Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-26 / 64. szám

a hocirákj A HOMOKOZÓBAN VASÁRNAPI MELLÉKLETE A MI MŰVÉSZÉTIDÍJASAINK Gyakran emlegetjük őket úgy, hogy a mi színé­szeink. S bár kilnc megye mondhatja ugyanezt ró­luk— mind a kilencőnknek igazunk van. Ennyien osztozunk közös sajátunkban, az Állami Déryné Szín­házban, amelynek művészei immár csaknem másfél évtizede járják az ország — köztük Nógrád falvait, városait és hozzák el estéről estére a színház élmé­nyét, varászát. Néhány éve, ^a tízesztendős jubileum idején még alig akadt színész az ország e legnépesebb számú Társulatnál, aki fáradozása hivatalos méltánylását neve mellett említhette volna. Azóta a Déryné Szín­ház is mindinkább érzi. hogy munkája becsülésre lelt: A művészeti, díjak idei kiosztásán a társulat négy tagjának jutott ki a tehetség és a munka elismerésé­ből, érdemes művész cím, vagy Jászai-díj formájá­ban. Négy közül kettő a nógrádi közönség személyes jóismerőse színpadról, kettőnek pedig csak nevével találkozunk gyakran az előadási színlapon. Sándor Böske a legna­gyobb művészeti elisme­rések egyikében részesült; Érdemes művész lett. Bizony, hosszú volt az út idáig. Rákosi Szidi valahai híres, színészképzőjében kezdte ismerkedését a pá­lyával s főleg a paraszti alakok iránt érzett nagy kedvet, vonzódást, /ilye­nekben aratta első sikereit előbb a budapesti Nemzeti, majd a régi Vígszínház színpadán. Később bejárta az ország szinte valameny- nyi színházi városát -s ízes SALLAI HORNÉT JA humorú alakításaival min­denütt ismertté tette nevét. — Ezerkilencszázötven- kettőben szerződtem a Dé­rynéhez — mondja magá­ról. — Szeretem ezt a sok fáradsággal járó, sok le­mondást követelő missziót!' járni a falvakat s derűt, szórakozást vinni az embe­reknek. Nehéz lenne felso­rolni, miket játszottam az eltelt 12 esztendőben, szí­vesebben is tekintek előre, mint hátra. Mégis, hogy minek elismerése az érde­mes. művész rang? Talán sAndok böskk .»> \ jyi YVON NT! Örzse nénié, A borjú című parasztkomédiából. . . ta­lán az Eladó birtokban ját­szott szerepemé, vagy Hel- tai Jenő bájos vígjátéká­ból, a Tündérlaki lányok­ból a Mamáé... Érdemes művésznek lenni egész pá­lyám becsülését jelenti s megvallom, a kitüntetés, az öröm mellett aggodalom­mal tölt el; eleget tudok-e tenni maradéktalanul an­nak a nehéz feladatnak, amire a cím most feltétle­nül kötelez. Sallai Kornéliát láttuk már súlyos drámák szere­peiben s láttuk könnyed vígjátékok hősnőjeként. Nagy terjedelmű színészi skáláján mindig biztos hangvétel jellemzi. 1955 óta tagja a Déryné Színháznak s játszotta a Romeo és Julia dajkáját, a Csóknak próbájában ő volt Bornemissza Hanna, a Bánk bánban emlékezetes Gertrudis. Most legutóbb a Bernárda háza anyasze­repében láthattuk, de Ha kell, remekül áll helyt pa­rasztfigurákban. Rendkívül nagy kujturáltságú színész­nő s ez a kulturáltság jel­lemzi játékát is. A Jászai-díjig érdekes állomásokon, változatos csatlakozásokkal jutott el Sallai Kornélia. Színművé- ' szeti Főiskola után a Nem­zeti Színház szerződtette, majd a Belvárosi és az Út­törő Színház tagja lett s igen szép sikereket aratott. Az ifjúsági színház meg­szűnésével csatlakozott a Déryné társulatához, de közben eljátszotta a Szabó- né című filmünk főszere­pét s azóta is rendszeres foglalkoztatottja' a szink- onstúdiónak, játszik a rá­dióban s most a Sodrás­ban című új magyar fil­münkben szintén jelentős éladata van. A Jászai-dij eddigi raü- ■ észeti munkáját jutalmaz- ta. Azi a munkát, amelyet a falusi színpadok nehéz -zonyok közt is lelkiis- ir eret jel és magas színvo­nlon végez. Ö az egyik, akit csak a színlap tájékoztatójából is­merünk: .Jelmeztervező: Rima­óczy Yvonne." Pillanatra elidőzünk a • ■: oka ti an keresztnévnél, ztán tovább haladunk a zeniünkkel: Pedig niunká- i nélkül szegényes lenne - produkció. Az előadás gkörteremtő hatása nagy­észt rajta múlik, kosztüm- ervein, amelyekbe szerep­űit öltözteti. Immér tize- >ik éve van a Déryné Szín­áznál, ahova a Nemzeti­ül, a Kossuth-díjas Nagy- ílay Teréz keze alól szer- idött. Több. mint 200 mű ■1 mezeit tervezte azóta s -izdag fantáziája, stílus- zlonsága bemutatóról be- utatóra figyelmet kell. — Honnan ez a nagymű- cszi biztonság? — kérdez­zük a fiatal tervezőt. — Az érzéket feltétlenül a. szülői házból hoztam. Apám Kossuth-díjas épí­tészmérnök, két bátyám szintén építészmérnök s a ritka keresztnevet, vala­mint némi művészhajlamot francia származású édes­anyámtól is kaptam. Bol­dog vagyok, hogy családi tulajdonságaink, rajzkész­ség, esztétikai ízlés kislá­nyomban is öröklődnek. Boldogan vettem át a Já- szai-díjat, hogy apám Kos- suth-díja mellett én is hoz­zájárulhattam családunk hírnevéhez, alkotói sikerei­hez. Cselényi József. Ugye, milyen ismerten hangzik ez a név? Az idősebb kor­osztálynak feltétlenül. Da­lok, nóták zamatát idézi vissza. Cselényi József, a Nemzeti Színház egykori művésze elsősorban, mint magyarnóta énekes vált országszerte legismerteb­bekké a, rádió őskorában, koronázatlan királyává a műfajnak. (Fotó: Kinka) Magyar tánc film készül A Magyar Filmgyártó Vállalat játékfilmstudíója- ban készülnek az első égés z estét betöltő magyar tánc- film forgatására. Az „Életbe táncoltatott lány" cínnt alkotást, — amely az egész magyar táncművészetet reprezentálja majd — Banovich Tamás rendezi. Most azonban nem róla A film a nő egyéniségét kívánja bemutatni há­rom világban — a népi balladai világban, a barokk miliőben és végül napjainkban. Mindhárom rész fő­szereplője Orosz Adél, a Magyar Állami Operaház van szó. Akit Jászai-díjjal primabalerinája, partnere Sipeki Levente, az Opera­jutalmaztak munkájáért, a ház szólótáncosa. Déryné Színház díszletter­vező szcenikusa. A neves A koreográfiákat Rábai Miklós, Harangozó Gyu- apa immár ismert és jó la és Seregi László tervezte. A filmben 250 táncos nevű fia. Mindössze 32 szerepel. éves volt, amikor a Déry- „ ... , . , , ., A film első jeleneteit a tervek szerint május 12­én veszi filmszalagra Szécsényi Ferenc operatőr. A forgatást előreláthatólag augusztusban fejezik be. .»«Omömí» tm «*«•«■» érném •••«« « re vigye a dísz- . Juli t 1 If alkotásával ül m u - Megkezdődtek d tUdJUSi kM^VlUt megyei előkészületei né kötelékébe jött Szeged­ről. Négy év elég volt szá­mára, hogy a rendkívüli kompozíciós készséget kí­vánó színházban szinte tö­kéletességre vigye a dísz letteremtés nem egy latba ejtse a nézőteret. Emlékezhetünk az utób­biak közül a János vitéz káprázatos csodavilágára, a Hamlet súlyos színpadára, a Bernarda háza komor almoszférájú környezetére és lehetne sorakoztatni Cselényi szcenikusi tehet­ségének számos más re­meklését. Cselényi elsősorban a Déryné Színház művésze, de olvashatjuk nevét a Vígszínház, az Irodalmi Színpad, a Veszprémi Szín- tervezeteink, a ház szmlapjain is. A Ja- szai-díj jogosságát azonban az „anyaszínháznál” vég­zett munka is feltétlenül kétségtelenné teszi. Köszöntjük őket: kitün­tetett művészeinket. Csaknem egy hónap vá- könyvtáraink. könyvta- laszt még el bennünket a rosaink aktivitásán múlik. Magyar Könyv Ünnepi He- azon: mennyiben tudnak létől, a méltó fogadtatás érdeklődést kelteni széles érdekében az'onban Nóg- tömegekben az ügy iránt rád megyében is megkez- Ennek jó lehetőségei a dődtek már az elökészüle- még hátralévő időszakban lek. (b. t.) DARÁZS ENDRE: A május 23-tól május 31- ig tartó könyvhét előké­szítésében a művelődési szerveken kívül társadalmi Hazafias Népfront, a Nőtanács - is részt vesznek s nagy mér­tékben számítunk a KISZ közreijiűködésére is. Az ünnepi könyvhét si­keres szervezésének orosz­lán része azonban községi ZSEBÓRA Nagyapámnak sohasem jutott zsebóra, Dolgát mindig a Naphoz igazította. Éjjel rejtegette az órazsebében. Csillaggyújtáskor már ott volt tenyerében. Rá nem. bízta volna embernek fiára. Gonddal akasztotta az égbolt falára. Munkájának végen ismét zsebrelette S ekkor jött az alkony, arra. meg az este. is a különféle irodalmi elő­adások. könyvismertetők, könyvkiállítésok, szellemi vetélkedők, irodalmi tár­sasjátékok. A megyei könyvtár fel­hívja a könyvtárosok fi­gyelmét az ünnepi nyitva- lartások jelentőségére, könyvárusitás szervezésére, könyvbálok tartápára vala­mint az olvasótoborzás kí­nálkozó lehetőségére, A Magyar Könyv Ünnepi Hetében több neves író vendégre számíthatunk. A községekből összegyűjtött kívánságok alapján több helyen számítanak Berkesi András, Fülöp János, Ger­gely Márta, Thury Zsuzsa, Veres . Péter,. Szentiványi Kálmán látogatására, de rajtuk kívül a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lya meghívta a könyvhétre Sánta - Ferencet, Fekete Gyulát, Gerelyes Endrét, Jobbágy Károlyt, Bárányt Ferencet, Garai Gábort, Váci Mihályt, Benjámin Lászlót, Tímár Mihályt es Aradi Nórát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom