes hívét meg­védeni egy sereg bosszú­ságtól,^ azért szólunk ide­jében a pásztói strandfür­dő gondjairól. Közismert, hogy az alig néhány éves fürdő nincs teljesen ké­szen. Az egyetlen nagy me­dence, az úgy-ahogy rejxd- behozott környezet, a ke­vés kabin nem szolgálja a látogatók kényelmét. Sőt, sok bosszúságot okoz, hogy sosincs tele vízzel a me­dence, — mert gyermek- medence hiányában az egyetlen meglévő medencé­ben szükséges fürdőztetni a gyermekeket is. Szűk a rendelkezésre álló ruh-úár is. Ráadásul tavaly több­ször előfordult cipőcsere, s még lopás is. A strandfürdőt üzemel­tető vállalat, a Víz- és Csatornamű Vállalat azzal védekezik, hogy\nincs ele­gendő pénze. Márpedig pénz is kellene valahon­nan, mert az emberek vár­jak a pásztói strandfürdő korábban megígért fejlesz­tését. Elmaradhatalanúl szólni kell a fürdővíz tisztaságá­ról is. A strand mellett működő kőfűrészüzem még mindig porral árasztja el a vizet. Ügy látszik hiába tárgyaltak az áthelyezés ügyében Üdvös lenne, ha sokkal nagyobb gondot fordítaná­nak a jövőben á vendéglá­tásra is. Rideg az italbolt és a cukrászda közvetlen környezete. Valószínű, hogy kifizető lenne egy kisven­déglő létesítése és nem el veszett ötlet egy kisebb kemping létesítése sem Esetleg sátrakat, gumimat­racokat, s egyéb strandcik­keket is lehetne kölcsönöz­ni. A strand környezete igen alkalmas és szép az említett ötletek megvalósí­tásához. Tovább javítani a felvilágosítást A szécsényi járásbíróság munkája A MAGVAK Szocialista Munkáspárt szécsényi já­rási Bizottsága értékelte a járásbiróság munkáját. A bíróság elnökének beszá­molójából kitűnik, hogy a járás területén tavaly — akár az előző években — csökkent a súlyos bűncse­lekmények száma, növeke­dett a társadalmi tulajdon becsülete. testi sértés, rágalmazás, be­csületsertés bűntette miatt indítottak. Az ilyen ügyek zöme Nagylóc, Magyargéc és Nógrádszakál községből került a bíróság elé. Bizta­tó eredmény, hogy ez év első negyedében a magán- vátías ügyek több mint fele béküléssel végződött. Ilyen ügyben feltűnően kevesen fordultak a bíró­A büntető ügyforgalom Sághoz Endrefalváról és nem jelentéktelen hánya­dát teszik az úgynevezett magán­vádas ügyeik: a könnyű Karancsságról. Ez nem csekély részben annak kö­szönhető, hogy e két falu tanácsi vezetői jól isme­A talajvédelem ; " ' ‘1' is A talajerózió pusztító ha- tezőve! történő kitűzése, a tasát megyeszerte ismer­jük már és egyre hatá­rozottabban védekezünk ellene. A közelmúltban megtartott traktorvezetői tanfolyamon sem mellőz- fontos hettük a talajvédelmi ok- ráztak barázdaszeletek felfelé for­gatásának jelentősége, a keresztirányú művelésnél a megfordulás szakszerűsége. Ezeken kívül még számos tudnivalót magya- meg az erő- és tatást. A pásztói járásban munkagép kezelőknek, a gépállomás központjában és az erdőkürti telephelyen mintegy 200 gépállomási és termelőszövetkezeti traktoros vett részt ezeken az oktatásokon. A traktorosok elsősor­ban az erózió fogalmáról, pusztító, romboló hatásá­ról, a károsítás mértéké­ről, másrészt az ellene va­ló védekezés agrotechniká­járól hallottak az oktatás E'e a termelőszövetkeze­tek vezetőinek már az idén is nagyobb gonddal kell foglalkozniok a talajvédel­mi munkákkal. Célszerű lenne a gép­csoportot irányító brigád­vezetőre bízni a talajvé­delmi munkák gyakorlati kivitelezését. Ezek részére alaposabb oktatást kellene adni és el kellene látni őket a legegyszerűbb kézi szintezésre js alkalmas keretén belül. Különösen a műszerrel. Az utóbbi évek- gyakorlatilag is könnyeb- ben a pásztói járás ősz­ben^ alkalmazható, a talaj- szgs őszi szántásának csak védő gazdálkodás agro- mintegy tíz százalékát vé- technikájával összefüggő gezték keresztirányban eljárások kerültek előtér- (nem réteg vonalasán!), a j— 1 Vdjr- p 1 | Vén az, be. így a lejtők meredek ségének megállapítása. a különböző lejtőszázalékok­nál alkalmazható erőgé­pek meghatározása, a mű­velés irányául szolgáló szintvonalak hozzávetőle­ges és egyszerű kézi szín­vetés és a művelés to­vábbra is a hagyományos lejtésirányban történt. Ezen pedig minél előbb változtatnunk kell. Bencze Barna agrármérnök rík a lakosság személyi problémáit is, és nem ke­vés fáradságot áldoznak az ellentétek elsimítására. A polgári ügyforgalom az elmúlt évben — az elő­zőkhöz képest — mintegy tíz százalékkal nőtt. A ke­resetekben foglaltak elbí­rálását gyakran megnehe­zíti, hogy sokan — Indo­kolatlan bizalommal — nyugta, elismervény nél­kül kölcsönöznek pénzt, vagy adnak hitelbe ter­ményt, jószágot. Nem rit­ka a sokszor csak néhány négyszögöl körüli határvi­ta. ' A JÁRÁSI pártbizottság elismerően értékelte a bí­róság munkáját. Határoza­tában —i egyebek mellett — arról intézkedett, hogy Nagylócon. Magyargécen és Nógrádszakálon a helyi adottságoknak' megfelelő, felvilágosító jogpropagan­dával előzzék meg a ms- gánvádra okot adó bűn­cselekményeket Csibekeltetés futószalagon Hollandiában olyan kel­tetőgépeket gyártottak ame­lyeket előkeltetővel kom­bináltak. A berendezés egy szekrényből áll, amelyben dob segítségével forognak a tojások. A természetes keltetéshez hasonló forga­tás jobb csírafejlődést eredményez. A berendezés futószalag segítségével működik, s automatikus rendszerrel történik a le­vegő cseréje. Ugyancsak külön berendezés biztosítja a levegő megfelelő nedves­ségtartalmát. önműködő berendezés jelzi a gép leg­kisebb hibáját is. i an a ma falunk ha­tárában egy szilfa, az, mint az országút. Éppen amellett van. Ha igaz a tréfás mondás: az ember először fiatal, az­tán fiatalos, végül örök­ifjú, k ha ez a fákra is vonatkozik, akkor ez a szil az „örökifjú” korban tar­tozik éppen. Alatta eile néha kigyul­lad a tűz: vándOjpeigányok ütnek tanyát éjszakára. Aratás idején régebben oda rohantak a lezúduló eső elől -a falubeliek. Sűrű a lombja, nem ereszti át a vizet. A szil ága göcsörtos, szí­Jmuiíjó Ojeitaian táskába estig, égy re egykedvűen zug, csak zúg. Ettől a fától elválasztha- totlan a zene, mint aho­gyan a cigányságtól is. Lám, ennek a postásnak is legnagyobb bánata nem más, mint a gitár. A gi­tárt ellopták tavaly, azó­ta fáj a szíve érte. — Akárki meglássa — mondogatja —, idén ve­szek egy újat. Van fogal­vos is, fujhatja a szél nap- mám hozzá. A családban Íme első „Rarancs”-tál. Elek István fősza-kács választékos, és ízléses ételekről gondoskodik. Hangulatban sem volt hiány. A modern étteremben Járóka Sándor és népizenekara gondoskodott a ven dégek szórakoztatasárol (Foto: Koppány) mindünknek van fogal­ma a muzsikához. Az apja, Bangó Ferenc kontrás volt. Beszél Bangó postás Bertalan: — Meg ő volt a cigány- bíró Jobbágyiban. Amíg élt. Nagy tisztesség az mindenkinek. Majdnem a vajdáéval Vetekedik. Ki a vajda? A vajda a cigány­ságnak az istene. Utána rangban a cigánybíró jön. Üldögélünk a szobában. Lóg a hatalmas bőrtáska Bangó Bertalan válláról. Villognak ki belőle a fe­hér borítékok, hírlapok, fo­lyóiratok szélei. Bangó Bertalan a salgótarjáni 1- es postahivatal kézbesítő­je közel fél éve. A keze az asztalon nyug­szik, ceruzával babrál. A hivatalban elmondták i ró­la: huszonnégy éves, dol­gos, szorgalmas és meg­bízható fiatalember. — Nem igaz az, hogy mi cigányok nem tudunk becsületes munkát végez­ni. Tudunk. Akarat és erő kell hozzá — mondja. -\- Az ember élete mindig magán az emberen múlik. Az ember el tudja érni a célját, ha úgy harcol és ,küzd érte, ahogy azért har­colni es küzdeni > kell. Az I éri célom az, hogy a ream 1 bízott munkát lelkiisme­retesen elvégezzem, és amellett legalább a közép­iskolát. Jó postás akarok lenni, erre megvan a le­hetőség. Ha délelőttös — két mű­szakban dolgozik — haj­nalban kel, három óra után. Felöl ti a kék egyen­ruhát, megy a vonatra, A különben sokat megy, gyalogol. A mun­kája: hordani a híreket, az örömöket, á bánatot is néha, az emberek otthonai­ba, hírlapok, levelek, cso­magok formájában. A pos­tást szeretik az emberek, miért hívnák különben, ha mégoly fiatal is, mint Ban­gó bácsinak. Szeretetből. Egy kérdés tolakszik elő: — Mit kézbesít legszí­vesebben a kézbesítő? — Szép dísztáviratokat esküvőre — hangzik a vá­lasz. — Az ember benyit a lakodalmas házhoz. Fi­gyel, keresi, hol üJ a menyasszony, a vőlegény. Aztán, amikor megtalálja, odamegy szépen, gratulál és átadja a töméntelen szines táviratot. Ez a leg­nagyobb öröín a postásnak. Órájára pillant Bangó Bertalan. Majdnem tíz ál­ló percig beszélgettünk. Ez sok idő. Indul is nyom­ban. Köszön. Viszi a leve­leket. A vállán lóg az irdat- lan barna táska. Abban viszi a napi postát. Abban találja meg a cél - tudatos élet értelmét. \ Tóth Elemér 02905370

Next

/
Oldalképek
Tartalom