Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-25 / 63. szám

1964. ÁPRILIS 25. SZOMBAT Ara: 60 fillér XX, ÉVF. 63. SZÁM. Mas A rétsági járás kulturális életéből Szakadásnál a Forgács-aknán Állítások és tények A Cserhát lábainál Falusi utánpótlás A x egyik termelőszö- ^ vetkezet vezetője azon sopánkodott, hogy mi lesz velük, ha az idősebb mezőgazdasági szakmunká­sok kidőlnek, A fiatalok többségükben az ipari üze­mekbe mennek dolgozni, nincs utánpótlás. Gyors számítást végeztünk, A fa­luban körülbelül hatvan fiatal van, ennek 20 száza­léka valamilyen középisko­lában tanul a többi külön­böző üzemekben dolgozik. Három, vagy négy maradt otthon és a termelőszövet­kezetben helyezkedett el. A körülmények ilyen is­meretében teljes egészé­ben igazat kell adni a so­pánkodó termelőszövetke­zeti elnöknek. Valóban mi lesz a mezőgazdasággal, ha a fiatalok ilyen magas arányban keresnek a köz­ségen kívül munkalehető­séget? A drégelypalánkiak ju­tottak eszembe. A község­beli fiatalok többsége tő­lük is az üzemekbe ván­dorolt. Egy napon az ott­honmaradottak felkeresték a tsz vezetőségét, meghív­ták a pártvezetőséget, ta­nácsot és arról tárgyaltak velük, tudnak-e munkale­hetőséget, jövedelmet biz­tosítani a fiataloknak, eset­leg szakképzettséget. ha hazajönnének. A kérdés nem volt egyszerű, de gon­dosan megtárgyalták, min­dent jól előkészítettek és közölték az érdeklődőkkel: ha hazajönnének a más munkaterületen dolgozó fiatalok közülük többet mezőgazdasági szakmun­kássá képeznének. Olyan fizetést, mint amit másutt kapnak bármikor itthon is biztosítanának. A fiatalok a KISZ vezeté­sével munkához láttak. Be­bizonyították: az otthoni szorgalmas munkával azt az 1200—1300 forint havi keresetet, amit valamelyik pesti, vagy más üzemben, azt helyben is megkeres­hetik. Példának az otthon dolgozó fiatalokat állítot­ták. Aztán számoltak, mennyit kereshet egy me­zőgazdasági szakmunkás. Majd összevetették a távol az otthonától élő fiatal és otthon a termelőszövetke­zetben dolgozó fiatal kia­dásait. Kiderült, hogy az 1200—1300 forintból a tá­vol élő hatszáz forintot csak nehezen tud megtaka­rítani míg az otthon élő 800—10Ó0 forintot is. A felvilágosító munká­nak az lett az eredménye, hogy a távol élő fiatalok közül egészen jelentős számban munkát kértek a termelőszövetkezettől. Nincs tehát igazuk a termelőszövetkezeti veze­tőknek. akik csak sopán­kodnak és nem találják meg a lehetőségét, hogyan hódítsák meg a fiatalokat a mezőgazdaság számára. Ma már a fiatalokat nem elégíti ki, hogy csu­pán munkalehetőséget biz­tosítsunk nekik. Legtöbb­jük valamilyen szakkép­zettséget akar szerezni, amellyel biztonságosabbá teheti életét. A széleskörű felvilágosodottság eredmé­nye ez. És ahogyan más munkaterületen, ugyanúgy a mezőgazdaságban is min­den lehetőség adva van, hogy a mezőgazdaság va­lamilyen ágában szakmun­kások lehessenek. Választ­hatják a kertészetet, állat- tenyésztést, baromfineve­lést. a gépészeti munkát és ki tudná felsorolni mennyi minden mást. Még nem nagy a számuk, de több mint kétszázon felül, már tanulnak fiatalok a mezőgazdaság valamilyen szakágában. És tanulnának többen is. de erről a fia­talokkal többet, gondosab­ban kéne beszélgetni. A ‘ statisztikai adatok szerint a már szakmunkás- képzésen résztvevő fiatalok legtöbbje tejgazdasági szak­ra és baromfitenyésztésre jelentkezett. Olyan mintha nem ismernék, hogy mező- gazdaságnak más területén is nagy még a lehetőség és szépségben is van olyan, mint az előbb említettek. Ez feltétlen azt igazolja, hogy nem foglalkoznak a fiatalokkal, nem mutatják meg nekik a többi mező- gazdasági szakterületet. De elmondhatjuk példának a fiatalokkal való hiányos foglalkozás bizonyítására, hogy Marette Júlia romhá- nyd leány a helybeli terme­lőszövetkezetnél baromfite­nyésztőnek jelentkezett. Szerződést is kötött, hogy tanulni fog. A termelőszö­vetkezet annak ellenére, hogy nem rendelkezett je­lentősebb baromfi teleppel, szerződtette és most nem tud neki gyakorlati foglal­kozást biztosítani. A gon­dot úgy oldották meg, hogy a leányt Diósjenőn foglalkoztatják. Hasonló a helyzet Bokányi Máriával, akit a nézsai termelőszö­vetkezet szerződtetett, de mivel nem tudja foglalkoz­tatni, a nógrádsápiakat kérte fel adjanak neki munkát. Annak ellenére, hogy a fiatalok felvilágo­sításánál nem voltak kö­rültekintőek, ezek még a jobbik esetek, mert szám­talan olyan példával talál­kozunk. hogy a fiatalt leszerződtetik kertésznek és az állattenyésztésben dolgoztatják. Az ilyen ese­tek azután nagyon sok fia­talnak kedvét szegik. IVagyon sok fiatallal beszélgettünk. Több­ségük nem idegenkedik a mezőgazdasági munkától. Különösen ott nem, ahol látja, hogy felkészültség­ben is. anyagiakban is megtalálja számítását. Nincs tehát ok a sopánko- dásra, ahhelyett inkább többet törődjünk velük. Az a gondos termelőszövetke­zeti vezető, aki már, az ál­talános iskolában figye­lemmel kíséri a fiatalokat, keresi, kutatja, mihez vol­na kedvük. Bobál Gyula Négyszáz tonnával több a nyugati export Az első negyedéves mennyiségi tervét százkét százalékra, értéktervét csaknem száztizenhét szá­zalékra teljesítette a sal­gótarjáni hideghengermű Az általános termelési eredmények kiegészítésé­hez tartozik, hogy negyed­éves exporttervét, ebből a hatszázharminc tonnás nyugati exportköielezett- ségét is határidő előtt tel­jesítette a hengermű. Harminc hónapos üzeme­lése óta ez volt az olyan első negyedév amikor ex­portszállítmányait illetően sem a szocialista országok­ból, sem a kapitalista meg­rendelőktől nem érkezett minőségi reklamáció. Az első negyedéves hat- százharminc tonnás nyu­gati export a második ne­gyedévben ezer tonna fölé emelkedik. Tovább növelte hideghengerelt acélsza­lag igényét India és a Né­met Szövetségi Köztársa­ság. Ugyanakkor új meg­rendeléseket is kaptak. Portugália csomagoló sza­lagot, Olaszország kábel- szalagot igényel. A nyugati cégek második negyedéves exportmegren­deléseire az. első szállítmá­nyok már elhagyták a gyá­rat. A hengerészek számí­tása szerint két héttel a határidő előtt teljesítenek minden külföldi megrende­lést. Napirenden: a távfűtés programjának megvalósítása Öt hónap alatt kell megépíteni — Megmozdult m varas «epe Dolgozik a koordinációs bizottság — Gyorsítsuk e tempót Pénteken délelőtt Salgó­tarjánban ülést tartott a városi tanács. Elsőnek a távfűtésről esett szó. Dr. Homoki Lászlónénak, a végrehajtó bizottság elnök- helyettesének felhívására a tanácstagok kérdéseket let­tek fel, amelyekre Lengyel József, a városi tanács épí­tési osztályvezetője vála­szolt, kitérve a jelentéské­szítés és a tanácsülés közti időben bekövetkezett elő­nyös változásokra. A távfűtés megvalósítása a népgazdaság által ki­emelt beruházások között szerepel. Ezért a tanács­ülést megelőzően közös párt- és tanács végrehajtó bizottsági megbeszélésen is foglalkoztak ezzel a fontos feladattal. A tervek szerint az első szakaszban megjelölt távhőellátó berendezések már az ősz folyamán működni fognak. A munkálatokra 44 millió forintot irányoztak elő. Fűthető lesz majd a szálloda, a nyomda, a Pécskő utcában elké­szült négy új bérház és az ez évben átadás­ra kerülő újabb há­romszáz lakás. Az építési munkákra 25,3 milliót költenek. Ebből megoldják az erőművön belülj átalakításokat, meg­építik az erőmű és a hő­központ közötti vezetéksza­kaszt, elvégzik a hőközpont és a zagyvái rakodó kö­zötti mélyépítési munká­kat. Az eredeti tervtől elté­rően a zagyvái rakodótól a fűthető létesítményekig' a távvezeték nem a föld alatt, hanem föld felett hú­zódik. Ez a megoldás át­meneti. azért van rá szük­ség, mert a városi tanács nem tudja az érintett terü­let lakóit új lakással ellát­ni. A tervek birtokában a Nögrád megyei Állami Építőipari Vállalat hozzá­kezdett a betonoszlopok sorozatgyártásához. Minden remény megvan arra, hogy az eddigi kéthetes lemara­dását pótolni tudja. Vágyás május elejéig SftO mé­teres szakaszon felál­lítja azokat a beton oszlopokat, amelyek)" az ÉM, Csőszerelő ipari Vállalat dolgozol elhelyezik a felső ve­zetékeket. A gépek jó részét a kívánt határi dőre biztosítottá■ . Ezeknek beszerelését jú­nius derekán kezdik meg. Mivel-az első szakaszban előírtak megvalósítására csak igen rövid idő áll ren­delkezésre — öt és fél hó­nap — a városi párt- és tanács végrehajtó bizottság egy koordinációs bizottsá­got hozott létre, mely gon­doskodik a menetközben felmerülő akadályok elhá­rításáról. Bármilyen szervezetten történt eddig az előkészí­tés. ennél a munkánál sem nélkülözheti a város veze­tősége a dolgozók társadal­mi munkáját. Már eddig is sokan felajánlották részvé­telüket. Elsőnek az acélgyár Erős a gyomosodás a gabonafélékben Sürgős a vegyszeres kezelés — Zöld növényzetben tilos a Dieldrin használata A kedvező meleg időjá­rás hatására rendkívüli módon meggyorsult a ga­bonafélék fejlődése, ugyan­akkor a gyomosodás is igen nagymérvű. Ezért az országos növényvédelmi szolgálat a vegyszeres gyomirtás meggyorsítására szóllítja fel a termelőüze­meket a legutóbbi határ- szemléken a szakemberek megállapították, hogy számos vidéken elmu­lasztják kihasználni a vegyszeres gyomirtásra legalkalmasabb időt, mivel úgy vélik: a gyorsan fejlődő gabo­nák elnyomják a gyo­mokat, nem lesz szükség vegysze­res kezelésre. E felfogás helytelenségét a gyakor­lat bizonyítja. Országszerte erős gyomosodással kell szá­molni sokhelyütt máris 400—600 kis gyomnövény található a gabonatáblák minden négyzetméterén hogy a tervezett egymillió holdnyi gabonavetésterüle­ten idejében végrehajthas­sák a vegyszerezést. mindenütt sürgősen meg kell szervezni a növényvédő gépek nyújtott műszakos munkáját. A réü^barkó várható erős fertőzése miatt aján­latos a cukorrépa táblákat mindjárt vetés után körül­barázdálni. Mihelyt meg­kezdődik a barkó rajzása, a barázdák aljában húzzanak mindenütt HCH és Wofatox keve­rékéből védőcsikot és ezt a csikót három- négy naponként újít­sák meg. Számos vidékről érkezeit jelentés a csócsároló na­gyobb arányú jelentkezésé­ről, tehát indokolt a figye­lőszolgálat további fenn­tartása. Egyes megyékben a me­zei pocok elleni védeke­zésre még mindig Diel- drint akarnak használni Mivel ez az erősen mérgező hatá­sú vegyszer nemcsak az apróvadra, hanem a gazdaságok állatállo­mányára, sőt az em­berre is veszélyes le­het, általános szabályként tart­sák meg mindenütt: Diel- drint kitavaszodás után a zöldelő növényállományban tilos használni. Az idén fejeződik be ha­zánkban és a többi KGST-- országban is, az első nem­zetközi növényfaj ta-össze­hasonlító kisérletsorozat. Magyarország ebben tízféle növénnyel: őszi búzával, kukoricával, burgonyával, cukorrépával, valamint né­hány takarmány-és zöld­ségfélével vesz részt. Ezek­nek a növényeknek 7 or­szágból származó több mint 300 fajtáját az idén már negyedik éve termesz­tik egymás mellett a ^kí­sérleti parcellákon. A kísérletekben ugyanis nemcsak a már minősített, hánefn a még csak pers­pektivikus, „félkész” faj­és az erőmű dolgozói jelentkeztek. Az újabb számítások viszont $ít mutatják, hogy még 17 000 óra társadalmi munkára lesz szükség. Az értekezleten részi vett és felszólalt Szalai Gáspár, a városi párt bízolt - ság titkára. Ezután a ta­nácsülés egyéb ügyeket tár­gyalt. ták is résztvesznek, így a legjobb új fajták az előál­lító országokban és a többi KGST-államban egy időben kerülhetnek a köztermesz­tésbe. Az első nemzetközi jaj- ta-összehasonlító kisérlct- ciklus eredményei még nem lezártak, de az máris biz­tos, hogy sok űj értékes növényfajtát hozott mező- gagzdaságunknak. Az Or­szágos Mezőgazdasági Faj- laminősítő Tanács a közel­jövőben. ismer el közter­mesztésre engedélyezett fajtának két szovjet nap­raforgót. amelyeknek olaj- tartalma az eddigieknél is nagyobb ■ „világrekordot” jelentő 50 százalék. Értékes új növényfajták a KGS f kísérleteinek keretében

Next

/
Oldalképek
Tartalom