Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-07 / 47. szám
4 NŐGRÁP 1964. április 7. kedd / Lenni, vagy nem lenni... A Shakespeare emlékévet hazánkban is számos színház kitűnő produkciókban és nagy közönségsikerrel ünnepli —, így az Állami Déryné Színház is a Hamlet előadásával. Ma is áll a fővárosban egy ódon ház a Tanács körúton, amelyet annakidején, egy évszázaddal ezelőtt „Hacker Szálá”-nak hívtak. Itt kapott, a bálteremben hajlékot a magyar színjátszás. 1810. március 29-én itt adták — nem kisebb költő fordításában, mint Kazinczy Fe- rencében — először a Hamletet. Igaz, nem abban a formában, mint ahögy ma láthatjuk. Shakespeare korában más veit a színjátszás, mint jelen időben. A nézőtéren, ahol nem voltak széksorok, részeg martalócok randalíroztak előadás közben. A páholysorokban a „pipázó” hölgyeknek tették a szépet a nemes urak és csak néha igyeitek oda a komédiára. De csak akkor, ha a színpadon valami érzékfeszítő gyilkosság, vagy éppen a szemtelenül, de humorosan beszélő bohóc borzolta vagy nyugtatta a nézők idegeit. A későbbi korban átdolgozták a drámát a század ízlése szerint. Garrick, az angolok legnagyobb színésze is már saját átdolgozásában játssza a művet. A királynét nem mérgezik meg, hanem lelkiismereti furdalások következtében megbolondul. Hamlet elfoglalja atyja trónját és feleségül veszi Of éliát. Bár 1780-ban Angliában már ez áll a szinlapon: Hamlet as Shakespeare Wrote it” (Hamlet, úgy ahogy Shakespeare megírta), ennek igazságát sajnos nem tudjuk ellenőrizni. Így sokan ferdítettek és fordítottak Shakespeareből és ezek egyikét mutatták be annakidején Kazinczy fordításában is. A fellelt eredetiből (?) Arany János alkotta meg azt a remekművet, amelyet az ország színházszerető közönsége megismerhet. Akik Shakespeare szókincsével törődtek, megszámolták munkái alapján, hogy 15 ezer szót használt, ugyanakkor, amikor egy angol átlagember csak 3 ezer szóval közli gondolatait. A mi Arany Jánosunk, aki a Hamletet nyelvünkre átültette, szókincse gazdagságában bátran vetekszik az angol óriással. És, hogy a csapongó gondolatot befejezzem, egy Az Alföld iparosítása, mezőgazdaságunk szocialista átalakítása során az egyik kimagaslóan szép sikereket elért megye székhelye Szolnoki Kulturális Hetek megrendezésével a művelődésben is szeretne felzárkózni ipari és mező- gazdasági eredményeihez. Az április 4-t öl május 24-ig tartó esemény- sorozat műsorán több országos jellegű rendezvény szerepel, köztük az országos fényképkiállítás, országos régészeti konferencia, a Történelmi Társulat ülése, országos múzeumi gazgatói értekezlet, országos sajtókonferencia, a magyar költészet napjainak záróünnepsége és az országos minősítő dalostalálkozó. Más rendezvények az Alföld különböző tájegységeinek kultúráját hivatottak dokumentálni. Ilyen lesz például az alföldi néptánc-fesztivál, megtörtént anekdotát idézek: A régi világban, Déryné karában az úttörő sziné- szek egy ökörállás alatt ütötték fel a színpadot. Csoda-e, azután, hogy este a hazatérő jószágok — mit sem tudva a színielőadásról — beséltáltak a. színpadra éppen akkor, amikor Hamlet borzadva omlik térdre és felkiált a szellemet látva: — Apám lelke!... De hagyjuk a tréfát. Így veit ez akkor... Es ma?... A falvak népe ünneplőbe öltözötten várja az igazi Shákespea- ret a Déryné Színház kitűnő Hamlet előadásában. Fehér Tibor amelyre 16 csoport nevezett be, köztük néhány budapesti és dunántúli együttes is. A kulturális hetek tavaszi tárlata szintén az Alföld jellegzetes tájegységeinek képzőművészeti találkozójának ígérkezik. Megrendezik az Akadémiai Tisza- kutató Bizottság ülését, a május 10-én és 24-én rendezendő idegenforgalmi napokra IBUSZ-kü- lönvonatok, autóbuszok viszik az érdeklődőket a városba, ahol panoráma busszal tekintik meg a nevezetességeket. Ugyanakkor árubemutatót tartanak, megrendezik az alföldi borok szemléjét. Különböző sportversenyek várják a látogatókat. Ez utóbbi során Szolnok vizisportja, nemzetközi kosárlabda találkozó, horgászverseny, labdarúgó és röplabda mérkőzés nyújt bő szórakozási lehetőséget a kulturális hetek résztvevőinek. Kulturális hetek . kezdődtek Szolnokon De micsoda Ííraizáló hangulatba estem — rezzent fel Sipos. Láthatóan használt túrabakancs volt rajta, rövid nadrág, kockás ing. És persze vele a tú- ristabotja is. A lánynak egy pillanatra ieltünt. hogy milyen idegeién rántotta vissza a botot Sípos. amikor el akarta kérni tőle. — Hegymászásnál botot kell használnom, mert két hónappal ezelőtt, futbalo- zás közben rmjgrugták a lábam, még mindég erősen érzem a helyét — magyarázta a fiú. — Igazán ne haragudjon, hogy nem tudom odaadni... De ha kívánja útközben készítek magának egyet. — Á, nekem nincs szükségem rá ..Jól bírom a hegymászást. Maguk felé nincsenek is hegyek, ugye? — A közelben nem nagyon vannak. Távolabb igen. Mifelénk csak kisebb dombok ... Nézze, itt az igazgató — hívta fel a lány figyelmét Kovácsra. S valóban, az üdülő igazgatója sietett ki az ajtón. nem jött? — kérdezte Csak estére ígérte vissza- Szakvannétól. érkezését, de úgy látszik, — Rá várunk. Nyolc ki- előbb végzett Miskolcon. A lométert gyalogolni bele- szállóban senki sem tudta, telik jró két órába... mikor érkezett meg. Külön — De hát tudja, hogy ő kulcsa volt, s észrevétlenül vezeti a csoportot,... S a fel tudott menni a szobájá- vendégek? ... Biztos már ba. Egyébként sem nagyon nagyon idegesek ... szerette, ha a vendégek — Hová, hová ezzel a megfigyelik, merre jár. palettával? — vették körül mit csinál. Kis kézitáskáját Kovács igazgatót a nyugat- és egy palettát tartott a néniét vadászok, kezében. — Ez a hóbortom. Imá— Járfás mée mindég dók fested “a tehetem, Április 7: Egészségügyi Világnap Az Egészségügyi Világ- szervezet hivatalo's rövidítésben: WHO, minden évben hagyományosan április 7-én rendezi meg az „Egészségügyi Világnapot”, amellyel a TBC elleni küzdelem éve kezdődik meg. 1964-ben ugyanis a WHO a tuberculosis elleni küzdelmet vette programjába. Nem jelenti ez azt, hogy eddig is nem követtek el mindent ennek, a még népbetegségnek számító kórnak leküzdésére. De még mindig 10—15 millióra tehető a világon élő fertőző gümőkóros betegek száma. Évente 2—3 millió új beteggel kell számolni! Felmérhetetlen a jelentősége annak, hogy egy éven keresztül a WHO a tubercu- losissal foglalkozik; a 120 tagállammal rendelkező szervezet egyszerre több államra is kiterjedő kutatási programot tud megvalósítani. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az Egészségügyi Világszervezet alkotmánya az egészség fogalma alatt a teljes fizikai, szellemi és társadalmi jólétet érti és ebben a szellemben harcol megalakulása: 1948. április 7-e óta. Népbetegség-e még nálunk a tuberculosis? Hol tart ma Magyarország és ezen belül megyénk a betegség elleni küzdelemben? Hazánkban kereken 134 ezer beteget tartanak nyilván és az évi új megbetegedések száma 23 ezer. Megyénkben 4091 a nyilvántartott beteg. A múlt évben 782 beteget törölhettünk a nyilvántartottak névsorából, ugyanakkor 595 új került nyilvántartásba. Sajnos, az új betegek felének a fertőzés megállapításakor tbc-je már előrehaladott stádiumban van, és ezért gyógyításuk sokkal nehezebb, gyógyulásukhoz hosszabb időre van szükség, mintha idejében kerültek volna orvos elé. Ezek a számok sajnos, azt bizonyítják, hogy a tuberculosis Magyarországon még ma is népbetegség, jóllehet az elmúlt 20 esztendő alatt óriási eredményeket értünk el, — elsősorban a betegség leküzdésének feltételeit megteremtve. Bizton remélhető, hogyha a további 20 évben olyan intenzíven, olyan lelkesedéssel dolgozik az egészségügyi hálózat, mint eddig telte, ha a társadalom egésze olyan megértéssel segíti az orvosok munkáját, miét az elmúlt öt esztendőben, akkor a tuberculosist hamarosan nem kell többé népbetegségnek tartanunk. Nem elég azonban az egészségügyiek lelkesedése, intenzív munkája, nem érhetünk el megfelelő eredményeket akkor, ha a beteg ember nem használja fel azokat a lehetőségeket, amelyeket ma felkínálunk gyógyulása érdekében. A tuberculotikus betegekkel foglalkozó orvosnak nem ritkán az az érzése, hogy egyes betegek úgy viselkednek, mintha az orvosnak, gondozóintézetnek vagy a szanatóriumnak ők tennének szívességet. Hála a BCG oltásoknak, ma már a gyermekek körében a tbc-s megbetegedés ritka. Hála a kiterjedt szűrővizsgálatoknak, mind kevesebb lesz az olyan eset, hogy elhanyagolt állapotban kerül orvosi kezelésbe a beteg. Hála a gyógyintézeti ágyak megszaporított számának, mindenki részére van kórházi1 vagy szanatóriumi ágy. De ezekkel a lehetőségekkel élni kell és visszaélni nem szabad. Legyen az orvos, az egészségügyi dolgozó és a beteg között a bizalom maradéktalan, az összhang teljes. Ha a gyógyító és gyógyulni akaró mindent elkövet majd egészsége védelmében, akkor ezt a pár gondolatot érdemes volt leírni abból az alkalomból, hogy az Egészségügyi Világszövetség 1964. április 7-ével kezdődő évben további harcra indul a tuberculosis leküzdéséért. Éjjel-nappal „dolgozik“ Samuel Scott amerikai állampolgár eredeti módon oldotta meg az egésznapos munka problémáját. Scott éjjeli őr a Broadway-n, nappal pedig az egyik bútorüzlet kirakatában alszik, mint az ajánlott ágy élő reklámja. mindig megszököm az üdülőből. Csak sajnos, ritkán adódik rá alkalom — vála- laszolta. —Titokban festőművész? kérdezte tőle az egyik vadász. — Nagyon szép képei vannak az igazgató úrnak — mondta ugyancsak gyatra németséggel Szakváriné. a kulturos. — No, azért kiállítást nem rendeznék belőlük ... — próbálta elhárítani a dicséretet Kovács. — És hol fog festeni? — Fenn a hegyekben. A közelben álló Pálos, aki csak keveset tudott németül, mindössze azt értette meg, hogy Kovács igazgató a hegyekbe készül festeni. Neki azonban ez sokat mondott.. . Hogy magára terelje a figyelmet, ismét dobolni kezdett a sétabotjával, s mint egy nyűgös kisgyerek, hangosan panaszkodott: — Meddig kell még várni? Miért nem intézkedik az igazgató kartás? — szólt oda Kovácsnak. — Legyen türelemmel a kedves vendég, már csak néhány perc, az erdésznek rövidesen meg kell érkeznie. — De még nem is ismerjük egymást... Pálos László zenetanár vagyok, Konzervatóriumi. — Kovács! — rázta meg Ismertető jelent meg a Karancs-Medves vidékéről AZ ÚTIKALAUZ című sorozatban a természetbarátokat, természetjárókat különösen érdeklő hasznos könyvecske jelent meg- Általános hasznosságán túl az igazgató a kisöreg lagymatag kezét. Pálos felszi- szent: — Hű de erős keze van ... — Igazán nem tehetek rcía . .. — Hogyan lehet festeni ilyen kézzel? — Sajnos nehéz a kezem, így inkább időtöltés, mint művészet, amit csinálok ... — No, egyszer majd megnézzük az igazgató kartárs képeit, kiállítást rendezünk itt a szállóban ... — nézett körül nevetve a zenetanárnak öltözött őrnagy. — Ó, szó sincs róla .. y Nagy pacnik azok ... Liszkaival 1 együtt mindenki odafigyelt az öreg zenetanár és az igazgató beszélgetésére, csak Sipos és Éva voltak elfoglalva egymással. Alig húsz órája ismerték egymást, de máris összeszólalkoztak. Igaz kedvesen, egy apróságon. Sipos azt állította, hogy a Bükk- nek ezen a részén nincsen- nek mészkőbarlangok. Éva viszont amellett kardoskodott, hogy igenis vannak, a hegyláhc mind két oldalán. Ebből aztán kisebb vita keletkezett, s végül is a fiú hátrált meg azzal, hogy Évának jobban kell ismernie a Bükköt, mint neki. 'folytatjuk) számunkra azért is örvendetes és figyelemre érdekes ajándéka a mű a Sportkiadónak, mert Nógrád festői szépségekben egyik leggazdagabb táját, a Karancs- Medves világát mutatja be. A Karancs-Medves hegységről eddig csak egyetlen útikalaúz, dr. Dornyay Béla munkája jelent meg 1929-ben. Ez minden úttörő jellege mellett is — jellemzően a korábbi viszonyokra — csak igen csekély példányszámban, a szerző kiadásában láthatott napvilágot.nem terjedhetett megfelelően. Dornyay könyve ma már csak könytárakban és ott is elvétve található s anyaga e vidék életének rohamos fejlődésével részben elavultnak mondható- Az új útikalauz megjelentetése éppen ezért hézagpótló szerepet tölt be. A Karancs-Medves útikalauz nagy gonddal ismerteti meg a hegység földrajzát, történelmét, építészetét, műemlékeit, művészetét, gazdasági életét és a jelzett turistavonalakat. A 30 hegyi túraútvonal és a salgótarjáni séta szinte valamennyi megtekintésre érdemes helyre elvezeti a természetbarátokat, az érdeklődőket. A könyv szerkesztői nem ragaszkodtak a hegység határaihoz s foglalkoznak olyan szomszédos vidékekkel is. amelyek ismertetőkben eddig nem kaptak helyet. KÖNNYŰ áttekintést nyújtó, bőven illusztrált munka nélkülözhetetlen útitársa lehet a Karancs- Medves hegység kirándulóinak és túrázóinak. \
