Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-22 / 60. szám

15*64 április 22. szerda NCOS 4 !> MAGÁNOS LAZADÓ Riport a jogról és a kötelességről KATTAN az ajtó, s egy hajtogatja a tanácselnök, fiatalember nem vallalta. vállas, jó kiállású fiatal- Gyetván keserű hangon Kikötötte, hogy egyedül ember lép a tanácgirodá- közbevág. akar dolgozni a gépen. ra, Kezében metszőollót szorongat Tétován lép még kettőt, köszön s kér­dez, — Szóval kiengedtek? A fiatal tanácstitkámő kérdéssel válaszol. — Miért tőlem kérde­zed? A tanácstitkár megma­gyarázza, hogy ez a szép- szál. fekete fiatalember, Gyetván Béla el akar menni az egyesült Cser­hátvölgye Termelőszövet­kezetből. Azért jár a ta­— Azt, azt! Haverokat, Gyetván Béla sem elő­meg rokonokat. nyös, sem hátrányos el bár — Ne beszélj! Kapnál násban nem részesül. Hely­te is gépet, de nem jösz télén tehát, Jiogy elzárkó- közénk... zik a szövetkezettől és a Remeg a két ember tanfolyam Igazolásának bír- hangja az indulatól. tokában úgy hiszi, hogy a — Ha el kell költöznöm, traktoros munkán kívül is elmegyek! — mást már nem is végezhet Gyetván és be- a szövetkezetnek. a gépesítés ütemét látva, biztosak lehetünk akikor mondja huzza maga mögött az aj tót. A TANÁCSELNÖK rpost abban, hogy hamarosan ő már nekem magyarázza. is traktorra ülhet, de ad- — Gyetván nem tartozik dig is segítenie illene a a legbiztosabb munkások nemrégiben megnövekedett nácsra, hogy papírt kapjon közé, Valamikor traktoros szövetkezetét, a távozáshoz. volt. de azóta: Id tudja S ezt tudnia, értenie kel­Fürtkészem Gyetván ar- mi minden; Beállt a sző- lene Gyetván Bélának is! cát: hogyan juthatott er- vetkezettje, de mivel ré­re az elhatározásra? Ha el akar menni, nagy öka le­het Mondja ő kérdezés «él­ekül is, — Vatrrukor ezerkilenc- száznegyvenkilenc-ötven­gebben nem ült gépen, meg jóidéig gép sem volt, fo­ga tos lett. Tavaly trakto­ros tanfolyamot hirdetett a gépállomás. Gyetván meg Bodor senkinek sem szólt, elmentek a tanfo­Pádár András Korszerűsítik az utakat a, pásztói járásban A pásztói járásban jelen­tős összeget fordítanak az idén is az utak rendbeho­zatalára, korszerűsítésére. Néhány községben régóta indokolt már az útak javí­tása és új utak létesitése. A legtöbbet Eeseg költ er­re a célra, itt 720 000 fo­rintot fordítanak az utak korszerűsítésére. A bujáki utakat 390 000 forintból hozzák rendbe. Tovább ja­vítják Pásztó útjait is. Er­re a célra 112 000 forintot szánnak. A járásban valamennyi község útjainak javításá­hoz hozzálátnak az idén. Az utak rendbehozatalára másfél milliónál többet költenek ebben az eszten­dőben. ben „alapító tagja” voltam ^am.ra — méltatlankodik a Pásztói Gépállomásnak, Nyirjesi János. Utána többfelé is dolgoz­tam. Három éve- beléptem a termelőszövetkezetbe, s azóta mindig könyörgök, tegyenek gépre. De nem! Az istennek sem... AZ EMBER tüzel, vitá­zik, bizonygatja az igazát. Vádolja a termelőszövet­kezet elnökét, a vezetőket, mert elfelejtették. hogy a világon v^n. Erre lép a szobába Nyir- 'eeí János tanácselnök is. — Az csak nem baj, ha tanul valaki?! — kérde­zem, — Persze, hogy nem ,— válaszol a tsz-elnök. — De beszélje meg a vezetők­kel, mit akar csinálni. Ez kötelessége minden terme­lőszövetkezeti tagnak. Az elnök még megjegy­zi: — Rövidesen újabb gé­peket kap a termelőszö­vetkezet. Lesz itt munka bőségesen. De azt nem le­Egy ideig nem avatkozik hét, hogy valaki állandóan a beszélgetésbe, Egyszer csak a jogait hangoztassa. a kötelességéről meg elfe­ledkezik. Mióta visszajött 'sak: kirobban. — Nesm engedünk el a faluból. Béla! Szükség van a szakemberekre. — Ügy, úgy! Azért hoz­tatok haza egy másik trak- ’ •árost a gépállomásról, mert én rám szükség van, lyetván. Suhint egyet rak. Rájuk köszönünk. Itt karjával a -levegőbe. — van Balázs István a bri- Engedjetek el a gépállo- gádvezető is. Elmondja, másra! hogy felajánotta ő már — Szakembereket aka- Gyetvánnak a gépet —, lé­niák a gépekre ültetni — gyen váltóműszákos. De a Ä főbb minőség érdekében 1, Megjelent a vásárlók ugyanis a KERMl-hez be- minóségí kifogasainak in- küldött áruról kiderül, lezéséről szóló miniszteri hogy a hiba azonnal felis- rendelet végrehajtási utasí- merhető volt, az üzletnek tása. Az uj , rendelkezés a belkereskedelmi minisz­térium illetékes főosztályá­a vizsgálatot meg kell fi­zetnie. Ha az áru minőségi hi­bája azonnal felismerhető uak tájékoztatása szerint a f, “óvatossági igényt a közönség érdekeit védi, s vásar“. 8 na az a lényege, hogy a vevőt P®n belül jelenthet! be a ye­nem érheti károsodás. Vál loztattak a minőségi kifo­gások intézésének eddigi módszerén. ' Eddig ugyanis a kifogásolt árúval' kap­csolatos költségek 80 szá­zalékát az ipar, 12 száza­lékát a nagykereskedelem, 8 százalékát pedig a kis­kereskedelem viselte. Ezu- 1án a 20 százalék továbbra is a kereskedelmet terheli vő abban az üzletben, ahoi az árut vette1. Rejtett hiba esetében a szavatossági igény bejelentése 6 hónap A huzamosabb használatra szolgáló árukra a szavatos­sági igény érvényességéne! az időpontját á használat bavételtől, vagy az üzem behelyezéstől számítják. Az iparcikkeken kívül - hibás élelmiszereket, de csak a nagykereskedel- háztartási végvárukat és r met. Az üzletekre a hibás kozmetika, cikkeket > azonnal kicserélik, vagy visszaveszik. A közvetle nül fogyasztásra kerülő gyorsan romló élelmisze, rekre a minőségi kifogás1 csak akkor fogadják el, hP a vásárló azt az üzletb^' áru cseréjével, visszavál­tásával, javításával kap­csolatban simmiféle anya­gi teher nem hárul. Elejét akarják venni an­nak is, hogy a boltvezetők feleslegesen lassítsák a pa- még nem vitte ki. nászok elintézését azzal, Az új rendelkezés lénve- hogy a kifogásolt árut in- gesen meggyorsítja, egy-, dokolatlanu! is a KERMI- sserűsíti a minősé“' '■ • fn hez^ küldjék. Amennyiben gások elintézését. 1 Lenin Az aranysárga láng Közelről pokol, mint a tűzhányó A mészégető ' megnézte Nyütt ceig-nadrágot vi- körbe a hegyeket, feljebb seit a három férfi, meg az ég kékes boltozatát. Ez bőrkötényt és női haris­utóbbi olyan volt, mint a nyából készült kesztyűt a vásáros edényeken a zo- meleg kövek ellen, mánc. Ezért a mészégető- — Legyünk túl rajta — nek jókedve lett. De / ez mondotta a mészégető az nem látszott az arcán, mi- alkalmazottaknak magát is velhogy a szemébe húzta a beleértve. Erre megkezdték kalapját. a kemence ürítését. Vasko­Bajzát Pál ez volt a neve sarakba rakták a forró a mészégetőnek, nem sok- meszet, úgy hordták a vá- szor tolta fel a kalapot, a rakozo szekerekhez, szeméből. Rendszerint Hogy szűkszavúak vol­olyankor, amikor a többi tak, már mondtam. De embert már a hegyi folyó- nem kell azt hinni, hogy ban meztelenül is kiverte maguknak való emberek, a víz. - Szóval negyven-öt- egyáltalán. Sokszor vicce- ven Celsius fok volt a me- lödnek a mészégető asszo- leg. ügy hitte az ember, a nyokkal, megfogható* kő­hegyek bazaltkúpjai sem műveslányokkal, akik jöt- lassabban, tek a fehér mészért. Gyetván a tanfolyamról, feléje sem nézett a terme­lőszövetkezetnek. Az ilyen mozognának ember neN csodálkozzon, ha mint a mészégető kalapja. Tréfára ritkán jut ideje, később kerül rá a sor. . A ha a gazdája eltolja meg- ennek ellenére. A mészége- . .A falu szélén a vétó- | szokott helyéről. Dehát tő március közepétől no­gaz? — replikázik vissza gépiét, igazítják az enibe- ilyen formabontásra úgyis vember végéig kint van a ritkán kerül sor. ' pusztán. Dolgozik. Egy hó­— Kezdhetjük — mond- napban három kemencét ta a mészégető az alkalma- éget. Vannak, akik többet, zottaknak, Vasas Imrének vannak, akik kevesebbet és Vasas Benedeknek. Nem csinálnak ennél. 45 tonna mondott több kedves szót. mészkőből 27 tonna meszet (A kemence Hasznos köz- állít el. Ezen kívül fát sze- ség határában, az országút réz, lehetőleg tölgyet, vagy mellett volt.) Arra nem csert, az a legjobb, földet volt szükség, hogy mást kapar a tapasztáshoz... mondjon, anélkül is tud- Dehát van, aki a mász­ták, hogy a kemence üríté- égető kemencéjére is kí- sét, kezdhetik. vö-ir»qi Furcsia. üencvennegy ev- vei ezelőtt, ápri­lis 22-én született. Ne­vénél nincs ismertebb név a földkerekségén. Nincs ember, aki — vi­szonylag korán lezárult élete ellenére is — ma­radandóbbat alkotott nála. Tettével, tanítá­saival s a példa erejé­vel százmilliók szívében lobbantotta lángra a hi­tet: az ember szabad­ságra született. Több azonban a példánál, több ma is fénylő, s egyre tündöklőbben su­gárzó tanításainál, Vele a történelem színpadára olyan géniusz lépett, aki a halhatatlan elődök, Marx, Engels művének folytatásával, továbbfej­lesztésével szilárd bá­zist teremtett a forra­dalmi munkásosztály s minden elnyomott nép számára a Föld egy ha­todán. Köteteket tölt meg kortársai róla elmondott vallomása, köteteket életrajzíróinak feljegy­zése. Lenyűgöző az a gazdag sokoldalúság, amely ezekből a meg­nyilatkozásokból voná­sait megrögzítve árad. De épp ilyen bámulatos az összhang is, amely a hatalmas bolsevik pjárt megteremtőjét, a világ első munkásállamának megalapítóját emberi tulajdonságain keresztül mutatjták be. Vlagyimir Iljics Lenin egyszerű volt, mint ha­zájának népe, egyszerű, mint az osztály, amely- neg rajongásáig v szere­tett és tisztelt vezérévé vált már fiatalon. Egy­szerű, mint a hozzá ta­nácsért s bajaik orvos­lásáért forduló szegény­parasztok, akikkel meg­hitten beszélgetni még az ifjú szovjet állama* fojtogató intervenció vészterhes napjaiban is mindig jutott ideje. Akik közelében éltek, vele dolgoztak, megin- ditóam emlékeznek hal­latlan szerénységére, kristálytiszta, puritán jellemére. Környezete féltő szeretettel csodál­ta kitartósát és acélos keménységét, amellyel a huszas években népé­vel a nélkülözésben osz­tozott. ö azonban ma­gát soha, csupán az ügyet óvta, amelynek teljes győzelméről a leg­nagyobb megpróbálta - tások ellenére is szilár­dan meg volt győződve Nem tanácsa, együtt­érzése és bölcs intelme hiányán múlott, hogy 1919-ben a Magyar Ta­nácsköztársasághoz teté­zett örökbecsű üzenete már nem válhatott hasz­nára népünknek Martyn Andersen Nexő, a néhány éve el­hunyt világhírű dán író ezt írta róla: hozzá ha­sonló géniusz egy évszá­zadban. vagy csak egy évezredben, ha születik. S Nexő, Lenint méltat­va, sohasem választotta el a láingleikű forradal­márt az. embertől. /II i, amikor hatba- ''' tatlan életműve eredményéként s zseniá­lis előrelátása szerint formálódik át a földke­rekség politikai arcula­ta. válnak világossá s mindenki számára meg­győzővé a régen leírt nexői szavak. A világ jobbik fele immár az ő diadalmas zászlaja alatt halad fel nem tartóztát­hatóan, minden ember és minden nép teljes felszabadításáért, a kom­munizmus felé. !++***+ *-*■*■* *************** AAi it* * t*-*-*4r* *.« . Áll a vásár! Mérik a fehér meszet. — A minőség kitűnő — mutatja a meg meleg árut a kemence tövében a mészégető mester a mátrakeresz- tesi vásárlónak. Király Miklósnak. Amikor működik, hasonlít a tűzhányó hegyekre. — Mindenféle szűrő lángnyel­vek csapkodnak ki a tete­jén. Ha a láng kék, nem jó. Akkor még kő van a ke­mence belsejében. Ha a fal mellett kicsap az aranysárga láng, , akkor örül a mészégető, mert a mész elkészült, s míg ki­hűl, abba lehet hagyni a munkát. Akkor a mészége­tő megiszik egy üveg bort. Hetvenkét óra után jólesik. (Ez az égetési idő.) Bent a kemencében a égetés alatt olyan meleg van különben, hogy elol­vad a vas. Ha mesziről nézi az em­ber a kemencét, közönsé­ges kis kupacnak, kőrakás­nak tűnik a nagy Mátrá­ban. Közelről pokol, s ha nem is temet el városokat, mint a tűzhányó kicsap a kék, vagy aranysárga láng. Ha esik az eső, akkor nem, akkor nem lehet dolgozni. Következésképpen a mész­égető szereti a jó időt. Tóth

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom